Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-08-01 / 30. szám
• Újjáépül-e 100. születésnapjáig dezné. Az összeg nem képezheti a fö akadályt, nagyobb érték a kézfogás, az erkölcsi hozomány, az erkölcsi érték. Ez a kézfogás a tisztes szomszédságról tanúskodna.“ gom és Párkány polgármesterének jelenlétében a Magyar Állami Énekkar és Hangversenyzenekar budapesti koncertjén jelentették be. Göncz Árpád messzemenő támogatásáról biztosított bennünket. A hangversenyen elhangzott beszédében hangsúlyozta: „Ákik segítik a híd újjáépítését, mind a két nép számára értéket teremtenek. Szomszédok vagyunk, s mint a magánéletben, ezen a szinten is a jó együttműködés, az érdekek állandó egyeztea Mária Valéria híd? KORMÁNYSZINTŰ I DÖNTÉSRE VÁRNAK | Ján Oravec, Párkány polgármestere így nyilatkozott:- Esztergom és Párkány között a megállapodás nagyjából kész. A híd helyreállításának ügyében Esztergom polgármestere és jómagam nem kevés tárgyalást folytattunk. önkormányzati szinten ezt az ügyet tovább vinni nem lehet. Kormányszintű szándéknyilatkozatra van szükség. Jelenleg a Mária ValéNehezen érthető, hogy a második világháború végén felrobbantott párkány-esztergomi Mária Valéria híd miért az egyetlen hídroncs még ma is a Dunán. Közel félévszázad után sem épülhetett újjá. „A két parton megmaradt, semmibe vezető hídívek a szétválasztás jelképei, szétválasztják a városokat, a népeket, az országokat - mondotta Könözsy László, Esztergom polgármestere. - A XXI. század küszöbén, a nagy európai integrálódás idején itt, a Kárpát- medencében is újjá kell építenünk kapcsolatainkat. Kezdjük ezt a munkát e hídnak a megépítésével, amely a két parton élő népek összefogásának, több mint ezer éve itt lakók Európájához vezető közös útnak a jelképévé válhat.“ Ján Oravec, Párkány polgármestere a következőket hangsúlyozta: „A Mária Valéria híd újjáépítése nemcsak a két város, a két régió problémája és óhaja, széles körű polgári támogatást élvez a két szomszédos országban.“ Mindkét oldalon abban reménykednek, hogy az eredeti híd átadásának 100. évfordulóját - 1995 szeptemberében - a felújított hídon ünnepelhetik meg. Ahhoz azonban kevés a két város önkormányzatának akarata. A döntő szót a két szomszédos ország kormányának kell kimondania. KÖZÖS HÍDBEOTTSÁG Esztergom és Párkány önkormányzata közös hídbizottságot hozott létre. A múlt év nyarán Párkányban értékelték az addig elvégzett munkát. Itt hangzott el többek között, hogy a szlovák közlekedési és távközlési minisztérium igazolta: a híd felújításához szükséges pénz rendelkezésre áll. A fele-fele arányban megosztó költségek fedezéséhez három pénzforrás jöhet számításba: minisztériumi keret, PHARE-próg- ram, helyi források. A kivitelezés szállítói a Kelet-Szlovákiai Vasmű és a Ganz Mávag, a szerelést a Vítkovi- cei Kohászati Szerelővállalat szlovákiai leányüzeme végezné. Probléma, hogy a magyar fél regionális szintre degradálta a hídépítés ügyét, a szlovák fél viszont nemzetközi témaként minisztériumi szinten kezeli. A híd sorsa nem függhet a Bős-Nagymaros vízi erőmű körüli huzavonától. A magyar minisztérium az esztergomi önkormányzatra bízta a híd felújításának előkészítését és lebonyolítását. A magyar minisztérium a híd esetleges bontási költségeinek mértékéig pénzelné a hídfelújítást. Fontosnak tartják, hogy a brüsszeli PHARE-bizottsághoz egyeztetett magyar-szlovák kérvényt nyújtsanak be az anyagi támogatás megszerzéséhez. A híd alakjában is megegyeztek: a két parti nyílásban maradjon meg az eredeti felszerkezet, a felrobbantott három belső hídívet pedig régi alakjában építsék újjá. A közös hídbizottság januárban Esztergomban ülésezett. Ezen részt