Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-21 / 46. szám
* I, Nem véletlen tehát, hogy az igazi vacsoraidő este tíz után kezdődik, de éjfélkor sem késő! A legtöbb utca akkor sem csendes, gyakran a kukás is éjjel jön - nagy dirrel-durral. Ezért aztán gyakran kétszer vacsoráztam; hatkor valami könnyűt, mint itthon, majd kilenckor indultam ismerőseimhez estebédre. És két órán át lakmá- roztunk... Kollégám Andalúziából származott Madridba, náluk különösen hosszúak és éjszakába nyúlóak voltak a vacsorák. Zöldséges előétellel kezdtük, gyakran volt hal és persze gazpacho: uborkából, paradicsomból, paprikából, fokhagymából, olivabo- gyóból készült pürészerű híg étel - nagykanállal ettük. Vendéglátóim az édes maiagai bort szerették, de azért száraz bor is került az asztalra. Ezek a madridi esték - akár Guz- manéknál, akár a Sol valamelyik vendéglőjében, vagy a Plaza Mayor egyik nyári asztalánál - mindig kellemes hangulatban teltek. A spanyol ember számára - akár katalóniai, vagy anda- lúziai, avagy madridi - az étkezés a családi és a társadalmi kapcsolatok szertartása. Élvezik és elvárják, hogy vendégük is ezt érezze. A hangulatos madridi vendéglők és szórakozóhelyek ezernyi lehetőséget kínálnak. No, és ne hagyjuk ki a többi teret és utcát sem: a Cibelest éppúgy, mint a modern Plaza de Espanát. És töltsünk legalább egy fél napot a Pradó; ■ < liBIfi ™ m d.óváros az időt a reggelhez! Csak a piac red korán. Persze azért még este kor is kapni friss zöldséget vagy ss halat... Ebéd után pedig szieszta - pihe- s. Már aki teheti... így hát az este tésőbb kezdődik. Nem csak azért, ;rt Madrid jóval nyugatabbra van ünk, tehát itt később nyugszik le Vap. De a nagy meleg is arra szokta az embereket, hogy keressék íűvöst, az árnyékot. ban, a páratlan festmények előtt, csodáljuk meg Goya két Mayáját. Aztán látogassunk el az Elesettek Völgyébe, a polgárháború egymillió áldozatának közös monumentális emlékművéhez. Ott megérthetjük, miért olyan zökkenőmentes, békés az átmenet Franco tábornok diktatúrájából a demokráciába. Madridban persze erről is sok szó esik - a gazpacho kanalaz - gatása közben. tai Mária, Botos Zsuzsanna, Horváth Judit, Danyi Krisztina, Danyi Tímea, Bódi Mónika, ett, Bari Mónika, Bohó Zsuzsanna, Botos Erika, Oláh Nóra ; Erik, Szajkó István, Bari József, Botos Róbert, Kalocsai Tamás, Tar Sándor, Kovács é Béla, Pál Gábor, Nagy Csaba / igazgatóhelyettes. Bakó Petronella tanítónő, Krisztián Elemér igazgató Dunatájban Japásziget (Folytatás az 1. oldalról) Ha azt mondom- Magyar Suzuki • Mit kell tudni a Magyar Suzukiről, az autógyárról, a gépkocsiról? Bevezető kérdésünket bőséges válasz követi:- A Magyar Suzuki japán-magyar vegyes vállalat. A Suzuki 40, az Autókonszern - több magyar vállalatot tömörítő cég - szintén 40, az Itotsu Corporation, Japán legnagyobb kereskedőháza 11 és a Világbank egyik szervezete, az International Final Corporation pedig 9 százalékban részvényese a vállalatnak. A termelést 1992 októberében indítottuk be. Azóta mintegy 10 ezer gépkocsit gyártottunk, elsősorban magyarországi piacra, bár az idén exporttevékenységünket is megkezdjük. A tervezett gyártás az idei 15-18 ezer kocsiról, jövőre 40 ezerre emelkedik, és 1995-ben érjük el az üzem első fázisának évi végtermelési szintjét, az 50 ezer autót. Jelenleg a gyár egy műszakban, 520 alkalmazottal dolgozik, s 1995-re a végső foglalkoztatási létszám 1100 fő lesz. Ha három műszakban folyna a munka, minden változtatás nélkül képesek lennénk évente 70 ezer kocsit legyártani. Termelésünk 30^-0 százalékát exportálni szeretnénk, mindenekelőtt Nyugatra. A Magyar Suzuki Részvénytársaság a szó szoros értelmében autógyár: