Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-20 / 24. szám
♦ Pókháló Előfordul, hogy egy rendezőpihenésképpen hátat fordít kedvenc műfajának és kipróbálja a tehetségét másfajta terepen is. Ilyenkor kétesélyes a várható eredmény: vagy sikeres akirándulás, vagy nem. Általában szerény hozadékkal jár, amikor a művész, kibújik a bőréből s elszakad kedvenc témavilágától, műfajától, kifejezési eszközeitől. Alfréd Hitchcocknak „nem állt jól” a társadalmi dráma. Michelangelo Antonioni befuccsolt, amikor Kínát akarta felfedezni. Andrzej Wajda vígjátéka harmadrendű minőség a nagy drámák mellett. Vincente Minnelli (1910— 1986) a zenés produkciók mestereként írta be a nevét a film történetébe. Dolgozott a Broadwayn, művészeti vezetője volg a Radio City Music Hall nevű világhírű intézménynek, s a műtermek világában is akkor érezte elemében magát, amikor revűt vagy musicalt készíthetett. Főképpen az Egy amerikai Párizsban és a Gigi bizonyítja Minnelli kivételes klasszisát, bár a prózában is igyekezett jeleskedni LISTA-(LONDON >| 1. (I Can’t Help) Falling in Love -UB40 2. All That She Wants -ACE OF BASE 3. Two Princes -SPIN DOCTORS 4. Sweet-INNER CIRCLE 5. Three Little Pigs- GREEN JEL1Y 6. What Is Love? - HADDAWAY 7. Can You Forgive?-PETSHOP BOYS 8. Shout -L. LOW &M. ONE 9. In All The Right Place -LISA STANSFIELD 10. Do You See The Light - SNAP 11. Tribal Dance - 2 UNLIMITED 12. Blow Your Mind- JAMIROQUAI 13. Tease Me-CHAKA DEMIS & PLIERS 14. I Don't Wanna Fight -TINA TURNER 15. Jump Around . Jump-HOI USE OF PAIN (nálunk sokan ismerik és kedvelik Vincent van Gogh életrajzát, A nap szerelmesét). Ez az utóbbi szféra azonban nem az ő igazi érvényesülési területe. A koreográfiához jobban ért, mint a cselekményvezetéshez. Látványt ügyesebben szervez, mint ahogy a jellemábrázoláshoz ért. Talán csak egyetlen vonatkozásban nincs különbség a két minőség között. Vincente Minnelli általában nagy nevekben, kiváló szerepjátszó-egyéniségekben gondolkodott. Vegyük például a Pókhálót, az 1955-ből való Metro-vállalkozást. A színészek egytől egyik sztárok: Richard Widmark, Lauren Bacall, Charles Boyer, Lillian Gish, Susan Strasberg, Oscar Levant. Ami viszont a Pókháló egyéb sajátosságait illeti: mi tagadás, imádott birodalmában sokkal jobban „muzsikált” a népszerű szerző. Egy klinika falai között robbannak ki az ellentétek. Olyan Kórház életébe pillanthatunk, ahol nemcsak a betegek, hanem a személyzet tagjai is neurotikusak. Az ellentétek lavináját köznapi esemény indítja el (ami talán inkább szatírába való purparlé lehetne): új drapériát akarnak feltenni a klinikai könyvtárban, de nem mindenkinek tetszik az ötlet Persze akad azért más fontos mozzanat is a mesében: családi háborúskodások, egzisztenciális csetepaté, súrlódások a páciensek és a gyógyítók között. Volt, aki - nyilván az áttetsző sztori és a szimpla szerkezet miatt - a Grand Hotel késői variációjának tekintette a Pókhálót, ami ugyebár nem kitüntető dicséret. Vigasztalásképpen megemlítjük, hogy a környezet megjelenítése elegáns: nem lehet olyan kellemetlen dolog ebben az exkluzív miliőben pihenni... (Osztrák 1, péntek 23.10) («•».) A hatvanas évek