Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-31 / 4. szám
B i/asárnap A SZÁMOK KÉRLELHETETLENÜL IGAZAK <* r Méhány gondolat a csehszlovák-magyar lakosságcsere szlovák hivatalos értékeléséhez 1993. január 1. - történelmi korszakhatár a szlovák nemzet történetében. Teljesült régi törekvése, önálló államában élhet, önálló, de nem nemzeti államában. Az új Szlovák Köztársaság többnemzetiségi volta tény, s nem szlovák polgárai a nemzetiségi feszültség oldását, megszüntetését, a nemzetiségi megbékélést várják a demokratikus Nyugat ajtaján kopogtató politikai vezetéstől. A megbékélés záloga közös múltunk néhány kérdésének tisztázása. A magyar történettudomány már évekkel ezelőtt elítélte az osztrák -magyar kiegyezés utáni magyarosítást, de a szlovák történelmi irodalom eddig igen visszafogottan kezelte a szlovákiai magyarok tervszerű elszlovákosítását. A szlovákiai „magyar kérdés végleges rendezése“ nemcsak az 1945-1948-as évekre jellemző, de 1918-tól napjainkig egységes folyamatnak tekinthető. Az „ezeréves sérelmek“ indokolatlan ismételgetése tulajdonképpen állami programmá emelt beolvasztási tendencia, ügy véljük, szükséges, hogy a szlovák közvélemény megtudja, ö - ill. nemzeti-politikai vezetése - sem vétlen. Az 1918 utáni együttélésünk egyik tisztázásra váró kérdése az 1945-ben meghirdetett nemzetállam megteremtésének jegyében végrehajtott lakosságcsere (1947. április 11. - 1948. december 22.) Csehszlovákia és Magyarország között. Az 1946. február 26-i lakosságcsere-egyezmény a győztes csehszlovák kormány számára - saját bevallása szerint - vereséggel egyenrangú győzelem volt, a legyőzött magyar fél számára keserű siker, mivel sikerült - igaz, nemzetközi segítséggel - kivédenie a dél-szlovákiai maaz a zárójelentése, amelyet a Szlovák Telepítési Hivatal dolgozott ki 1949 őszén a Szlovák Nemzeti Tanács számára. Az 1948 előtt keltezett, a lakosságcserére vonatkozó levéltári dokumentumok a cserét a szláv nemzetállam megteremtésével indokolták. A vizsgált zárójelentés már a kommunista hatalomátvétel után készült, s most - a hivatal régi munkatársai - a nemzeti indokokról szinte megfeledkezve az akció osztályjellegét emelik ki. Ez az új értékelés a szocializmus mögé bújtatott nacionalizmus szembetűnő példája, de nem nélkülözi a történethamisítás momentumát sem. Úgy véli, a magyarok kitelepítése Szlovákiából azért volt elkerülhetetlen, mert a szocialista államot meg kellett szabadítani a szocializmus ellenségeitől, kiemelten a módos magyar földművesektől, s a - lehetőleg ingatlannal bíró - értelmiségiektől, a lelkészektől és a pedagógusoktól. Ezek azok az elemek, akik lehetetlenné teszik a Csehszlovák Köztársaság és Magyarország közeledését, baráti kapcsolatuk kialakítását. Ezeket a reakciós elemeket Magyar- országon élő haladó szellemű szlovákokkal kell kicserélni, mert ezeknél minden feltétel adott ahhoz, hogy a dél-szlovákiai reszlovakizált lakossággal a szocialista politikai konszolidáció biztosítéka legyenek. A jelentés sajnálattal állapította meg, hogy ezt a bel- és külpolitikai szempontból jelentős akciót a helyi, szlovák hivatalos szervek sem támogatták olyan mértékben, mint azt a kormány elvárta. Ez a viszony, természetesen, újból a „magyar befolyás“ következménye, mert megbízhatatlan a magyarok között élő, velük barátkozó szlovákok többséOblast P o 8 e t trsp. vlak hosp. jedn. osőb Galanta 61 119 1.790 7.916 Levice 61 137 1.883. 