Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-18 / 28. szám
* « „DIVATJAMÚLT“ CSERJÉK A jezsámenfajok A „régi“ kertek kedvelt növénye - az illatos jezsámen (Philadelphia). Ennek, a Hortenzia félék családjába tartozó nemnek Dél-Európától, a Kaukázuson át Kelet-Ázsiáig, valamint Észak-Amerikában mintegy 70 faja él. Vannak közöttük örökzöldek is. A nemzetségnek számos fajtája van, ugyanis a fajok kölcsönösen könnyen keresztezhetők, s az így keletkezett hibridek vegetatív úton könnyen szaporíthatok. A jezsámenfajok gyorsan növekednek. Kivétel persze akad, ilyen a közepes növekedési erélyű Phila- delphus microphyllus és néhány törpefajta. Parkosítási szempontból jó tudni, hogy a bokor alakja szerint több típust különböztetünk meg: a „coro- narius“ felegyenesedő, nem mindig szabályos alakú, sűrűn elágazó; a „congestus“ viszonylag szabályos elágazású, viszonylag sűrű, félgömb alakú; a „duplex“ törpe, nagyon sűrű, ellapuló, félgömb alakú; a „da- sycalix“ kúszó, futtatható típus; a „purpureo-maculatus“ szélesen szétterülő, viszonylag sűrű, félgömb alakú fajta; a „falconeri“ vesszői felegyenesedők, félgömb alakú, szétterülő „koronát“ csak bizonyos magasságban a föld felett képez. A jezsámenfajok május-augusztusban virágoznak. Vannak szimpla (P. coronarius, P. pubescens, P. microphyllus stb.) és telt virágú (P. x vírginalis stb.) fajok. Fő díszítő értéküket a virágok adják. Kertépítészeti szempontból az elvirágzás után a bokroknak inkább csak kiegészítő szerepük van, ún. töltőcseijeként alkalmazhatók, illetve különféle esztétikai szempontból zavaró elemek, tárgyak vagy a kerítés eltakarására, térhatású foltok kialakítására használhatók. A fajok többségének talaj- és nedvességigénye közepes. Az illatos virágú P. coronarius vagy közönséges jezsámen (V.-VI. hónapban virágzik) 2-3 méter magasra nő, a kisebb szárazságot még egészen jól tűri. Szárazságtűrő faj az Észak-Amerikából származó P. pubescens. Gyors növekedésű, eléri a 3-5 m-t. Virágai nem illatosak. A P. microphyllus gyengén növekedő, az 1 métert ritkán meghaladó cserje. Illatos virágai június-júliusban nyílnak. Szintén Észak-Amerikából származik. Gazdagon virágzó, de igényes fajta a P. coronarius és a P. microphyllus keresztezésével előállított P. x leminei, amely 1—1,5 méter magasra nő. Illatos virágait május-júniusban hozza. A P. x vir- ginalis gyorsan növekszik. A kisebb szárazságot jól elviseli, edzett fajta. Több változata van. A „Virginal“ nagy virágait júniusban hozza; 2-3 m magas cserje. A jezsámenek (más néven hamis jázminok) nyár elején zölddugványozással, télen fásdugványozással szaporíthatok.-rSZAKSZERŰ, HIGIÉNIKUS FEJÉS A tőgy fejésre való előkészítésének fontossága közismert és vitathatatlan. Amíg a fejési készenlét bekövetkezik, a fejőnek több műveletet kell elvégeznie. Ilyen például a fejőgép szakszerű üzembe helyezése, s ezt megelőzően a melegvizes tőgymosás, amely masszázzsal egybekötve kedvező ingerkeltő hatású. Ehhez kapcsolódik az első tejsugarak kife- jése. Az ingerület nagysága - amelyet a fejő döntő módon befolyásolhat — jelentős mértékben meghatározza a tejleadást elindító oxitocin nevű hormon vérbe jutó mennyiségét. A vérbe jutott - mobilizált - oxitocin mennyisége rendkívül fontos, mert a tejleadás ütemével befolyásolja a fejési sebességet, meghatározza a tőgy teljes vagy elégtelen kiürülését. Az előkészítés végső soron a hormon inaktiválódásának idejét is meghatározza. Minél több hormon mobilizálódik, annál tovább ellenáll az inaktiváló hatásnak, valamint nagy mértékben elősegíti a tejszekréciót (kiválasztást) szabályozó pro- laktin hormon mozgósítását, s ezen keresztül a laktációs tejtermelést. Sajnálatos módon eléggé elterjedt az a gyakorlat, hogy a fejő először több tehén tőgyét lemossa, majd visszatérve az elsőhöz folytatja - ha egyáltalán megteszi - a masszázzsal és az első tejsugarak