Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-05-23 / 20. szám
1993 V. 23. Magyar gimnáziumok Szlovákiában: Szepsi Csuda dolgok a Bódvavölgyben Sokatmondó Szlovákia legkisebb önálló magyar gimnáziumának Berzsenyi Dánieltől kölcsönzött jelszava: „Nem sokaság, hanem lélek, szabad nép tesz csuda dolgokat!“ A mondás tartalommal telítődött, megtörténtek a csuda dolgok. A szepsi magyar alapiskola és középiskola kezdettől fogva közös igazgatás alatt áll. A hatvanas években az alapiskolában 570-en tanultak, s százhúszon felül volt a középiskolások száma. A gyászos hetvenes, konszolidációs években a Bódvavölgyet sem kerülte el a magyar iskolák megszüntetése, s így egyre mélyebb hullámvölgybe került a két szepsi iskola. Az alapiskolának 1983-ban már csak 369 tanulója volt, s a gimnázium négy osztályába — 1986-ban — mindössze 55 diák járt! A szomorú szepsi jelenség éles fényt vet arra, hogy a külső beavatkozások mennyire befolyásolták a tanulók létszámát. A létfenntartás ösztöne azonban nem hagyta cserben őket. Kikerültek a hullámvölgyből, s ma már ott tartanak, hogy a szepsi alapiskolába év közben is átíratják a gyerekeket a szlovák iskolákból, olyan községekből, ahol nincs magyar iskola, pl. Jászóról, Makrancról, Janókról, Somodéból. S még egy „csuda dolog“! Az utóbbi években Szepsi körzetében jelentősen megnövekedett a magyarok számaránya is. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint húsz százalékkal többen merték vállalni a magyarságukat, s így a Kassa-vidék járásban 13-ról 16 százalékra nőtt a magyar nemzetiségűek száma. — A gimnáziumban nem csupán a főiskolákra készítjük fel tanulóinkat, szakképesítést is adunk nekik. Most végez a mezőgazdasági szakosítást nyújtó utolsó évfolyam, az osztály fele a mezőgazdasági termelés alapjait sajátítja el. A jövőben áttérünk a közgazdasági ismeretek gyarapítására, hogy diákjainknak egy újabb szakma legyen a kezében, vállalkozóként is érvényesülhessenek. A legkisebbnek tartott szepsi gimnázium diákjai jó nevet szereznek iskolájuknak. A magyar középiskolák kerületi matematikai versenyében kiérdemelték az első és második díjat. A szavalóverseny kerületi Mihályi Molnár László: Iskoláinkban növekszik a beíratottak száma Sem engedték tanítani A szepsi magyar alapiskola és gimnázium jelenlegi igazgatóját, a Rimaszombatból származó, negyvenéves Mihályi Molnár Lászlót sem kerülte ki a nemzetiségünket érintő hullámvölgy, amelybe az előző rendszer kényszerítette. Az érettségi után a hetvenes évek elején Pozsonyban a Komensky Egyetem magyar és pszichológia szakán tanult. Nyitott szemmel járó egyetemistaként bekapcsolódott a magyar fiatalok mozgalmába, szervezte, majd vezette a József Attila Klubot, a nyári táborokat, kerékpártúrákat. Szervező munkája és magatartása miatt is nehéz éveket kellett megélnie. 1978-ban fejezte be egyetemi tanulmányait, s ekkor meg is nősült. A felesége perbenyiki, s a bodrogközi faluba költöztek, majd Nagykapo- son jutottak lakáshoz. A másképpen gondolkodó fiatal pedagógus híre eljutott a Terebesi járásba. Kérvényeit, hogy taníthasson, sorra elutasították. A járási művelődési központ alkalmazta végül is népnevelőként. Csaknem egy évtizedes eltiltás után, 1987-ben taníthatott, de csak egy másik járásban, ahol a tanügyi hatóság előtt nem volt annyira ismert ellenzéki ténykedése. A szepsi szülők, az egykori klubmozgalmi ismerősei hívták, jöjjön a Bódva völgyébe. A mezőgazdasági szakiskolában végre a katedrára állhatott, s egy év után már a helyi magyar gimnáziumban tanított magyart és történelmet. Három gyermeke van. Piroska az idén fejezi be az alapiskolai tanulmányait, Ákos hetedikes, Bence négy és fél éves. A névadással problémái voltak. Hetekig tartott, míg az anya- könyvvezető bejegyezte a gyerekek keresztnevét.