Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-20 / 24. szám
Ez a nap is úgy indult, mint a többi. A hőmérő higanyszála óráról órára emelkedett, adtak a körülöttük tébláboló biztonsági öröknek. Pedig a szervezők 130 kék egyenruhás legényt béreitek fel, hogy biztosítsák a rendet és a nyugalmat. Talán attól féltek, hogy megismétlődhet a djakartai szerencsétlenség, amikor egy Metalic- ca-koncerten 18-an sérültek meg. Bebizonyosodott, hogy a szlovákiai metálosoknak nyugodt a vérmérsékletük. Sokuk reggeltől türelmesen várakozott a bódító hőségben, s csak akkor kezdtek el türelmetlenkedni, mikor már a kezdés időpontjaként megjelölt négy óra is jócskán elmúlt, de a várva-várt zenekarok még mindig nem mutatkoztak. Nemtetszésük jeléül igy ők adtak füttykoncertet, s közben elrepült a rácskerítés irányába néhány műanyag üditósflakon és pléhdoboz is. A biztonsági őrök azonban türelmesek voltak. Szépen egyenként engedték be a nézőket a stadion kapuján, közben ellenőrizték, nincs-e náluk „véletlenül“ veszélyesnek minősíthető tárgy. Esetenként annak nyilvánult nemcsak az üveg, hanem az esernyő, a tűsarkú cipó és a fényképezőgép is. Mert hát fő az elővigyázatosság. Míg a közönség a hosszúra nyúlt várakozás után végre elfoglalhatta helyét, az újságírós a vakítóan kék égbolton egy fia felhőcske sem mutatkozott. Pozsony utcáin olvadt az aszfalt. Szinte mindenki esőért fohászkodott. Kivéve azokat, akik a pozsonyi Inter sportklub stadionja előtt gyülekeztek. Ezúttal nem valami izgalmas futballmérkőzésre vártak, sokuk már reggel óta. Hanem egy koncertre. A világhírű METALLICA fellépésére. A június 8-ára meghirdetett monstre koncertre szinte egész Szlovákiából érkeztek a heavy metal műfaj kedvelői. A nem mindennapi eseményre ki is öltöztek annak rendje s módja szerint: szakadt farmer, fekete póló, nittekkel kivert bőrdzseki, a „jó szereléshez“ nem hiányozhattak a szíjak, láncok meg a többi kiegészítő sem. Külsejükre nézve éppoly vadak voltak, mint a zene, melyet szerettek. (A látszat,mint utóbb kiderült,ezúttal is csalt.) A stadion előtti téren lassan nőtt a tömeg. Déli fél egykor még csak pár százan lehettek. Heverésztek a fűben, kortyolgatták üdítőjüket vagy sörüket. Bár a környező vendéglőkben, presszókban és élelmiszerboltokban szigorúan betartották az alkoholárusítási tilalmat, akadt egy-két büfés, aki nem tudott ellenállni a várható bevétel csábításának, s vállalva a büntetést, ládaszámra árulta a sört. Elnézve a szelíden piknikezó társaságot, hihetetlennek tűntek a metál koncertek randalírozó, vandál közönségéről terjengő hírek. Ezek a srácok (és lányok - mert a gyengébb nem képviselői között is akadnak metálra- jongók) igazán nem sok munkát kát háromfelvonásos külön show-val szórakoztatták a szervezők. Ugyanis mindhárom együttes (azaz a The Cult, a Megadeth és a Metallica) kü- lön-külön állt a nagyrabecsült kíváncsiskodók serege elé. A sajtótájékoztatókra ki és be biztonsági őrök kísérték e számukra bizonyára fölöttébb kellemetlen népséget. Elővigyázatosságból. Vagy passzióból. Ami azt illeti, nem is sok időt szakítottak a sztárok a sajtó képviselői számára. A Metallica (ahogy a legnagyobb sztárhoz illik) több mint egy órát hagyta Jó nekünk a stadionon kívül is A biztonsági őrök buzgólkodtak Méry Gábor felvételei várakozni az újságírókat. Mint utóbb kiderült, vacsoráztak. Apropó vacsora. A zenekart a turnéra egy külön szakács is elkísérte, sőt, az élelmet is maguk hozták. Alighanem azt hitték, Szlovákiában éhség pusztít, vagy valami járvány dühöng. Vagy csupán megszokták a hazai ízeket? Hét óra után végül is kegyeskedtek megjelenni: James Het- field, az énekes, gitáros, Kirk Hammett gitáros és a Lars Ulrich dobos. Jason Newsted basszusgitáros nem törte magát- társai szerint fontosabb dolga akadt. A 45 percre tervezett sajtótájékoztató csupán húsz percig tartott. Az együttes tagjai nem voltak beszédes kedvükben. íme néhány „mazsola“ a válaszaikból:- Mikor jelenik meg a következő lemezük és ki lesz a producere?