Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-05-16 / 19. szám

9 ít 17 1993. V. 16 Miért szeretjük a rémtörténeteket? Mert szeretjük a borzongást. Imádjuk, ha ijesztgetnek, de nem komolyan. Drakuláék ma fénykorukat élik. Tudjuk, hogy az ártatlan szüzek vérét szívó vámpír a valóságban nem létezik, hogy a testet öltött és csak a kiválasztottak számára látható szellemekkel nem találkozhatunk az utcán... Tudjuk, hogy az egész csak képzelgés. De olyan izgalmas! A híres szörny, Frankenstein. Az ő történetét „csak“ 120-szor fil- mesítették meg. Ilyen volt a Fran­kenstein 90 című filmben Minden kornak megvan a maga Drakulája Coppola filmjének egy jelenete (Winona Ry­der és Gary Oldman). A vámpír többféle alakot ölthet. Lehet csábítóan fiatal, szenve­délyes... Kedvenc filmjeink sze­replői vámpírok, kísérte­tek, szörnyek - jobb eset­ben bűbájos ször- nyecskék. A horror legnépsze­rűbb hősei a vámpírok. Tudni illik, hogy a vámpír halála után éjszakánként előjön a sírjából és ártat­lanok vérét szívja. A vér- az életmentő! - biztosít­ja számára a halhatatlan­ságot. De csak éjjel! Nap­pal ő sem különbözik a többi megboldogult­társától. Hajnalhasadás előtt vissza kell térnie a föld alá. Ha megszegné az engedelmességet, az a halálát - pardon!- vesztét okozná. Nappa­li fényben a vámpír ugyanis semmivé foszlik. A semmiből bukkan elő, mint a köd; gonosz vá­gyainak semmi sem szab határt. A vámpír nem mindig arról ismerhető fel, hogy felső fogsorából két hosz- szú fog mered elő. Többféle alakot ölthet. Lehet csábítóan fiatal is. Azt sem árt tudnunk, hogy a vámpírság ragályos! Harapással terjed. A vám­pír egyféleképpen tehető ártalmat­lanná: ha nappal kihegyezett nyárfa­karóval keresztüldöfik a szívét- mialatt szegény pára az éj fáradal­mait piheni ki gyanútlanul. AZ ŐSMODELL Ha hinni lehet tudós embereknek, a vámpír szerb(!) eredetű szó. Vi­szont a vámpírok mintaképe a tizen­ötödik században élt törökvívó erdé­lyi Vlad Dracul. IV. Vlad néven ural­kodott, s a Cepes nevet vívta ki magának, ami nyársba húzót je­lent... Kegyetlenségéről már életé­ben rémtörténeteket meséltek. Nem szolgálhat mentségéül, hogy azért gerjedt iszonyú haragra, mert 1462- ben a Fogarasi-havasokban lévő kastélyát a hódító Mehmed szultán lerombolta. Ő viszont feldúlta az erdélyi szász és székely falvakat... 1456-ban a magyarokat egy csűrbe záratta és megégette. Legnagyobb „hőstette“ talán mégis az volt, amikor 20 ezer török katonát nyársra húzatott. A legenda szerint a kegyetlen uralkodót a törökök lefejezték. Föld­re hullott feje sokáig pörgött - ek­képpen tartván bűnbánatot az elkö­vetett gazságokért. A nézők millióinak a gróf ma már csak édes borzongást okoz. Irodalmi és filmes pályafutását az ír Bram Slokernek köszönheti, aki 1897-ben vetette papírra a törté­netét. Két szörnyeteg hosszú évtizede­ken át versengett egymással a kö­zönség borzongásáért. Drakula és Frankenstein. Drakula gróf aratta a nagyobb sikert: az ő történetét 160-szor vitték filmre (eddig!), Fran­kensteinét „csak“ 120-szor. Frankensteinnél meg kell állnunk egy röpke pillanatra. Az egyik nagy angol költő, Percy B. Shelley felesé­ge, Mary Shelley alkotta meg a híres szörnyet, és művét (mily fura!) töb­ben ismerik, mint Shelley egy-egy szép verssorát. Bram Stoker regényének filmvál­tozatát, a