Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-20 / 24. szám
í •t I IP I ŐSZINTESÉG-Meglátod, a papa milyen akrobata - dicsekszik a gyerek a vendégségbe érkezett nagynéninek.- Ugyan már - hitetlenkedik a vendég.- De igen, azt mondta, ha itt maradsz hétvégéig, akkor a falra mászik. VÁLLALKOZÓI VÁGY Találkozik két vállalkozó. Az egyik felsóhajt:- Istenem, miért is nem vagyok kutya?- Úgy jobb lenne?- Persze, más fizetné értem az adót.-Ezek a mai fiatalok nagyon göthösek. Ezt a leányzót is egy óra hosszat vizsgálta az orvos, engem elintéz egy perc alatt. TALÁLÓS KÉRDÉS- Mi az, ami állandóan nő és mégsem látszik?- Nem tudom.- Hát az életszínvonal. JÓ MÓDSZER-Tudod, Oroszországban legújabban hogyan irtják az egereket?- Nem én.- Egyszerűen behajtják őket a spájzba és ott éhen pusztulnak. SIKERES KÖLTŐ- Most kétszer annyian olvassák a verseimet, mint azelőtt - dicsekszik az ifjú költő.-Mi történt, megnősültél? - kérdezi a meglepett pályatárs. JÓ ALVÓ Két ismerős beszélget:- Mondd csak, hány órát alszol naponta?- Legfeljebb kettőt.- Olyan keveset? És elég?- Persze! Hisz éjszaka is alszom vagy tízet. EGY IDŐSZERŰ- Tudod, hogy miből építették a pozsonyi amerikai nagykövetséget? Mikrobetonból!- De hát mi az a mikrobeton?- Tíz százalék beton és kilencven százalék mikrofon. NINCS EGYEDÜL A fogházigazgató megkérdezi az egyik rabtól:- Soha nincsenek látogatói, nincs senkije, se rokonai, se barátai?- Dehogy nincsenek, csakhát valamennyien itt ülnek bent. A PAPA TUDJA- Mondd csak, Tériké, gazdag az a fiú, akihez férjhez mégy?- Nemigen, mert ha otthon beszélünk róla, a papa mindig azt mondja: szegény fiatalember. NEM BUTA- Ha beállítana hozzád varázspálcájával egy jó tündér, mit kéméi tőle? • A korlátlan lehetőségek világa is tele van korlátokkal. • Néha tisztességes hallgatással is lehet közös nyelven beszélni. • Néhány hatalomtól meg- részegült politikust nem ártana elvonókúrára küldeni. • Ha kinyitod a szád — nem lesz mit beletenni. • Sokat ugrált - most végre ül. • Rajtam nem lehet uralkodni. Még magamon sem tudok. • A legnagyobb hazugság soha nem kerül be a rekordok könyvébe. Amint elhangzik, máris túlszárnyalják. Szűcs Béla EGY KIS RÖVIDZÁRLAT Az ifjú férj az esküvőről a templomból távozóban az asszonyka fülébe súgja: — Ugye, egész életünkben boldogok leszünk, Ilonka?-Tiszta bolond vagy! - válaszol ingerülten az asszonyka.-Mi van, te talán nem akarsz boldog lenni? — De igen! Csakhogy én nem Ilonka vagyok, hanem Erika! HATÁSOS GYÓGYSZER — Mondd csak, Margitka, mit adott az orvos a férjednek, hogy leszokjon az ivásról?-Valamilyen port adott a kávéjába. — No és használ? — igen. Kávét már nem iszik. PECH Gyönyörű leányzó állást kér a vállalat igazgatójától. — Mihez ért? — Semmihez. — Sajnos, ezek a helyek már foq- laltak. LEHETETLEN Az asszony dühösen ráripakodik a férjére: — Inkább az ördöghöz mentem volna feleségül, mint hozzád. — Az lehetetlen, szivem. Közeli rokonok között tilos a házasság.- A varázspálcáját. ÉRTENETEK NAGY EMBEREKRŐL Szobormodellek Goethe és Schiller együtt sétáltak egy ligetben. — Nézd azt a kis tisztást - szólalt meg Goethe. - Esküdni mernék rá, hogy egy szép napon a te szobrod fog állni ott. — Túlzol — mosolygott meghatóban Schiller.-Nem én! - erősködött Goethe. - Szép, nagy szobor lesz. Az emberek, akik erre járnak, kibe- tüzik majd rajta a nevedet, és azt kérdezgetik egymástól: „Ki az ördög volt az a Friedrich Schiller?!“ A költözés A fiatal Richard Wagnert rajongó barátság fűzte egy Wein- ling nevű kántorhoz, aki korának egyik legismertebb zenepedagógusa volt, és ugyanabban az intézetben tanított, ahol valaha Johann Sebastian Bach működött. A zenetörténészek szerint ez a kántor volt az első, aki az ifjú és meglehetősen zabolátlan Wagnert komoly zenei stúdiumra fogta. Még egy házat is bérelt neki vidéken, hogy a kellemes falusi csendben az összhangzattan művészetében elmélyülhessen. Igen ám, de amikor a házat bérbe vette, elmulasztott a szomszédban körülnézni, így aztán hamarosan kiderült, hogy az áhított csend kopácsolásoktól hangos, mert balról is, jobbról is egy kovácsműhely van, s mindkettő tulajdonosa igencsak szorgos. Weinling a bérelt házról akkor már nem akart lemondani, elhatározta hát, hogy másképpen segít magán. Meghívta a két kovácsot egy pohár borra, és busás jutalmat helyezett kilátásba számukra, ha műhelyükkel máshová költöznek. A vendégek hüm- mögtek, gondolkodási időt kéritek, másnap este azonban már jelentkezett a fiatalabbikuk, hogy áll az alku, huszonnégy órán belül elköltöznek. — Pompás! — örvendezett Weinling, és becsületesen leszámolta az ígéri summát a szomszéd markába. — Aztán hová mennek? A kovács zsebre rakta a pénzt, illendően megköszönte, úgy válaszolt: — Én elköltözöm az öregebb komám műhelyébe, maguktól jobbra. Ó meg átköltözik az én műhelyembe, maguktól balra. fi Kilencvenöt évvel ezelőtt született ERICH MARIA REMARQUE német regényíró. Rejtvényünk fő soraiban három ismert műve található. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére (Re- dakcia ÚJ SZÓ, Pri- binova 25., 81915 Bratislava) legkésőbb június 25-ig. A helyes megfejtők közül - sorsolással - hárman 300-300 korona pénzjutalomban részesülnek. Készítette: LÓRINCZ LÁSZLÓ A június 6-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Bernarda Álba háza, Yerma, Dalok, Cigány románcok," Vémász, Torreádorsirató.“ 300 koronát nyertek: Szabó Tamás, Nagymagyar; Rákóczi Diana, Komárom; Kondás István, Kassa. 1993. VI. 20.