présüzemmel rendelkezik, a karosszériaelemeket is a gyárban készítik. A bonyolult, drága összeszerelési munka a viszonylag olcsó magyar munkaerőre alapul. Naponta 72 kocsit gyártanak, s Magyarországon a legkiterjedtebb márkakereskedő-hálózatot sikerült kiépíteniük. Lényege, hogy egy helyen összpontosuljon a kiskereskedelmi értékesítés, a szervizelés és az alkatrészellátás. Az utóbbit az esztergomi központi raktárból biztosítják. A szervizelés 10 ezer kilométerenként történik, ami azt jelenti, hogy az autóhoz gyakorlatilag nem is kell hozzányúlni. Olyan fogalmak, mint víz- és olajutántöltés, egyszerűen megszűnnek. A Suzuki léte a magyar ipar számára lehetőség és egyben próbatétel is. Pillanatnyilag a magyar beszállítás részaránya megközelíti a 40 százalékot, év végére pedig eléri az 50-et. A többi japán beszállítás. Miért Magyarország és mit jelent a Suzuki-többlet?- A japánok - terepjáró-gépko- csigyáruk Spanyolországban már korábban létesült - mindenképpen szerettek volna Európában személygépkocsi kategóriában termelőbázist létrehozni. Erre kerestek megfelelő partnert és helyet. S abban az időben - az első tárgyalások 1985-re nyúlnak vissza - Magyarországot tartották földrajzi elhelyezkedése és az akkori szocialista táboron belüli gazdasági és politikai jellege szempontjából a legmegfelelőbb országnak. Az akkori magyar kormány Óz- dot és Mecsek vidékét is felajánlotta. A japánok Esztergomot választották, bizonyára Budapesthez való közelsége miatt. Sövényházi Márta meggyőzött bennünket a magyar Suzuki vitathatatlan előnyeiről:- Elsősorban is igyekszünk az árakat a lehető legalacsonyabban tartani. Jótállásunk három évre, vagy 150 ezer kilométerre szól. Szerződést kötöttünk az egyik magyar biztosítási társasággal is, hogy kedvezményes biztosítást nyújt a magyar Suzuki gépkocsira. Többletet jelent a csúcsminőség is. Azt akarjuk, mindenki maga győződjön meg arról, hogy a magyar Suzuki jó autó, és aki kipróbálja, egy életre megszereti. Nagy előnyt jelent a gépkocsi hihetetlenül alacsony fogyasztása. Szeretnénk valóban népautóvá tenni a magyar Suzuki márkát. • Mi mondható el a Magyar Suzuki Rt. szociálpolitikájáról?- Azért alkalmazunk környékbeli munkásokat, mert a lakásépítés gondját képtelenek lennénk vállunkra venni, hiszen a beruházás jelentős anyagi eszközöket kötött le. A gyárban általános és fogorvosi rendelő működik, helyben, igen kedvezményes áron, étkezhetnek alkalmazottaink, egy ebédért mindössze 30 forintot fizetnek. Az itteni átlagkeresetek jobbak az esztergomi átlagnál, bár hangsúlyozni kell: új gyárról van szó, és elosztani csak azt tudjuk, amit a gyár megtermelt. Ha több autót adunk majd el, a bérek is nőni fognak. Aki a Suzukiban becsülettel végzi munkáját, arra igényt tart a gyár, számára ez egy biztos munkahely. Nem állítom, hogy az itt keresett pénzből dolgozóink gond nélkül meg tudnak élni, viszont biztos kereset. Alakuló- félben van a szakszervezet, néhány fiatal a Vasas szakszervezetekkel felvette a kapcsolatot, bizonyára hamarosan megtörténik hivatalos legalizálása is. A vállalat vezetése ez elé nem gördít akadályokat. Megcsodáljuk a présautomatákat A gyár termelőegységeit Móla Miklós, az exportrészleg ügyintézőjének kíséretében járjuk végig. Feltesszük fejünkre a sárga védősisakot, s amíg a gyár udvarán a présüzemhez elgyalogolunk megtudjuk tőle, hogy a magyar Suzuki ára típustól és színtől függően 790 ezer és 1 millió 150 ezer forint között mozog. Az ötajtós Swift 1 és 1,5 1, valamint a négyajtós 1,3 1 Sedan változatokat gyártják. Az alkalmazottak bizonyos kedvezménnyel juthatnak a Suzu- kihoz. A présüzemben, a hegesztőrészlegen, de a szerelőcsarnokban is tisztaság, rend