Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-06-06 / 22. szám

CO IO Szerkeszti: Pomichal Richárd A hagyma kártevői és kórokozói A szakszerű nyári metszéssel - tudva, hogy mely rügyek kihajtása szolgálja céljainkat - irányíthatjuk a rózsabokrok további fejlődését, előbbre hozhatjuk a virágzás időpontját és javíthatjuk a virág minőségét. virágképződést serkenthetjük azzal is, ha az elnyílt virágokat felülről számítva a második öt levélkéből álló levél felett lemetsszük. A hajtá­son maradt felső leveleket tépjük le, így siettetjük az új virágok kialaku­lását. ne roncsoljuk a szárat, mert a sérü­lések a hajtás vízszállítását akadá­lyozzák. (Ha a virágot magunknak szedjük, akkor ne tisztítsuk le a tüs­kéket). A legfejlettebb rügyre Éles metszőollóval dolgozzunk. Egy cm-rel a rügy felett metsszünk, ferdén vágva a hajtást. A metszlap a rüggyel ellentétes oldalon legyen, afelé lejtsen. Ellenkező esetben az esővíz és a növényi nedvek a rügyre folynak és az megrothad. A virágzás kezdetétől rendszere­sen, 6-8 hetenként távolítsák el tő­ből a vad hajtásokat, mert ezek elszívják a tápanyagot a nemes elől és rontják a tövek esztétikai értékét. (A vad hajtások a szemzés helye alatt törnek elő az alanyból, leveleik jóval kisebbek a nemesénél.) A bok­rok metszésekor a legfejlettebb rü­gyekre vágjunk vissza, mert ezek nevelik leggyorsabban a jó minősé­gű virágot. A jól fejlett rügyek a haj­tás középső szakaszán, az öt levél­kéből álló levél hónaljában találha­tók. Tehát az esetlegesen előforduló laza szövetű vízhajtásokat (amelyek nem végződnek bimbóval) a hajtás közepéig metsszük vissza. Az újabb Használjunk tartósítószert Késő délután A virág metszésekor ügyeljünk néhány dologra, mert ezek befolyá­solják a virág tartósságát. Ilyen pél­dául a nyílási állapot. A túl zárt szirmokkal szedett virág a vázában ki sem nyílik, gyorsan lekókad. Ak­kor érdemes vágni a rózsát, amikor a csészelevelek lefelé hajlanak és a külső sziromlevelek elváltak a bim­bó csúcsától. Szedésre legkedve­zőbb időpont a késő délután, 16-18 óra között, mert ilyenkor a legmaga­sabb a tápanyagfelhalmozódás a vi­rágban. Figyeljünk a virágszedés mélységére is. Mindig az alulról szá­mított második ötös levél felett 1 cm- rel vágjunk ferde metszlapot. A szár alsó leveleit, amelyek a vízbe kerül­nének, tépjük le, vigyázva arra, hogy A szedés után szívassuk meg a virágokat vízzel. A rózsákat tegyük 12-24 órára hűvös, sötét helyre, vödörbe, kézmeleg, lágy vízbe. Ez­alatt nemcsak vízzel telítődnek, ha­nem a bimbó a legtöbb fajtán szem­mel láthatóan megnyúlik, esztétiku- sabb lesz. Mielőtt a rózsát vázába tesszük, vágjunk le a szárából 2-3 cm-t. Ugyanezt tegyük a víz napon­kénti cseréjekor is. (A váza mindig legyen tiszta, mert az előző virág után maradt mikroorganizmusok el­tömik a szállítószöveteket.) A virág tartósságát növelik a tar­tósítószerek, akár a felszívatáskor, akár a vázába téve. Hasznosak, mert a virág számára könnyen fel­használható tápanyagok, ugyanak­kor csökkentik a légzést - ezáltal a gyors tápanyagfelhasználást -, to­vábbá gátolják a baktériumok sza­porodását. Külföldön kapható tartó­sítószerek a Floralife, a Florfrisch, a Chrysal, az utóbbi és a Tartika Magyarországon is megvásárolha­tó. Kertészet és Szőlészet Az első tavaszi fertőzést a gombafonalakkal átjárt hagymákból kelt, elsődlegesen fertőzött tövek indítják el. Az ilyen növények levelei puhák, jól érezhető, hogy elvesztették az egészséges hagymalevélre jellemző rugalmasságukat. A tünetek mind a dughagymából, mind pedig az anyahagymából kelt növényekre egyaránt jellemzőek, az utóbbinál a fejletlen, lehajló magszárak még feltűnőbbé teszik a beteg­séget. Nedves, hűvös éjjeleken a beteg növények felületén szürkéslila bevo­nat jelenik meg; ezt a gomba szapo­rítóképleteinek tömege alkotja. A kórokozó terjedését a légmozgás segíti elő. A fertőzést a legalább 8 órán át tartó 95 százalék feletti relatív páratartalom és az alacsony, 13 C-fok körüli hőmérséklet teszi lehetővé. A