Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-05-30 / 21. szám
993. V. 30. Olcsóbbá tehetik az állam- igazgatást, ha a mostani járások megszüntetésével kevesebb területi hivatalt létesítenek. Ezért a területi és köz- igazgatási átszervezés javaslatát kidolgozó kormánybizottság a jelenlegi harminc- nyolc járás helyett hét területi államigazgatási hivatal létesítését ajánlja. Ezek lennének a közigazgatás másodfokú szervei. Az első fokú állam- igazgatási teendőket a több mint két éve működő 121 körzeti hivatal látná el. A körzetekben az első hír hallatán fellélegeztek: Végre önállóak leszünk! Nem kell a járási székhelyre utazni, az államigazgatás közelebb kerül az emberekhez. Ügyes-bajos dolgaikat a sokkal kisebb területet „kormányzó“, a falvak közelében levő körzeti hivatalban intézhetik el. Korai volt a helyi államigazgatásban dolgozók öröme... ISMERKEDÉS AZ EMBERREL A Szepsi Körzeti Hivatal elöljárója dr. Obsuth György. A rendszerváltás után, szinte egyik napról a másikra változott meg a helyzete, kapott értelmet az élete. 1990 elején kooptálták a járási nemzeti bizottságba, egy év után pedig az újonnan létesülő Szepsi Körzeti Hivatal élére javasolták, amivel egyetértettek a régió polgármesterei is. A járás elöljárója kinevezte a körzeti hivatal vezetőjévé. A GONDOKAT CSAK A FÖNÍCIAIAK TALÁLMÁNYA OLDHATJA MEG Dr. Obsuth György már több mint két éve tölti be elöljárói tisztségét. A körzethez huszonöt falu és két város tartozik, Szepsi és Mecenzéf. A legutóbbi nép- számlálás alapján 34 987 lakos él itt; 54,30 százalékban szlovákok, a magyarok 40,23 %-ot, a németek 2,1 %-ot tesznek ki. Romának 848-an vallják magukat, de a valóságban négyszeres lehet a számuk. A munka- nélküliség őket sem kerülte ki, 1867 személy vár állásra. A körzeti hivatal szociális osztálya 1703 személynek vagy családnak - köztük 943 nyilvántartott munkanélkülinek - folyósít segélyt, hogy ne éljenek a létminimum alatt.- Melyek a körzet további égető gondjai? - kérdezem az elöljárótól.-Gyenge a szennyvízcsatorna-hálózat, kevés a vízderítő berendezés, csak néhány községbe vezették be a gázt. Az ivóvíz nitrátos. A környezetet károsítja a kassai vasmű és a tornai cementgyár. Ezeket a problémákat a polgármesterek is felvetik összejöveteleiken, ahol az új törvényekről és előírásokról tájékoztatjuk őket.- Már megtalálták a megoldást?- Segítenénk, ha tudnánk. Ha lenne pénzünk, egy községnek sem lenne problémája. Csak a pénz megszerzése nagy gond. Torna például kapott az államtól hárommilliót, de az összeg átutalását ahhoz a feltételhez kötötték, hogy ugyanannyival kell hozzájárulnia a községnek is. Hogy pénzhez juthassanak, az önkormányzat tulajdonában leSzepsiben is véleményezték a területi és közigazgatási átszervezés javaslatát • A nagy kiterjedésű 38 járást megszüntetik - mégis maradnak • A régiók gondjait csak a teljes jogkörű kis járások oldhatják meg Dr. Obsuth György: Ha önálló járásként működhetnénk, minden figyelmünket a régió gondjainak megoldására összpontosíthatnánk Pira József felvétele vő két bérházat eladják a lakóknak. A legtöbb községnek azonban nincs bérháza, nem követhetik a tornaiak példáját.... JAVASLATOK A JAVASLATRÓL Ma Szepsiben is a legidőszerűbb probléma a területi és államigazgatási átszervezés. Sok minden függ attól, miként alakul a régió élete.-A kormánybizottság javaslatát velünk is véleményeztették - tájékoztat a körzeti hivatal elöljárója. - A tervezet szerint a jelenlegi százhuszonegy szlovákiai körzet megmarad, az első fokú államigazgatási hivatal szerepével.- A mostani járások megszűnnek?- Nem. A javaslat értelmében a harmincnyolc járás helyett hét terület létesül, de a jelenlegi járási székhelyen a hozzánk hasonló első fokú államigazgatási hivatal nagyobb hatáskörrel fog rendelkezni!