Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-21 / 46. szám
L \ (Folytatás az 1. oldalról) A kormány alelnökének oktatásügyi tisztségénél fogva még augusztusban alkalma lett volna, hogy ezt az ügyet botrány nélkül tisztázza. A pozsonyi Pravda felvetette ezt a kérdést, s érdeklődött, Kovác úr nem szándéko- zik-e Királyhelmecre látogatni, mert ez az ügy idővel „nagyon kényes helyzetet“ teremthet. A felhívásra hallgatással válaszolt, személyesen nem győződött meg a valós helyzetről, így jómaga is hozzájárult a valóban „nagyon kellemetlen helyzet“ előidézéséhez. Chamula képviselő „követelésére“ azonban már kénytelen volt válaszolni. A parlamentben ez október 6-án hangzott el: a kormány nevében az oktatási tárca helyett inkább a félemlítőnek tekinthető legfelsőbb ügyészséghez fordul, hogy vizsgálja felül, törvényes volt-e a helmed egyetem alapítása. Ha beigazolódik a törvénysértés, a parlamentnek kell a városi egyetem alapító határozatát hatálytalanítania. Ugyanakkor kijelentette, hogy a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem részéről a helmeci hallgatóknak adandó oklevelet — amelyet az egész világon elismernek - Szlovákiában csak egy papírrongynak fogják tekinteni. Még a tényékhez tartozik, hogy Roman Kovác miniszterelnök-helyettes lapunknak adott nyilatkozatában (november 7.), akárcsak a képviselők előtt, ismételten hangsúlyozta, „Szlovákiában törvényes keretek között csak a parlament létesíthet főiskolát... Hatályos törvényeink kimondják, hogy felsőoktatási szintű oklevelet csupán a hivatalos egyetemek és főiskolák oszthatnak. E szabály alól Királyhelmec sem jelenthet kivételt.“ Ilyen előzmények és következmények késztettek arra, hogy a helyszínen feltérképezzem, mi is történt Ki- rályhelmecen? A Bodrogközben a városi egyetem működtetésével valóban megsértették Szlovákia szuverenitását? Jogitag minden rendben van Bodrogköz székvárosában a , két legilletékesebb személytől, a városi egyetemet alapító önkormányzat nevében Pásztor István polgármestertől és Gilányi István tanártól, a Király- helmeci Városi Egyetem igazgatójától kértem tájékoztatást. Pásztor: Bodrogköz lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű. Nálunk mindenki szeret művelődni. Királyhelmecet az ország keleti részében élő magyarság szellemi központjává kívánjuk fejleszteni. A kiállítási termekkel is rendelkező Bodrogközi Múzeumnak van már épülete, most rendezik be. Hogy létrehozhassuk a kulturális-társadalmi központot, a Csemadok-szervezetek, a Mécs László Népfőiskola közreműködésén kívül mielőbb önállósulnia kellene a magyar gimnáziumnak, s annak feltételeit is meg kell teremtenünk, hogy az itt élők az anyanyelvükön művelődhessenek a legfelsőbb szinten is. Csak szakképzett emberek, magánvállalkozók lendíthetik fel a régió gazdasági életét. Elsősorban közgazdászokra van szükségünk. Mivel nálunk zömében magyarok élnek, területünk gazdasági érdeke is megkívánja, hogy magyar nyelvű oktatásban részesülhessenek. Gilányi: A már harmadik éve működő, politikai, társadalmi, szakmai tanfolyamokat, előadásokat szervező Mécs László Népfőiskola alapítói is vagyunk. 1992 őszén itt hangzott el, hogy szervezzünk közgazdasági jellegű tanfolyamokat. Nem lett tanfolyam, tovább léptünk, amikor azt javasolták: komáromi mintára szervezzünk városi egyetemet, s azon belül indítsuk el anyanyelvűnkön az egész régió számára annyira szükséges közgazdasági képzést. A királyhelmeci önkormányzat 1993 májusában hozott határozatot a városi egyetem alapítására. Pásztor: Nem olyan egyetemet alapítottunk, amelyre az egyetemi törvény rendelkezései érvényesek. A községek igazgatásáról és a köztársaság költségvetési szabályairól érvényben levő törvényekkel összhangban a város által dotált jogi személyként hoztuk létre a nyugati mintájú városi egyetemet, mivel a vonatkozó törvények szerint a város kötelessége gondoskodni a művelődés feltételeinek megteremtéséről. Gilányi: A városi önkormányzatunk már kezdettől fogva minden határozatát megküldi a járási ügyészségnek, hogy ellenőrizzék, betartjuk-e a törvényes előírásokat. Tőlünk