ifjai GEORGIA BARATAI Arthur Penn, a Bonny és Clyde híres-hirhedt rendezője szolidabb filmet alkotott. Az idő most nem a harmincas, hanem a hatvanas évek, amely időszak bővelkedett eseményekben. Az amerikaiak számára a vietnami háború súlyos fizikai és lelkiismereti élményt vagy inkább traumát jelentett. Georgia és barátai a kamaszkorból már kinőtt, a szabadság mámorában élő fiatalok. Még nem estek át a tűzkeresztségen, csupa szépet gondolnak a világról, a szerelemről, álmokat dédelgetnek. Az egyenlőség má- konyával kábítják magukat. Georgia - Ray Charles, a fantasztikus vak énekes egyik dalának címével egyezik a neve - úgy képzeli, hogy a három barátot egyformán szereti majd. Azt hiszi, soha nem kell választania, a három barát pedig testetlen, szinte földöntúli lényként imádja őt. A választás azonban elkerülhetetlenné válik, az elképzelés inogni kezd. Egyszerre több oldalról is. Az egyik barát jugoszláv bevándorlók gyereke. Az apa keményen dolgozik az acélműben és természetesen nem nézi jó szemmel „léhűtő” fiát, aki végül hasznossá szeretne válni. Egyetemre megy. Ott talál egy gazdag menyasszonyt, ám érvényben vannak a kasztok törvényei, az apa inkább megöli a lányt, sem hogy bele kelljen törődnie a rangon aluli házasságba. (Erősen ponyva ízű cselekményszál). A másik barát Vietnamba megy katonának, a harmadik feleségül veszi a szenvedélyes Georgiát. A rendező keresztmetszetet kíván adni az ábrázolt korszak Amerikájáról, mégpedig a fiatalok sokatmondó szemszögéből. Nem azzal a gyilkos kritikával, ahogyan esetleg számon kérhetnénk, de nem is a látványos hollywoodi módozatok valamenyÜcét alkalmazva. Kitartóan főszerepet játszik a történetben a .munka” kérdése, a döntés kényszere, a lehetőségek korlátozott, a szabadság illúzó- rikus volta és az emberi kapcsolatok bonyolult kérdései. A fiatalok közötti barátság sok-sok viszontagságon, szenvedésen keresztül is fennmarad, a fel- hőtlenségnek azonban már nyoma sincsen. A film érintőlegesen felveti a tudomány és a társadalom fejlődésének (?), kölcsönhatásának problémáját is. Elmondhatjuk, hogy a neves rendező ezúttal is egy nagyon érdekes, elgondolkodtató, de a fentiekből következően kissé túlbonyolított, túl sokat markoló, ám végső soron igen rokonszenves filmet készített (SAT 1, szombat 23.00) I.S. A l/asárnap és a TEUH^IS melléklete 1993. június 19-június 25. Haragban a világgal James Dean már évtizedek óta halott, ám Jim Morri sorthoz hasonlóan sem személyét, sem filmjeit nem kezdte ki az idő. Mert James Dean túljárt a moziiparosok eszén, életet lehelt szerepeibe. (Osztrák 1, szerda 22.45) Jane B. mint Birkin Az Agnés Varda által komponált portréflimben a különféle szerepek mellett a híres színésznő önmagát íc atakftlft (3 SAT, csütörtök 22.25) Rocknagyi-víkend Tina Turner évekkel ezelőtt ugyanarról nyilatkozott, hogy abbahagyja énekesi pályáját, ám ez nem sikerűit neki. Az idén új albummal Indul turnéra az Egyesült Államokban, az MTV-Europe-on pedig a hét végén összesen 11 órán keresztül rocknagylzlk. r ^ Bonnie Bedelia és Roy Scheider a Valakinek meg kell csinálnia a fotót című amerikai film főszereplői (Osztrák 1, szombat 22.25) K j
