Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-25 / 29. szám
Patlevic Adolfra egy orvos hívta fel a figyelmemet. Azt mondta, mesteri fokon oktaja a taicsit - azt a kínai eredetű tornát, ami - ha rendszeresen végzik — valóban kondícióban tartja az embert. A Komáromban élő harmincéves fiatalemberről nemigen tudnak... ez az oka, hogy kevesen járnak gyakorolni a strandfürdő teraszára. Túlzottan szerény fiatalember. Nem reklámozza magát. — Látom azokat a vállalkozókat, akik kezdetben mindent nyújtanak, s egy idő után a szolgáltatások színvonala csökken, s az emberek szépen elmaradnak. Talán régimódi vagyok. Szép csendben dolgozom, s bízom benne, hogy az emberek majd érdeklődni kezdenek. • Mi a taicsi? — A kezdő úgy látja, hogy nem egyéb, mint roppant könnyű torna. Nem megerőltető, nem olyan, mint az aerobik. • Nincs korhoz kötve? Idősek is végezhetik? — Ugyanúgy, mint bármilyen más tornát. • Ha tegyük fel, szorgalmasan és rendszeresen fogok taicsizni, jobban fogom magam érezni? — Először is azt kell eldöntenie, miért akarja csinálni. Ha nem is tud választ adni rá, ha nincs is különösebb célja, de gyakorol, már időt talál önmagára. S feljuthat a piramis csúcsára. A csúcsra több oldalról is feljuthatunk. Ez az egyik. • Mit ért a piramis csúcsa alatt? — Amit el akarok érni az életben. • Ön mit akar elérni? — Nyugodt életet és családot. • Mi valósult meg ebből? — Feleségem már van, és megért engem. • Ő is foglalkozik a taicsival? — Nem olyan mértékben, mint én. • Ön hány órát gyakorol naponta? — Pillanatnyilag nem szentelek rá annyi időt, amennyit kellene. • Mennyit kellene? Patlevic Adolf ► ◄ Péter naponta gyakorol- Négy órát, és én csak két-három órát fordítok rá. • Valóban segít a taicsi?- Valóban. Az ember különös módon megnyugszik. Kezdetben ellazulást eredményez. Mert már az is bizonyos ellazulás, hogy az ember időt fordít önmagára. Minél hosszabb ideig gyakorolja valaki, rájön, hogy egyre könnyebben tud lazítani. Önbizalmat szerez, s olyan dolgokat is elér, amelyekről fel sem tételezte, hogy képes rá. Alvás alatt pihen a test. De a pszichének akkor is pihennie kellene, amikor csinálok valamit. A stressz egyre feszültebbé tesz. Ezek a gyakorlatok arra jók, hogy az ember megtanulja, hogyan maradjon nyugodt mozgás közben. Vagyis ez stressz elleni orvosság. Patlevic Adolf mesterei - egy kínai házaspár, Bai Ksziu Feng és felesége, Li Ping - Bécsben élnek. A régi kínai mesterek úgy oktattak, hogy megmutatták a tanítványnak a gyakorlatot, és két-három hónap múlva, amikor a tanítvány úgy érezte, kellő biztonságot szerzett, visszament a mesteréhez, és bemutatta azt. Ha a mester elégedett volt a látottakkal, újabb gyakorlatot mutatott meg a tanítványának. A módszer nem sokat változott. Patlevic Adolf hetente egyszer Bécsbe utazik, hogy egy órát tornázzon a mesterei felügyelete alatt. Gyakrabban nem tud, s ezt igen fájlalja, mert tíz óráért 800 schillinget fizet. • Elégedettek a mesterei?-Azt hiszem, igen, mert mindig új gyakorlatot mutatnak. • Milyen gyakorlatok ezek?- Jöjjön és nézze meg. Ottjártamkor csak ketten jöttek, Papp Zoltán és Űumbier Péter, a magyar gimnázium leendő negyedikes diákja.- Még csak egy hónapja végzem ezt a tornát, de igen jót tesz. Teljesen ellazít. Az iskolában többen gyakoroltunk, az öcsém is járt, meg az édesanyám is. Naponta fél órát szoktam gyakorolni este. Beálltam harmadiknak. Tornacipőben, tornához öltözve a többiek, magas sarkú cipőben, alkalomhoz nem illő öltözetben én. Ujjaink hegyével kopogtattuk a fejünk búbját, hogy jobb legyen az agy oxigénellátása, tenyerünkkel könnyedén végigpaskoltuk egész testünket, hogy több oxigén jusson a szervezetünkbe. Fejkörzést végzünk.- Ne olyan gyorsan - hallom, s amikor rájövök, hozzám szól az oktató, megsértődöm. - Ezeket a gyakorlatokat nagyon lassan szabad csak végezni! - szól a szigorú figyelmeztetés. Lelkem mélyén elismerem, hogy igaza van Patlevic Adolfnak. Megszoktam a rohanást, soha semmire sem jut időm, csupa görcs vagyok, nem tudok lazítani, kikapcsolódni. Az oktató nem adja fel, a felügyelete mellett fordítom a fejem milliméterenként jobbra, aztán balra. Úgy érzem, órák alatt. De utána valahogy derűsebben nézem a világot, és nem bosszankodom, hogy késik a busz... Kopasz-Kiedrowska Csilla Elődeink igen korán rábukkantak az első ásványokra, mert már a történelem előtti időből is maradtak ránk kövekkel díszített ékszerek. Számos ókori írásos emlék tanúskodik