6.803 Pr. skup. Sahy 13 19 262 1.038 Nővé Zámky 72 125 2.017 8.540 Komára o 57 90 1.539 6.064 Rim.Sobota 28 50 607 2.180 Kosice/Král.Chime *c/l6 32 405 1.511 Dun.Streda 19 47 565 2.793 Bratislava 14 11 343 ’ 1.130 Sala n/Váhom 49 87 1.221 4.690 Samorin 18 36 383 1.761 Stúrovo 11 25 281 1.049 S p o 1 u s 419 778 11.301 45.475 A LAKOSSÁGCSERE KERETÉBEN 1947. ÁPRILIS 11-1948. DEC. 22-E KOZOTT AZ EGYES JÁRÁSOKBÓL A LAKOSSÁGCSERE KERETÉBEN KITELEPÍTETT MAGYAROKAT SZÁLLÍTÓ TRANSZPORTOK, EZEN BELÜL SZERELVÉNYEK (VLAK), A KITELEPÍTETT CSALÁDOK (HOS- POD. JEDNOTKY) ÉS SZEMÉLYEK SZÁMA. gyár őslakosság egyoldalú kitoloncolását. A szlovák közvélemény a kérdést nem ismeri, a történettudománya mindmáig hallgat. A magyar történettudomány már értékelte, a szlovákiai magyarok véleményét Janics Kálmán foglalta össze. Eddig csak töredékeiben ismertük a korabeli szlovák politikai vezetés véleményét a dél-szlovákiai magyar őslakosság kitelepítéséről és a történelmi Magyarország északi vármegyéiből zömmel a XVIII. században önként délre telepedett szlovák kolonisták repatriálásáról. Ezeket a töredékeket egészíti ki a lakosságcserének ge. Ök voltak a lakosságcsere helyi fékezöi. A másik csoportba a magyar állam képviselőit sorolja, mert - legyőzött voltuk ellenére - feltételekhez kötötték a lakosságcsere lebonyolítását (pl. a csehországi deportálások leállításához, az ún. anyagi kvóta ellenőrzéséhez és betartásához, s más feltételekhez.) A jelentés beismeri, hogy a kitelepítettek - szinte kivétel nélkül - módos személyek, a betelepülök zömmel vagyontalanok, s a nemzeti öntudat szempontjából is eléggé ingatag elemek. A jelentés szerint a szlovákok szinte fillér nélkül érkeztek, mig a kitelepítésre jelölt szlovákiai Tynrto presnym vyőíslením sú vyvráteruFV5tflAy,propa*- gandou sírené a presídlovacej alccii neprajúce zprávy a vymysly,5e náklady spojené s presídlením sú vysoké a dokonca bolo rozgírené, ze.náklad na jedného presídlenca je a£ desatfnásobok uvedenej su- my, K tomu treba eSta konätatovat', 2c presídlenle takmcr 90.000 Madarov z Óeskoslovenska do Madarska nás nestálo anl korunu. íi."’iTii.VzrtaJa.. sacatná aksia preaídlovanla bola velmi komplikovaná,vzhladom na vplyvy jednak a 90.000 MAGYAR KITELEPÍTÉSE CSEHSZLOVÁKIÁBÓL EGY KORONÁNKBA SE KERÜLT...“ ÁLL A KITELEPÍTÉSEK ZÁRÓJELENTÉSÉBEN. magyarok pénzvagyona, amit a megállapodás szerint a Magyar Nemzeti Bank pozsonyi számlájára helyeztek el, meghaladta a 357 millió koronát. A lakosságcsere keretében 73 273 szlovák érkezett Szlovákiába, ahonnan 89 660 magyar távozott. A szlovákok 38 372 kát. holdat hagytak Magyarországon, a magyarok - a közösen használt földek nélkül - 109 284 kát. holdat adtak át a csehszlovák hatóságoknak. A hazát cserélt állatállományt és gazdasági felszerelést összegezi az alábbi kimutatás: Szlovákiai magyarok Magyarországi szlovákok tulajdonában Ló 7 938 2 585 Szarvasmarha 22 382 8981 Sertés 19 962 40 354 Kecske 404 1 922 Juh 2 665 3 469 Szárnyas 282 141 277 290 Nyúl 1 772 3 076 Méhcsalád 1 527 1 271 Cséplőgép 389 43 Traktor 170 26 Vetőgép 4 047 586 Lókapa 294 62 Lógereblye 578 175 Eke 8 916 2 882 Borona 6 458 1 841 Henger 1 967 61 Motor 861 17 Daráló 1 152 211 Rosta 750 241 Szecskavágó 5 439 806 Szekér 9 459 2 912 Kocsi 272 7 Szán 808 7 Autó 85 5 Szövőszék606 Cirokkötögép145 Motorbicikli 154Elevátor 89Szelektor 2Villanyfúrész Malom-teljes 26félsz. 