Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-05-16 / 19. szám
► r* fc í EGY ELFELEJTETT HASZONNÖVÉNY CSERJEKÉNT ÉS DÍSZFAKÉNT Már Pomponius Méla (római író a Kr. e. 1. században - a szerk.) említést tesz a britekről, akik magukat csüllenggel festették, talán díszből, talán más okból. Plinius is ír róla: ,,A brit asszonyok és szüzek bizonyos alkalmakból csüllenggel dörzsölték be testüket és körbe-kör- be járkáltak.“ Vitruvius (római építész és író a Kr. e. az I. században — a szerk.) is említi a kékítö csülleng használatát a kelta törzseknél: „Fekete szem, piros vagy kék arc, ezek a kelta asszonyok kedvelt színei.“ A csúlleng fénykora Türingiában A csülleng termesztése kb. a 11. századtól volt széles körben elterjedt Türingiában, majd Franciaországban, sót Európa más részein is. A sárgavirágú csülleng fénykora a 13. századtól a 16. századig terjed. Ebben az időben 300 faluban több mint 1300 ha-on termesztették. Erfurt, Gotha, Amstadt, Bad Langensalza, Bad Tennstedt és Mühlhausen élt ebből az ipamövényból. A legismertebb kereskedő, Sebastian Kirchner például 1617-ben 90 000 gulden adót fizetett, ami egymagában több volt az akkori Brandenburgi Választófejedelemség összes többi bevételénél. A kékító előállítása A mag decemberben vagy márciusban került a földbe. Kb. 15 cm tőtávolságra egyelhették ki, évi 3-4 kapálással számoltak. Miután elsárgultak a levélkoszorú külső levelei, elkezdték a betakarítást; a föld felett levágták a száráról a növényt, úgy, A RIBISZKE KÁRTEVŐI A ribiszke betegségei közül a ri- biszkelisztharmat, a mikoszferellás fehérfoltosság, a pszeudopezizás levélfoltosság és a ribiszkerozsda a legveszélyesebbek. A lisztharmatgomba felismerése- lisztes bevonat a fiatal leveleken, hajtásokon s elcsökevényesedésük- nem okoz nehézséget. Vegyszeresen a kezdeti tünetek megjelenésétől szükség szerint 0,07 %-os Fun- dazollal permetezzünk. A mikoszferellás levélfoltosságot kezdetben apró, lilásbama, később 2-3 mm átmérőjű barna szegélyű és a közepén kifehéredett kerek foltokról ismerhetjük fel. A pszeudopezizás levélfoltosságot a körülbelül 1 mm-es, lilásbama, szegletes foltok árulják el. A két típusú levélfoltosság külön-külön vagy együttesen tömeges levélhullást idézhet elő. Mindkettő terjedésének kedvez a csapadékos, hűvösebb időjárás. A védekezéskor figyelembe kell venni, hogy a mélyfekvésű helyeken gyakoribbak és erősebbek ezek a fertőzések. Az ültetvény jó kondíciója és a gondos gyomirtás csökkenti a fertőzés lehetőségét. A kezdeti tünetek megjelenésekor végzet-: 0,2 %-os zinebes permetezés eredményes. Az egyes feketeribiszke-fajták fogékonyak a rozsda iránt. A tünetek megjelenésének kezdeti szakaszában, majd a továbbiakban szükség szerinti zinebes vagy rézoxidklori- dos permetezés jó védelmet nyújt ellene. Csiba László hogy a gyökere a helyén maradjon. Mivel a növény erőteljes növekedésű, így 3-4-szer lehet a növényi szárat betakarítani. Ezután a mosás, a zúzás következett, majd az összezúzott anyagot kb. 10 cm átmérőjű labdákká formálták és kiszárították. A kereskedők ezt vásárolták. A feldolgozás késő ősszel kezdődött. A labdákat széttörték, vízzel, vizelettel nedvesítették. Az erjedés beállta után többször átforgatták, majd megszárítva, rostálás után, hordókban tárolták. Ez volt