Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-05-02 / 17. szám
VASÁRNAP 1993. május 2. A NAP kel - Kelet-Szlovákía: 05.17, nyugszik 19.55; Kö- zép-Sziovákia: 05.24, nyugszik 20.02; Nyugat- Szlovákia: 05.30, nyugszik 20.08 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 15.32, nyugszik 03.00; Közép-Szlovákia: 15.39, nyugszik 03.07; Nyugat- Szlovákia; 15.45,.nyugszik 03.13 craköt Névnapjukon szeretettel köszőntjük 7SIGMOND valamint Atanáz, Aléné, Minerva, Nétus, Pellegrin nevű kedves olvasóinkat. • ZSIDMOND - a germán Sieg- mund, Sigismund névből jött létre. Jelentése: győzelmes védő. • Anyák napja • 1818-ban halt meg BATTHYÁNYI Alajos író, a felvilágosodás jelentős politikusa (szül. 1750) • 1868-ban született Robert WILLIAMS WOOD amerikai fizikus (f 1955). Már csütörtökön kapható az újságárusoknál! A VASÁRNAP kővetkező. 32 oldalas számának tartalmából: KESZOLCÉS IS FELBONTJA A KÉNYSZERHÁZASSÁGOT Petröci Bálint riportja A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MINT A MAGYAR MEGMARADÁS ALAPJA Révész Bertz.an írása A FAL Szabó G. László beszélgetése Markó Ivánnal CIPÉSZ A KAPTAFÁNÁL S. Forgon Szilvia riportja EGYMÁSHOZ VEZETŐ UTAK Emil Boleslav Lakáéra emlékezik Dénes György LESZ TETŐ A FEJÜNK FELETT? Még mindig tisztázatlan a lakások (és a lakók) sorsa Deák Teréz írása MAGAZIN Szeretne világot látni? 1. Gaál Tibomé, Szap 2. Orbán Gabriella, Krasznahorkaváralja 3. Vámos Pál, Királyhelmec Kisorsoltuk a T1PTOUR utazási iroda rejtvényversenyének nyerteseit Méry Gábor felvétele Az április 15-éig beérkezett sok száz megfejtés közül sorsolással az alábbi három olvasónk nyert 5000 koronás utazási utalványt; A nyertesek a TIPTOUR kínálatából választhatnak, az utalványokat az utazási iroda a nyertesek címére postán elküldi. Részletes tájékoztatást a Tiptour utazási irodában Buraj Ildikó nyújt, tel.: 07/231 521, 236 864. Örülünk olvasóink érdeklődésének, mai számunkban újabb utazási pályázattal kedveskedünk Önöknek. VX-371/3 Ikrek, avagy Pünkösd hava Május az igazi tavasz, a legkellemesebb időjárási hónapunk, a győzedelmes vegetáció teljes kibontakozása. A felmelegedés most már még erőteljesebb, s a hónap közepe tálján az átlagos napi K&zéprtómérséklet a 17 fokot is eléri. Bár, ha nem is lehet „őket“ a számításból kihagyni, azért az esetek többségében mégsem annyira rémségesek a Pongrác, Szervác és Bonifác névnapjához kapcsolódó „fagyosszentek“, mint ahogy a közvélemény tartja. Valóban aranyat ér viszont a csendesebb, áztató májusi eső, amelynek elmaradása keresztülhúzhatja a legóvatosabb terméskilátásokat is. Május egyike a legcsapadékosabb hónapunknak, normális években a havi átlag 60-70 milliméter körüli. Pünkösd havában az idén már a Balassi Bálint által is megénekelt „Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű idejét“ visz- szakapott rangjához méltóan ünnepelhetjük, újra piros betűs a naptárban pünkösdhétfő, s vele a Szentlélek eljövetelének néphagyományokban is nagy múltú kétnapos ünnepe. Megelőzi a pünkösdölést húszadikán Jézus Krisztus mennybemenetelének emléknapja, áldozócsütörtök, majd huszonötödikén az utolsó fagyosszent, Orbán. Pomichal Richárd felvétele 1. A pünkösdi ünnepkör kezdő napja Egykor legszebb mozzanata volt a májusfaállítás. A természet újjászületésének jelképét a legények állították az eladósorban levő lányoknak. 