Drakulát, először Lajtai Károly készítette el Berlinben, 1921- ben, de ennek elveszett a kópiája. A következő évben a németek vitték filmre - Nosferatu címmel. A vámpírt Max Schreck alakította. Külön érde­kessége a filmnek, hogy Szlovákiá­ban, Árvában forgatták, az árvavár­aljai lakosok statisztálásával. A szín­padi változat is nagy sikert aratott - a Brodway-n. A címszerepet Lugo­si Béla alakította. A NEMZETI HŐS Nem árt megjegyezni, hogy Dra­kula „eredetijét", Vlad Dracult Ceaucescu uralkodása alatt nemzeti hőssé kiáltották ki. Azt a „szépség­hibáját“ is elnézték, hogy ezreket húzatott karóba... Bár nem ő a legrosszabb a vámpí­rok közt. A huszadik században bő­ven akadtak olyan tanítványai, akik­től lett volna mit tanulni! Hitler és Sztálin nem „csak“ húszezer török­kel végzett kegyetlen módon. Ceau­cescu is jó tanítvány volt. Ha például a palotáját építő munkások nem fe­jeztek be vajamit határidőre - eltűn­tek, örökre. így veszett nyoma 1984 és 1989 között (csak a bukaresti palota építésénél) 4000 munkásnak. MILYEN EMBER VOLT A GRÓF? Mlograd Bulatovic szerb írót izgat­ta az erdélyi gróf élete, ezért írta meg A halál szeretője című könyvét. Elolvasott minden hozzáférhető rá vonatkozó anyagot. Véleménye sze­rint Vlad Dracul nem volt sem őrült, sem buta. Az író néhány éve egy nyilatkozatában kiemelkedő intelli­genciával, éleselméjűséggel meg­áldott egyéniségként jellemezte Dra­cult, aki kora legtehetségesebb ural­kodója volt, egyszersmind - mi taga­dás - a legkegyetlenebb is. Érzé­keny lelkű hazafi, a nők bálványa. Okos, művelt. Szinte hihetetlen, hogy valaki ennyi pozitív és negatív tulajdonság hordozója legyen egyszerre, de szerinte Vlad Dracul a legkülönösebb egyéniség Európa történetében. Hogy vámpírt faragtak belőle, azt elsősorban Bram Stokernek köszön­heti, meg a szászoknak, akik rossz hírét költötték. Akiket azért gyilkolta- tott halomra, mert kibújtak az adófi­zetés alól. De azt már kevesebben tudják - állítja Bulatovic, hogy ha ő nincs, (no meg a rémtettei), akkor a török talán Hamburgig, sőt Lissza­bonig is eljut. Minden évtizednek megvan a ma­ga Drakula-filmje. A mostaninak Francis Ford Coppola alkotását tart­ják. Coppola gyerekkora óta foglal­kozott a gondolattal, hogy elkészíti a maga Drakuláját. Megrendezi „az ijesztő és megrázó esetet, Drakula gróf szerelmének hiteles történetét“. Minden kornak megvan a maga Drakulája. A huszadik század vér­szívói, a koncentrációs táborok, gáz­kamrák, gulagok kiagyalóit mégsem lehet az erdélyi grófhoz hasonlítani. Megsértenénk vele Drakulát. Angyal volt ő a század vámpírjai között... Walter Kendrick írja A félelem bor­zongása című könyvében, hogy a horror nem modern találmány, 250 éves, s éppen a felvilágosodás hívta életre a tizennyolcadik században. A borzongató történetek mást vál­tanak ki a nézőben, mint az erőszak­ról, gyilkolásról beszámoló hírek. A horrorfilm végén mindig megjele­nik a felirat: vége. Fellélegezhetünk - az egész merő kitaláció. Ellentét­ben a világból érkező hírekkel. Kopasz-Kiedrowska Csilla IVIég nem gondol a nyugdíj­ra a 77 éves mexikói származású Anthony Quinn. A felejthetetlen Zorba, a görög ugyan már nem játszik, de szép sikerrel fest és szobrászkodik. Legutóbb elké­szítette a világ négy legnépesebb egyházának a szentélyét - ame­lyet Bécsben, a Duna-parton