Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-11 / 27. szám
Szerkeszti: Tallósi Béla A bból már sok botrány származott, hogy valakinek szép szeme van. De ilyesféle perpatvarról, ami Varga Julcsa szeme miatt kerekedett, állítom, még a legöregebbek sem hallottak. Mert Varga Julcsát, ha netán nem tudná valaki, Virágba. Ennek aztán nekiestek mind a hatan.- Te mersz közbeszólni! Hiszen még a neved is közönséges! Akkora volt a ricsaj, hogy a szundikáló füvek mind felébredtek. Hát, mondhatom nektek, nincs annál csúnyább, mint amikor virágok veszekednek. Gondolhatjátok, ki tett itt- Persze - mondták a virágok -, és?- Most pedig hét vöröset látok. Hopp, egymásra néztek a virágok! Hát bizony nem Mikkamakka volt színvak, hanem ők vörösödtek ki a méregtől. Gyorsan visszakéritek hát, és előadták az ügyet Mikkamakkának.- Ó - mondta Mikkamakka —, de oktondiak vagytok! Ez a legegyszerűbb a világon. Varga Julcsa szeme hétfőn Karcsú Sisakvirág, kedden Fürtös Gyöngyike, szerdán Tavaszi Csillagvirág, csütörszeműnek nevezik. Azért, mert gyönyörűséges kék szeme van. Nos hát ebből lett a haddelhadd. Mert egy szép napon a Karcsú Sisakvirág nem átallotta azt mondani:- Semmi kétség, Varga Julcsa szeme olyan, mint én! Ami igaz, igaz, a Karcsú Sisakvirág igen szép, senki szemének nem válna szégyenére, ha rá hasonlítana. Nem is lett volna baj ebből a kijelentésből, ha nem hallja meg néhány másik virág. A Fürtös Gyöngyike fel is csattant mindjárt.- Még hogy olyan, mint te! Jobb, ha elhallgatsz a sápadt színeddel. Varga Julcsa szeme éppen olyan, mint én! Na, lett erre riadalom, zenebona. Rikoltozott a Tavaszi Csillagvirág, hogy márpedig csakis őtőle kölcsönözte a színét Julcsa szeme. Az Ibolya a hasát fogta nevettében.- Még hogy azt képzelitek ... hehe... és én? Az Erdei Gyöngyköles erre lelilázta az Ibolyát.- Nem is kék vagy, lila - mondta dühösen.- Ha én lila vagyok, akkor Julcsa szeme is lila. Vegyétek tudomásul! - kiabálta az Ibolya. Erre aztán előpattant a Búzavirág is.- Ti mertek ezen vitatkozni?! Nézzetek meg engem! Még szerencse, hogy nem tudtak egymáshoz közelebb menni, mert biztos hajba kaptak volna. Különösen akkor, amikor a Közönséges Gubóvirág is beleszólt a vitáigazságot. Természetesen Mikkamakka. Éppen arra járt (majdnem mindig arra jár, amerre kell), és felkiáltott:- Te úristen, színvak lettem! A virágok elhallgattak. Egyszerre kérdezték:- Színvak? Miért?- Reggel, amikor erre jártam — mondta Mikkamakka -, világosan láttam, hogy ezen a helyen hét kék virág virít. tökön Ibolya, pénteken Erdei Gyöngyköles, szombaton Búzavirág, vasárnap meg Közönséges Gubóvirág. — (Azért mondta a gubóvirá- got vasárnapra, mert titokban az tetszett neki legjobban.) - És közben persze- folytatta Mikkamakka- Varga Julcsa szeme egész héten szebb, mint ti heten együttvéve. Ebben meg is nyugodtak a virágok, és azóta is boldogan kékellenek, virítanak. Talányos történet Peti szüleinek egyik este el