Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-10-03 / 39. szám

/ / ITELET. Nürnberqben A hatvanas évek elején, ami­kor Stanley Kramer alkotása készült, még elevenen élt a fasizmus emléke. Igaz, meg­kezdődött a múlt szépítgeté- se és a szörnyűségek felejté­se is. Az akkori Nyugat-Ber- linben - ugyan hol lehetett volna találni alkalmasabb helyszínt az ősbemutatóhoz? - elég sokan fogadták füttyel Francis Ford Coppola, a ne­ves amerikai filmrendező­producer 1977-ben felajánlot­ta a német Wim Wenders- nek, hogy készítsen filmet Amerika egyik legismertebb detektívregény- írójáról, Des- hiel Hammettről. * A film végül is hatévi huza­vona után készült el, mivel Wenders inkább „művészfil­met”, Coppola, a producer in­kább izgalmas amerikai mo- zitképzeltel. A végeredmény a kettő nagyon szerencsés öt­vözete lett. Gondolatébresz­tő San Francisco ábrázolása, amely úgy korrupt, mintha a nyolcvanas években lennénk. Jó a korrajz - a húszas évek végének megjelenítése - a zsaruk, a bűnözők és a gazda­gok irányította nagyvárosi dzsungel, amelynek ábrázo­lásában volt elsőrangú Ham­mett is. Állandóan jelen van a filmrendező - ez esetben az és elutasítással a nürnbergi mementót. „Elég dokumen­tumunk és könyvünk van ezekről az évekről. Semmire sem jó, ha hagyjuk, hogy ilyesmivel demoralizáljanak bennünket!”-összegezte vé­leményét egy néző. Pedig az ítélet Nürnberg- ben mondanivalója akkor is, most is időszerűnek mondha­író küzdelme - a műért, az alkotásért. Wenders az író al­kotó fantáziáját akarja meg­jeleníteni , ezért a képek gyak­ran expresszívek, máskor szürreálisak. Különösen em­lékezetes a kínai negyed álomszerű, megemelt vízió­ja. A film gyakran elmossa a határt ébrenlét, fantázia és álom között A realista élet­rajzi tény: az író alkoholista volt, segít a rendezőnek a nem realista atmoszféra megte­remtéséhez. A Piszkos ügy nemcsak a harmincas-negy­venes évek detektívfilmjeit idézi, de a bűnügyi műfajhoz nyúló nagy rendezőegyénisé­geket is. A csúszdajelenet pél­dául Orson Welles A shang- haji asszonyából vett allúzió. A többszintes könyvtár üveg- mennyezettel átlátszóvá tett belső terei Welles kompozí- ciós elveit viszik a szélsősé­gekig. Wendersnél - éppen tó. A rendező a következő szavakkal határozta meg az elképzelését: „Az emberiség ellen elkövetett bűnök cinko­sainak lelkét igyekeztünk fel­tárni. Még az erős egyénisé­gek is visszautasították, hogy szembenézzenek emberi fe­lelősségükkel. E felelősség másik része azokat a kormá­nyokat és azoknak az orszá­úgy, mint Welles filmjeiben - a képen szereplő minden tárgy egyformán éles, ez azonban meglepő, mert bár a mélységélesség használata teljesen felszívódott az ame­rikai rendező nyomán a mo­dem filmben, éppen a krimik nem használják. Egy bűnügyi film rendezője inkább vezeti a tekintetet. A másik nagyon fontos rendező, illetve film, amely mércéül szolgált, Fritz Lang: Egy város keresi a gyilkost című műve. Mindkét filmben a bűn lélektanát, társadalmi hátterét kutatják, igen hason­ló az alvilág és a bűnüldöző szervek összefonódásának fil­mes ábrázolása is. Végeredményben Wen­ders talán a filmtörténet „leg­intelligensebb” bűnügyi film­jét alkotta meg. (Pro7, vasárnap 07.20) I. S. goknak a lakóit terheli, akik behunyták a szemüket, vagy úgy vélték, hogy az adott kö­rülmények között be kell hunyniuk a szemüket..." A dráma tehát a jelenben kísér­tő múltról, a megtörtént ese­mények konklúzióinak levo­násáról, a következmények­ről s főképpen az ítélkezés kötelezettségéről szól. Az amerikai film nem a tör­ténelmi jelentőségű nürnber­gi per eseményeit eleveníti fel, hősei nem a náci háborús fő­bűnösök, mindez azonban semmit sem von le a téma és a feldolgozás jelentőségéből. Négy egykori vérbíró áll a győztesek katonai bírósága előtt. Hárman még mindig a régi szöveget fújják, egyikük azonban túllép korábbi önma­gán. A szópárbajok során esz­mék és tettek, szándékok és cselekvések méretnek meg. Az életfogytig tartó börtön- büntetés mindemellett azt je­lenti - a védő fogadást is ajánl a bírósági elnöknek -, hogy Hitler kiszolgálói öt éven be­lül szabadlábra kerülnek. A gyakorlatból tudjuk, hogy tényleg kinyílt szinte minden börtönajtó... Kramer alkotásában rend­kívül hangsúlyos minden el­hangzó szó, azaz a párbeszé­dek és monológok tömény egymásutánja. A hatáskeltés effektusai hagyományosak, helyenként túlcsorduló érzel­meség színezi át a jelenete­ket, ugyanakkor varázslatos az atmoszférateremtés, és él­ményszerű alakítást nyújtanak a kitűnő színészek. A csapat­nak olyan tagjai vannak, mint Spencer Tracy (a bíró vívó­dását megrendítő hitelesség­gel éli át), Montgomery Clift (egy megnyomorított kisem­bert személyesít meg), továb­bá Burt Lancaster, Marlene Dietrich, Richard Widmark, Judy Garland és Maximilian Schell. Az ítélet Nümberg- ben a mozi tegnapját idézi, de következtetései a jövő számá­ra is tanulságosak. (Osztrák 1, vasárnap 22.45) s.f. Piszkos ügy Madonna-hétvége Összesen 14 órányi MTV Europe-műsor foglalkozik szombaton és vasárnap Madonnával. Hétfőn este Depeché Mode- rockomentum lesz New Order-csatlakozással. A minden Idők leghíresebb westernjében Claudia Cardinale játssza az egyBt főszerepet (PRO 7, csütörtök 21.25) Szerencsés utazást - Rio Új német sorozat indul: Nemetz első pilótától válni készül a felesége - Sabine, az Ifjú stewardess igyekszik enyhíteni a kapitány fájdalmát... (PRO 7, vasárnap 16.45) Walter Matthau és Jack Lemmon a Sógorom a zugügyvéd című filmben (Osztrák 1, szerda 22.05) A l/asárnap és a TEUH/jü! melléklete

Next

/
Thumbnails
Contents