- Küzdenem kellett gyermekeim nevéért, hogy mások is merjék ezt vállalni — mondja Mihályi Molnár László. — Ha hagyjuk elvenni a neveinket, elveszik a nyelvünket, történelmünket is, s ezzel asszimilálják a magyarokat. A hetvenes években megfogalmazódott a magyar nyelvű iskolák felszámolása. A szlovák nyelv elsajátítására irányuló törekvés nem arra irányult, hogy jobban érvényesüljünk, hanem azt célozta, hogy anyanyelvűnket elfelejtsük... A változások kezdeményezői A rendszerváltást követően 1990 elején a Bódva menti kisvárosban is iskolaigazgató-választásra került sor. Az előző igazgatótól, Máthé Róberttól tizenöt év után nem vonták meg a bizalmat, de nyugdíjaztatás előtt állt, igazgatót pedig több évre választanak. E tisztségre Mihályi Molnár Lászlót javasolták.- Jómagam nem vagyok híve a tanévközi változásoknak. Máthé Róbert nyugdíjba vonulásáig vezette az iskolát. Én csak júniusban vettem át, hogy előkészíthessük az új tanévet. A szülőkön kívül Máthé Róbert érdeme is volt, hogy a nyolcvanas években nem engedték meg a hullámvölgybe került iskola szlovák igazgatás alá helyezését. Évről évre növekedett diákjaink létszáma. Tavaly lábaltunk ki a hullámvölgyből, amikor elértük a hetvenes évek végén kimutatott létszámot Gimnáziumunkban jelenleg kilencvenen tanulnak, az alapiskolánkban 450-en. Ez a szám nem tükrözi városunk nemzetiségi összetételét. A 9100 lakosú Szepsiben 49,1 százalékban élnek magyarok, a szlovákok arányszáma 47,7 százalék. — A város lakosságának felét sem kitevő szlovákoknak két alapiskolájuk van, létszámuk kétszerese a miénknek, habár egyes osztályokban csak tíz százalék a szlovák nemzetiségűek száma. A szlovák gimnáziumba is sokan járnak, mind a négy évfolyamban két-két párhuzamos osztályban tanítanak. Első lépés volt az odacsábítás, és most az oktatásügyi minisztériumban azon munkálkodnak, miként is tilthatnák meg, hogy a magyar gyerekek az óraközi szünetben se beszélhessenek magyarul, a magyar iskolákban emelni kívánják a szlovák órák számát, s ugyanakkor a magyar anyanyelvi órák növelését elutasítják. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar gyerekeknek több mint a fele szlovák iskolába jár, Mihályi Molnár László a szülők óhajának tiszteletben tartását hangsúlyozza. Sokan közülük maguk is szlovák iskolába jártak, s mint tapasztalják, nem becsülik többre őket, mint azokat, akik magyar tanítási nyelvű iskolában végeztek. Már vannak olyan szülők is, akik annak idején mindketten szlovák iskolába jártak, most azonban gyermeküket már a magyarba íratják.- Annak ellenére, hogy a demokrácia hullámvölgyben van, iskoláinkban növekszik a beíratottak száma — mondja az alapiskola és gimnázium igazgatója. — Ehhez a város ön- kormányzatában beállt változások is hozzájárultak. Hosszú éveken keresztül Szepsiben nem voltak magyar feliratok, nem voltak magyar gyűlések, legfeljebb a Csemadok adott erre lehetőséget. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy a magyarságnak itt nincs jövője, s ezért alkalmazkodtak az ország többségi arculatához. A politikai fordulat után, a helyhatósági választások eredményeként a város önkormányzata Za- chariás István polgármester, számítástechnikai mérnök vezetésével, aki prágai főiskolásként klubmozgalmunk tevékeny tagja volt, megbecsülést nyert a magyar nyelv, megjelentek a magyar utcanévtáblák is. A gimnazistáknak szakképesítést is adnak A szepsi gimnáziumnak kicsi a vonzáskörzete, csak három (Szepsi, Torna, Buzita) alapiskola növendékeire építhet. Legújabban a Bódva völgyi régióhoz vonzódó, a rozsnyói járáshoz tartozó szádalmási alapiskolából többen már ide iratkoznak be. Az idén huszonheten érettségiznek, közülük 15-en jelentkeztek főiskolai, egyetemi felvételre. Az új tanévben 22-25 elsőssel számolnak. győztese a most érettségiző Öllé Erik volt, aki az országos döntőben elnyerte a második helyezést és a közönség díját is. A magyarországi nemzetközi szavalóversenynek is ő lett a győztese. Amióta Mihályi Molnár László a gimnázium igazgatója, felújította tevékenységét a színjátszó csoport is, amely most Zeman Lenke tanárnő vezetésével a Jókai Napokra készülődik, Czakó Gábor Disznójáték című ma is időszerű szatíráját adják elő. Az igazgató fontosnak tartja, hogy a történelem és irodalom oktatása is a helytörténetből induljon ki, ezért szorgalmazták és valósították meg a Tájház létesítését. Itt ünnepük meg rendszeresen márciu 15-ét is.