Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-08-15 / 32. szám

Sztyeppi csodák A hazai kertkultúrákban csupán né­hány éve láthatók a külföldön hosz- szabb ideje népszerű korbácslilio­mok (Eremurus-fajok), az ázsiai sztyeppék karakterisztikus növé­nyei. Tudományos nevük a görög eremos - sztyepp, sivatag és az oura - farok szavak összetételéből kelet­kezett, s az élőhelyükre, valamint virágzatuk jellegzetes alakjára utal. Gumós gyökérzete, gyökértörzse 10-30 cm mélyen található, szinte vízszintesen ágazik el. Ebből hajta­nak ki tavasszal a hosszú, keskeny, kopja alakú levelek. A levélrózsa közepén ered a hosszú, fürtös virág­zatot hordozó virágszár. Elsősorban köztereken, parkok­ban, nagyobb kertekben, csoporto­san ültetve érhetünk el velük deko­ratív hatást. Legalább fél tucatnyi példányt telepítsünk egymás közelé­be. Számolni kell azonban azzal, hogy elvirágzás után - a többi sztyeppi növényhez hasonlóan — a korbácsliliomok visszahúzódnak, üres helyet hagynak maguk után. Kedvelik a napos fekvést, a táp­anyagban gazdag, jó vízháztartású- laza, levegős - talajokat. Ügyel­jünk rá, hogy ne kerüljenek nedves vagy éppen pangóvizes helyekre. Télen a tövükből még a havat is el kell lapátolni. A hideg ellen termé­szetesen védenünk kell, ezért érett komposzttal, tőzeggel, mulccsal, fe­nyőtűvel takarnunk kell őket. A ta­karás a talaj korai felmelegedését, s a növények idő előtti kihajtását is megakadályozza. A növény levelei­nek sárgulása (a visszahúzódás) a vi­rágok nyílása közben megkezdődik, ezért már ilyenkor hagyjuk abba az öntözést. Ne feledjük el, hogy a túl­öntözött, nedves talajban a tövek megrothadnak. A korbácsliliomokat kora ősszel kell telepíteni, ezt megelőzően a ta­lajt mélyen és gondosan lazítsuk fel. Az ültetőgödröt a telepítendő pél­dány gyökérzetének megfelelő át­mérőjűre és kb. 15-25 cm mélyre ássuk. A jobb vízelvezetés érdeké­ben 5 cm vastag rétegben tegyünk az aljára homokot. A növekedési tér biztosítása érdekében a tövek egymástól 60-100 cm távolságra ke­rüljenek. Az Eremurus-fajok általában má­jus végétől, július elejéig virágoznak. A magokat mindig a virágzat alsó részéről szedjük, s kiültetésükig hi­deg helyen tartsuk, ellenkező eset­ben az ősszel földbe kerülő magvak, csak egy év múlva csíráznak ki. A fiatal növényeket a 3. évben ültes­sük állandó helyükre. A különböző hibrideket az oldalrügyeknek a gyö­kértörzs egy részével és a gyökerek­kel együtt történő leválasztásával, vegetatív úton szaporíthatjuk. A rovarkártevők közül a korbács­liliomokat csak a levéltetvek károsít­ják. Erős szívogatásuk következté­ben a szár meggörbülhet, ilyenkor Bi 58 EC-vel védekezhetünk. A gom­bákkal, baktériumokkal fertőzött, Színes baromfiudvar A gyakoribb csontképződési rendel­lenességek közé tartozik a tibia dys- chondroplasia is. A tapasztalatok szerint az állományban a sav-bázis egyensúlyzavara esetében szaporod­nak meg az ilyen elváltozások. Sú­lyosabb esetekben ez a hipertrofizált (a sejtek növekedésén alapuló meg­nagyobbodás - a szerk.) porcszövet elfoglalja a csontok (a síp- és lábtő- csont) teljes állományát; kialakulhat a lábközép-csontban is. Gyakori az érintett csontok meggörbülése, s a madarak ilyenkor nyomorékok. Néhány esetben az elváltozott porc alatt a csont eltörik. Szelekcióval sikerült a betegséggel szemben ellen- álóbb törzset kialakítani. A görbeujj-betegségnél (crooked toe) az ujjak horizontúk síkban befe­lé vagy kifelé fordulnak. Ez nem téveszthető össze a B2-vitamin(ri- boflavin)-hiány okozta görbeujjal (curled toe), amikor az ujjak az ide­gek károsodása következtében befe­lé görbülnek. A görbeujj-betegségnél az ujjpercek csavarodnak el, s ez akadályozza a madár mozgását, igaz nem olyan mértékben, mint a klini­kai tünetekben megnyilvánuló ríbo- flavinhiány. A betegség eredete tisz­tázatlan; a rácspadozat, illetve örök­letes tényezők okozhatják. Az eddigiek alapján nyilvánvaló, hogyha állományunkban e kórképek bármelyikével találkozunk, akkor az már egy hosszabb folyamat végkifej­lete. Az ilyenkor adott gyógyszerrel már csak „tűzoltómunkát“ végezhe­tünk, bár ezzel is értékeket menthe­tünk meg. A gyógykezelés lehetősé­gei azonban korlátozottak, s gyakor­latilag csak néhány vitaminkészít­mény, illetve utólagos kalcium- vagy A tibia dyschondroplasia foszforadagolás jöhet számításba. Ez is a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet! Összegezve tehát az eddigieket mindenekelőtt az állatok mozgásá­hoz szükséges teret kell biztosítani (nem szabad azt csökkenteni)! Lé­nyeges az is, hogy a takarmánykeve­réket ne mechanikusan állítsuk ösz- sze, hanem az ténylegesen tartal­mazza a megfelelő mennyiségű és arányú ásványi anyagokat, s vitami­nokat. feldolgozta Cs. L. A szőlő védelme rothadó példányokat semmisítsük meg. Vágott virágként egy hétnél to­vább is díszlik; jól szállítható, jól tűri a kötést, attraktív eleme a merész csokroknak, kompozícióknak. Nyugat- és Közép-Ázsiában mint­egy 30 fajuk él, melyekből számos hibridet és kultúrváltozatot szelek­táltak ki. Ismertebb fajok a hófehér virágú E. himalaicus (magassága 120, a fürt hossza 60 cm); a fehér, barna csíkkal díszített szirmú tur- kesztáni E. olgae (2 m magas, hosszú fürtű), a krém-okkersárga virágú kis-ázsiai E. speetabilis (3 méterre is megnő); a Közép-Ázsiából származó sárga virágú E. stenophyllus (kisebb az előzőeknél, a ’bungei’ nevű válto­zatának 45 cm-es virágzata van). Az új fajták közül említést érde­mel az aranysárga Flair, a kankalin- sárga Primrose Queen, a bőrszínű Highdown, a krémszínű Fata Morga­na, a narancssárga Cleopatra, a hófe­hér Obelisk, a lazac színű Romanze stb. -r­Sii Ta Ke A JAPÁN GOMBA Japánban évszázadok óta ter­mesztik fahulladckokon a sii ta ke nevű kalapos gombafajt. A sii ta ke megjelenésében a vargá­nyához hasonló, de attól elté­rően lemezes, fatuskokon, elhalt, kidőlt fákon termő gomba. Ja­pánban a szabadban is termesz­tették, de korongra vágott fatör­zsön. pincékben cs más zárt he­lyen is nevelhető. Ma már nagyüzemi módszere­ket dolgoztak ki termesztésére. Faforgácson és rönkökön egy­aránt hatalmas mennyiséget állí­tanak elő belőle. Az