megkapták a városi egyetem alapítólevelét és alapszabályát is. Erre vonatkozólag ügyészi figyelmeztetéssel, óvással nem éltek, tehát jogilag minden rendben van. Alapítványok, vállalkozók támogatásával A református egyház a dombra épült katolikus templom szomszédságában két épületet bocsátott a városi egyetem rendelkezésére. A két világháború között itt volt az egyházi iskola. Főleg alapítványok és magán- vállalkozók nagylelkű támogatásának köszönhetően felújították a két régi épületet, és új bútorzattal (még hiányosan) berendezték a számítástechnikai termet, iskolapadokkal, íróasztalokkal, székekkel két kisebb és egy nagyobb előadótermet, a tanári szobát, helyiséget biztosítottak a könyvtár s a városi egyetem két alkalmazottja, az igazgató és a titkárnő számára is. Egyelőre csak íróasztalt kaptak. Ha lesz pénz, lesznek szekrények is. Az a fontos, hogy létezik a városi egyetem, s nap nap után tanulni vágyó fiatalok töltik meg az előadótermeket. A budapesti segítség törvényes A Szlovák Rádió október 20-i adásában a Királyhelmeci Városi Egyetemmel foglalkozva azt állították: Gi- lányi István nem mondott igazat, amikor azt hangoztatta, hogy Kelet-Szlovákiában nincs közgazdászképzés. A „keletiek“ a pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem kassai kihelyezett tagozatán tanulhatnak, amely nemsokára önállósulni is fog! A félremagyarázást szolgálva csak azt felejtették el hozzátenni, hogy Kassán szlovák nyelven folyik a képzés! S nem magyarul, amire a bodrogközieknek szükségük van Pásztor: Elmentünk Budapestre, s a Közgazdaság-tudományi Egyetemtől kértünk segítséget. Örömmel fogadták kezdeményezésünket. Dr. Hámori Balázsnak, a posztgraduális kar dékánjának köszönhetjük, hogy elvállalták a kelet-szlovákiai érettségizettek számára a nappali típusú képzést, ők dolgozták ki a három és fél esztendőre szóló tanulmányi programot, amelyhez segítséget nyújtott a pesti egyetemen előadó két amerikai professzor, akik a helmeci diákokat is oktatni fogják. Szóba hoztuk a szorult anyagi helyzetű szülőket is. Nagy megterhelést jelentene számukra, ha gyermekeik Budapesten járnának előadásokra. Ha kapnának is ösztöndíjat, régiónk gazdasági és szellemi fellendítése szempontjából nem is kívánatos, hogy a magyar fővárosban tanuljanak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szlovákiai ösztöndíjasok kilencven százaléka ott is maradt. A szakképzett emberekre idehaza van szükségünk! Ha lehetőséget teremtünk, hogy az előadásokat Hel- mecen hallgathassák, nagyobb az esély, hogy a szülőföldjükön maradnak. Érvelésünket elfogadták. A tanár fog utazni a diákhoz! A félreértések elkerülése végett ki kell jelentenem: a „helmeci diákok“ nem a városi egyetem, hanem a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem teljes értékű hallgatói. A pesti egyetem veszi fel őket, vizsgáztatja, s ott állítják ki számukra az oklevelet is. Ha valakinek nem tetszik, hogy a városi egyetem helyiségeiben tartják meg a tanár-diák találkozókat, az összejövetelekre X.Y-ék lakásán is sor kerülhet, s ezt már senki sem tilthatja meg, ez sem lehet törvénybe ütköző. Gilányi: Megsértjük Szlovákia szuverenitását? Le kell zárni a határokat, vasfüggönnyel vegyék körül az országot, hogy senki se jöhessen ide! Hogy a nagy nyereségre számító nyugati tőkések pénzt hozzanak az országba, ez nem jelent beavatkozást a bel- ügyekbe? Mi a tudást hozzuk ide, ami majd pénzt teremt az országnak! Emlékeztetnünk kell még arra is, hogy a „helmed ügyön“ felháborodott miniszterelnök-helyettes október 8-án magához kérette Boros Jenőt, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetét, aki az Új Szónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: „Kovác úrnak elmondtam, hogy a városi egyetem létrehozása és működtetése a városi önkormányzat kompetenciája, tehát ezt szlovák bel- ügynek tekintem. Roman Kovác úr egyetértett velem abban, hogy a budapesti egyetem szakmai segítsége nem ellenkezik semmilyen törvénynyel. Magyarország más országoknak is nyújt ilyen segítséget. Az egyetemek rendkívül önállóak, felkérésre a magyar oktatók a világ szinte minden táján tanítanak. Legjobb tudomásom szerint a szlovákiaihoz hasonló tiltakozásra eddig még nem került sor.