- Iskolánkban a magyar nemzeti ünnepek méltó helyet kapnak. Ezt nem veheti el tőlünk senki, s ezzel nem csorbítjuk senkinek a jogait. Csak egyenrangú és egyenjogú emberek között lehetséges a párbeszéd. Amíg ez nincs meg, csak megalázot- tak és megalázók vannak - állapítja meg Mihályi Molnár László, s megfogyatkozott magyarságunkra gondolva így folytatja: - Kevesen maradtunk, de a szabadság lehetőség is, hogy minőségileg magasabb értékeket teremtsünk. Most azt akarjuk elérni, hogy az alapiskolának és gimnáziumnak ne csak közös igazgatója legyen, hanem a két intézményt jogi személyként is egyesítsék. így lehetőség nyüna a nyolcéves magyar gimnázium megnyitására. De ezzel egy ideig még vámunk kell, mert a tornai és buzitai alapiskolából nem szippanthatjuk el a legjobb képességű gyerekeket, ami a két iskola megszűnésének veszélyét is eredményezhetné. Majd ha megerősödnek, lesz nyolcéves gimnáziumunk is! A legnagyobb gond Kérdésemre, hogy az igazgató mit tart a legnagyobb gondjának, Mihályi Molnár László kitér a szlovák iskolákba járó magyar gyerekek helyzetére. Emiatt már panaszkodnak a szlovák szülök is. Ott, ahol több magyar gyerek jár szlovák iskolába, ez hátráltatja a tanítást, mert a magyar gyerekek nyelvi nehézségeik miatt lemaradnak a tananyaggal.- Érzik ezt a nehézséget a magyar szülők is — folytatja tájékoztatását Mihályi Molnár László -, mégis önigazolást keresnek rossz választásukra. Kimutatható tény, hogy azokon a helyeken, ahol nem anyanyelvükön tanulnak a gyerekek, magasabb a bűnözés. Ezt mint pszichológus kutattam Nagykaposon, s adatok alapján ki is mutattam: aki nem beszéli a család, a közösség, a falu nyelvét, kevésbé becsüli az emberi és közösségi értékeket, s ennek következményei a társadalomellenes cselekmények. Azok, akik feladják a közösség érdekeit, anyanyelvűket, kultúrájukat, vallásukat, azok elidegenednek, nem találják helyüket, s ezáltal felbomlik értékrendjük. Lényegében az anyanyelvi oktatás egyik alapvető feladata, hogy az erkölcsi értékeket közvetítse, s ennek alappillére a család, a szülőföld megbecsülése ... Most is akadnak olyan szülők, akik a régi előítéletek szerint nem a helyi magyar iskolába, hanem más iskolákba küldik gyermekeiket. Ezzel kapcsolatban mondja az igazgató:- A legutóbbi évek kimutatása szerint a főiskolákra jelentkezett diákjaink hetvennégy százalékát felvették. Ez jó arányszám! Városunknak, amely önálló regionális központ, szüksége van szellemi bázisra. Éppen ezért joggal várhatjuk el a szülőktől és a pedagógusoktól, akiknek nem közömbös a város további fejlődése, hogy felelősségteljesen álljanak e kérdéshez. A pedagógusnak a maximálisát kell nyújtania, nem csupán a tanórán, hanem azon kívül is, a magatartásában, a közéletben. A szülők ennek alapján is véleményt alkothatnak. S ha érzik azt, hogy a pedagógus hivatásnak tekinti a szakmáját, akkor bizalommal választják az iskolánkat.- Beállt ez a változás?- Pedagógusaink többsége a szabad idő rovására is vállal olyan feladatokat, amelyek nem tartoznak pedagógusi kötelezettségei közé — válaszolja Mihályi Molnár László. — A gyerekeket nemcsak a tudással vértezzük fel, hanem arra is megtanítjuk őket, hogy az életben hogyan és miként kamatoztassák. A jelenlegi körülmények között már reális lehetőségünk van arra, hogy gimnáziumunkban százhúszra-száznegyvenre növelhessük a diáklétszámot... Petrőci Bálint A szepsi magyar alapiskola és gimnázium épülete 4 gimnázium második osztályában Fiala Ilona matematikus magyarázatát hallgatják a diákok Koncz Árpád felvételei
