Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-25 / 29. szám
* 4 □ 1993. VIII. 1. „A Szentatya magyarul mondott áldást az iskolánkra...“ Hetekkel ezelőtt előzetes jelent meg az újságokban: A Galántai Nyolcéves Magángimnázium tanulói Tóth Lajos igazgató vezetésével Rómába utaznak... Egyesek csóválták a fejüket: Mi szükség van arra, hogy a szülőket újabb kiadásokkal terheljék, amikor gyermekük után havonta tandíjat is fizetnek?! Vagy azt akarják bizonyítani, hogy ők mások, mint az állami tanintézmények? Mint magam is tapasztaltam, valóban mások, szellemi frissesség és a több tenni akarás jellemzi az iskola pedagógusait, s ezt a náluk tanuló, még általánosiskolás korú gyermekekre is igyekeznek átvinni. A kezdet kezdetén tartanak. Az ősszel kezdődő új tanévben a most végzett harmadikosok elérkeznek a félúthoz. S újabb négyesztendós megmé- rettetési időszak vár rájuk, olyan tudás megszerzése, hogy az európai egyetemeken is érvényesülhessenek. Olaszországban élő magyarok szervezték a kirándulásunkat, szinte ismeretlen támogatók, olasz üzletemberek segítségével. S már most meghívásokat kaptunk Nápolyba, Velencébe és Párizsba is! A Dél-Amerikába és Ausztráliába kivándorolt magyarok jelentkeztek nálunk: lássuk vendégül gyermekeiket, síelni szeretnének a szlovákiai hegyekben. Elfogadtuk a javaslatukat. Jövőre együttvéve negyven gyereket látunk vendéRómai emlékkép. A Galántai Nyolcéves Magángimnázium tanulói a Szent Péter téren. Baloldalt Tóth Lajos, az iskolaalapító igazgató. lyem. Nagy tapasztalatszerzés volt ez számomra. Most nem a politika hiányzik nekem, hanem az szomorít el, hogy veszni látszik minden, ami nyolcvankilencben, kilencvenben még olyan reményteljes volt. Eljutottunk odáig, hogy a sokat ígérgetők nem tudják beváltani szavukat ... A pedagógusi pálya nagyon is közel állt hozzá. Mindkét szülője az ekecsi alapiskolában tanított. Az iskolában nőtt fel. Képviselőként a parlament iskolaügyi bizottságában tevékenykedett. Másodállásban — míg szerződése le nem jár — Szeberényi Zoltán tanár mellett a nyitrai pedagógiai főiskola magyar tanszékén tanársegédként a XX. század irodalomtörténetét adja elő. — A politizálás után második munkahelyéül miért éppen a magángimnáziumot választotta? — Tóth Lajos igazgató urat ismertem. Még képviselőként volt egyezkedés köztünk: mi lenne, ha idejönnék? Mindig is vállalkozó szellemű voltam, tetszett az iskola új levegője. A nyolcéves új kísérletben igazi szakmai megmérettetést láttam. Ami itt a legjobban tetszik, az a tanári kar, rendkívül vitális, mozgékony, kezdeményező. A diákok is érzik a pedagógusok lelkesedését. A legkiemelkedőbbek az alapításkor ideíratkozott tanulók. Övék a legnagyobb létszámú osztály. Nagyon okos gyerekek. Azért jöttek a magán- gimnáziumba, hogy itt többet kapjanak, mint az állami iskolában. Azóta már van egy másfajta gyerektípus is. Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik az alapiskolában is problematikusak voltak. A szülők az anyagiaktól függően azt várják tőlünk, hogy pénzükért többet hozzunk ki gyermekeikből. Nehéz ezt összehangolni, bizonyos szakmai nehézséget is okoz nekünk, de nyolc év alatt sokat be lehet hozni. Azon fáradozunk, hogy diákjainknak jó startot adjunk az élethez, felejthetetlenné tegyük számukra a nyolcéves magán- gimnáziumot. Petróci Bálint „A tanári kar rendkívül vitális, mozgékony, kezdeményező...