Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-13 / 23. szám
A nyalkagomba sporangium termőtestei a szamóca levélnyelén és indáján száraz időben fehér képletek formájában jelentkeznek Nyáron, a növekedés alatt a szőlőben zöldoltással is megpróbálkozhatunk. Ez csak akkor sikerül, ha a hajtások már bizonyos fokig érettek. A szőlőt május végétől június közepéig olthatjuk így, mikor az alany és a nemeshajtás erre alkalmas. Olyan hajtást használjunk, amely már kemény, de hajlításra nem törik, az elfásodás még nem kezdődött meg, a bélszövete nem szivacsos, viszont, ha a bütyköt átmetsszük, a bélrekesz fehér vonal alakjában szembetűnik. A szőlőhajtásnak egy aránylag kis része alkalmas oltásra, ez a felső harmada - a vitorlától számítva a harmadik - negyedik ízköz. Akkor oltsunk, amikor ez a rész elérte a kellő magasságot. Ha a hónaljahajtás hiányzik, akkor az oltóhajtás még gyenge, ha pedig 3-4 leveles, akkor már túl erős. Az alany és az oltóvessző egyaránt hibátlan felületű legyen. A nemes szőlőfajták tőkéjéről az oltásra alkalmas bütyöknél egy-kettővel lejjebb szedjük az oltóhajtást. Oltásra előkészített alany és az ék alakúra vágott oltóhajtás A vitorlát és a levéllemezt vágjuk le és a bütykön levő hónaljahajtást hagyjuk meg. Egybütykös ízekre szabdalva, rövid ékre metsszük, a bütyök fölött kétujjnyi csapot hagyva. A vadalanyt 80-120 cm magasságban oltsuk be. A kiválasztott bütyök fölött 5 cm-re vágjuk vissza. Egy tőkén négy hajtásnál többet ne oltsunk be. K. Sz. A Dlachea leucopodia az egész világon előforduló, kozmopolita nyál- kagomba, amely biológiai értelemben nem kórokozó, mivel nem alakul ki közvetlen gazda-parazita kapcsolat a növénnyel. Gazdasági kárt viszont okoz, mert lefedi, elpusztítja a növényt, vagy a gyümölcsöt szennyezi. Kártételéről először Ausztráliában, 1952-ben számoltak be, majd a hetvenes években Európa egyes országaiból is jelezték. Magyarországon először 1989-ben találtak nyálkagombára utaló kártételt. A Diachea leucopodia a szamócán kívül különböző termesztett növényeken (fukszia, ciklámen, szeder, batáta) és gyomnövényeken is megjelenhet. KÉTFÉLE TÜNET Meleg, nedves időjárás során a talajban élő, csupasz plazmatömegből álló, lassan mozgó tenyésztést (plazmódium) a föld felszínére tör és ott a szamóca levélnyelére, levéllemezére, indájára, virágzati tengelyére és a virágokra kúszva képezi termőtesteit. Ezek szabad szemmel is jól látható, körülbelül egy mm-es fehér nyélen ülő acélkék- fekete színű, hengeres képletek (nyeles sporangiumok). Bennük li- lásbarna, mikroszkopikus méretű, szemcsés felületű spórák keletkeznek. Később ezek a termőtestek a gyümölcsön is létrejöhetnek, beborítják az ültetvényben élő gyomnövényeket (aprószulák, mezei ászát, kanadai bétyárkóró), a szamóca szomszédságában lévő szedret, de még a pévécé öntözőcsövet is. Szárazabb időben másféle tünet fordul elő. Ekkor a szamóca levelein 1-3 cm átmérőjű, piszkosfehér, el- porló felületű, alatta feketés színű, kocsonyás, később kiszáradó madárürülékhez hasonló képletek (plazmó- diokarpiumok) jelennek meg. Ezek később fekete spórák tömegét tartalmazzák, amelyek a nyálkagomba áttelelését szolgálják. NEDVES KÖRNYEZETBEN A nyálkagomba elhalt szerves anyagok, baktériumok és más mikroorganizmusok elfogyasztásával táplálkozik. Kárt a tenyésztést, illetA szilva és a ringló veszélyes károsítói a szilvadarazsak és a szilvamolyok. Mindkét rovar lárváinak kártételére jellemző, hogy a termésen sérülésnyomok láthatók. A szilvadarazsak tevékenységének „köszönhetően“ az apró termések lehullanak a fáról. A darázslárvák behatolását a gyümölcsön furat jelzi; ezek belül elfo-- gyasztják a szilvamagot, s helyén csak fekete ürülék marad. A szilvadarazsak ellen már májusban - Decis 2,5 EC 0,05 százalékos oldatával - védekezni kell. A szilvamoly jelenlétére is a gyümölcs felületén látható furatból következtethetünk, ámde e mellett mindig egy mézgacsepp is található! A hernyó nem a magot fogyasztja el, hanem annak mentén haladva a gyümölcs belsejét rágja. Ha a hónap folyamán a gyümölcsösben kifejlett rovarokat észlelünk, akkor ellenük Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldatával permetezhetünk. Áprilistól október végéig a takácsatkák a sárgarépa- és a petrezselyemállományt is károsítják. Az atkákat a megtámadott levelek fonákján lévő pókhálószerű szövedékben találjuk. Apró, szabad szemmel alig látható, sárgászöld ízeltlábúak. Kárképüket a zöldség levelén először fakózöld, majd sárguló foltok jelzik. A foltok bizonyos idő után összeolvadnak, a levél megbámul és elszárad. A takácsatkák ún. akaricidekkel pusztíthatok; ilyenek például az Actellic 50 