Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-05-02 / 17. szám
Dél-Szlovákia 435 községében a magyar nemzetiségű lakosság van többségben „Elképzelésünk szerint, ahol a magyar lakosok élnek többségben, a kisjárások etnikai alapon külön területet alkotnának“ Hivatalos nyilatkozatokban is nemegyszer Szlovákia ellenségeiként bélyegezték meg a magyar nemzetiségű parlamenti képviselőket. Jogköveteléseik mögött az országhatár megváltoztatásának szándékát vélték felfedezni, s irredentáknak, sovinisztáknak, egy idegen ország ügynökeinek nevezték őket. Az utóbbi időben egyre több szó esik az új területi közigazgatási átrendezésről. A surányiak a déli járások szlovákjai nevében a dél-észak irányú területi felosztást követelik, hogy a magyarok csaknem mindenütt kisebbségben maradjanak. így Dunaszerdahely, Galánta Senicával, az erdőháti járással, Komárom, Érsekújvár Prievidzával (Privigye), Topol’éanyval (Nagytapolcsány), Losonc, Rimaszombat Ziar nad Hronommal (Garamszentgyörgy), Rozsnyó, Királyhelmec, Nagykapos Humennével (Homonna), Vra- novval (Varranóval) kerülne közös területi közigazgatás alá. Ezt a szándékot ismerve nem csodálkozhatunk azon, hogy a magyar lakosság mást kíván. UJ TERKEPEK SZÜLETNEK Az önkormányzatok támogatják a Csallóközi Régió felhívását I Ahol a magyarok élnek többségben, kétnyelvű államigazgatási hivatalok működnének IA déli terület székhelye Komárom lenne TISZTESSÉGES TÁJÉKOZTATÁST! A Somorjai Körzeti Hivatal elöljáróját, dr. Kvarda Józsefet egész Dél- Szlovákiában jól ismerik. A helyi ön- kormányzatok erősítésén fáradozik, szervezte a településközi szövetségeket, a falvak és városok regionális társulásait. Jelenleg is az Együttélés Központi önkormányzati Tanácsának elnökeként a területi közigazgatási átrendezés ügyében járja a vidéket, hogy az önkormányzatok képviselőit, polgármestereit tájékoztassa a Csallóközi Régió tízpontos felhívása érvényesítésének szükségességéről.- Mi nem titkolódzunk - mondja dr. Kvarda József. - A Pravda munkatársa nemrég azzal az ürüggyel keresett fel, hogy tisztességesen akarja tájékoztatni a szlovák olvasókat a magyarok elképzeléseiről. Mindenről beszámoltam, de a mai napig egy sornyi írás sem jelent meg erről. Egyeseknek talán jól jön, ha a szlovákságot nem tájékoztatják elképzeléseinkről, ' szándékainkról. A velünk szembeni információs blokád sokat árt nekünk, de a szlovákságnak is, mert elhallgatják előttük a tényeket. A Csallóközi Falvak és Városok Társulása magáévá tette az Együtt- ■> élés Szlovákia új területi és közigazgatási felosztásával kapcsolatos tíz alapelvét és felhívással fordult a községi (városi) képviselő-testületekhez, hogy közöljék saját álláspontjukat. Kvarda József elém teszi a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának Obecné noviny című hetilapját.- Ez a mi ,,üzemi“ lapunk. Megkértük őket, közöljék a Csallóközi Régió felhívását. Közölték, de megkurtítva... A tíz pontból csak kilenc lett. A tizediket kihagyták, amely leszögezi: ,,A magyar nemzeti közösség mindmáig megőrizte az önálló politikai struktúra kialakításának a képességét, társadalmi és demográfiai vitalitását és eredeti településszerkezetét“. A 8. pontban „kiradírozták“ a „többségi terület“ kifejezést. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201-es ajánlatából (kilencedik pont): „ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többségben élnek...“ - kimaradt a hangsúlyozott többségben kifejezés. Nem akarják elismerni, hogy Szlovákiában vannak régiók, ahol a magyarság él többségben, s az idézett európai ajánlás a többségben élőket jogosultaknak tekinti területi önkormányzatok vagy autonóm szervek alakítására, illetve speciális státus (önkormányzati autonómia vagy köz- igazgatási autonómia) elnyerésére. TÖBBSÉGI ÉS KISEBBSÉGI Önkormányzat-Az imént elhangzottak tudatában készült el az Együttélés térképe? - kérdezem dr. Kvarda Józseftől.