az áru. Hazai hagyományok A festőcsülleng (Isatis tinctoria) kb. 1230-tól 1650-ig bírt jelentőséggel, míg a tengerentúlról nem érkezett meg konkurense az indigó (indigócserje - Indigóiéra). A konkurencia ellenére tovább is foglalkoztak a csülleng termesztésével. Nálunk a peredi Kroneberg György került be általa a történelembe. Egy festékké- szitömúhelyt létesített, amely irigylésre méltó vagyont hozott neki. 1788-ban jelent meg Pozsonyban német nyelvű könyve, a „Vom Anbaue des Waidkrautes und der chemischen Untersuchung desselben“. Mint ez szokás volt, így Kroneberg sem árulta el az eljárását, ennek ellenére az „Oeconomischen Publikationen von 1790“-ben van egy leírás. Itt mindenesetre rámutat, hogy a leírt eljárás nem egészen pontos, majd folytatja: „A csülleng leveleit egy kádban zúzzuk szét, 3/4 részig feltöltjük meleg vízzel, majd leszűrjük. Ehhez a sötétzöld oldathoz mésztejet adunk, majd levegővel felkeverjük. Az indigókék kicsapódik és a mésszel együtt leülepszik. Végezetül az iszapot leszűrjük és a szárítás után kockákra vágjuk.“ A festőanyagokat tartalmazó csülleng másik apostola Dr. Katona Dénes volt, aki 1782-ben született Der- csikán. A sátoraljaújhelyi piarista rend kertjében termesztette és kiválasztotta azt a növényt, mely kiemelkedően magas indigótartalmú volt. Az indigó kinyerésének javításán is dolgozott ... Az orgona (Syringa vulgaris) nem is olyan régen szinte egyetlen falusi kertből sem hiányozhatott, az utóbbi időben mégis indokolatlanul elhanyagoljuk. Elszomorító, hogy elsősorban a nemesített, különleges színű orgonák merülnek feledésbe. Valószínűleg a Balkán-félszigetről származik. Közép-Európába Törökországból jutott el a 16. század végén. Az orgona 3-4 méter magas cserje, de metszéssel, alacsony törzsű fává is nevelhető. Gyökérzete a talajban sekélyen helyezkedik el. Bár megél a gyengébb minőségű helyeken is, legjobban a tápanyagokban gazdag, meszes, mélyrétegé agyagos talajokat kedveli. Hideg talajon nem érzi jól magát. Napos, meleg fekvésű helyre ültessük. Ott is jól díszük, ahol csak néhány órán át érik a napsugarak. A legegyszerűbben gyökérsarjak- ról ültethetjük. A magoncokra nemes fajták is szemezhetök. A szemzés ideje június vége, július eleje. Az idős bokrokat tavasszal lehet átoltani, de oltás után a vadhajtásokat folyamatosan el kell tóról távolítani. A nemes fajták közönséges bújtatással is szaporíthatok. Az orgonacsemeték ültetésének optimális időszaka az ősz, ugyanis az orgona A magról vetett és a hajtatott hagymában, valamint a fok- és a póréhagymában az utóbbi években nagy kárt okozott a hagyma-aknázólégy (Dizygomyza cepae). Évente általában egy, de akár két nemzedéke is van. A tavaszi nemzedék főleg az őszi ültetésé zöldhagymát, a magról vetett hagymát és a fokhagymát, a nyári pedig a póréhagymát károsítja. A kifejlett légy (imágó) 1,8-2,5 mm (esetenként 3,5-4 mm). A nősténynek erős tojócsöve van, mellyel a petéket a hagyma felső gyökérzónájába vagy a hagyma nyaki részébe rakja. A fiatal lárvák a gyökérzet felé irányuló járatokat rágnak. Ezek a lárva növekedésével párhuzamosan egyre kiterjedtebbek. A fiatal levelek deformálódnak és megrepedeznek - ez jelzi a kártevő jelenlétét. A hagyma húsának rétegei között 2-3, sőt néha 15-16 lárva is található. A lárvák 