“ A tantestület négy tagja (balról): Takács Erika, Szakái László, Berényi József és Krommer ^uíza Fotó: Tóth Lehel és Vas Gyula gül. A nagy útiköltség miatt cserelátogatásra nem mehetünk a tengerentúli országokba, e helyett a mi gyerekeink az ő költségükre dupla időt tölthetnek a Balatonon. Ehhez tartozik még, hogy a magángimnázium tanulói a nyári szünetekben cserelátogatás formájában (a szülőknek csak az útiköltséget kell fedezni) Angliában, Németországban s a hazai Liptóban gazdagíthatják idegennyelv-tudásukat. Az újabb és újabb kapcsolatkeresés, gondos szervezés lehetővé teszi, hogy a kis gimnazisták már zsenge ifjúkorukban világot láthassanak, és sok tapasztalatot, ismeretet szerezve valóban európai embernek érezhessék magukat. MÁSODIK „RECEPT“: A TUDÁS A kis gimnáziumnak a tantestülete is kicsi, de amint évről évre gyarapodik majd az osztályok és a tanulók száma, annak arányában bővül a tanári kar is. Jelenleg öten vannak, az igazgató és négy tanár. Rajtuk kívül hat óraadó pedagógus. Szakái László a pozsonyi Ko- mensky Egyetemen végzett, a matematikát és fizikát tanítja. Harminchét éves kora ellenére csak tavaly ősszel lépett először a pedagógusi pályára. Nem vonzotta a katedra, mint mondja, az elmúlt évtizedekben nyomott hangulat volt a pedagógusok között, nem kívánkozott közéjük, inkább mást csinált. És hogy mégis a tanári pályánál kötött ki? Az iskolaalapító Tóth Lajos olyan pedagógusokat keresett a magángimnáziumba, akikbe nem idegződött be az elmúlt negyven év szellemisége. így szemelte ki Szakái Lászlót is. — Fantáziát láttam benne, így kerültem ide. Szellemi vállalkozás ez. Az alapító a vállalkozó és mi vagyunk a segédek. A szellemi vállalkozás rövid távon nem mutathat ki olyan hasznot, mint a zöldségesek vagy textilesek. Ez olyan befektetés, hogy egykor majd az ország profitálhat belőle. Sajnos, az iskolaügy anyagiak hiányában az észbe való befektetést nem helyezheti előtérbe. Szerencsére nálunk más a hozzáállás. Kevesen vagyunk, de jó társaság. Az alapiskolás korú gyerekek előnyére válik, hogy mi, tanárok jól kijövünk egymással, és nagyon jó a kapcsolatunk a gyerekekkel, így jobb kedvvel dolgozhatunk. Takács Erika (magyar-szlovák szakos, a nyitrai főiskolán végzett, azelőtt a vágsellyei alapiskolában tanított): - Hogy miért jöttem ide? Új dolog, érdekes. Szenzációs közösség alakult ki nálunk. Felvettük a kapcsolatot a Győri Pedagógiai Intézettel, s átvettük tőlük az értékközvetíNE ÉREZZÜK MAGUNKAT KISEBBRENDŰNEK tő programot. Hogy a gyerekeket ne étje kudarc, ne kerüljenek stresszhelyzetbe, ne féljenek, ne legyen gubanc a gyomrukban a dolgozatírás előtt, magyarországi példa szerint bevezetjük a diagnosztikus tesztelést, a kétévenkénti kisérettségit. Nálunk a magyar nyelv és irodalom már két különáíló tantárgy. Másutt, a régi szerint, egy tantárgyként szerepel: a két jegyet összevonják, s kijön a középarány. A gyerekeknek nem az átlagból adom a jegyet. Az irodalomból mondjuk jó, de nem tud helyesen írni, s az egyik osztályzat lerontsa a másikat? Nálam külön-külön kapják az osztályzatot. A mássággal függ össze, hogy az iskolánkban a magaviselet mellett a szorgalmat is értékeljük. Bekerül a bizonyítványukba, hogy szorgalomból változó, jó, példás vagy