éves termés- mennyiséget 130-150 millió ki­logrammra becsülik. A távolkeleti konyha elenged­hetetlen tartozéka ez a fűszeres illatú aromás gomba. Nemcsak frissen, hanem szárítva is keres­kednek vele. Az így exportált mennyiséget évente mintegy 30 millió kilogrammra becsülik. A sii ta ke európai meghonosí­tása sok eredménytelen kísérlet után magyar szakemberek nevé­hez fűződik. A kudarcok oka az volt, hogy a gomba nem kedvelte az itteni fafajokat. A magyar kí­sérletek sikeresnek bizonyultak. Nemcsak nagyüzemekben, ha­nem a kisgazdaságokban is ter­meszthető ez. a jelentős fehérje- forrásnak tekinthető gombafaj. A speciális faforgács-kcvcre- ket polietilén zsákokba töltötték és beoltották miceliummal. A többi a természet dolga, szinte semmilyen gondozást nem igé­nyel. Természetesen a nagyüze­mi körülmények és a modem termesztési mutatók mellett, az esetleges más élősködő gombafa­joktól a faforgácsot gőzöléssel szabadítják meg. A magas hőfo­kon történő hőkezelés sterilizálja a „termőtalajt“. A mar beoltott és termőre fordult gombatelep termése folyamatosan szedhető. K. L. A szőlőterületeken megjelenő gyom­növények tápanyag- és vízelvoná­sukkal közvetlen, a növényápolási, növényvédelmi munkák akadályo­zásával közvetett kárt okoznak, de elősegíthetik egyes növényi károsí­tok felszaporodását is. Állományke­zeléssel a már kikelt, kihajtott gyo­mokat irtjuk. A védekezés alapja a fertőzés mértéke és a kezelendő terület gyomfaj-összetétele. A szőlő — állománykezeléssel tör­ténő — hatékony vegyszeres gyomir­táshoz szükséges herbicid kiválasz­tását és felhasználási módját a keze­lendő terület tényeleges gyomfertő- zöttsége és gyomösszetétele hatá­rozza meg. A gyomirtás lehet totális (pl. Gra- moxone, Finale szerekkel) vagy sze­lektív (pl. egyszikű gyomfajok ellen Fusilade, Ballant, Targa Super stb. felhasználásával), illetve speciális gyomirtási feladatok megoldása (pl. tarackirtás Glialkával vagy szulákir- tás Ronstárral). Fokozott figyelmet érdemel, hogy a szőlő egyetlen gyomirtó szerre sem szelektív, a herbicideket tehát úgy kell használni, hogy azok a kultúrnö­vénnyel a gyökéren vagy a levélen keresztül ne kerüljenek közvetlen kapcsolatba. A rendszeresen gramoxonozott területen a betyárkóró szelektálódik (részben vagy telejesen ellenálló ál­lománya alakul ki); ilyenkor Ide soroljuk azokat a félszelíd, de külterjes viszonyok között élő ga­lambokat, amelyek nagyon hasonlí­tanak a vadon éiő őshöz, a szirti galambhoz. Sokszor elvadult körül­mények között - a városok, falvak magas épületeinek padlásain, temp­lomok tornyaiban, a lakóházak és tanyák tetőinek ereszei alatt vagy galambdúcokban - élnek, maguk ke­resik meg eleségüket. Szinte teljesen kiszolgáltatottak az időjárás viszon­tagságainak és a különféle ragado­zóknak. Mivel életterük — főleg a nagyvárosokban - egybeesik az emberével, a kritikák, az ellen- és rokonszenv kereszttüzében állnak. A parlagi galambokat tájegysé­genként különböző elnevezésekkel illetik, így pl. parasztgalambnak, pal- laginak, mezei galambnak, vadoné­nak, vadócnak, sereinek, bugaga­vegyszerváltás