kellő páratartalmat a harmat biztosítja. Az első fertőzést követően 10-14 nap múltán a másodlagos tünetek kisebb-nagyobb világos foltok for­májában mutatkoznak. Ha az időjá­rás nedves és hűvös, akkor gyakran előfordul, hogy az este még teljesen egészségesnek látszó növények fe­lületén reggelre szürkéslila bevonat képződik. A gomba szaporítóképleteinek megjelenése után a levelek és a magszárak gyorsan pusztulásnak indulnak; ezt a különféle szaprofita (bomló szerves anyagokon élő) gombák még inkább serkentik. A hagymaperonoszpóra elleni védekezés egyik legfontosabb ele­me a tavasszal kialakuló gócok megszüntetése, vagyis az elsődle­gesen fertőzött hagymák, árvakelé­sek és a téli sarjadékhagymák meg­semmisítése. A megelőzés után változatlanul fontos a vegyszeres védekezés, s ezt a csapadékos időjárás még inkább szükségessé teszi. A külön­böző réztartalmú és hatóanyagú nö­vényvédő szerek - Perozin (0,3 %- os), Novozir (0,2 %-os), Dithane M—45 (0,2 %-os) oldatának - 7-10 naponkénti kijuttatása adja a legjobb védelmet. (Cs. L.) (Az említett szereken kívül a hagymaperonoszpóra ellen a szakirodalom Miltox Special 0,3-0,5, Cineb 80 0,2-0,3, Bordói por 0,5-1,0, Orthocid 50 WP 0,2-0,25, Curzate Super CZ, Curza- te Super Z 0,25-0,35, valamint Réz- oxidklorid 0,3 %-os oldatát ajánlja - a szerk.) Tearózsafájták: Illatos, gazdagon virágzó, kb. 70 cm-re növő húsvörös színű a Super Star; piros, 10 cm átmérőjű virága, hódító illata van a Sophia Lorenről elnevezett fajtának; a Miss Amerika erős, egészséges növekedésű, kb. 80 cm-es, virágai sárgák; a Wienerwald 1 m-esre is megnő, elsőrendű vágott virágnak Háziállatainkat sokféle külső élősködő gyötri. A nem kellő gondossággal takarított ólak­ban, istállókban különösen ta­vasszal és nyáron szaporodnak el a bolhák, tetvek, óvantagok, a nyulak fülének belső oldalán és a juhok testén a rühatkák. A rühatkák a tyúkok lábának „pikkelyei“ közé is behatolnak, ott szívogatnak. Az ilyen sebek­ből kifolyó váladék a porral ke­veredve beszárad, s a láb „me- szességét“ okozza. A rühatkás juhokról cafatokban lóg a gyap­jú, mert az állat - viszketéstől kínozva - maga is tépi. A baromfiakon, köztük a ga­lambokon is, megtelepednek a vérszívő atkák, óvantagok. Ezek nem csupán a vér szívásá­val, a bőr, a gyapjú, a toll rágá­sával károsítanak, hanem azzal is, hogy nyugtalanítják, vakaró- dzásra, örökös mozgásra kény­szerítik az állatokat. Ennek kö­vetkezménye a gyenge tömeg­gyarapodás, a csökkenő szapo­rodóképesség. A külső élősködőket nem szabad megtúrni az állatokon, annál is inkább, mivel az ember­re is veszélyt jelentenek. A rüh­atkás juhok az élősködőktől te- tocidos vagy bentocidos vízzel, fürösztéssel szabadíthatok meg. A nyulak fülében élősködő at­kák varassá teszik a fület. A fer­tőzés következtében el is záród­hat a hallójárat, Az állat vaka­rással felsebzi, s ennek követ­keztében középfül- sőt agyhár­tyagyulladás is felléphet. Ellen­szere a 95 %-os paraffinolajból 19 993. VI. 6 n n /Avn íi ■JZ 1 mf' In iJJ U\U Un JÓ TANÁCSAI A talajélet a földigiliszták nélkül elképzelhetetlen. A virágcserép földjében azonban nem szívesen látott vendégek. Könnyen megszaba­dulhatunk tőlük, ha a cserepesvirágot langyos vízbe állítjuk. Néhány perc után a földigiliszták feljönnek a talaj felszínére, ahonnan könnyen összeszedhetök. Féltett szobanövényeink a pálmák. Nemritkán az általában gazdasági növényeinket támadó különféle üszöggombák is megtelepednek rajtuk. A kórokozó jelenlétére a levéllemez felszínén, keskeny sárguló mezőben képződő, kicsi sötétbarna vagy feketés „daganatok“ hívják fel a figyel­met. Ezekben képződnek a spórák. A betegség terjedését - illetve a spórák beérését - megakadályozhatjuk, ha a megtámadott leveleket idejében levágjuk. Nem kedvez a gomba fejlődésének az sem, ha növényeinket száraz, csekély páratartalmú helyre (helyiségbe) állítjuk. Ha a kórokozó terjedését az említett módon nem tudjuk megakadályozni, akkor már csak a gombaölő szerek (fungicidek) valamelyikével történő