Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-09-19 / 37. szám
Wertmüller víziója A rendezés elég hosszú időn át férfifoglalkozásnak (jobb esetben hivatásnak) számított, A stúdiókba nem nagyon engedték be a hölgyeket olyan megbízatással, hogy dirigáljanak a felvevőgép mögött. A helyzet később fokozatosan megváltozott. Kiderült: nők is lehetnek szuverén filmes személyiségek, sőt-sze miéletük, látásmódjuk, stílusuk rendkívüli mértékben gazdagíthatja a színeket a palettán. Ha végigpillantunk a napjainkban is aktívan tevékenykedő női rendezők listáján, megállapíthatjuk: nemcsak a mennyiség bővült, a minőség is színesedett munkásságukkal. Jó néhányan: Agnés Varda, Mészáros Márta, Vera Chytilova, Margarethe von Trotta és a többiek olyasmiket láttak meg és fejeztek ki, ami az erősebb nem képviselőinek eszébe sem jutott, vagy pedig másféle interpretációban elevenedett meg a vásznon. Lina Wertmüllcr szintén rangos képviselője a „női szakasznak". Tapintatlanok leszünk, eláruljuk, hogy 1928-ban született - de csak azért, mert ez az adalék fontos. Az olasz mozi kiválósága harmincöt évesen debütált a nagy visszhangot keltett Baziliszkuszok-kzá, amely Itália provinciális életének tespedtségét ábrázolta megsemmisítő iróniával. Miután befogadták a pályán, Wertmüllcr szorgalmasan dolgozni kezdett. Rendkívül hosszú című filmjeiben (nálunk a Világvége közös ágyunkbanjelent meg a forgalmazásban) főképpen az erotika, a politikum és a társadalmi lét különféle megnyilvánulásai foglalkoztatják. Sokan feministának tartják, mások úgy vélik: szatirikus mondanivalója gyakran anarchisztikus nézetekkel párosul. Szeret vizionálni. Nála a ráció és az emóció egyaránt meghatározó jelentőségű a kusza emberi viszonylatok, elsősorban férfi-nő kapcsolatok megjelenítésekor. Maga is ír fogatókönyveket. Színészcsapatában foglalkoztatta Nino Manfrcdit, Giancarlo Gianninit, Giulictta Masinát, Elsa Martinel- lit, Mariangela Melatót, Fernando Reyt, Candice Borgern, SophiaLo- rent, Nastassja Kinskit, Peter O’Toolet, Ugo Tognazzit és másokat. A Feleségem barátnője (ez a német cím, az olasz, az eredeti kicsit terjengősebb: Sotto.. .sotto. . .Strapazzato da anomale pas- sione, ami ugyebár tudatalatti marcangoló szenvedélyre utal) tipikus LinaWertmüller-darab. Majdnem banális a cselekménye. Egy házaspár - Oscar és Ester - eltávolodnak egymástól, majd bizonyos borzongató fantáziálást követően ismét összemelegszenek. Közben ők is, barátaik és barátnőik is játszanak a tűzzel meg érzékeikkel. A , Jd kivel” kombinációi vérforral6- ak, de az egész szerelmi kalandozásnak nagyobb a füstje, mint a lángja: a szerző-asszony végül is hőseivel egyetemben a polgári konszolidáció gondolatának népszerűsítője. (Osztrák 1, kedd 23.40) (-VB-) Aranyos marslakók Harmadik típusú találkozások Spielberg tudományos-fantasztikus filmje ebben a műfajban szokatlanul optimista témájú és hangvételű. Az első képsorok feszülten izgalmasak. A mexikói sivatagban a második világháborúban eltűnt repülőgépekre bukkannak. A következő képsorokon békésen alvó családot látunk, akik arra ébrednek, hogy a lakásban minden megmozdul, őrült táncba kezdenek a gyerekjátékok. Valami furcsa test vakítóan világít. Hatására mindenütt zavar áll be az áramszolgáltatásban, s a villanyszerelők, köztük a film hőse is, képtelenek helyreállítani a rendet. Aztán ahogy a repülő csészealj eltűnik, újra égnek a lámpák, visszaáll a nyugalom. Néhány embernek sikerült meglátni a furcsa mesterséges égitestet, s mert szeretnének választ kapni a jelenségre, az egész ország foglalkozik az üggyel. Az illetékesek meg akarják nyugtatni az embereket, hogy semmi földöntúli, szokatlan jelenségről nincs szó. Ám azok, akik látták a csészealjakat, nem hisznek a magyarázatoknak, s egyre furcsábban viselkednek... A film másik szálán pedig a katonai akció alakul. Egy francia kutató-és a Kodály-módszer(l)- scgílségével próbálnak kommunikációt kezdeni az űrbéli lényekkel... Figyelemre méltó, hogy arend- kívüli szimpatikus, humanista tudós szerepére a rendező egyik filmes példaképét, a filmtörténet egyik leghumanistább rendezőjét -Francois Truffaut-tkérte fel. Mivel a lélek és szellem „tudósa”, a művész segít a technokratáknak, a vállalkozást teljes siker koronázza. Ez a két szál keveredik a filmben, csodálatos fény- és hanghatásokkal, bravúros operatőri munkával és trükkökkel. A film vezető operatőre Vilmos Zsigmond, azaz Zsigmond Vilmos, aki 56-ban hagyta el Magyarországot és Hollywoodban a legjobbak sorába emelkedett. Ezért a kiemelkedő technikai és művészi munkájáért megérdemelten nyerte el az Oscar- díjat. A főhős szerepében Richard Dreyfuss rokonszenves alakítást nyújt. (SAT 1, szerda 20.15) I.S. * A i/SSárnap és a TEISH^IB melléklete 1993. szeptember 18.-szeptember 24. Ki kopog az ajtón? Martin Scorsese nagy nehézségek árén koldulta össze a pénzt első - szerény - opuszához, kissé fésületlen, ám mégis megragadó „szűzbeszédéhez”. Meglehet, a címadáshoz a szponzor keresgélés is hozzásegítette ... (3 Sat, csütörtök 22.25) Hellinger törvénye Egy tv-riporter meggyilkolásával vádolt könyvelő utolsó reménysége Hellinger (Telly Savatas), a sztárügyvéd (Osztrák 1, szombat, 22.25) Modellező hétvége A mostani hétvégén is szokatlant produkált az MTV-Európe: divathölgyek adják a műsor gerincét. Mivel nem csak szépek, de biztos okosak is, ezért interjúk is készülnek velük. Megosztják nézeteiket sokmindenről, tón még a szárnyasokról is, értve ezt a főzésre. Jane Fonda a Másnap reggel című amerikai film főszereplője (SAT 1, péntek, 20.15) I