kellett menniük otthonról. Korán megvacsoráztatták hát a gyereket, este nyolckor lefektették, s meggyújtván az ágya melletti olvasólámpát, a keze ügyébe tették az aznap vásárolt Verne-kötetet azzal, hogy egy jó órát olvashat, de kilenckor, legkésőbb fél tízkor eloltja a lámpát. A gyerek mindent megígért, és ahogy az elöszo- baajtó becsukódott, boldogan olvasni kezdett. Szülei úgy háromnegyed tizenegy tájt tértek haza. A lakás sötét volt, Peti látszólag mélyen aludt, még horkolt is. Édesanyja az ablakon beszűrődő fényben odalépett az ágyához, hogy megcsókolja, a következő pillanatban azonban fájdalmasan felszisszent és a karjához kapott.- Hagyd abba a horkolást, és ne tettesd, hogy alszol! - szólt mérgesen a gyerekre. - Hisz csak akkor oltottad el a lámpát, amikor a kulcscsörgést meghallottad a zárban. (Valóban így volt. De ugyan honnan tudta a mama, hogy a kisfiú nem tartotta be a kilenc óra körüli lámpaoltásra vonatkozó ígéretét?) pptqs ))3)ui3J3) ajsaíuososajmj e yesa 'posea p Síjjad ospin ze nqsp e Á3oq Pjzoppipq ‘papSa ÁSoif ‘ipqqy ojjoj eu/oa pa; uras uaddaqiiuuias rein pzzi ze qeduiej e bu/oa epopop ueqpiBA [ajpíj ato/cy pajaÁS e ep jebep e apaSaSaui apopAue/jiA e paui jaj ;itazssizs paze euieui y Z. Némeíh István Bolondos földrajz Merre van Havanna? S fnerre van a másik, Van ott szavanna? amely Földközi? Kubában Megnő nagyra, ha az eső ünnepi ruhában jár a kerge öntözi? zerge? Egyiptomban gúlában áll Afrikában a piramis? az oroszlán Honnét tudják, gonosz tán? hogy a fele Fél tőle nem hamis? az orosz lány, míg poroszkál? Déli-sarkon pingpongoznak pingvinek? S felkiált a fóka: „Nini! Egy UFÓ-ka!”? No és Amerika? Vígan él ott minden Erika? És Dóra? Emlékszik még messzi Mexikóra? Merre van a tenger, Merre van a tenger, amely Fekete? amely Égéi? Négerré lesz S merre vannak ott az ember e tengernek végei? gyereke? Gondolkodom, tehát. Megfejtendő a vízszintes 1-es és a függőleges 12-es számú sorok. VÍZSZINTES: 1. Jókai egyik regényének a címe. 8. Zamat. 9. ZAZ. 10. Mindent helyettesítő szó. 11. Játék. 13. Tengelye körül mozog. 14. Egzotikus állat. 16. Kettőzve: az egyik szülő. 17 ...angyal. 20. Tetejére. 22. Hangszer. 24. Lovon utazik. FÜGGŐLEGES: 2. .. .Lanka, Ceylon mai neve. 3. Apró részekből összeállított kép. 4. ÉMÉ. 5. Libahang. 6. Hint. 7. Az ember őse. 11. JOF. 12. Jókai-mű. 13. Sajog. 15. Sár betű. 19. BŐGR. 21. Vármaradvány. 22. Bea betűi keverve. 23. GO. 24. Igekötö. 25. Vas Béla. Készítette: Kovács Sándor Az ábrán egy kivágást látsz egy nagyobb képből. Próbáld megállapítani, mit ábrázol a kép, amelyből a részlet való! Nos? Készítette: M. Motycík CB MEGFEJTÉS A július 4-ei számunkban közölt feladatok megfejtése: Benedek Elek; a 3-as számú elem. Nyertesek: Szabó Ildikó, Garam- györgy; Andrikovics Andrea, Ipolyszakállas; Grantner Pál, Fülek; Rámez Masri, Királyhelmec; Onódi Kamilla, Dunaszerda- hely. CB cia EB 16 1993. VII. 18 Szabó Ottó illusztrációja