kifejésével az előkészítést. Nagyüzemi kísérletek bizonyítják, hogy ez a gyakorlat minden esetben ún. szakaszos oxito- cin-mozgósításhoz vezet. Az előzetes tőgymosás egy közepes értékű tejleadást vált ki. Ha a tőgymosás és az előkészítés között 5-15 perc telik el, akkor már a közepes értékű oxí- tocinmennyiség inaktiválódik (hatástalanná válik). Ha ezután folytatjuk az előkészítést, a masszázst és az első tejsugarak kifejését, akkor is csak közepes mértékű tejleadásra számíthatunk. Mindezek csökkentik a tökéletes tőgykiürítés lehetőségét, sőt a „két előkészítés közötti visszaszívás“ következtében a baktériumdugó feloldása révén fertőződés keletkezhet a tőgy mirigyes állományában, arról nem is beszélve, hogy a tökéletlen kiürülés tőgygyulladás veszélyével jár. Cs. L. A KONZERVUBORKA Többnyire a tenyészidő második felében mutatkozó tőhervadás jelzi a gyökérgubacs-atkálféreg fertőzését. A kertészetünkben észlelt fertőzött gócot minden eszközzel szigeteljük el. A területet Vydate L 0,4 %-os oldat 3-5 liter/m2 adagolású beöntö- zésével kezeljük, ezzel a kártevőt erőteljesen visszaszorítjuk. A kötelező várakozási idő zöldségnövényeknél 21 nap. Télen tegyük lehetővé, hogy átfagyjon a talaj. A Vydate a meztelen csigák ellen is kitűnő hatású. Az utóbbi években az erősen pe- ronoszpórás ültetvényekben a nyár második felében súlyos növényvédelmi gondot okoztak a takácsatkák. A kétfoltos takácsatka sok gazdanö- vényű kártevő, így úgyszólván mindenütt megtalálható a kultúr- és gyomnövények között. Kedvenc búvóhelye például a csibehúr nevű aprólevelű gyomnövény, amely az uborka környezetében hajtatásban és szabadföldön is csaknem mindig felfedezhető. A tartósan magas léghőmérséklet, a szárazság és az alacsony páratartalom (július vége, augusztus) kedvez a takácsatkáknak. Búvóhelyeikről nagy tömegben szét- rajzanak, közben kártételük a korábban fertőzött gócokban draszti- kusabbá válik. Az inváziót követően a levél színén tűszúrásnyi fehér pontok és levélfonáki ritkás szövedékben mászkáló állatkák látványa már erős kártételről tanúskodik. A védekezés sürgős, csak így fékezhetjük meg a rendkívül gyorsan szaporodó népességet. A hatásos védekezés nagyon neNÖVÉNYVÉDELME héz, mert pókhálószerű szövedék védi a kártevőket és a tojások is ellenállóak a legtöbb szerrel szemben. Búvóhelyeikről újabb és újabb hullámban érkeznek. Többnyire a permetezési technikánk sem elég tökéletes, a levelek fonákát nem éri maradéktalanul permetezőszer. Az alkalmazható akaricid készítmények: Danitól 10 EC 0,1 % + Nissorun 0,04 % (várakozási ideje 7 nap), Torque 50 WP 0,15 % (várakozási ideje 3 nap), Fentoxan 0,3 % (4 nap), Mitac 20 0,4 % (14 nap) és Vydate L 0,1 % (21 nap). A permet- lébe keverjünk nedvesítőszert (No- nit, Sandovit 0,05 %-ban) és a permetezést 7r10 nap múltán ismételjük meg legalább egyszer. A takácsatka természetes ellenségével, a Phytoseiulus persimilis nevű atkával jelenleg kísérleteznek. A takácsatkáéval azonos életkörülmények között károsít a do- hánytripsz. Sok gazdanövényű, gyorsán szaporodó kártevő. Szívo- gatása nyomán a levél színén apró kivilágosodó foltok, ezek levélfonáki részén pedig nagyon jellegzetes szabálytalan, ezüstösen csillogó foltok mutatkoznak. A kártevő rejtőzködik és biztonságosan csak nagyítóval ismerhető fel. A fiatal egyedek világos, a kifejlett imágók sötétebb színűek, megnyúlt testűek, fürgén mozognak. A dohánytripsz ellen Decis 2,5 EC, Dimecron 50, Lannate 20 L (a lucernapoloskára is hatásosak) vagy Phosdrin 0,15 %-os oldatával permetezzünk. A nedvesítőszer adagolásáról ne feledkezzünk meg. Kertészet és Szőlészet A gyökérgubacs-fonálféreg súlyos fertőzése. Az egyre koloncosabb, torzul- tabb, később pedig még a fakultatív (járulékos) parazita gombák (Pythium, Fusarium) által is megtámadott pusztuló gyökérzet nem tudja ellátni a növényt vízzel és tápanyaggal. Ezért