“ Ne gátoljanak, inkább segítsenek Augusztus derekán és szeptember elején a Királyhelmecre érkezett pesti tanárok két fordulóban tartották meg az egyetemi felvételi vizsgáztatást. Az ötvenkét jelentkező közül huszonhat hallgatót vettek fel. A bodrogközieken és ungvidékieken kívül vágsellyei, füleksávolyi, balogfalai, szepsi, kassai diákot is találunk közöttük. Voltak olyanok is, akik szlovák iskolában végeztek, s olyan is akadt, aki szlovák nyelven felvételizett, s a tanárnak fordították a diák válaszait. Nem nézték azt, hogy ki milyen nemzetiségű. A városi egyetem ünnepélyes átadására és a tanévnyitóra október 2- án került sor, s két nap múlva kezdték meg az oktatást. Az Új Szónak erről az eseményről szóló tudósítását kissé helyre kell igazítanunk: Király - helmecen nem a régió első felsőfokú intézményét nyitották meg. Gilányi: A polgárok és a szülők kezdeményezésére, a már említett anyagi gondok miatt, csak lehetőséget adtunk arra, hogy a budapesti tanárok nálunk foglalkozhassanak diákjaikkal. Pásztor: Amennyiben nem tetszik a szlovák kormánynak és parlamentnek, hogy szakembereket adunk az országnak, ami az államnak egy garasába sem kerül, adjanak a diákoknak ösztöndíjat, hogy ne Királyhelmecen, hanem Budapesten tanulhassanak. Ha itt nem adunk nekik lehetőséget a tanulásra, az érettségizett fiatalok állástalanok lennének, s az államnak munkanélküli segéllyel kellene támogatnia őket. Ne gátoljanak bennünket, inkább segítsék törekvésünket! Gilányi: A budapesti egyetem színvonalával kapcsolatban kétségek nem merülhetnek fel. A mi ügyünkben tárgyaltak a Pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetemmel is. A pozsonyiaknak nem volt kifogásuk a „helmeci diákok“ számára készített tanulmányi program ellen. Elhangzott az a kijelentésük is, hogy a Budapesti Közgazdaság-tudományi egyetem tíz évvel előttük jár. S kifejezték azt az óhajukat is, hogy részt vehessenek a „helmeci“ oktatásban, és azt is elismerték, valóban szükség van a magyar nyelvű felsőfokú képzésre, mert Szlovákiában kevés a magyar nemzetiségű közgazdász! Törvény adta jogunk nem lehet törvénysértés Érdekelt az is, hogy Roman Kovác, az oktatási tárcával is megbízott miniszterelnök-helyettes felkérésére az SZK Legfőbb Ügyészsége már foglal- kozott-e a Királyhelmeci Városi Egyetem ügyével? Pásztor: A főügyész kikérte a városi önkormányzat által jóváhagyott alapítólevelet és alapszabályt, amely ellen a járási ügyészség sem emelt kifogást. Mi nem állami egyetemet hoztunk létre, hanem városi egyetemet alapítottunk, amire törvényadta jogunk van. Roman Kovác felelőtlenül félrevezette a parlamentet és a közvéleményt. Elvakultságból csupán egy papírdarabnak minősítette a világhírű egyetem oklevelét. Elfogultak minden olyan kezdeményezéssel szemben, ami nem tőlük indul ki, s próbálják azt lehetetlenné tenni. Meggyőződésünk, hogy a városi egyetemünk tovább fog működni. Ha az állam nem tette lehetővé, hogy legyen magyar egyetemünk, segítünk magunkon. A létszámunknak megfelelően juttassák vissza az általunk megteremtett értékek és befizetett adók egy részét, hogy építhessünk, alapíthassunk iskolákat, helyi, regionális és állami szinten is biztosíthassuk az anyanyelvi oktatást. Hisszük, hogy ezzel az ország javára cselekednénk. Semmiféle erőszak nem téríthet el bennünket a nemzeti közösségünket megillető jogok betartásától. Nem sértettük meg Szlovákia törvényeit. Ellenkezőleg, a városi egyetemünkkel az állam érdekét is szolgáljuk, egy nagy régió szellemi és gazdasági fellendítését. Ha az állami szervek, a döntésekben illetékesek betartanák az ország alkotmányának 34. cikkelyét, amely szavatolja a nemzeti kisebbségeknek a nyelvükön történő művelődéshez való'jogot, nem lenne sem komáromi, sem királyhelmeci ügy. Petrőci Bálint A közgazdász hallgatók az angol nyelvet tanulják Stefán János tanár vezetésével Bogoiv János felvételei Gilányi István, a Királyhelmeci Városi Egyetem igazgatója Pásztor István, Királyhelmec polgármestere