van. Angol-ma- gyar-japán feliratok utasítanak, figyelmeztetnek. Jelszó is - Közös célért egy csapatban! - próbál hatni az itt dolgozókra, a japán munkaszellemet illusztrálja. Megcsodáljuk a műszaki érdekességnek számító hatalmas présautomaták működését, amelynek nyomán az acéllemezek kész karosszériaelemekké formálódnak. • Mit jelent a Magyar Suzukiban dolgozni - kérdezem Novák Pétertől, aki a lézer-lemezvágót kezeli:- Azt, hogy van munkahelyem. A környéken ugyanis nagyon rosz- szak a munkalehetőségek. Négy hónapot voltam kinn Japánban. Rengeteget kellett dolgozni, de élmény volt. A hegesztőüzemben serény munka folyik. Leköti az ember figyelmét, ahogy a félautomata hegesztőkkel gyors egymásutánban végzik a pontos munkaműveleteket. Varga Árpádot akkor szólítom meg, amikor egy percre abbahagyja a hegesztést.-A Magyar Suzuki számomra is mindenekelőtt munkalehetőség. A kereset egyelőre nem sok, reménykedem a javulásban. En is voltam Japánban, egy keveset meg is tanultam japánul. Általában keményebb próbatétel volt Japánban, mint idehaza. Nem mondhatnám, hogy érdekes munka, inkább monoton. A fizetésemből pedig, sajnos, még sokáig képtelen leszek magyar Suzukit venni. A japán munkaszellem Danes Gyula főművezető is. volt tanfolyamon Japánban:- Számomra a megélhetést, a biztos hátteret jelenti a Magyar Suzuki. Korábban maszeknál dolgoztam. Úgy gondoltam, a Suzuki nagyobb biztonságot jelent, ezért jöttem ide. Úgy érzem, lehet a jövőt építeni rá. En megtaláltam számításomat. • Hallottam más véleményeket is - ellenkezem.- Ember és ember között különbség van. A célok is lehetnek mások. Biztos vagyok benne, hogy a gyár dolgozóinak többsége elégedett, noha köztük is vannak örök elégedetlenek. • Visszatükröződik a japán-magyar kapcsolat az emberek gondolkodásában?- Azt hiszem, a gondolkodásban nem. A munkájukban igen. Valószínű, hogy hosszabb távon erősebb lehet ez a hatás. Magyarországon sohasem fogjuk elérni azt a gondolkodásmenetet, amit Japánban észleltünk. Egy magyar munkás sohasem fogja munkáját a családja elé helyezni, ahogy azt a japánok teszik. Ezek fantasztikus dolgok, s ahhoz, hogy valaki megértse őket, köztük kell dolgoznia. Ott mindenek fölött áll a munka, s minden, a család, a barátok, a pihenés, a szórakozás csak utána következik. • Szakmai szempontból nehéz volt megfelelni a japán igényeknek?- Nem. Az volt a nehéz, hogy a nyolc-kilenc órát percnyi pontossággal le kellett dolgozni. Dudaszótól dudaszóig folyt a munka, nem lehetett megállni. Ez furcsa volt.- Ő az örök lázadó - mondja kísérőnk, amikor a kipufogócsöveket hegesztő két fiatalember ügyes mozdulatokkal teli munkáját figyelve megállunk. Kornoko- vits Tamás elektrotechnikus (alig lehet 20 éves) leteszi egy percre a hegesztőpisztolyt. - Megvan a napi normánk, a 72 kipufogó. Többet teljesíthetünk, kevesebbet nem. A nem éppen tökéletes füstelszívó berendezésre panaszkodik, s elárulja: elégedetlen a fizetéssel, s amint jövő áprilisban letelik a szerződése, máshol keres állást. Az összeszerelő szalagról legördülő kész kocsi egy tesztsoron megy keresztül, ahol minden funkcióját letesztelik. Lámpák, fékhatás, vízállóság, egyszóval minden ellenőrzésre kerül. Ezután szabadtéri tárolóba gurul a kész kocsi. Innen, konténeriroda számítógépes rendszerének segítségével, történik a kocsik alvázszám és szín szerinti kiválasztása és a márkakereskedőkhöz való elszállítása. Az esztergomi autógyár a szlovák piaccal is számol, szeretne mihamarabb betömi Szlovákiába. A magyar Suzuki forgalmazásáról már tárgyalásokat folytattak szlovákiai magáncégekkel, s megvan az esély arra, hogy a gépkocsik nálunk is hamarosan megjelennek. Mázsár László
