Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-31 / 4. szám
MINDENFÉLE A KORONÁRÓL g Csehszlovákia már nem létezik, pénzneme azonban utódállamaiban megmaradt. Igaz, a kettéválás óta mind Csehországban, mind Szlovákiában talán a legnagyobb bizonytalanságunk ebből táplálkozik. Meddig lesz érvényben a közös korona? Átváltják-e vagy beváltják? És mikor jön el az a nap? Senki sem tudja. Rémhírek és cáfolatok kapnak szárnyra, megtévesztő nyilatkozatok és megnyugtató kijelentések tömkelegé zúdul naponta ránk. Mire e sorok megjelennek, alighanem még minden a régiben marad. Koronakrónikánk január 17-én állt össze. Meddig maradhat a korona? Csehország és Szlovákia pénzunióról szóló egyezményében van egy négypontos függelék, amely felsorolja a közös pénznem megszűnését kiváltható körülményeket. Mindjárt az első - egyes híresztelések szerint - már január derekán okot adott volna a csehszlovák korona megszűnésére. Azt beszélték, Szlovákia devizatartalékai alaposan megcsappantak. A pénzunió-egyezményben pedig az áll, ha a szabadon átváltható valutakészlet valamelyik köztársaságban a behozatal havi értéke alá csökken, ez már veszélyezteti a közös korona létét, s indoka lehet kettéválasztásának. Ugyanilyen nyomós oknak számít, ha a spekulatív tőkeáramlás az egyik köztársaságból a másikba túllépi a bankbetétek 5 százalékát, vagy a költségvetési gazdálkodási hiány valamelyik félnél meghaladja az államháztartási bevételek 10 százalékát. De előfordulhat az is, hogy a szlovák-cseh pénzbizottság nem tud megegyezni a közös pénzügyek intézésében. Eddig ugyan csak egyszer ülésezett, s legalább hathónapos jövőben bízva rögzítette munkatervét. Azóta azonban már kiderült, a február 1-jei smolenicei találkozón akár a szétválasztás és a pénzcsere részletkérdései is terítékre kerülhetnek. Miért bélyegzik a bankjegyeket? Eredetileg a kettéválás után nagyjából féléves jövőt ígértek a csehszlovák koronának. Nos, azóta már senki sem bízik ilyen hosszú időszakban. Már tavaly megkezdődött az új cseh és szlovák bankjegyek és érmék előkészítésének folyamata, amely valós körülmények között - mint mindenhol a világon - 7-8 hónapig is eltart. Mivel azonban ennyi ideig aligha lehet megőrizni az egész volt Csehszlovákia területén a közös koronát, így a megkülönböztetés jeleként kénytelenek felülbélyegezni a bankjegyeket. Csehország kezdte, Szlovákia a nyomába eredt. Csehországban közel két hét alatt a cseréhez szükséges bankjegymennyiség felét, azaz közel 13 milliárd koronányi papírpénzt sikerült felülpecsételni. Szlovákiában összesen 82 millió darab bankót kellene elkészíteni, harminc helyen folyik a bélyegzés, s naponta 2 millió darab készül el belőle. Nem árt, ha megjegyezzük: mindkét köztársaságban a bankok tartalékukból merítenek, tehát nem abból, amit a lakosság a pénzintézetekbe rakott. A pénzcsere szempontjából az lenne az ideális, ha annyi bankjegyet sikerülne felülbélyegezni, ameny- nyire a pénzcserekor szükség lesz. Csak félő, erre már nem jut idő. És akkor viszont mégiscsak bekövetkezik a bank- szakértők jóslata, miszerint egyszerre csak korlátozott mennyiségű felülbélyegzett koronát kapnánk vissza, a többit igazolás ellenében később válthatnánk ki. Egyre több jele van annak, nem éri meg külföldre (beleértve Csehországot is) vinni a koronát, mert bizonytalanná válhat visszajuttatása. A legjobb helye a pénznek a takarékpénztárakban, bankokban van, hallottuk már többször. Kamatot kapunk rá, s könnyedén megtörténik az átváltása is. Onnan a csehszlovák korona megszűnése után felülbélyegzett pénzt vehetünk ki, már akinek van, lesz a betétkönyvén. Különben a csere 1:1 arányban történik majd. Mikor a pénzügyminiszter ráijesztett a lakosságra, tíz napon belül csupán a Szlovák Állami Takarékpénztárban egymilliárd koronát helyeztek el az emberek. Arról nem hallani, hányán vették ki a pénzüket. Milyen lesz a szlovák korona? Mindenesetre eltér majd a csehszlováktól. Körmöcbányán verik az érméket, külföldön nyomják a bankjegyeket. Azt azonban nem hajlandó senki sem elárulni, hogy melyik nyugati cégre bízták. Ugyancsak ismert, milyen címletekben bocsát ki bankjegyeket az idén a Szlovák Nemzeti Bank. Lesz köztük 20,100, 500 és 1000 koronás. Mindegyik a csehszlovák korona szétválasztását követően egyszerre kerülne forgalomba. (A felülpecsételteket váltaná fel.) Nyomásra készen áll az 5000 koronás is, de kiadásával ebben az évben nem számolnak, akárcsak a 200-assal és a 2000-sel sem. Mit és kit ábrázolnak a bankjegyek és a pénzérmék? Történelmi motívumokat, személyiségeket. Az érmék közül az egykoronáson a körmöcbányai Madonna, a 2 koronáson a Morva Vénusz, az 5 koronáson a biatek (i. e. az első század első felében a mai Pozsony területén