szükséges (pl. Fi­nale). Az egyéves és évelő egyszikű fa­jok ellen - a gyomok intenzív növe­kedési időszakában - a szupersze- lektív Fusilade, Fusilade S, Ballant, Targa, Targa Super, ill. a Glialka használható az állománytól függő vízmennyiséggel, apró permetlé- cseppekkel kijuttatva. A Glialka nyár végi felhasználása nem javasol­ható, mert a rügyek differenciálódá­sának időszakában a glifozát ható­anyag felszívódik a szőlő rügyeibe, s a következő évben súlyos hatástor­zulást okoz. A Glialka dózisa 0,5 százalékos Hyspray kiegészítésével (0,5 liter 100 liter permedébe) 50 %-kal csökkenthető. A folyondár szülék ellen a gyom virágbimbóinak megjelenésekor, a Glialka, a gyomfaj virágzásának kezdetétől a Ronstar, a szőlőbogyó borsó nagyságú állapotától - a fel­használó felelősségére adható egyedi engedély alapján - a hormonhatású Dikotex 40 EC használható. Minden „jóakaratú“ javaslat és egyéni ta­pasztalat ellenére, a Starane 250 EC a szőlőben nem használható szulák- irtásra (a felhasználási engedélyt az FM NFF visszavonta). Az „ered­mény“ ugyanis a kezelést követő években, évben súlyos növénykáro­sodás lehet. Nem használható szulákirtásra a Banvel M és a Banvel 480 sem. Állománykezelés előtt a szőlő zöldmunkáit minden esetben maradéktalanul el kell végezni. lambnak és főleg seregi galambnak hívják. A betegségekkel szemben el­lenálló, jó röpkészségű, szapora ga­lambok. Testnagyságuk a silány ta­karmány miatt általában 30—40 dkg körüli. Különböző színváltozatok­ban fordulnak elő, többnyire sima fejűek, ritkábban hegyes kontyúak, Nálunk főleg kék-kovácsolt, pa- rasztszínű-kovácsolt, sötét-kovácsolt és szalagos kék látható, de előfordul fekete, vörös-kovácsolt, fehér és kü­lönböző alapszínű foltos tarka és babos színváltozatokban is. Jelentő­sége elsősorban abból áll, hogy a kü­lönféle kultúrfajták nemesített őse és a tenyésztés során a szelekció és a bírálatok alkalmából összehason­líthatjuk vele a galambfajták külön­böző jegyeit. Mivel hivatalos leírása nincs, kiállításra sem kerülhet. K. L. Forgal­mazás Vegyszer Adag liter/ha, ml/10 m2 ee Hatásspektrum ek ée ék SzF Finale 5,0­7,5 + + + + SzF Fusilade 2,0­4,0 + 4,0­6,0 + + SzF Fusilade S 1,5­1,8 + 3,5­6,0 + + FF Gallant 125 EC 1,0­2,0 + 2,0­4,0 + + SzF Glialka 20 8,0­12,0 + +0 + +0 4,5­5,7 + +0 + +0 FF Gramoxone A 4,0­5,0 + + + + SzF Ronstar 6,0­8,0 +0 +0 KN Targa 10 EC 1,0­2,0 + 2,0­4,0-1­+ FF Targa Super 0,7­1,0 + 2,0­3,5 + + A vegyszeradagok a ténylegesen kezelt felületre értendők. Forgalmazási kategória: SzF - szabad forgalmú, FF - feltételes forgalmú, KN - kizárólag nagyüzemben használható Hatásspektrum: + a gyomirtó szer az adott gyomcsoport ellen hatásos +0 a gyomirtó hatás részleges A gyomfajok biológiai jellege: ee - egyéves egyszikű (pl. a közönséges kakaslábfű) ek — egyéves kétszikű (pl. szőrös disznópa- réj) ée - évelő egyszikű (pl. tarackbúza) ék - évelő kétszikű (pl. folyondár szulák) Kertészet és szőlészet * 20 1993. VIII. 15. A llúscsirkék 11-vegtag-mcgbctcgedesci

Next

/
Thumbnails
Contents