az ásványok széles körű alkalmazásáról (pl. a gyógyításban). Ma már tudjuk, hogy nemcsak a fémeknek, a földnek, a víznek stb., de az ásványoknak is vannak kisugárzásaik, s olyan tulajdonságokkal bírnak, hogy a megfelelő polaritást önmagukban felhalmozni képesek, azoknak mintegy akkumulátoraiként működnek. Külföldön már régebben ismeretesek az ún. gyógyító „MAROKKÖVEK“, melyek összetételüknél fogva az emberi szervezetre gyógyító hatást fejtenek ki. Ezek a kövek természetesen ásványok, melyeket simára csiszolnak és úgy alakítják ki, hogy az ember markában jól elférjenek. Minél többet érintkeznek az emberi bőrrel, annál jobban fejtik ki hatásukat. De ha emberközelben helyezzük el őket, kisugárzásuk is jótékonyan hat. Tehát hordhatók zsebben, írás közben tarthatjuk őket bal kezünkben, elhelyezhetjük íróasztalon, otthoni asztalon, ágyunk mellett stb. — mindenképpen jó hatással vannak ránk. Egyes természet- gyógyászoknál ezek a kövek szintén fellelhetők, mert a belőlük áramló gyógyító energiát felfogva a betegek gyógyulását segítik. Nézzünk meg most néhány követ, hogy milyen betegségek, kedvezőtlen tulajdonságok megszüntetésében hatásosak. 1. ACHÁT Elnevezését minden valószínűség szerint a ókori szicíliai Achates folyóról kapta, ahol annak idején achátokat találtak. Jelenlegi lelőhelyei: Brazília, Uruguay, Mexikó, az USA. Használják: Prosztatapanasz, szexuális ösztönök hiánya, fejfájás, migrén, félelem ellen. 2. HEGYIKRISTÁLY Tiszta, színtelen kvarc. Az ókorban gyönyörű vázákat, ma optikai eszközöket is készítenek belőle. Lelőhelyei: Brazília, Madagaszkár, az Alpok, Ausztrália, az USA. Használják: Szédülés, émelygés, egyensúlyzavar ellen, meditáció elősegítésére. 3. RONDONIT Elnevezését a görög rodon (rózsa) szóról kapta, mely a kő színére utal. Lelőhelyei: Új-Dél-Wales (Ausztrália), az USA, Svédország, Mexikó, Madagaszkár. Használják: Pajzsmirigy-túltengés, érzékenység ellen. 4. UNAKIT Vegyes összetételű kő: dísztárgyakat készítenek belőle Lelőhelye: az USA Használják: Ingerlékenység ellen. 5. AMETISZTKVARC Elnevezését a görög amethüeni szóból kapta (lerészegedni), mert az ókorban amulettnek tartották az ittasság ellen. Lelőhelyei: Brazília, Mexikó, az USA, Tanzánia, Japán, Ausztrália. Használják: Neurózis, álmatlanság, ödéma, feszültség, idegesség, iszákosság ellen. 6. RÓZSAKAVICS A Elnevezését a színéről kapta. Lelőhelyei: Brazília, Madagaszkár, az USA. Használják: Fantáziálás, dühkitörés, elégedetlenség, sclerosis multiplex ellen, és csecsemők fejlődésének elősegítésére. 7. HÓPEHELY OBSZIDIÁN Nevét az Obsius nevű rómaitól kapta, aki állítólag először talált obszidiánt Etiópiában. Lelőhelyei: az USA, Mexikó, Guatemala, Hawaii, Japán, Iz- land. Használják: Szétszórtság és gátlásosság ellen. 8. HEMATIT Elnevezését a görög amia (vére) szóból kapta, mert vérpiros karcnyomot hagy. Lelőhelyei: az angliai Cumberland, Kelet-India, Új-Zéland. Használják: Gyengeség, vér- szegénység ellen. 9. AVENTURINKVARC Fémes csillogásé a benne lévő zöld fuchsit (krómcsillám) lemezkék miatt. Lelőhelyei: Dél-India, Szibéria, Tanzánia. Használják: Bőrkiütés, bőrbetegségek, hajhullás ellen, kitartás hiányának megszüntetésére. 10. MACSKASZEM Nevét onnan kapta, hogy a kő csiszolva a macska szemére emlékeztető fényhatást mutat. Lelőhelyei: Sri Lanka, India, Brazília. Használják: Hallásproblémáknál, bélgörcs és asztma ellen. 11. TIGRISSZEM Nevét vörösesbarna színe miatt kapta. Lelőhelyei: Dél-Afrika, Burma, India, az USA. Használják: Megfázás, valamint szembetegségek ellen. 12. SÓLYOMSZEM A tigrisszemmel együtt fordult elő, mert nem következett be a vas oxidációja. Használják: Asztma ellen. 13. JÁSPIS Elnevezése a görögből származik, és annyit tesz, mint „lángolt kő“. Lelőhelyei: Arizona, de hazánkban is előfordul. Használják: Fülbajok, gyomor- panaszok, epekő, köszvény, epilepszia, hólyagbántalmak ellen. 14. KARNEOL Elnevezését a latin corna (cseresznye) szóról kapta. Vörös színű. Bársonyvörös változatát szárdernek nevezik, Sárdes város után. Lelőhelyei: Brazília és Uruguay. Használják: Idegfájdalmak, görcs, májpanaszok, impotencia ellen. Emésztés elősegítésére, lustaság leküzdésére. A gyógyító „MAROKKÖ- VEK“-nek még számtalan változata van, most csak azokat soroltuk fel, melyek jelenleg is kaphatók és gyógyító energiájuk mellett még gyönyörködtetnek is bennünket. WAWAW. 1993. VIII. 1 Ezeket a gyakorlatokat csak lassan szabad végezni (A szerző felvételei)