fejlődése lemaradt és egyre erősebben hervad. A szubtrópusi eredetű Meloidogyne incognita nevű fonálféregfaj szerencsére elpusztul az igazán hideg teleken. Ezért e rendkívül veszélyes, sok gazdanövényű kártevő ellen legbiztosabb és leghatásosabb védekezés, ha a fertőzött terület télen minél mélyebb rétegben átfagy. A leggyakoribb, szinte mindig fellépő megbetegedés. Csibéknél, gyöngyösöknél, pulykáknál fordul élő. Tünete: hasmenés, mindig véres csíkokkal, súlyos esetben mindig szinte tiszta vér, a vakbélkokcidiózisnál sötétfekete véres ürülék. A beteg állatok gyógyszer nélkül nagy arányban pusztulnak, egyszerűen kiszáradnak a hasmenés miatt. Az elhullások oka általában a betegség késői felismerése. Sajnos az alomban, például a forgácson nevelt csibéknél nem mindig látható a véres hasmenés, pedig ott is észre kellene venni, hogy gyakrabban kell cserélni az almot, mert elnedvesedett és a nedves alom elősegíti a betegség kialakulását. Nagyon makacs megbetegedés, gyógyítása nagy figyelmet igényel. Ha kialakult a baj, azonnal végezzünk alomcserét és fokozottan ügyeljünk arra, hogy mindig száraz legyen a csibék helye. A betegség alatt az állatok fázósak, ezért összebújnak és maguk alá temetik a gyengébbeket. Célszerű ilyenkor egy kicsit megemelni a helyiség hőmérsékletét. SZÍNES BAROMFIUDVAR A kokridiózis gyógyítása, megelőzése Gyógyítása: Kiváló gyógyszere volt a kok- cidiózisnak a Szulfamix, de sajnos jelenleg nem kapható. Hasonló jó hatású a Tikofurán is. Ezt 4-5 napos szakaszokban célszerű adni mindaddig, amíg teljesen tünetmentes lesz az állomány. Tehát 4-5 napig etetünk tikofurá- nos takarmányt (1 csapott evőkanálnyit keverjünk 1 kg takarmányhoz), majd 4—5 napig szüneteltessük a gyógyszeradagolást. Ilyenkor nagyon jó, ha vitamint és tetránt adunk az ivóvízbe. A vitamin lehet például Jolovit vagy bármi más, a tetrán pedig Kakaspor. Nagyon jól gyógyítja a kokcidiózist a Viton nevű gyógyszeres, vitaminos keverék is, de ez rendkívül drága és beszerzése is körülményes. A kokcidiózis annyira gyakori megbetegedés, hogy a legtöbb csirketáp tartalmazza az ellene való szert. Sajnos a tápok gyógyszertartalma nem mindig megbízható, éppen ezért csak a bennük lévő gyógyszerre nem szabad számítani. Nagyon sok veszteséget okozhat a kokcidiózis, ha nem figyelünk éberen a tünetekre. Az időben „elkapott“ baj azonban gyorsan gyógyul, és alig észrevehető a visszaesés, amit okozott. Az elhullott állatokat mindig célszerű felboncolni és alaposan megnézni a beleket. Ha kokcidiózis áll fenn, akkor duzzadt, bélsárral teli, sötétvörös színű vakbelet találunk, ha pedig vékonybél-kokcidiózisban betegedtek meg az állatok, akkor a vékonybél falán már kívülről is láthatók a szürkésvörös gócok, a beleket felvágva pedig belső falukon véral- vadékkal fedett maródásokat találhatunk. A megelőzés legfőbb eszköze a tisztaság! Ehhez kiváló segédeszköz pedig a Zeovit. A Zeovitot takarmányba keverve etetjük hosszú időn át. Nagyon jó a hatása, ha az alomra is szórunk rendszeresen Zeovitot. Ez fertőtlenít és szárazon, bűzmentesen tartja az almot. Ha azonban már kialakult a betegség, csak a gyógyszer segíthet. Hasonlóan jó megelőzőszer az almaecet is. Tisztítja a beleket (szép fehér lesz a csirkék bele, ha ecetet kapnak) és baktériumölő hatása is van. A kokcidiózis kialakulását gátolja még a teljes értékű, gazdag fehérjetartalmú takarmány és a bőséges vitaminellátás. A kifutók talaja általában fertőzött a kokcidiózis kórokozóival. Mivel a talajcsere szinte megoldhatatlan, ezért ahol már előfordult a megbetegedés, ott nagyon ügyeljünk a megelőzésre. A kifutót alaposan takarítsuk ki és legalább a legfelső réteget kaparjuk fel, tegyünk a helyére tiszta homokot vagy sódert, még jobb, ha a tisztogatás után nappal süttet- jük és alaposan megszórjuk Zeovittal, s ezután terítjük le tiszta homokkal, sóderrel. Kistermelők Lapja «
