Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-05-30 / 21. szám

t A bab háztáji termesztése A bab őshazája Mexikó és Közép-Amerika. Európába a XVI. szá­zadban került. A babok csoportosításának számtalan módja van. Gyakorlati szempontból (a háztáji termesztést figyelembe véve) megkülönböztetünk zöld- és szárazbabot. A szárazbab hosszabb tenyészidejű, a zöldbab - mivel nem kell a biológiai érését bevárni — rövidebb, s így másodterményként is felhasználható. A zöldbab­nak két változata van: a bokorbab (zöld vagy sárga hüvelyekkel) és a karósbab (szintén zöld vagy sárga hüvelyekkel). A zöldtakarmányoknak - a mostoha tavaszi időjárásnak „köszönhetően“ - nem vagyunk bőviben, de az a kevés is jól jön, ami van. Az abraktakarmány készlete nagyjából kimerült, így hát az eleség jó részét zöldtakarmánnyal kell biztosítani. Fontos szabály, ezt mindenképpen be kell tartani, hogy a zöldtakarmányok etetése előtt egy tehénre számítva adjunk állatainknak 1 kg takarmányszalmát és az evés befejezése után csak egy óra múlva itassunk. Csakis így kerülhető el a legtöbbször elhullással végződő felfúvódás. Zöldtakarmányok hasznosítása Ott, ahol a mai nehéz időkben is szívesen foglalkoznak sertéstartással, a kocák és a süldők legeltetése - ha erre mód van - egyre fontosabb. Igen jó takarmány számukra a zsenge lucerna. Az egész évben rendszeresen etetett házi moslék ilyentájt egyensúlyozó szerepet is betölt - részben kiegyensú­lyozza a friss pillangós növények túlzott etetésekor óhatatla­nul kísértő fehérjepazarlást. A baromfi is a szabadban érzi jól magát. Ez az egészségi állapotukra gyakorolt kedvező hatáson kívül azzal az előnnyel is jár, hogy számos gyommaggal, kártékony rovarral egészítik ki a takarmányt. Mindez növeli a jövedelmezőséget. Ha a májusi cserebogár nagyobb tömegben jelenik meg, célszerű összegyűjteni, feletetni vagy akár későbbre is tárolni. Kitűnő és olcsó fehérjetakarmány. Azokat a szálas takarmányokat, amelyeket zölden nem használhatunk fel, elvénülés előtt okvetlenül silózzuk be, vagy az erre alkalmasakat szárítsuk meg szénának. A legnagyobb gondot a pillangósvirágúakra fordítsuk. Megéri a munkát, költséget, ha a lucerna- és a vöröshereszénát (réti lóhere) nem rendekben, hanem állványon szárítjuk. Készleteink télen majd hasznunkra vállnak. K. Molnár Ferenc A ribiszke kártevői Pajzstetvek, ribiszkelepke, levéltetvek A bab táplálkozási értéke nagy. Érdemes megemlíteni, hogy a szárazbab fehérjeértéke háromszorosa a kenyérének és pl. tízszerese a burgonyáénak. A zöldbabnak az ásványianyag­tartalma jelentős. Mind a zöld-, mind a száraz­bab melegigényes növény, a hi­degre nagyon érzékeny, s víz­igényük is nagy. Ha kevés vizet kapnak, nem kötnek jól. A laza szerkezetű, könnyen melegedő, meszes talajokat kedvelik. A kö­tött talaj csak akkor jó, ha köny- nyen melegszik. A vetés ideje akkor jön el, ha a talaj hőmérséklete 8-10 cm mélységben már eléri a 11-12 C-fokot. Szlovákia déli részein a babot az időjárástól függően május első felében, május köze­pén vetjük; a bokorbabot szaka­szosan is vethetjük. így folyama­Nálunk kevéssé ismert sajátos szépségű, magas évelő a tündérfürt (Aruncus sylvestris). Ritkasága igé­nyességgel magyarázható. A rózsa­félék (Rosaceaej családjába tartozó nemzetségnek mindössze három fa­ja van. Közülük az északi mérsékelt övben honos Aruncus sylvestris ná­lunk vadon is él. Nyirkos és sziklás erdőkben, ligetekben, főleg patak­menti magaskórós társulásokban ta­lálhatjuk. Egy-két méter magasra nő. Leve­lei többszörösen szárnyasán össze­tettek, a levélkék keskeny tojás ala­kúak, hosszan kihegyezettek, két­szer fűrészesek. Június-júliusban nyílnak apró, egyivarú virágai jelleg­zetes alakú, gazdag bugákban. Két- laki növény: a nőegyedek virágzata sárgásfehér, robusztusabb, a hím­ivarúé gyengéd, karcsú, hófehér szí­nű. Külföldön egy-két fajtáját is ter­mesztik; az alacsony Aruncus syl­vestris Kneiffii például keskeny le­véllemezei miatt különleges megje­lenésű. A tündérfürt víz- és páraigényes