vett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter is, aki beszédében hangsúlyozta:- A magyar kormány szívvel-lé- lekkel támogatja a párkány—esztergomi híd újjáépítését, bár egyes tárcavélemények nem túlságosan lelkesednek az ötletért. A kormányközi tárgyalásokon is felvetődött a híd újjáépítése. Ennek lehetőségét Vladimír Meciar sem vetette el. Á két ország, a két kormány között vannak vitás kérdések, de ha a két kormány megegyezne a hídépítésről, az jó cáfolata lenne annak, hogy a kapcsolatok nem romlanak tovább, hogy meg lehet találni a közös hangot. Ez Európa felé is gesztusértékű lenne, és minden bizonnyal az Európai Közösség is támogatná az ügyet. A két város hídbizottsága figyelembe vette, hogy Szlovákia önálló köztársaság lett, s tekintettel arra, hogy szlovák részről a hídépítés állami feladatként szerepel, szlovák szándéknyilatkozatra is szükség lenne. Ennek megszerzésével Ján Ora- vecet, Párkány polgármesterét bízták meg. Magyar részről alapítványt is szerveznének a PHARE-segély kiegészítésére vagy pótlására. A hídfelújítás leghatékonyabb fázisának tartják, ha elkészülhetne - a felek által egyeztetett formában - a híd engedélyezési tervdokumentációja. Erre a munkára - az eddigi méretezett tanulmányterveket is készítő - pozsonyi dr. Agócs Zoltán mérnököt, docenst és az általa irányított mérnökcsoportot kérték fel. A hídhoz vezető bekötő útvonalak és a vámház létesítésével összefüggő munkálatok egyeztetése, terveztetése és a pénzügyi fedezetek megszerzése a két város hídbizottságának a feladata lenne. A TERVEZŐK, A KIVITELEZŐK RAJTRA KÉSZEN A nemzetközileg is elismert neves hídszakértök, Agócs Zoltán mérnök, a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara acélszerkezeti tanszékének dékánhelyettese így vélekedik:- Több éves kezdeményezés, tervezés, munkálkodás után ma is csonka a híd. Újdonság: a magyar fél is elhatározta, hogy konzerválja a híd esztergomi oldalon lévő csonkját. Nálunk ez már megtörtént. A megvalósulás reményét abban látom, hogy nem kezdték el a bontást, amiEz év januárjában az esztergomi városháza termében tanácskozott a közös ludbizottság. Képünkön (balról): Szalai Béla, a magyar közlekedési tárca osztályvezetője. Jeszenszky Géza külügyminiszter, Könözsy László és Ján Oravec, az esztergomi és párkányi polgármester re a kormány 200 millió forintot hagyott jóvá. Ezt az összeget az újjáépítésre is felhasználhatják. Nemcsak a két régió vezetői, a tervezők, hanem a nagyközönség kívánsága is, hogy a hidat eredeti formájában, de új technológiával újítsuk fel. így illik bele a komplex képbe, háttérben a Bazilikával. A nosztalgiahíd felújításának előzetes tervét a tanszékünkön az én vezetésemmel megbízott mérnök- csoport dolgozta ki. A végleges terveket pontosítani kell a érdekelt fe - lek észrevételei alapján, mindkét ország szabványainak figyelembevételével. A felújításra kerülő híd szűk, de ez jó hatással lesz a forgalom csökkentésére, ami kívánatos is, mert a híd Esztergom és Párkány központját kapcsolja össze. Egy csuklós autóbusz súlya szabja meg a teherbírást. Az új belső hídmezőket nagyobb teherbírással lehet megépíteni, a két megmaradt szélső mezőt idővel le lehet szerelni s nagyobb teherbírású hídmezőkkel kicserélni. A Kelet-Szlovákiai Vasmű hídgyára és a Kohászati Szerelővállalat kinyilvánította, készen állnak a. szállításra és a felszerelésre. A Ganz Mávag is bekapcsolódna a munkálatokba. Mindenki tettre készen áll, csak szülessen meg végre a kormányközi megállapodás! Az esztergom-párká- nyi hídbizottság kívánsága alapján még mindig van lehetőség, hogy a Mária Valéria híd 100. évfordulójáig újjáépülhessen, de ehhez az év végéig a hivatalos