- Erről mi a véleményük?- Ha a járási székhelynek több joga lesz, lazul a kapcsolat a lakosokkal. Mi azt kértük, hogy a mostani körzeteknek hagyják meg az ügyintézés teljes jogait, hatáskörök átruházása nélkül. A javaslatban ez a kitétel is szerepel: az államigazgatási hivatal apparátusának kiépítését a pénzügyminisztérium a belügyminisztériummal együtt állapítja meg. Mi a fordítottját javasoljuk, a belügyminisztérium legyen a mérvadó... A belügyminisztérium illetékes az államigazgatási ügyekben, a pénzügyiek feladata az „üzemeltetéshez“ szükséges pénz előteremtése. Az átszervezésről szóló tervezet szerint az államigazgatási hivatal egyes ügyosztályait az illetékes minisztériumi tárcák irányítanák és ellenőriznék.-A mi véleményünk: az irányítást és ellenőrzést intézzék egy központból. Végezze a belügyminisztérium vagy a területi hivatal, de a leghelyesebb lenne, ha mindezt a kormányhivatal mellett létesítendő, a helyi államigazgatás ügykörével foglalkozó hivatal vállalná magára. Ha minden oldalról áramlana az információ és jönne az ellenőrzés, káoszt okozna.- Beszélhetünk a körzetek önállósulásáról, amint átveszik az első fokú államigazgatási teendők intézését?- Dehogy beszélhetünk! A körzetek nem lesznek önállóak. Most van bizonyos önállóságunk. A költségvetésünket mi készítjük, az alkalmazottakat mi vesszük fel. A javaslat így értelmezi az önállóságunkat: a körzeti hivatal dolgozói a járási székhelyen működő államigazgatási hivatal, vagyis a járás alkalmazottai lesznek. Engem például, ha maradok, a járás javaslatára a területi hivatal elöljárója, az ügyosztályaink vezetőit a terület beleegyezésével a járás nevezné ki. Az alárendeltséget tükrözi, hogy a járási székhelyen az államigazgatási hivatal vezetője lenne a prefektus, a mostani körzet vezetője pedig csak alprefektus. A járási székhelyen jelenleg még önállóan működő, szakosított állami hivatalokat - a tanügyi igazgatóságot, az erdőgazdasági, mező- gazdasági és kataszteri hivatalt - beolvasztják az ott létesülő államigazgatási hivatalba, tehát továbbra is a járási székhelyen működnek. Ez is a nagyobb hatáskörhöz tartozna. Ily módon nem szűnhet meg a járás. Marad minden a régiben. Az átszervezésnek tehát nem az a célja, hogy az államigazgatást közelebb vigyék a polgárokhoz. A körzetek önállósulásáról nem beszélhetünk, ha a járás alkalmazottai leszünk...- Ezek szerint a kormánypárt legfőbb törekvése, hogy végre mindent egy kézben tartson; az történjen, amit a DSZM akar...- Ezt maga mondta, nem én!- jelenti ki határozottan a körzeti hivatal vezetője. - Én ahhoz tartom magam, hogy az állami alkalmazott csak akkor végezheti jól a munkáját, ha a pártoktól, mozgalmaktól, egyházaktól függetlenül szolgálja a polgárokat, az államot... MÉO REMÉNYKEDNEK Szepsiben is alaposan átgondolt véleményeket fűztek a területi és államigazgatási átszervezéssel kapcsolatos tervezethez.- Abban reménykedünk- mondja dr. Obsuth György -, hogy javaslatainkat, észrevételeinket figyelembe veszik, s az átszervezés a javunkat fogja szolgálni, Szepsi is újra járási székhely lesz, mint 1960 előtt volt. A helyes megoldás az lenne, ha egyrészt a körzetek nagyobb önállóságot kapnának, másrészt pedig bizonyos hatásköröket a községek önkormányzataira ruháznának át. Ha önálló járásként működhetnénk, minden figyelmünket a régió gondjainak megoldására összpontosíthatnánk. A szepsi körzet gazdag természeti szépségekben és kulturális értékekben. Itt a Szádelői és a Súgói völgy, a stószi fürdő, a hámorairól híres Mecenzéf, a tornai várrom, a jászói premontrei kolostor hírneves templomával és a cseppkőbarlang... Adottak a feltételeink az idegenforgalom fejlesztésére. Csak az a kérdés, lehetővé teszik-e számunkra, hogy a helyi