1Mozi 1A Szlovákiába betelepült magyar- országi szlovákok kétharmada földműves és mezőgazdasági munkás volt, egyharmada gyári munkás, iparos és szabad foglalkozású értelmiségi. Az ún. „betelepítési körzetbe", vagyis a Pozsony-vidéki, Somorjai, Dunaszerdahelyi, Komáromi, Vág- sellyei, Galántai, Érsekújvári, Párkányi, Lévai, Ipolysági, Losonci, Rima- szombati és Kassai járásokban telepítették le őket, s csak kb. 10 %-uk talált munkát Csehországban. A szlovákiai magyarokat 527 vasúti transzporton belül 827 szerelvény, összesen 49 571 vasúti kocsi szállította, a magyarországi szlovákokat 625 vasúti szerelvény (20 271 vagon) és 8926 teherautó. Ez a hatalmas etnikai tisztogatás, újkori népvándorlás Szlovákia számára nem volt olcsó akció. Az ügyintézésben 1946-1948 között évi átlagban 445 személyt foglalkoztattak. A személyi kiadások összege 113 810 878 korona volt. A tárgyi kiadások értéke - a gépkocsik, az irodai technika és bútorok nélkül 25 410 751 korona. A pénztelen, alultáplált áttelepültek zsebpénze és élelmezése 93 767 627 és 47 587 665 korona. A Közlekedésügyi Megbízotti Hivatal számlájára a vasúti szállításokért 346 980 594 koronát utalt át a hivatal, de a teherautóközlekedésben csak a lefutott km-eket és a felhasznált üzemanyag-mennyiséget ismertetik, ami 5 305 998 km és 5 164 475 I benzin. A Telepítési Hivatal a részletezett számlák összegét 632 027 989 koronában adja meg azzal a megjegyzéssel, hogy ez csak egy hozzávetőleges elszámolás, s a végösszegnek ez csak a 85-90 %-a. Ha az érintett hivatalok az említett összeget végérvényesnek tekintik - írja -, akkor egy szlovák személy átszállítása a Csehszlovák Köztársaságba az államnak 10 537 koronájába kerül. De ehhez hozzá kell számítani a Magyarországban működő Csehszlovák Áttelepítési Különbizottság költségvetését is, ami 155 000 000 korona, akkor ez az összeg, 13 121 koronát tesz ki. Ezt az összeget elfogadhatónak tartja, s kiemeli, hogy 90 000 magyar kitelepítése Magyarországra Csehszlovákiának egy koronájába se került. A szlovákiai magyarok szállítási költségeit a magyar kormány fedezte. A zárójelentés az áttelepült szlovákok gazdasági és kulturális támogatásával is foglalkozik. Összesíti a kiadásokat, de ezeket olyan befektetéseknek tekinti, amelyek megalapozzák az új állampolgárok gazdasági és nemzeti-kulturális beilleszkedését. A földműveseknek kölcsönre juttatott háziállatok, takarmány, gazdasági gépek és szerszámok 40-50 %-os állami dotációja 17 402 576 koronát tett ki. A 83, csupán az áttelepültek részére létesített traktorállomás állami szubvenciója 38 728 796 korona volt. Szlovákia politikai és kulturális vezetői fenntartással szóltak az áttelepült szlovákok nemzettudatáról, s ezért még a lakosságcsere megkezdése előtt, az egyirányú telepítések szakaszában széles körű nem- zeti-átnevelö programot dolgoztak ki. A tervezet megfogalmazásában és megvalósításában kiemelkedő szerepet kapott az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal, a Szlovák Liga és a Szlovák Matica. Az átnevelés alapformája a honismereti és a szlovák nyelvi tanfolyamok voltak. A földművesek továbbképzését szaktanfolyamokon valósították meg (szőlészet, gyümölcsészet, gabona- termelés, állattenyésztés s mások). Több gépészeti tanfolyamot is finanszíroztak, s fedezték az áttelepültek szlovákiai és csehországi kirándulásait, konferenciáit, s más jellegű közös akcióit. Ezek költségeit a Telepítési Hivatal és a részt vevő hivatalok és szervezetek saját költségvetésükből fedezték. A kiadásokat a zárójelentés nem ismerteti, de több milliós értékről van szó. A kitelepítések, a lakosságcsere megváltoztatta a déli határvidék ősi nemzetiségi arculatát. Az 1919-es földreform eredményeire támaszkodva tovább darabolta a nagy magyar etnikai tömböket, a reszlovaki- zációval, a vagyonelkobzásokkal s más diszkriminációs intézkedésekkel megfélemlítette az ittmaradt magyarokat. Megfélemlítette, de nem térítette el nemzetiségüktől. Egy kis öniróniával elmondhatjuk, hogy alapos iskola volt, de a vizsga, úgy érezzük, még várat magára. Vadkerty Katalin A MAGYARORSZÁGRA KITELEPÍTETTEK TÁ VOZNAKNAGYMÁCSÉDBÓL (A ŐSTK felvétele) 1993. I. 31.