- Valakinek el kellett kezdenie. Az Együttélés soraiból 120 polgármester és 2500 helyi önkormányzati képviselő került ki. Mozgalmunk nagy figyelmet fordított a település- közi szövetségek létrehozására. Kezdeményezzük, hogy Szlovákia új önkormányzati törvényébe beiktassák az önkormányzati és egyéni szabadság erősítése mellett a nemzeti közösségek hatékony jogvédelmét, és az állam belső rendjének olyan módosítását, amely az Európai Emberjogi Egyezmény Kisebbségvédelmi Kiegészítő Jegyzőkönyvével összhangban megteremti a nemzeti közösségek helyi önkormányzati, autonóm szerveinek törvényes kereteit, valamint speciális státus elnyerését.- Ez nem vált ki újabb feszültséget a magyar-szlovák viszonyban?- Az Együttélés IV. országos közgyűlésén dolgoztuk ki a tíz pontból álló csomagtervet, hogyan képzeljük el Szlovákia leendő közigazgatási felosztását, melynek keretében a kollektív jogok is biztosíthatók. Ez a tervezetünk a magyar-szlovák viszonyban fennálló feszültséget a minimumra csökkentheti. Dél-Szlová- kiában 435 olyan község létezik, összesen több mint négyszázezer lakossal, ahol a magyar nemzetiségű lakosok vannak többségben. Természetes, hogy az önkormányzatokban itt a magyar képviselők vannak túlsúlyban. Ezért beszélünk magyar többségű községekről. Kisebbségi törvényre van szükség, amely a valóságnak megfelelően kimondaná, hogy a 435 községben nem kisebbségi, hanem többségi önkormányzat jön létre. A törvény ugyanakkor azt is előírná, hogy a többségi önkormányzat mellett kisebbségi önkormányzat is működjön, amelyet a területen kisebbségben élő szlovákok és más etnikumok hoznának létre. S vannak olyan községek, mintegy ötszáz, ahol a magyarság van kisebbségben (tíz százalék felett). Itt a magyarságnak van szüksége a kisebbségi önkormányzatra. Azokban a községekben, ahol szórványban élnek a magyarok, a személyi autonómiát lehet működtetni. Ez a személyhez kötött jog vonatkozna a szórványban élő szlovákokra is. A többségi önkormányzat mellett a két etnikum között a kisebbségi önkormányzat létrehozásával egyenrangú partneri viszony alakul ki. Csak így lehet feloldani a feszültséget.- Ez sokak számára újdonság.-A nemzeti elvre épülő szlovák alkotmány lehetetlenné teszi, hogy a polgári elvet kövessük, de az alkotmány logikájából adódik: van lehetőség a kollektív nemzetiségi elv figyelembevételére is. A polgári és a nemzeti elvet az önkormányzat érdekes módon megoldja. A község területén élő polgárok, népcsoportok megfogalmazhatják a saját érdekeiket. De ahhoz, hogy teljes beleszólásuk legyen az őket érintő kérdésekbe, olyan helyhatósági választási törvényre van szükség, amely arányossági alapon garantálná a szlovák, illetve magyar többségi községek kisebbségi önkormányzatának létrehozását. Hacsak háromnégy képviselőjük lenne a helyi parlamentben, a nemzetiséget érintő kérdésekben akaratuk ellenére nem dönthet a többség. Az arányossági törvény ránk is vonatkozna, hogy ahol kisebbségben vagyunk, ott a többség ne szavazhasson le bennünket sem. Az egyiknek is, a másiknak is egyforma jogot kérünk. Ez az elképzelés nem tekinthető tisztességtelennek. Dr. Kvarda József: Végre európai szinten akarjuk rendezni problémáinkat, nem mások kárára, de a sajátunkra sem Méry Gábor felvétele A MAGYAR KISEBBSÉG AGGODALMA Nemrég az Európa Tanács (ET) küldöttsége járt nálunk, hogy Szlovákia tagfelvételével kapcsolatban jelentést készítsen az ET parlamentáris ülésére. Ezt március végén át is adták Strasbourgban. Az előzetes jelentés 29. pontjában rámutattak arra, hogy az új közigazgatási területrendezésről, a közigazgatási egységek határairól nem sikerült részletes tájékoztatást kapniuk, de jogi tanácsadóik megszerzik a szükséges tudnivalókat, mivel a magyar kisebbség aggodalmát fejezte ki az új átrendezés hátrányossága miatt. A 30. pontban olvashatjuk, hogy a magyarok a helyi autonómiát szorgalmazzák, amit a szlovákok a jelenlegi határok megkérdőjelezésének első lépéseként értelmeznek.