kitűnő. A gyerekek örömmel fogadták az újdonságot, s tréfás javaslatot is tettek: vezessük be az ötödik osztályzatot is, az LD-t (lusta dög), mert értékelni kell a lustaságot is. Erre az egyik gyerek felállt, s önkritikusan bevallotta, szorgalomból nem érdemli meg a kapott „jó“ osztályzatot, mert időnként nagyon lusta... A magyar nyelvtant és irodalmat a hazai tankönyvek alapján tanítjuk, de hozzávesszük a magyarországi tankönyvekből az ajánlott irodalmat is. Ugyanazt az anyagot vesszük át, amit a magyar tanügy kér és ajánl, hogyha diákjaink az érettségi után a magyar- országi főiskolákon kívánnának tanulni, ne legyen hátrányuk. A nyelvi és irodalmi komplex értékközvetítéssel eljön az a csoda, hogy a magyarországi színvonallal lépést tudunk tartani... JÓ START AZ ÉLETHEZ A huszonhat éves Berényi József a tantestület legfiatalabb tagja. A Komensky Egyetemen szerezte meg a diplomáját. Még egyetemista korában — a rendszerváltást követő első választási időszakban — az FMK (MPP) képviselője volt a szlovák parlamentben. — Ez volt az első munkaheAz iskolaalapítónak megemlítem, hogy római útjukat még hencegésnek is vélték.- Nem hencegés ez - magyarázza Tóth Lajos. — A nyugateurópai útjainkat rendszeresíteni kívánjuk a jövőben. Hogy miért? Mi háromszoros kisebbségben vagyunk. A magunkkal hozott kisebbségi érzést, ami nemzedékek óta jelen van a szlovákiai magyarokban, a gyerekeknél elsőként a külföldi útjainkkal kívánjuk feloldani. Másodszor: a magyarországiakkal szemben is kisebbségben vagyunk. Tudásban el kell érnünk a magyarországi színvonalat, hogy egyenrangú magyarok legyünk. Harmadszor: hogy kisebbségünk ne érezze magát kisebbrendűnek, ne legyünk a többség szemében másodrangú állampolgárok, a politikailag megfogalmazott kisebbségi lét biztosítására, a kétnyelvűségre, a magyar kulturális és iskolaügyi autonómia kialakítására van szükségünk, amiért a parlamentben is folyik a küzdelem. HAT CSODÁLATOS NAP Az első „recept“ szerint még tavaly, a magángimnázium alapításának első esztendejében kezdték meg a kisebbrendűség érzésének visszaszorítását. A múlt évben is jártak Olaszországban, de az idei, tanévzárás előtti programjuk sokkal bővebb volt. Telt autóbusszal negyvenegyen utaztak Olaszországba - harmincnégy tanuló, az igazgatóval együtt négy pedagógus, két szülő, és orvost is vittek magukkal, dr. Csibánét. A felnőttek kisebb csoportokban vigyáztak a gyerekekre, hogy a nagyvárosok forgatagában bántódás ne érje őket.- Hat csodálatos napot töltöttünk Olaszországban - mondja Tóth Lajos. — Voltunk Rómában, a Vatikánban, Tivoliban, ahol megtekintettük a római császárok nyári rezidenciáját, amelyet kétszáz szökőkút vesz körül. Ismerkedtünk Firenzével, Velencével. Az Adriai-tenger partján fekvő Jesolóban fürödtünk is. A Vatikánban ért bennünket a legnagyobb élmény. A Szentatya rendszeresen szerdai napokon tartja a pápai fogadást. Ezen mi is részt vettünk. A Szentatya magyarul mondott áldást az iskolánkra. — Sokba került a hatnapos csodálatos út? — A vágsellyei Dann-Tour utazási iroda légkondicionált, összkomfortos autóbusza vitt bennünket Olaszországba. Útközben még levest is főztek nekünk, s nézhettük a videofilmeket. A kirándulóknak csak a kedvezményes áron megszabott útiköltséget kellett fedezni, az elszállásolás, ellátás ingyenes volt. Az
