Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-24 / 3. szám
* K icsit fájó szívvel gondolok a bálo- zókra. De jó volna farsangban mulatni egy nagyot! A tánc, a társaság kedvéért. Ilyentájt mindig eszembe jut az első bálom: tizenöt éves gimnazistaként az iskola tornatermében izgultunk az osztálytársnőkkel együtt, hogy vajon a fiúk felkérnek-e majd táncolni vagy nem. Akkoriban az ifjú lányokat még nem engedték egyedül bálba. Engem is apám gardírozott, s évtizedek múlva is azon mulatott, hogy hajnali háromkor - akkor vonatoztunk haza Érsekújvárból Tardos- keddre.-, egész úton azt hajtogattam kábultan, hogy bálban voltam, táncoltam, bálban voltam, táncoltam... Bálban voltam, s az egész éjszakát végigtáncoltam. Nem az volt a fontos, hogy ki kér fel - egyébként sem volt még választottam csupán csak az: minél többen kérjenek le. Számoltam a táncosaimat. Ha egy tánc alatt három-négy fiú karján esetlenkedtem végig a keringőt, mennyei boldogsággal ért fel. Harmincegy táncossal dicsekedhettem. Dicsekedtem is! Abban a balga hitben éltem, hogy nekem volt a legszebb ruhám - az a magam varrta olcsó kis fehér csipkeblúz s hozzá a kötelező fekete szoknya. meg ideje van a szórakozásra - annak pénze nincs rá. Meg kedve sincs nagyon. .. Rosszkedvűek lettünk. Elbizonytalanodtunk - rettegünk a holnaptól. Mindennapi gondjaink közt nincs helye a farAz első szerelem idején változott a helyzet. Bosszantott, ha lekértek... Később pedig már a jó hangulat, a társaság volt az elsődleges. Kinőttünk a mulatságból. Pedig mostanában igazán vannak elegáns bálok. A kedvünk csappant meg. Begubóztunk. Aki anyagilag megengedhetné magának, hogy a legelőkelőbb helyen ropja a táncot - azért nem teszi, mert az üzlet, a vállalkozás nem tűri a lazítást. Akinek sangnak. Bizalmatlanok lettünk és gya- nakvóak. Álarcot viselünk - az életben is, nemcsak bálokban. Pedig rosszul tesszük, hogy egy csöppnyi vidámságot sem engedünk meg magunknak. A farsang a szórakozás ideje - és nem ronthatja el senki és semmi. Pártok és rendszerek nem befolyásolhatják. Farsang van - és ez az idő a szórakozásé. A bizsergető készülődés, amikor a fiunkat vagy a lányunkat kísérjük első báljára, és vele együtt izguljuk végig az éjszakát. Szerencsések, akik a párjukkal táncolhatják végig a farsangot. Rábeszélném a bálozásra azokat is, akik még nem jutottak révbe. Hátha a táncparketten találják meg társukat. Báli ismerkedésekből is születtek tartós kapcsolatok. Ha tehetném,, kötelezővé tenném a bálozást. Olyankor egy éjszakára átváltoznak az emberek. Egy éjszakára minden nő bálkirálynőnek képzeli magát, és minden férfi ellenállhatatlan hódítónak. S ebből egy ideig erőt merítünk. Kell a hit és a tudat, hogy mi vagyunk a legszebbek, a legvonzóbbak. Hogy a zenekar csak nekünk játszik, hogy a mi lányunk volt a legszebb, s hogy a mi fiunkkal akart táncolni minden csitri... F arsang van. Legalább egy báli éjszaka erejéig felejtsük el a nyomasztó valóságot. Igazán ránk fér... Kopasz-Kiedrowska Csilla