évelő. Inkább mészkerülő, a hu­muszban gazdag talajokat kedveli. Ritkás facsoportok vándorárnyéká­ba, fák alá vagy északi oldala elé, falak árnyékába, sőt nem túl napos évelőágyakba ültetve is (a száraz nyári időszakban bőven öntözve) szépen fejlődik és bámulatosan hosszú életű marad. Az idősebb nö­vény tőből számos hajtást hoz. For­más bokrai is mutatósak, ám selymes fényű virágzata az igazi látványosság. Igaz, virágai csupán 3-4 mm szélesek, a virágzat azon­ban elérheti a fél métert. A nővirágo­kat bogarak porozzák be. A növény ivari illatanyagokkal csalogatja ma­gához e rovarokat. A nőegyedek, megfelelő helyen, ahol a közelben hímegyedek is találhatók, magról is újulnak. Jó társai a Teleki-virág, a sisakvi­rág, a bőrlevél, a hamuvirág, vala­mint a nedves helyet kedvelő páfrá­nyok. Vágott virágnak is alkalmas. Nagy, Astilbéhez hasonló virágzata erőteljes, dekorációkba és tarka tosan lehet szedni a zöld hüve­lyeket. Vetés előtt a magokat érdemes 7-8 óra hosszat víz­ben áztatni, hogy megduzzadja­nak. A bokorbab termesztésénél a magot vagy fészekbe, vagy sorokba vetjük. A fészekbe 35 x 35-ös kötésben 4-5 mag ke­rüljön. Ha sorosan vetünk, akkor a sortávolság 40, a tőtávolság 8-10 cm legyen. Kötött talajban 3-4, könnyűben 4—5 cm mély barázdát húzzunk. A karósbab esetén karógúlákat készíthe­tünk. Alapjuk 50 x 50 vagy 70 x 70 cm legyen, s a karókat 170 cm magasan kössük össze, így a gúla szilárdabban tart. A karók külső sarkához 3—4 sze­met vessünk. Ültethetjük köztes­ként, például csemegekukoricá­val is. A kukorica szára a lesze­dés után megmaradhat támasz­nak. A karósbab futtatható kerí­tésre is. csokrokba kiváló. Akkor vágjuk, ami­kor a virágok túlnyomó része már kinyílt. Tartósító szerrel a virágzat élettartamát lényegesen meghosz- szabbíthatjuk. Tavaszi vagy őszi tőosztással szaporítható, 80-100 cm-es térál­lásba ültessük. Tavasszal a magját is elvethetjük, amely általában gyor­san kikel. Amennyiben a csírázás 3-4 héten belül nem indul meg, 2—4 hétig tartsuk a vetést 12 C- foknál alacsonyabb hőmérsékletű helyen. A tündérfürt kiváló tájhangulatot teremtő évelő. A jól megválasztott társakkal együtt a forró nyári napo­kon néhány tő is felidézi az üde hűvös erdei patakpartok hangulatát. K. Sz. A bab ápolása gyomtalaní­tásból és öntözésből áll. Nálunk a legelterjedtebb a közkedvelt Juliskabab. Ezt a karósbabfajtát szárazbabként és zöldbabként is lehet fogyasz­tani. A szárazbab termesztésének célja a biológiailag beérett ter­més. Szedése lehetőleg a reg­geli órákban történjen, mert ilyenkor a hüvely még nem túl száraz és nem törik, így nem szóródik ki belőle a szem. A babból levest, főzeléket ké­szíthetünk, felhasználhatjuk ke­rítések futtatására mint dísznö­vényt. A zöldbab alkalmas mélyhűtésre is. A legveszélyesebb kártevője a babzsizsik. Ellene legjobb vé­dekezés, ha a vetőmagot hideg helyen tároljuk, mert a zsizsik csak magasabb hőmérsékletnél fejlődik ki. Engedélyezett fajtái: a zöld hüvelyű bokorbabok közül a Blanka, Dita, Slávia, Sárka; a sárga hüvelyűek közül a Janta fajták. Zöld hüvelyű karósbab a Détenicei. Miklós Dénes kertészmérnök A Saladin F 1-es uborka fajta üvegházban, fóliasátorban, föld­ben, szalmán egyformán ter­meszthető. Erélyes növekedésű fajta, termései kigyószerűek. A ribiszke számos kártevője közül a legveszedelmesebb a kaliforniai pajzstetű, az üveg­szárnyú ribiszkelepke, a külön­böző levéltetű és takácsatka- fajok. Talán a pajzstetű okozhatja a legsúlyosabb károkat. A ribisz­ke föld feletti részét támadja meg. Leggyakrabban a gallya­kon és a vesszőkön találhatjuk, ahol könnyen lekaparható bar- nás-piszkosszürke réteget alkot. Évente többszöri permetezéssel védekezhetünk ellene. Nagyon fontos a nyugalmi időszakban végzett alapos lemosásos per­metezés. Szüret előtt, az élel­mezés-egészségügyi várakozá­si idő betartásával az első nem­zedék ellen a háztájiban 0,3-D,3 % Foszfotion, 0,075 -0,1 %-os Bi 58 EC oldattal per­metezzünk. Szüret után leg­alább még egyszer, erősen fer­tőzött ültetvényben pedig több­ször is védekezzünk. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyója a hajtások, a vesszők és a gallyak belsejében károsít. Június elejétől a déli órákban jól megfigyelhető a jellegzetes ala­kú lepkék rajzása, amint a bok­rok körül röpdösnek. Pár nappal ezt követően esedékes a per­metezés a petékből kikelő fiatal hernyók ellen, de a közeli szü­retre való tekintettel csak rövid várakozási idejű (!) szerekkel, például 0,1 %-os Unifosz 50 EC-vel. Ez a pajzstetű ellen is hatásos. Házikertben megva­lósítható és igen eredményes a károsított vesszők téli levágá­sa és elégetése a bennük talál­ható lárvákkal együtt. A különböző levéltetű fajok szívogatásukkal erős hajtás- és levéltorzulást idéznek elő. Meg­jelenésükkor indokolt a vegy­szeres védekezés. Az előbb em­lített szerek jól pusztítják a levél- tetveket is. rui LTU w JÓ TANÁCSAI w Felhívjuk a kezdő szőlősgaz­dák figyelmét, hogy május máso­dik felében itt van az ideje a 4. védekezésnek. Peronoszpó- ra ellen Ortho Phaltan (0,3 %- os), szürkepenésszel szemben Karathane LC (0,05 %-os), a lisztharmat ellen pedig Chinet- rin 25 EC (0,05 %-os) oldata használható. A liszthsrmat a levél fonákján és a színén is támad; a levélen megjelenő kb. 1 cm-es átmérőjű fehér penészfoltok kézzel letö- rölhetők. A peronoszpórára a szőlőlevélen megjelenő kerek barna foltok a jellemzők. A szür­kepenész szintén nagy, kerek, barna foltok formájában jelentke­zik, de rajtuk - főleg nyár végén és ősszel - ritkás, szürke pe­nészréteg képződik. ♦ Az elkövetkező napokban az almafákat varasodás és liszthar­mat ellen Rubigan EC-vel (0,06 %-os töménységben), a pajzstetvek és az aknázómo­lyok ellen pedig Decis 2,5 EC (0,05 %-os töménységben) ol­datával kell kezelni. + A cseresznyét, a meggyet má­jusban a monília, különféle levél­betegségek, levéltetvek és a cseresznyelégy támadják. A monília ellen a hónap vége felé Rowral 50 WP+ 0,15, a le­vélgombák ellen Chinetrin 25 EC 0,05 (ez a beavatkozás inkább a hónap első felében aktuális), a rovarkártevők ellen pedig De- cís 2,5 EC 0,05 %-os oldatával védekezzünk. A cseresznyelégy lárváinak je­lenlétére az érőben lévő gyümöl­csön található kerek lyukak hív­ják fel a figyelmet; az ilyen ter­més puhább, mint a többi. + A szilva növényvédelmében ilyentájt szintén a monília és a le­vélbetegségek (Chinoin Funda- zol 50 WP 0,1 %-os oldatával), valamint a szilvadarázs és a le­véltetvek (Decis 2,5 EC - 0,05 %-os oldatával) ellen kell beavatkozni. - r ­Csiba László Szerkesztői üzenet Kérjük mindazokat, akik kérdéseikre a Házunk tája rovatban, vagy a nyilvánosságot meliőzendő levélben, választ várnak, hogy pontos (!) címüket ne csak a borítékon, de a szokásos módon a levélben is tüntessék fel. Nyilvános (közérdekű) válasz esetén azok nevét, akik ezt kifejezetten óhajtják, nem közöljük. Abban az esetben, ha szakíróink címe felől érdeklődnek, az önök levelét szerkesztőségünkből nekik továbbítjuk, rájuk bízva, felveszik olvasónkkal a kapcsolatot. Végül még egy üzenet: Áprilisi postánkban cím nélkül, olvashatatlan (?) aláírással arra kérik szerkesztőségünket, közöljük hol, melyik tenyésztőnél lehet kis pézsmakacsákat megrendelni. Sajnos, a levélből nem derül ki, hol van olvasónk szőkébb pátriája, így aztán egy esetleges komáromi vagy Galánta környéki cím nem biztos, hogy az érdeklődő segítségére lenne. Egyébként is az ilyen címek közlése már a rejtett reklám, illetve a fizetett hirdetés kategóriájába tartozik. Névre, címre szóló levélben, persze, ilyen kérésnek is szívesen eleget teszünk. (Megjegyzendő, hogy ilyen jellegű információink általában a Csallóközre, s a szomszédos Mátyusföldi terüle­tekre korlátozódnak!) Tanácsként azonban annyit közölhetünk, hogy az lenne tán a legegyszerűbb, ha a Szlovák Állattenyésztők Szövetsége illetékes járási (városi vagy községi) szervezeténél (titkárságán - ha még működik) érdeklődne. Ott bizonyára több közeli tenyésztő címét meg tudják adni. A tündérfürt 1993.

Next

/
Thumbnails
Contents