épí­tenének fel... Filmet is tervez - az életéről. A fiatal Quinn szerepét fia, Lo­renzo játssza majd, a hét gyereke közül a legkedvesebb. Quinn büszke a 26 éves fiúra. Kitűnően végezte a színiakadémiát, és nemcsak tehetséges színész, akár az apja, hanem szobrásznak is kiváló. Anthony Quinn a menyét is szereti - Lorenzo Velencéből vitt feleséget... ötvenes évek szex­bombája, az amerikai Jayne Mansfield a magyar szárma­zású Mickey Hargi- tay felesége lett - és egy szép kislány boldog mamája. A szépséges Jayne tragikus véget ért, 1967-ben autószerencsétlen­ségben vesztette életét. Ma­riska, a lányuk akkor hároméves volt, a mama még csak 34. A kislányt Jayne Mansfield szülei nevelték fel. Nem tobzód­tak a jólétben, Mariska saját ma­ga teremtette elő a tanulási költ­ségeit. Elárusítónőként dolgo­zott. Színésznő akart lenni, de nem akart a színészet rabjává válni. A szép Mariska ma 28 éves - filmszínésznőként 19 éves ko­rában mutatkozott be. Kisebb­nagyobb sikereket aratott: nem­rég kezdték vetíteni a Tequilla és Bonetti című filmet, amelynek ő az egyik főszereplője, Bonetti a rendőr és Tequilla az okos kutyus, „aki“ majdnemhogy be­szél... A film sikeres, de Mariska igen bölcsen - óvatos. Nem ál­doz fel mindent a karrierért. CirLeme kék, bőre akár az alabástrom, ajka szépen ívelt. Amikor 14 évesen megjelent a színpadon (ma 19 éves) a han­gocskája kiforratlan gyerekhang volt, semmi különös. De az an­gyalarcú lány egy csapásra meg­hódította a közönséget. Hazájában, Franciaországban a közvélemény egyik része azt vallotta — Bardot óta ilyen sztár még nem volt. A szkeptikusok fennen hirdették: múló dicsőség csupán... Ez utóbbiak tévedtek. Vanessa ma sztár. Állandó lakhelye New York, de sokat tartózkodik Pá­rizsban, legsikeresebb lemezét pedig Los Angelesben készítette. Filmszínésznőként is bemutatko­zott, és szédítő szerződést írt alá a Chanel-céggel. A kislánynak még nincs vá­lasztottja, csak jó barátai. Imádja a mamáját, de panaszkodik is, mert a mama még mindig úgy bánik vele, mint egy gyerekkel. Távolabbi terveiben szerepel a házasság és négy gyerek. Maj­dani férje legyen intelligens, de ennél is fontosabb, hogy nevet­tesse meg, ha szomorú. Sok álmatlan éjszakát oko­zott híres apjának, Alain Delon- nak fia, Anthony. A papa végre elégedett: huszonhét éves tékoz­ló fia szakított az éjszakai mula­tókkal, a diszkózással, a könnyű szórakozással, a könnyű nők­kel... A kisebbik monacói her­cegnőnek, Stefanie-nak is csapta a szelet. Anthony apja nyomdokaiban jár: filmezik. Hogy milyen sikere lesz a filmnek és a főszereplő­nek, előre nem tudni. De a papa máris örül... olasz film két nagy egyénisége, Sophia Loren és Marcello Mastroianni nyolc filmben játszottak együtt - szerelmesek voltak egymásba, de szigorúan csak a filmben. Magánemberként nem hozták őket hírbe. Sophia hűséges volt a férjéhez. Mastroianni ugyan nem tartozik a hűséges férjek közé, de lehet, hogy Loren nem a típusa. Amit a két film­csillag elmulasz­tott, azt a gyere­keik pótolják. Mastroianni 19 éves lánya, Chiara (akinek az anyja a szépséges fran­cia színésznő, Catherine Deneu­ve) és Sophia Lo­ren 18 éves fia, Eduardo egymás­ba szerettek és el­jegyezték egy­mást. A képen Lo­ren a fiatalokkal. Feldolgozta: (köp) £ A vámpír vámpírtalanítása

Next

/
Thumbnails
Contents