-A jó ég tudja.- Miért váltottak producert?-Az előzőt túl régen ismertük. Kelleti már a változatosság.- Mit fognak csinálni az európai turné után?- Semmit. Végre lesz egy kis szabadidőnk.- Mit tesz a dobos annak érdekében, hogy megőrizze kondícióját?- Hetente 2-3 órát dobolok- ez untig elég, hogy meglegyen a kondícióm.- A legutóbbi albumon található két lassú szám is. Mi történt a zenekarral, csak nem lettek szerelmesek?- De igen. A sörbe. Pár perccel fél kilenc után aztán beindult a show. A kedvencek játszani kezdtek, a rajongók pedig átadták magukat az őrületnek. Az első blokkban főleg rövid, de annál keményebb, dinamikusabb nóták hangzottak el, majd pihenőképpen, viszonylag lágyabb dallamok következtek, melyekben főleg a gitáros, James Hetfield kápráztatta el szólóival a közönséget. Majd újra ritmikusabb szerzeményeket hallhattunk, míg ráadásként a legnagyobb slágerek csendültek fel. A színpadi produkciót végigkísérték a különböző hang- és fényeffektusok, melyek egy hatalmas tűzijátékban csúcsosodtak ki röviddel 11 óra után. Csaknem három órán át tartott a Metallica koncertje - mintha a végére jöttek volna bele ők is igazán. Lent a pódium előtt állók azonban mindvégig jól érezték magukat. Bírták a decibeleket is, a tülekedést is, a hőséget is (az emelvény előtt állítólag 60 fokos meleg volt). Ók valószínűleg nem éreztek se meleget, se hideget, sem fáradtságot, sem fájdalmat. Ók csak a ritmust érezték, s átadták magukat a zenének. A Metallica pedig éppolyan bedobással játszott a párezres szlovákiai közönség' előtt (a szervezők 30 000-es közönségre számítottak, jó, ha nyolcezren voltak), mint akármelyik nagyszabású nyugat-európai fellépésen. Hiába, profik. De a maga módján a közönség is az volt - ezek a „szakadt“ fiatalok viselkedésükkel megcáfolták a metálrajongókról elterjedt rossz híreket. Megérdemelték ezt az éjszakát. S. Forgon Szilvia Megállapították, hogy a gyereknek legalább egy évre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja különböztetni az igazat a hazugságtól. Lassan rájön, hogy a szülők nem mindentudó istenségek, nekik is van titkuk, amiről senki sem tud. Schopenhauertől, aki azt állította, hogy a hazugság a természet egyetlen szégyene, vagy Kantnak attól a nézetétől, hogy a lódítás természetellenes, a vallási tételtől, hogy a hazugság bűn, bizony az élet kicsit másként értékeli a hazugságot. Volker Sommer német antropológus nemrég könyvet is írt róla. „A hazugság dicsérete“ címmel, amelyben megpróbálja minden oldalról körüljárni ezt a kényes témát. Hogy az igazmondást nem mindenki érti egyformán és a hazugság nem mindig hazugság, azt a világ különféle régióinak szokásai is bizonyítják. Vessünk egy pillantást a hazugság földrajzára és rájövünk, hogy különféle civilizációk, népek egészen másképp ítélik meg az igazmondást, mint mi, európaiak. AZ ISZLÁM A mohamedánokra az európaiak ember- emlékezet óta úgy tekintettek, mint akiket a hamisság, az árulás jellemez. Az iszlám tudós ismerői azonban azt állítják, hogy amit mi hazugságnak nevezünk, az csupán, alkalmazkodás a beszélgetőpartnerhez: azt mondják neki, amit hallani