permetezés segíthet. A vegyszeres beavatkozást künn a szabadban, esetleg benn, de jól szellőztethető helyen - ahol általában nem tartózko­dunk - végezzük. Ma is hasznos, házilag is könnyen előállítható gombaölő szer a bor- dóilé. Ezt általában 0,5-1,0 százalékos oldatban alkalmazzuk. Ha 1 százalékos oldatot akarunk készíteni, akkor a következőképpen járjunk el: töltsünk meg két műanyag vagy zománcozott edényt 5-5 liter vízzel. Az egyikben oldjunk fel (pí. vászonba kötve) 10 dkg rézgálicot (CuS04 - síran med’naty, modrá skalica), a másikban pedig 15 dkg oltott meszet. Mikor ezzel elkészültünk, akkor a rézgálic oldatát (ezt okvetlenül tartsuk bel), állandó keverés közben, öntsük bele a mésztejbe (sohasem fordítva!). Felhasználás előtt rózsaszínű lakmuszpapírral vagy fehér fenolftaleinnel ellenőrizzük, hogy gyengén lúgos kémhatású szert kap- tunk-e! Ha ezeken a reagens-papírokon színváltozást (a lakmuszpapír­nak meg kell kékülnie, a fenolftaleinnek pedig pirosra kell változtatnia a színét) nem észlelünk, akkor nem kellően lúgos a készítmény (így perzselést okozhat), s ezért adjunk hozzá mindaddig mésztejet, míg a gyenge színváltozás be nem következik. Mindig csak annyi bordóilét készítsünk, amennyit fel is használunk. Igaz, rövid ideig konzerválhatjuk is, mégpedig úgy, ha literjére számítva 5 dkg cukrot adunk hozzá. A bordóilé szinte minden gombabetegség ellen hatásos - kivéve a lisztharmatot. Június folyamán a szőlőben a peronoszpóra, a szürkepenész, liszthar­mat és a szőlömolyok ellen kell védekezni. A peronoszpórát a levelek színén megjelenő olajos foltokról, illetve a levelek fonákján kialakuló penészgyepről ismerhetjük fel. Kezdeti permetezéskor szervei hatóanyagú készítmények, nyár közepétől a réz­tartalmú szerek alkalmazhatók ellene. A szerves kontakt szerek közül Dithane M-45, Polyram-Combi, Mycodifol, Ortho-Phaltan stb. 0,2 száza­lékos oldatban, a felszívódóak közül pl. Mikai 0,3-0,4, Curzate-Super Z és CZ 0,25-0,3, Ridomil Plus és Combi 0,15-0,2 százalékos oldatban használható. A réztartalmú permetek közül pl. a Miltox Special 0,3-0,5 %-os oldatának kijuttatása hatásos. A szürkepenész ellen (s egyben a peronoszpóra ellen is) az Ortho- Phaltan 0,25-0,3, Mycodifol 0,2, a Mikai 75 WP 0,4, a Ridomil Combi 0,2 százalékos oldatával védekezzünk. A szólómolyokat Decisz 0,05, Ditrifon 50 WP 0,2, Karate 5 EC 0,02 százalékos oldatával irthatjuk. A megnevezetteken kívül természetesen más készítmények is szóba jöhetnek. -r­és 5 % bentocidból álló keverék. A szerrel történő kezelés már 4-2 ecsetelés után elpusztítja a parazitákat. Az előbbi hiányá­ban a tiszta terpentinnel történő kezelés is megteszi. A tyúkok „meszes“ lábát kenjük be, mártsuk meg petróle­umban; ez a rühatkákat elpusz­títja. Nagyon ellephetik az atkák, óvantagok a galambokat is. Ta­vasztól őszig hetente egyszer a legtöbb galambtenyésztö für­dési lehetőséget teremt mada­rainak. Ilyenkor tanácsos a víz­be tetocidot adagolni, de csak akkor, mikor már valamennyien megkezdték a fürdést, s így nem áll fenn annak a veszélye, hogy isznak is belőle! A nyári időszakban a nyulakat és a galambokat főleg a szúnyo­goktól kell védeni: dróthálóval, zsákvászonnal, permetezéssel stb; ezzel megakadályozhatjuk, hogy állományunkban himlő (galambok), illetve mixomatózis (nyulak) lépjen fel. Az elszaporodott bolhák elle­ni Bi-58 növényvédő szer 3 ez­relékes oldatával permetezzünk. A permet a tyúkok tollára, az állatok szőrére kerülve sem okoz bajt. A tyúkok szívesen vesznek porfürdőt, ha „fürdőhelyükre“ fahamut szórunk ki, akkor nö­vekszik annak az esélye, hogy szárnyasaink külső parazitáiktól megszabaduljanak. Nem elég csak egyszer bea­vatkozni a külső élősködők el­len, a kezelést időnként meg kell ismételni. Rendszeresen figyel­nünk kell az állatok viselkedé­sét, meg kell vizsgálni a nyulak fülét, a tollak félrefúvásával a galamb, a baromfi szárnytö­vét, a taraj környékét, s ha szük­séges, újból kezelni kell az álla­tokat. Csiba László

Next

/
Thumbnails
Contents