vert kelta érme) képe lesz. A 10 koronásra a nagymorva kereszt kerül. A hatféle szlovák bankjegy közül a 20 koronáson Pribina és Nyitra, az 50 koronáson Szent Cirill és Szent Metód, a 100 koronáson Lőcsei Pál mester és a lőcsei oltár, az 500 koronáson Ludovít Stúr portréja és Pozsony panorámája, az 1000 koronáson Andrej Hlinka és Rózsahegy lesz látható. Az 5000 koronás Milan Rastislav Stefánikot ábrázolja majd. Hogyan különböztethetjük meg a szlovák bankókat a hamisítványoktól? A laikusnak és a szakembereknek egyaránt lesz rá módja. Először is az érvényes bankjegyen ezüst csík lesz, amit érintéssel bárki észlelhet. Másfelől a fény felé emelve a víznyomást is látni majd rajta. Ha oldalról rápillantunk, bizonyos megkülönböztetési jegyeket vehetünk észre, merőlegesen nézve azonban nem láthatjuk őket. A bankjegyek európai nagyságúak lesznek: minél nagyobb a címlet, annál nagyobb a mérete is. Nem kívánnak spórolni rajtuk, s kiváló minőségben akarják legyártatni. (j. mészáros) * AZ OLVASÓ KÉRDEZ Mi lesz a háztartásbeliek egészségügyi biztosításával? Több napilap, fizetett hirdetésként, tájékoztatást közölt az egészségügyi biztosításról. Az alkalmazottak megtudhatták, hogy biztosítási ügyeiket a munkáltató intézi. Az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek arra következtethettek, hogy ismét el kell látogatniuk a volt járási társadalombiztosítási hivatalba, oda, ahová már több mint két éve fizették a biztosítást. Új kérdőívet kell kitölteniük, amely már az egészségügyi biztosítást is tartalmazza majd. Azt is megtudhattuk a hirdetésből, hogy a nem dolgozó nyugdíjasok, gyermekek és tanulók helyett az állam fizeti a biztosítást. És mi lesz a többiekkel? A hirdetés kikerülte azt a kérdést, hogy ki fizeti a kötelező biztosítást azon személyek esetében, akiknek nincs keresetük és nem fizet helyettük az állam. Általában ezt a társadalmi csoportot háztartásbelieknek szoktuk nevezni. Ők a hirdetésből nem tudták meg, hogy maguknak kell jelentkezniük az egészségügyi biztosításra és minden hónapban 301 koronát kell fizetniük. Ismételjük el előbb, hogy kinek a biztosítását fizeti az állam. A gyermekeken és a nem dolgozó nyugdíjasokon kívül a gyermek három éves koráig anyasági szabadságon lévő nőkét valamint azon nőkét, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt, de nem kapnak nyugdíjat, mivel gyermekeiket vagy más hozzátartozójukat látták el és ezért a háztartásban maradtak. Továbbá azokét, akik munkát keresnek, akik szociális segélyre jogosultak, akik polgári szolgálatot teljesítenek, börtönben vannak, vagy büntetésüket töltik le. Az állam fizet azon anyák helyett, akik hétévesnél fiatalabb, Akikért az állam nem fizet súlyosan fogyatékos gyerekükről vagy pedig 80 évesnél idősebb, tehetetlen közeli hozzátartozójukról gondoskodnak. Kinek a biztosítását nem fizeti az állam? Azon anyákét, akik 7 évesnél idősebb, súlyosan fogyatékos gyermekükről gondoskodnak. Azokét sem, akik olyan tehetetlen vagy idősebb személyről gondoskodnak, aki nem tekinthető közeli hozzátartozónak még akkor sem, ha közös háztartásban élnek. Pedig ha nem gondozzák ezeket a gyermekeket és felnőtteket, szociális intézetekben kellene őket elhelyezni, ahol (Práca) ellátásuk kétségtelenül drágább, és rosszabb lenne. Ezért a Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium a segélyezést még tavaly kiterjesztette a gondozók ezen csoportjába tartozó személyekre, és június elsejétől a gondozásért juttatást kapnak. Egyúttal ezeket az éveket figyelembe veszik nyugdíjjogosultságuknál, és az új biztosítási rendszerben az állam fizeti helyettük a nyugdíjbiztosítást. Nehéz kielégítő választ találni arra a kérdésre, miért nem javasolta az egészségügyi tárca azt, hogy az állam fizesse az említett két csoportba tartozó nők egészségügyi biztosítását. Hiszen tulajdonképpen az egészségügynek nyújtanak segítséget, amikor a tartósan károsult polgárokat látják el. A törvény szerint minden hónapban 301 koronát kell fizetniük egészségügyi biztosításra azoknak a nőknek is, akik nem dolgoznak és 3 évesnél idősebb gyermekekről gondoskodnak. Tekintet nélkül arra, hogy egy vagy öt gyermekük van. Feltételezhető, hogy több tízezer nőnek kell majd tehát magának az egészségügyi biztosítást fizetnie. Erre a problémára még a biztosítási törvény megvitatása előtt a képviselők is felhívták a figyelmet. Konkrét javaslataikat azonban nem fogadták el, az egészség- ügyi és a munkaügyi miniszter sem támogatta kezdeményezésüket. A Cseh Nemzeti Tanács képviselői úgy módosították törvénytervezetüket, hogy a hétéves korig egy, illetve két vagy több gyermekről tizenöt éves korig gondoskodó nő egészségügyi biztosítási díját az állam fizeti. (Práca) 93 CB 93 1993. I. 31.