4-5 mm-esek, sárgásfehérek, lábuk nincs. Később a járatok végén bebábozódnak. A báb barna, 2 mm hosszú. Kedvező - hűvös, csapadékos- időjárás esetén a kártevő már április folyamán rajzik. A nőstény- a hagyma 2-3 leveles stádiumában - a levélcsúcsokat fentról lefelé rágja. A rágásnyomok fehér pontok formájában mutatkoznak. Ezek megjelenését követően 1-2 hét elrügyei nagyon korán kezdenek duzzadni. Úgy is nevelhető, hogy díszcserjeként is mutatós legyen, s egyúttal hosszú szárú vágott virágot is adjon. Ezt metszéssel érhetjük el. Az orgona villás elágazásé bokor, így módunk és lehetőségünk van arra, hogy az egyik ágat rövidre messük, a másikat pedig hosszabbra hagyjuk. A hosszú vesszőkön így a következő évben virágot kapunk, míg a rövidebb vesszők hajtást fognak nevelni. Ezt a módot nevezzük váltómetszésnek, melyet minden évben felváltva kell alkalmaznunk. Az orgona nemcsak a kertben, parkokban mutat szépen, de a vágott virág az otthon tartós dísze is. Megfelelő nyírással átláthatatlan élősövényt is nevelhetünk belőle. Egy bokor ágaiba különböző színű fajtákat szemezhetünk, igy fokozhatjuk a díszitóhatást. Az orgonának vannak ugyan betegségei és kártevői, ezek ellen azonban nem kell rendszeresen védekezni. A legszebb fajták egyike az „Andenken an Ludwig Späth“, továbbiak a „Michel Buchner“, a „President Grévy“, a „Marie Legraye“ Miklós Dénes kertészmérnök tettével kezdjük meg a vegyszeres növényvédelmet, amelyet 10-14 napos időszakonként 2-3-szór megismételünk. Május végén a lárvák begubóznak, ilyenkor a vegyszeres védekezés már időszerűtlen. A hagyma-aknázólégy második nemzedékének rajzása augusztusra esik. A bőséges csapadék, a talajvíz megemelkedett szintje (talajnedvesség) számukra előnyös. Ha szárazabb az idő, meleg is van, akkor a rajzás szeptemberre tevődik át. Ott, ahol a talajvíz szintje 1,5-2 m mélyen van, mindig nagyobb számban fordul elő az a kártevő. A petéből kikelő 2. lárvanemzedék főleg a póréhagymát károsítja. Védekezés: A hagyma-aknázólégy tavaszi nemzedéke ellen Meta- tion E 50 (0,2 %-os), Basudin 60 EC, Díazirton 60 EC (0,1 %-os) oldatával védekezhetünk. A permetezésnél főleg a hagyma nyaki részét kell jól beáztatni; a permetező szerbe ajánlatos nedvesítöszert adagolni. Az étkezésre szánt zöldhagymát ne permetezzük, mert az említett növényvédő szerek élelmezésegészségügyi várakozási ideje 14-21 nap. Ismételt permetezésre a Soldep (0,2 %-os oldata) is megfelel, ennek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 14 nap. Csiba László (folytatjuk) Kraut und Rüben fordította: Badin István /ÖLf «Tpm JÓ TANÁCSAI Próbáljuk ki Kísérletező kedvű, takarékos háziasszonyok szerint a piszkos kádat az oldalakra rakódott szappantól, zsiradéktól sütőporral is meg lehet tisztítani. A fürdőkád megnedvesített oldalát szórjuk be sütőporral és tapasszunk rá nedves újságpapírt. Másnap reggelre a szennyeződés feloldódik, s nagyrészt rátapad a papírra; a maradékot szivacssal, ronggyal könnyen eltávolíthatjuk A vizigényes cserepes növények talaját a gyors kiszáradástól - például, ha azok egyéb lehetőség hiányában a fűtőtest közelében állnak, vagy ha néhány napig távol vagyunk hazulról - vastagabb fóliából, celluloid lapból kivágott koronggal akadályozhatjuk meg. A cserép méretének megfelelő nagyságú