Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-08-15 / 32. szám
Csehszlovákia megszűnte, majd februárban a közös fizetőeszköz kettéválása tette szükségessé Szlovákiában az új pénz kibocsátását. Még tavaly év végén megrendelést kaptak a Körmöcbányái Állami Pénzverde képzőművészei az új váltópénz és az új bankók megtervezésére. A fémpénzeknél a pályázatok közül a történelmi motívumokat ábrázoló sorozat győzött, melynek tervezője Drahomír Zobek. A papír fizetőeszközök esetében a döntőbizottság Jozef Bubák tervezetére szavazott, aki nagy tapasztalatokat gyűjtött még a szövetségi papírpénzek készítésében. Az idő rövidsége miatt döntés született, hogy egyelőre csak olyan címletű fém- és papírpénzeket fognak verni, illetve nyomni, amelyek jelenleg is forgalomban vannak. Tehát a fémpénzek a következő címletekből állnak: 5, 2, 1 szlovák korona, valamint 50, 20 és 10 fillér, a papírpénzek 20, 50, 100, 500 és 1000 szlovák korona címletekből állnak, e sorozatot egészíti ki később a 200 és az 5000 koronás. Az 5000 koronás névértékű bankó szükségességét az infláció, valamint a pénzforgalom megnövekedése indokolja. Az új fizetőeszközök a hazai szakemberek szerint megfelelnek az európai normáknak. Érdekességként megemlíthető, hogy a 100 koronás mérete 71x140 mm, míg az 1000 koronás egészen tekintélyes nagyságú, 86x170 mm lesz. Mint ismeretes, az új fémpénzek kibocsátása javában folyik. Körmöcbányáról már forgalomba kerültek a 10, 2,1 koronások, valamint a közeljövőben várható az 5 koronások továbbá az 50 és 20 filléresek forgalomba hozatala. Másrészt a Szlovák Nemzeti Bank már bevonta a forgalomból a szövetségi 1 és 5 filléreseket és 10 koronásokat, s folyik az 5, 2, valamint 1 koronások begyűjtése is. A papírbankókkal valamivel nehezebb a helyzet. Ezeket idehaza nem tudjuk előállítani, így pályázat révén két neves nyugati nyomda kapta meg a megbízást. Az egyik a kanadai BA Banknote International, ahol a 20 és 50 koronásokat nyomják, a másik a brit De La Rue, ahol a 100, 500 és 1000 koronásokat készítik. Elsőként az új 50 koronás bankó kerül forgalomba, mégpedig augusztus közepén, majd ezt követi a 20 koronás szeptember elején. A további sorrend: az 1000 koronás szeptember derekán, az 500 koronás október elején míg a 100 koronás október végén kerülhet a pénztárcánkba. A régi, tehát a szövetségi papírbankók bevonásának a sebessége az új fizetőeszközök kibocsátásának ütemétől függ. A Szlovák Nemzeti Bank célja, hogy minél jobban lerövidítse a köztes állapot idejét, vagyis, amikor mind a két típus forgalomban lesz. Becslések szerint az új fizetőeszköz forgalomba hozatalától számított két hónapon belül vonják ki az eddigi, azonos címletű bankót. A felülbélyegzett szövetségi pénzeket pedig 1994 májusáig cserélik be a posták és a bankok. Bár az inflációnak is ellenállnának az új köntösbe öltöztetett koronák... (f-só) 1994 MÁJUSÁIG BECSERÉLIK A FELÜLBÉLYEGZETT FIZETŐESZKÖZÖKET CSAK HAMU MARAD AZ EZRESEKBŐL Ügy látszik, módosítani kell eddigi ismereteinket a brikettről. Mint kiderült, nemcsak szénporból, hanem elhasznált papírpénzből is készülhet e fűtőanyag. Csehszlovákia megszűnte egy új iparnak adott kezdőlökést - a szövetségi koronákból brikettet állítanak elő. Pilzen mellett, Radnice kisvárosban a Holztherm cég egy különleges prést üzemeltet, amelynek feladata, hogy az apróra metélt papírpénzdarabkákat brikettálja. MiloS Hausner, az egyik tulajdonos magyarázza: „Nagy tévedés azt hinni, hogy a papírpénz valóban papírból van. A fizetőeszközök gyakorlatilag nem is tartalmaznak papírt, hanem különlegesen előkészített gyapot alapanyagot. Éppen ezért szinte elnyűhetetlenek és nehezen meg- semmisíthetőek. Például a papírszeletelő gépek óránkénti kapacitása 1200 kilogramm papír darabokra vagdosása, azonban ha a bankókat teszik az éles kések alá, csupán 200 kilogrammot tudnak feldolgozni 60 perc alatt.” Az év végéig 800 tonna szövetségi koronát vonnak ki a forgalomból. A bankok vezetői azon törték fejüket, hogy mit csináljanak ekkora mennyiségű hulladékkal. A nemzeti bank pályázatot írt ki, s a győztes a Holztherm lett, amely elhatározta környezetbarát fűtőanyagot gyárt a forgalomból kivont papír fizetőeszközökből. Sokan úgy tudják, a papírpénz rengeteg baktériumot tartalmaz, ezért szerintük a legjobb lenne a kiselejtezett bankókat bebetonozni. A közhiedelemmel ellentétben azonban a valóság az, hogy a fizetőeszközök különleges fertőtlenítőszerrel vannak átitatva amely a kórokozókat nagyrészt megsemmisíti. Ha már brikettről van szó, nem mindegy, milyen a fűtőértéke, milyen szennyeződés marad az elégetése után. Egy brikett ára egy korona, s csak érdekességként jegyezzük, meg, hogy azt a brikettet, amelyet ezer koronásokból gyártottak, 1 250 000 koronából préselték össze. Egy kilogramm „koronás” brikett fűtőértéke 16,5 megajoule, s összehasonlítható a gyengébb minőségű szénnel. Elégetésekor alig 5 százaléknyi korom marad hátra s kéntartalma csupán 0,1 százalék. Akárhogyan is vesszük, a különleges brikett mind környezetvédelmi, mind anyagi szempontból előnyös. Van azonban egy bökkenő - csak közvetlenül a gyártónál lehet megvásárolni. Ezért egyelőre csupán a környék hétvégi házainak tulajdonosai fűtenek az összepréselt koronásokkal, s elmélázhatnak: lám, egy volt köztársaság egyik szimbóluma, hogyan válik füstté... Az apróra metélt bankjegyfecniket a présbe lapátolják Egy brikett egymillió koronából (A Zivot nyomán) íme, a több mint egymillió korona névértékű pénzből készült brikett 1993. VIII. 15 Ilyenek lesznek a folyamatosan megjelenő szlovák bankók Az 1 és 2 koronás érmék már forgalomban vannak Az 5 koronások most készülnek a pénzverdében