EC (0,2 %), Pol Akari- tox (0,2 %) oldata. A hónap vége felé az uborkán a lisztharmat is megtelepedhet. Mind a levelek színén, mind pedig a fonákján szabálytalan, lisztes felületű foltokban jelentkezik. Ezek később összeolvadnak. Amint a betegség első tüneteit észleljük, Rubigan 12 EC (0,03 “Zoos) vagy Karathane LC (0,05 “Zoos) oldatával kezdjük meg a permetezést, s azt 8-12 naponként ismételjük meg. - r ve a szaporítóképletek által lefedett növényi részek elpusztításával okoz. A tövek vagy egyes leveleik elszáradnak, a szaporítóképletekkel borított gyümölcs eladhatatlan. A károsítás évét követő tavaszon a növények foltokban kipusztulhatnak, ko- csonyaszerűen elrothadnak. A nyálkagomba fellépését a kedvező környezeti feltételek (nedves talaj, a magas páratartalom) nagy mértékben elősegítik, ezért kártételükre üvegházban, fóliaalagutas, -sátras természtésben, gyomos, besűrűsödött állományban számíthatunk elsősorban. A Diachea leucopodia mellett - irodalmi adatok szerint - más nyálkagombák (Fuligo, Mucilago Physarium) is károsíthatnak. NE LEGYEN SŰRŰ A termesztési körülmények alakításával teremtsünk olyan környezetet, hogy a nyálkagombák megjelenését megakadályozzuk. Ne telepítsük a szamócát túl sűrűre vagy mély fekvésű területekre. A gyümölcsfejlődés időszakában kétszer, esetleg háromszor öntözzünk. Éréskor lehetőleg csökkentsük a kijuttatott víz mennyiségét és az öntözések számát. Gyümölcstermő állományban, a szüret után ne feledkezzünk meg a gyomosodás és besűrüsödés megakadályozásáról: folyamatosan tisztogassunk, indázzunk. A szamóca levélbetegségei ellen alkalmazott gombaölő szerek (réz, kaptán, faltán, folpet hatóanyagú készítmények) a nyálkagomba ellen is hatásosak. Kertészet és Szőlészet LUGASPARADICSOM ÉS KARÓSBAB A lugasparadicsom a folyton növő, később, de bőven termő fajták egyike. Szára folyamatosan nő, miközben a szárcsomókon virágfürtök képződnek, így az alsó részben már beérett a termés, amíg a felsőbb fürtökön még nyílnak a virágok. A május közepén kiültetett palántákon csak egy, legfeljebb két szárat neveljünk. Ezek is legalább 3—4 méteresre nőnek. Ha sűrűbbre hagyjuk a tövön a hajtásokat, akkor a bogyók csak késve érnek és kisebbek lesznek, a gombás fertőzés veszélye is nagyobb. Az erőteljes palánták sok hónaljrügyet fejlesztenek, ezt kezdetben ki tudjuk törni, később pedig késsel vágjuk ki. Termése a nyár közepétől a fagyokig szedhető, vékony héjú, tömött húsú, kellemes ízű. A fagyok előtt a zöld, még éretlen fürtöket egyben vágjuk le, felaggatva, hűvös száraz helyen fokozatosan beérnek. Szabadföldbe vethetünk még karós- és bokorbabot vagy paprikát őszi szedésre. A korábbi veteményeket öntözzük folyamatosan. A karósbab nevelésére ábránk alapján építsünk támrendszert. k. sz. A tej visszatartása Fejés közben előfordul, hogy a tej leadása - noha a tőgyben még tej van - hirtelen megszűnik. Ilyenkor a csecsbimbók sima izomzata görcsösen összehúzódik és a tej nem jut át-a bimbócsatornán. A baj akkor komoly, ha az egyébként egészséges tehén kimutatható külső indíték nélkül az átvétel utáni első fejéstől kezdve folyamatosan, olyan mértékben tartja vissza a tejet, hogy ezáltal a fejés lényegesen elhúzódik vagy tökéletlenné válik, ugyanis a vevő joggal elvárhatja, hogy a tehenet nyugodt körülmények, szakszerű kezelés és helyes fejés esetén más istállóban, más személy is megfejhesse. A tejvisszatartás egyéb következményekkel is járhat, nevezetesen a tejpangás tőgygyulladást okozhat és a tejet visszatartó „ideges tehén“ utódait nem tanácsos tenyésztésben tartani. A tejvisszatartás okai között szóba jöhetnek még:-a tőgyön vagy a tőgybimbókon lévő kóros elváltozások, melyek fájdalmat okoznak;- a szakszerűtlen fejés;- reflexneurózisos tejvisszatartást okozhat a hideg tőgymosó víz vagy a durva tőgymasszázs stb;- gépi fejés esetén a hidegen felhelyezett fejőkehely, a túl nagy vákuum stb;- pszichoneurózisos alapú külső ingerek, mint például a félelem, ijedtség, bántalmazás miatti izgalmi állapot stb; ez általában a finomabb, labilis, gátlásos idegrendszerű teheneknél jelentkezhet. Tudni kell, hogy a tejvisszatartás igen gyorsan, akár az egyik fejéstől a másikig is kialakulhat, viszont ugyanúgy, ha a tulajdonság csak átmeneti és nem megrögzött, viszonylag rövid idő alatt megszűnik. Végül pedig jegyezzük meg, hogy a vásárlás során feltétlenül azt is érdeklődjük meg, hogy az eladó milyen fejési módszert alkalmazott és nagyon ajánlatos megnézni a bizonylatokat (,,tejkönyv“-et), melyek a nap mint nap leadott tej mennyiségét igazolják. K. L. I 20 a 1993. VI. 13. HaZUMK TMM Lugasparadicsom és karósbab nevelésére alkalmas támrend- szer