fólialap közepéből vágjunk ki akkora kör alakú részt, melyben a szár kényelmesen elfér; a korongot egy helyen félig metsz- szük át, így az könnyen illeszthető a szárra. A műanyag korong jelentősen fékezi a párolgást, egyúttal öntözéskor védi a cserép talaját a ki- mosódástól. A párolgásgátlót azonban csak akkor használjuk, ha valóban szükséges, s időközönként ilyenkor is. ellenőrizzük, nem perré szedik-e alatta a talaj. Az autósoknak sok bosszúságot okoz az ablakok bepárásodása. Ellene nemcsak gyári készítményekkel védekezhetünk, hanem magunk is összeállíthatunk olyan keveréket, amely a páralecsapódást megakadályozza. Ehhez 5 gramm terpentinre, 20 g glicerinre és 70 g káliszappanra (dra- selné mydlo) van szükségünk. Az említett anyagokat alaposan keverjük össze (használat előtt rázzuk fel), majd szivaccsal, puha flanellal kenjük rá az ablaküvegre. Mikor megszáradt, töröljük le száraz ronggyal; az üvegen maradt vékony réteg megakadályozza az ablakok bepárosodását. A tavasz a nagytakarítás, a szö- nyegtisztítás ideje. A háziasszonyok régóta vallják, hogy a szőnyeg színeit ecettel lehet a legjobban felfrissíteni. Térden csúszva, görnyedve, ecetes vízbe mártott kefével végigsikálni a szőnyeget bizony fáradságos munka. Köny- nyebben és hatásosabban végezhetjük el ezt a műveletet, ha az udvaron kiterített szőnyeget ecetbe (ecetes vízbe) áztatott durva fürészporral, finomabb gyalufor- gáccsal szórjuk be, s azt 2-3 órán át rajta hagyjuk. Utána a szőnyeget alaposan ki kell porolni, porszívózni, s a már kopott színek felfrissülnek. Manapság újra megtanuljuk, hogy mindennel takarékoskodni kell. így a korábban szemétdombra hordott szénport is érdemes hasznosítani. Ennek legjobb módja, ha belőle házilag brikettet készítünk. Szinte minden házban számtalan eldobnivaló (a környezetet szennyező) műanyag zacskó akad - ezeket használhatjuk fel a brikettkészítéshez. A kb. literes térfogatú zacskókat 2/3-áig töltsük meg szénporral, öntsünk hozzá kb. 2 dl vizet, majd, mikor a víz felszívódott, kössük be. (A zacskókat iratkapcsolóval is lezárhatjuk.) Az így elkészített csomagokat a fészerben, pincében rakjuk sorba, és deszkát, téglát (vagy éppen egy következő sor szénporral töltött zacskót) téve rájuk, préseljük össze. Egy-két hét elteltével a szénpor kemény téglává áll össze, s így, mint a darabos szén, jól elég. -rRégi-új készítmény a lisztharmat ellen A mészkénlé régebben jól ismert, hatásos és veszélytelen növényvédő szer volt; romlékonysága miatt mégis kiszorult a gyakorlatból. A felhasználás helyén, fáradságos munkával, nagy üstökben főzték. Néhány éve Magyarországon Tiosol néven ismét forgalomba került egy modem változata, amely ugyanolyan egyszerűen használható, mint bármely más készítmény. A mészkénlevet gyárilag készítik elő, s megtalálták romlékonysá- gának ellenszerét is. így a Tiosol fagymentes helyen a korábbi néhány nap helyett két évig károsodás nélkül tárolható. Jelenleg a téli higításű formáját engedélyezték, így csak lemosó permetezésre használható. A nyári higitású formája is hamarosan engedélyezett, illetve kapható lesz, s igy hatásosan és környezetkímélő módon védekezhetünk a gyümölcsösökben gyakran gondot okozó lisztharmat ellen. K. Sz. A HAGYMA KÁRTEVŐI ÉS KÓROKOZÓI n 20 1993. V. 16. i/asárnap