államigazgatás kellő jogok birtokában intézhesse felelősen a körzet ügyeit. Hogy így lesz-e? Még nem tudjuk... Petrőci Bálint Szél- tűz- nyelvek A nagy keresztény ünnepek között talán éppen a Pünkösd az, amellyel a legkevésbé tudunk mit kezdeni. Ezért kapcsolódik kevés népszokás ehhez az ünnephez. Karácsonykor van ajándékozás és karácsonyfa, húsvétkor van nyuszi és locsolkodás, de Pünkösdkor nincs semmi ehhez hasonló. Pünkösd az az ünnep - ahogy egy kisgyerek mondta -, amikor nincs ajándék. Csak részben igaz ez a megállapítás. Egymást ugyan nem ajándékozzuk meg, azonban Istentől kapott ajándékokra mutat rá ez az ünnep. Olyan ajándékokra, amelyekre nem mondhatjuk, hogy köszönjük, de mi, modern emberek, nem kérünk belőlük és jól megvagyunk nélkülük. Milyen ajándékokról van szó? Az Apostolok cselekedeteiben (ApCsel) részletesen le van írva, hogy Jézus tanítványai, akiket még a feltámadás után is a félelem tartott együtt egy házban, azt vették észre, hogy „hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből“ és „valami lángnyelvek jelentek meg“ előttük (ApCsel 2,2-3) Akkor érezték, hogy betöltötte őket a Szent Lélek. A Szent Lélek érkezésekor szél támadt. Azt jelezte, hogy Isten Lelke szélhez hasonlítható. A szél érkezése sokszor váratlan. A szél nem ismer határokat. A szél mozgást teremt a mozdulatlanságban. Tudjuk, milyen nyomasztó a mozdulatlanság az élet minden területén. A mozdulatlanságnak nincs helye sem az Egyház, sem a keresztény emberek életében. A Szent Lélek ereje ugyanazt jelenti az Egyháznak mint a szél egy vitorláshajónak. Mozgás, lendület, haladás csak a Szent Lélek által lehet a keresztények között. Ha mozdulatlanságot, fásultságot vagy konzervativizmust látunk az Egyházban, bírálat helyett inkább kérjük a Lélek erejét. Ha fáradtságot, nemtörődömséget, úgyis-minden-mind- egy - szemléletet tapasztalunk a társadalomban, akkor próbáljunk lelket és Lelket önteni embertársainkba. A Szent Lélek tűzhöz is hasonlítható. A tűz fényforrás. A tűz melegít. A tűz tisztít is. Vajon mennyire látható a mai kereszténységben az evangélium igazságának a fénye? Menynyire érezhető a szeretet melege és a hit tisztasága? Pontosan olyan mértékben, amilyen mértékben kérjük Istentől ezeket a lelki ajándékokat. Ha azt tapasztaljuk, hogy semmiért sem tudunk lelkesedni és semmit sem tudunk lelkesen csinálni, kérjük a Lélek tüzét, hogy lelkes emberek legyünk. A Szent Lélek lángnyelvek formájában jelent meg az apostoloknak. A Szent Léleknek köze van tehát a nyelvekhez. Ahol jelen van, ott a nyelvi különbség már nem válaszfal és nem áthidalhatatlan akadály. Tizenhét különböző nemzet fiait sorolja fel a Biblia, akik saját nyelvükön hallották, amit az apostolok beszéltek nekik „az Isten felséges dolgairól“ (ApCsel 2,9-11). Ahol az isteni szeretet nyelve jutott szóhoz, ott más-más nyelvű emberek egy családot, egy közösséget tudtak alkotni- az Egyházat. A pünkösdi nyelvcsodának van a Bibliában egy ellenpólusa: Bábel tornyának az építése. Ott az emberi nagyravágyás jutott szóhoz. Ezért zavarta ott össze Isten az emberek nyelvét, úgyhogy nem tudtak szót érteni egymással (1. Mózes 11,1-9). A nyelvek különbözőségéből adódó akadályokat, amelyek válaszfalakká, barikádokká, sőt frontvonalakká is válhatnak, csak a Szent Lélek tudja lerombolni és megszűntetni. Ahol érvényesül a Szent Lélek, ott ezek az akadályok megszűnnek. Ha ezen elgondolkodunk, többet teszünk azért, hogy a nyelvek különbözősége ellenére is érvényesülni tudjon közöttünk a Lélek egysége. „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai” (Róm 8,14). Engedjük magunkat a Lélek által vezérelni, hogy legyen bennünk lendület, lelkesedés és az egymás megértésére való igyekezet. Dr. Bándy György evangélikus lelkész