szeretne. Vagyis röviden nem azért mondanak igazat hogy népszerűségre, szimpátiára tegyenek szert. A nyugati civilizációjú ember számára ez érthetetlen. Azonban elegendő belenézni Hazudni emberi dolog a Koránba, hogy megértsük, a mohamedánoknak úgy kell tárgyalniuk, hogy a hazugságból olyan igazság legyen, amely nem sérti meg a tárgyalópartnert. JAPÁN Japánban soha nem tudja az ember, hogy az illető, akit megkérünk valamire, hajlandó-e teljesíteni kérésünket. Válaszaik olyan kitérö- ek, hogy az ember nem tudja, hányadán áll, hajlandók-e megtenni azt, amit kértünk. Vitto- ria Capecchi szociológus szerint, aki évek óta tanulmányozza a japán társadalmat, a japán nyelvben nincs a mi határozott ,,nem“-ünk- nek megfelelő tagadás. Elutasítás esetén csak körülírni lehet az álláspontot. Az idegen azonban nagyon nehezen tájékozódik. Ezt azonban nem lehet az őszinteség hiányának tekinteni. Japánban nagyon erős a tekintélytisztelet és az igazság-hazugság megkülönböztetésének évszázados szokásai vannak. Az idegen azonban hiába tud erről, nehezen hatol be a probléma megértésébe. NÉMETORSZÁG A német kultúra sablonos hagyományai szerint a hazugságnak nincs helye. Giacomo Marramai filozófus szerint: ,,A német kultúrát a rossz eltávolításának, megtisztításának megszállottsága jellemzi. A német társadalom kulcsjelszava így hangzik:» Rend a lelke mindennek, történjék bármi.«“ Erős a kollektív érzés és az állam iránti tisztelet. A rendet úgy értelmezik, mint az élet szerves részét, ami lendületet ad. Ezzel szemben a hazugság rendetlenség. AFRIKA Az európaiak szemében az afrikaiak úgy hazudnak, mintha könyvből olvasnák. Ez is egy előítélet. Meg kell értenünk, hogy az, amit mi hazugságnak nevezünk, azt az afrikai kultúrában nem tekintik mindig hazugságnak. Domenico Volpini antropológus sokáig élt a meru etnikai csoport thrak törzsében, Kenya hegyvidékén. Ebben a törzsben csak a gyerekek adhatnak igen-nem választ. A felnőtt embernek úgy kell megfogalmaznia válaszát, hogy az megőrizze a jó kapcsolatot. Volpini elmesélte a következő esetet: ,, Egyszer kifogyott a benzinem. Megkérdeztem a thrak törzs egyik férfitagjától, hol van a legközelebbi benzinkút. Azt válaszolta, hogy a domb mögött. Ott azonban nem volt semmi a benzinkutat harminc kilométernyire találtam meg. Azonban az ö kultúrájának szellemében nem akart további kellemetlenséget mondani nekem, mikor elég bajom volt azzal, hogy elfogyott a benzinem.' ‘ ANGOLSZÁSZ VILÁG A hazugság és alakoskodás Angliában nem olyan rettenetes dolog, állítja Agostino Lombardo szakértő. Az angol drámairodalom csak úgy hemzseg a híres hazudósoktól. Jago, vagy Edgar a Lear királyból, vagy maga Hamlet is. Az amerikaiak viszont semmiféle megértést nem tanúsítanak a hazugokkal szemben. Vegyük például a politikát. Jaj annak a képviselőnek, akit rajtakapnak a hazugságon. Karrierjével fizet érte. Az amerikai middle-class, amelyet a puritanizmus, konzervativizmus jellemez, nem bocsát meg. Kína A kínai kultúra egyáltalán nem ismeri a nyugati világra jellemző abszolút igazság fogalmat, Ezért a hazugságot sem tekinti bűnnek. A kínai tankönyvekben nem találunk tanulságos történeteket a hazugok bűnhödé- séről. Ezzel szemben igen elterjedt elvi követelmény az őszinteség, a hamisítatlanság, egyenes viselkedés. Kína ugyan nem ismeri az igazság dogmáját, de nagy a tekintélytisztelet. Ez a kollektív érzéssel együtt azt eredményezi, hogy az embereket nem a hazugságért büntetik, hanem azért, ha megkárosítják a közösség érdekeit. (A L 'Espresso nyomán: sz) hm 1993. VI. 2C Jri.VlitífflSfl