szerveknek véglegesen dönteniük kell. Van póthatáridő is: az 1996-os budapesti világkiállítás. így is szép ajándék lenne a nagyközönség számára. Ha száz évvel ezelőtt egy-egy Duna-hidat (a pozsonyit, a komáromit, a Mária Valériát) két év alatt építették fel, a mai technikával sokkal rövidebb idő alatt is elkészülhet. A több, mint százméteres belső hídmezőket egységükben beúsztatják s a darukkal ráemelik a pillérekre. A mai árszint alapján a költségek nem haladnák meg a 120-130, maximálisan a 150 millió koronát, amit a két ország fele-fele arányban feAgócs Zoltán: „A hídépítés költségeinél nagyobb érték a kézfogás, amely a tisztes szomszédságról tanúskodna..." ria hídnak nincs igazi gazdája. Újjáépítését a magyar fél regionális ügynek tekinti. Nálunk minisztériumi szinten foglalkoznak a problémával. A PHARE-segély ügyében is a két állam eltérő hozzáállása tükröződik. Nálunk a közlekedésügyi minisztérium kért támogatást, túloldalt Esztergom önkormányzata. Hogy testvér- városunk a szükséges pénzhez juthasson, a Magyar-Szlovák Fórum és a Párbeszéd Alapítvány gyűjtést szervez. Ezt június derekán Göncz Árpád köztársasági elnök, Esztertése, kölcsönös figyelembevétele teszi lehetővé a közeledést.“ Szükség esetén Párkányban is alapítványt létesíthetünk, s megindítjuk a gyűjtést ... KIDÖRRENTIEL A RAJTPISZTOLYT?- Az utóbbi időben a két állam között Bős volt a „sláger“, erre vezethető vissza az újabb dunai közös létesítmény késedelmessége - folytatja tájékoztatását Párkány polgár- mestere. - A hídügyet egyes politikusok presztízskérdésnek tekintik, ami több kárt okoz, mint hasznot. Szerintem, a mindennapi életben az ésszerű kompromisszum a célra vezető út. Már sok szép szó elhangzott, sok volt a dicsérő vállveregetés, de mostanáig még senki sem határozta meg az újjáépítés megkezdésének határidejét! Amíg ez nem lesz meg, nincs megoldás. A csonka híd újjáépítése a szlovák-magyar viszony tükörképe is lehetne. A híd újjáépítése a két város, a két régió összefogását, az idegenforgalom fellendülését szolgálná. Nagy lehetőség nyílna a foglalkoztatottság bővítésére, hogy kenyérkeresethez juthassanak a munkanélküliek. A Mária Valéria híd újjáépítését századik évfordulójáig befejezhetik, csak valakinek el kell sütnie a rajtpisztolyt... A közös hídbizottság megbízásából Ján Oravec és Könözsy László, a két polgármester a Mária Valéria híd újjáépítésével kapcsolatban ez év májusában kérelemmel fordultak a két ország közlekedésügyi minisztereihez. Párkány polgármestere Roman Hofbauer miniszterhez intézett levelében hangsúlyozta: „Az érdekelt felek önkormányzatai egyöntetűen megállapították: a hídfelújítás jelenlegi stádiumában feltétlenül szükséges a két kormány egyértelmű szándéknyilatkozata. E nélkül az eddig elért eredmények is illuzórikussá válnak...“ A levél megírása óta több mint két hónap telt el. Még július utolsó napjaiban is a miniszter válaszára vártak. Nem mondhatnám, hogy türelmesen. A kiszivárgott hírek szerint csak 1994 után lenne esedékes a híd újjáépítése. Nem maradt más számukra, minthogy a bizonytalanságból keressék a kiutat, hogy a közel ötven éve felrobbantott híd ne legyen továbbra is a két város, két ország szégyene. Ideiglenes megoldásként az önkormányzatok költségén katonai híddal kötnék össze a két partot. Ez gyorsan elkészülhet, s a két ország között megindulhat az autóforgalom. Az emberek ezt dicsérnék, de feltennék a kérdést is: a háborús időkre emlékeztető „katonai híd“ kinek a szégyene?! Petrőci Bálint 1993. VIII. 8. A tervek szerint a hidat eredeti alakjában építik újjá. úgy fog kinézni, mint a régi képeslapon is láthatjuk Fotó: Himmler György (1), Méry Gábor (1), Vas Gyula (1)
