Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-10-03 / 39. szám
/ / ITELET. Nürnberqben A hatvanas évek elején, amikor Stanley Kramer alkotása készült, még elevenen élt a fasizmus emléke. Igaz, megkezdődött a múlt szépítgeté- se és a szörnyűségek felejtése is. Az akkori Nyugat-Ber- linben - ugyan hol lehetett volna találni alkalmasabb helyszínt az ősbemutatóhoz? - elég sokan fogadták füttyel Francis Ford Coppola, a neves amerikai filmrendezőproducer 1977-ben felajánlotta a német Wim Wenders- nek, hogy készítsen filmet Amerika egyik legismertebb detektívregény- írójáról, Des- hiel Hammettről. * A film végül is hatévi huzavona után készült el, mivel Wenders inkább „művészfilmet”, Coppola, a producer inkább izgalmas amerikai mo- zitképzeltel. A végeredmény a kettő nagyon szerencsés ötvözete lett. Gondolatébresztő San Francisco ábrázolása, amely úgy korrupt, mintha a nyolcvanas években lennénk. Jó a korrajz - a húszas évek végének megjelenítése - a zsaruk, a bűnözők és a gazdagok irányította nagyvárosi dzsungel, amelynek ábrázolásában volt elsőrangú Hammett is. Állandóan jelen van a filmrendező - ez esetben az és elutasítással a nürnbergi mementót. „Elég dokumentumunk és könyvünk van ezekről az évekről. Semmire sem jó, ha hagyjuk, hogy ilyesmivel demoralizáljanak bennünket!”-összegezte véleményét egy néző. Pedig az ítélet Nürnberg- ben mondanivalója akkor is, most is időszerűnek mondhaíró küzdelme - a műért, az alkotásért. Wenders az író alkotó fantáziáját akarja megjeleníteni , ezért a képek gyakran expresszívek, máskor szürreálisak. Különösen emlékezetes a kínai negyed álomszerű, megemelt víziója. A film gyakran elmossa a határt ébrenlét, fantázia és álom között A realista életrajzi tény: az író alkoholista volt, segít a rendezőnek a nem realista atmoszféra megteremtéséhez. A Piszkos ügy nemcsak a harmincas-negyvenes évek detektívfilmjeit idézi, de a bűnügyi műfajhoz nyúló nagy rendezőegyéniségeket is. A csúszdajelenet például Orson Welles A shang- haji asszonyából vett allúzió. A többszintes könyvtár üveg- mennyezettel átlátszóvá tett belső terei Welles kompozí- ciós elveit viszik a szélsőségekig. Wendersnél - éppen tó. A rendező a következő szavakkal határozta meg az elképzelését: „Az emberiség ellen elkövetett bűnök cinkosainak lelkét igyekeztünk feltárni. Még az erős egyéniségek is visszautasították, hogy szembenézzenek emberi felelősségükkel. E felelősség másik része azokat a kormányokat és azoknak az orszáúgy, mint Welles filmjeiben - a képen szereplő minden tárgy egyformán éles, ez azonban meglepő, mert bár a mélységélesség használata teljesen felszívódott az amerikai rendező nyomán a modem filmben, éppen a krimik nem használják. Egy bűnügyi film rendezője inkább vezeti a tekintetet. A másik nagyon fontos rendező, illetve film, amely mércéül szolgált, Fritz Lang: Egy város keresi a gyilkost című műve. Mindkét filmben a bűn lélektanát, társadalmi hátterét kutatják, igen hasonló az alvilág és a bűnüldöző szervek összefonódásának filmes ábrázolása is. Végeredményben Wenders talán a filmtörténet „legintelligensebb” bűnügyi filmjét alkotta meg. (Pro7, vasárnap 07.20) I. S. goknak a lakóit terheli, akik behunyták a szemüket, vagy úgy vélték, hogy az adott körülmények között be kell hunyniuk a szemüket..." A dráma tehát a jelenben kísértő múltról, a megtörtént események konklúzióinak levonásáról, a következményekről s főképpen az ítélkezés kötelezettségéről szól. Az amerikai film nem a történelmi jelentőségű nürnbergi per eseményeit eleveníti fel, hősei nem a náci háborús főbűnösök, mindez azonban semmit sem von le a téma és a feldolgozás jelentőségéből. Négy egykori vérbíró áll a győztesek katonai bírósága előtt. Hárman még mindig a régi szöveget fújják, egyikük azonban túllép korábbi önmagán. A szópárbajok során eszmék és tettek, szándékok és cselekvések méretnek meg. Az életfogytig tartó börtön- büntetés mindemellett azt jelenti - a védő fogadást is ajánl a bírósági elnöknek -, hogy Hitler kiszolgálói öt éven belül szabadlábra kerülnek. A gyakorlatból tudjuk, hogy tényleg kinyílt szinte minden börtönajtó... Kramer alkotásában rendkívül hangsúlyos minden elhangzó szó, azaz a párbeszédek és monológok tömény egymásutánja. A hatáskeltés effektusai hagyományosak, helyenként túlcsorduló érzelmeség színezi át a jeleneteket, ugyanakkor varázslatos az atmoszférateremtés, és élményszerű alakítást nyújtanak a kitűnő színészek. A csapatnak olyan tagjai vannak, mint Spencer Tracy (a bíró vívódását megrendítő hitelességgel éli át), Montgomery Clift (egy megnyomorított kisembert személyesít meg), továbbá Burt Lancaster, Marlene Dietrich, Richard Widmark, Judy Garland és Maximilian Schell. Az ítélet Nümberg- ben a mozi tegnapját idézi, de következtetései a jövő számára is tanulságosak. (Osztrák 1, vasárnap 22.45) s.f. Piszkos ügy Madonna-hétvége Összesen 14 órányi MTV Europe-műsor foglalkozik szombaton és vasárnap Madonnával. Hétfőn este Depeché Mode- rockomentum lesz New Order-csatlakozással. A minden Idők leghíresebb westernjében Claudia Cardinale játssza az egyBt főszerepet (PRO 7, csütörtök 21.25) Szerencsés utazást - Rio Új német sorozat indul: Nemetz első pilótától válni készül a felesége - Sabine, az Ifjú stewardess igyekszik enyhíteni a kapitány fájdalmát... (PRO 7, vasárnap 16.45) Walter Matthau és Jack Lemmon a Sógorom a zugügyvéd című filmben (Osztrák 1, szerda 22.05) A l/asárnap és a TEUH/jü! melléklete