- Ezzel nem vádolhatnak bennünket - mondja dr. Kvarda József. - Mi nem az országhatárról, hanem a közigazgatási határok módosításáról beszélünk. Tiszteletben tartjuk az Európa Tanács ajánlatát: azon a területen, ahol a nemzeti kisebbség többségben él, kivételes státusra van joguk. A már említett 435 község területén 20-22 olyan közigazgatási egység, kisjárás jöhet létre, ahol a magyar lakosok abszolút, illetve relatív többséget alkotnak. Ezen a területen az európai normáknak megfelelő önigazgatás elvét akarjuk érvényesíteni. Ezt a keletről szinte a nyugati határig húzódó déli sávot tünteti fel a térképünk. A törvény meghozása után már nem lenne értelme térképeket rajzolgatni. Erre most van szükség... FESZÜLTSÉG HELYETT NYUGALMAT Az új területi közigazgatási felosztás előkészítésével megbízott szakemberek is készítettek olyan térképet, amely a körzeti hivatalok területén élő magyar nemzetiségű lakosság részarányát tüntették fel.- Ez csaknem azonos a mi térképünkkel, de így sem veszik figyelembe a valós helyzetet. Tervezetükben a jelenlegi harmincnyolc járás helyett javasolt hét terület délészak irányban húzódik, egymástól elhatárolva a magyarlakta régiókat- tájékoztat Kvarda József. A közigazgatási átszervezés tervezetének egyik pontja kimondja, hogy az államigazgatás területi hivatalai irányítják a mostani 121 szlovákiai körzet székhelyén létesülő állam- igazgatási hivatalok működését. Kétséges, hogy valóban így lesz-e, mert a tervezett területi felosztást ábrázoló határait tüntették fel. A szöveg kimondja a körzetek önállóságát, amelyek az első fokú állam- igazgatási szerv szerepét töltenék be, de a térképen erről megfeledkeztek. Szándékosan?- Ők nagy, mi kis önkormányzati szinten szorgalmazzuk a megoldást- mondja Kvarda József. - Hogy ebből mi valósul meg, nem tudjuk. Ettől függetlenül konkrét javaslatokat tettünk, mert van lehetőség a helyi közigazgatás tisztességes működtetésére. Elképzelésünk szerint, ahol a magyar lakosok élnek többségben, a kisjárások etnikai alapon külön területet alkotnának, a fellebb- viteli, felettes hatóságuk székhelye Komárom lenne. A Csallóközi Régiónak a területi és közigazgatási felosztás tíz alapelvét tartalmazó felhívását pártállás nélkül már a helyi önkormányzatok többsége elfogadta. A Csemadok országos közgyűlése is támogatta a tíz pontot. Ebből is kitűnik, hogy meghonosodott a természetes etnikai területi egységek megteremtésének gondolata.- Végre európai szinten akarjuk rendezni problémáinkat, nem mások kárára, de a sajátunkra sem. Tisztességes szándékkal tettük a javaslatot. Erről a szlovák pártokkal is tárgyalunk. Tervezetünket szlovák nyelven a szlovák képviselőknek is megküldtük. Elképzeléseinket a többségi nemzettel, a nagy nyilvánossággal is tudatni kell, csak az a baj, hogy nem működik a tájékoztatás. A magyar pártok megegyezésével értekezletre hívjuk meg a magyar nemzetiségű polgármestereket, a helyi és parlamenti képviselőket. Ezen a közeljövőben Komáromban sorra kerülő nagygyűlésen négyezren vesznek részt, hogy az ön- kormányzatok által támogatott tíz pont mellett egyértelműen állást foglaljanak. Ez a megmozdulás nem maradhat visszhang nélkül. Petrőci Bálint * 8 1993. V. 2. i/asárnap Az új közigazgatási felosztás tervezetében javasolt hét terület dél-észak irányban húzódik, egymástól elhatárolva a magyarlakta régiókat.