4. Flórián A Flóriánkor vetett bab kisül. 6. Babvető János A bab, a lencse vetőnapja. 10., 11., 12. Keresztjáró napok A katolikusoknál e napokon a keresztjárók a templomban gyülekeztek és „énekes emberek“ vezetésével körmenetben végigjárták a határban álló kereszteket. 12. Pongrác A Pong rác-napi eső nem jó a gabonára. 13. Szervác A második fagyosszent. Az idén e napra esik áldozócsütörtök, Jézus mennybemenetelének és az elsőáldozásnak a napja. 14. Bonifác A harmadik fagyosszent. „Sok bort hoz a három -ác, ha felhőt egyiken se látsz.“ 25. Orbán Az utolsó fagyosszent. Do- náttal együtt a szőlősgazdák pártfogója volt. Ha fagyos idő járta, besározták a szobrát, szép időben viszont fel virágozták. Kezdődik a méhek rajzása; Orbán ereszti a bogarait. 29. Pünkösdszombat Néhol ez volt a májusfaállítás napja. 30. Pünkösdvasárnap A Szentlélek eljövetelének napja. Akárcsak a húsvét, mozgó ünnep. 31. Pünkösdhétfő A gyerekek falubejáró, adománygyűjtő pünkösdölé- sének napja. Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja, / holnap lesz, holnap lesz a második napja. / Szálljon házatokra az egek harmatja, / mint azelőtt szállott az apostolokra. Egykor pünkösdhöz fűződött a legények ügyességpróbával egybekötött pün- kösdikirály-választása és a kislányok termésvarázsló, adománygyűjtő pünkösdiki- rályné-járása, a pünkös- dölés. amiről nem lehet hallgatni Hónapok óta vadászok a szlovák sajtóban a szlovák-magyar kapcsolatok javulásáról, a közeledés valamilyen formájának sikeréről, a gyanúsítgatások megszűnéséről szóló hírekre, tudósításokra, azonban egy-két hivatalos látogatásról közölt szűkszavú jelentésen kívül alig találtam valamit. Talán a vállalkozók kísérletei, a régiók közötti együttműködés csírái nyújtanak némi biztatást. A legtöbb lap azonban a régi lemezt játssza. Már a Szlovák Hír- ügynökség „független lapja“ is beállt a kútmérgezók sorába. Egyik olvasójuk a kassai Kazinczy Napok kapcsán a nagymúltú Kazinczy Társaságot kinevezte a magyar revizionizmus zászlóvivőjének és kéri a Kulturális Minisztériumot, hogy a társaság tevékenységét vizsgálja felül. A huszonkét soros bír hemzseg a „magyar revizionista irredentizmustól“, „agresszív, reakciós, magyar nacionalista és revansiszta mozgalom“ kifejezésektől, az egész trianoni revízió előkészítését a társaság nyakába varija és a néhán soros förmedvénybe még belefért Horthy kassai bevonulása és a Kazinczy Társaság fasiszta nyilas vezetése is. Mindenki tudja, hogy akadnak elvakult nacionalisták, de hogy a Republika helyet ad nekik, anélkül, hogy tájékozódna a Kazinczy Társaságról, az már siralmas állapot. Ez csupán egy kirívó eset a sok piszká- lódás, vádaskodás, hangulatkeltés közül. A Zmena című hetilap már felhívta magára a figyelmet zsidóellenes és Tiso-mosda- tó írásaival, így nem is lenne érdemes foglalkozni bigott magyarellenességével. Az utolsó számban azonban megszólaltatta Éva Garajová érsekújvári tanárnőt, a Matica slovenská oszlopos tagját, aki arról panaszkodik, hogy a magyar gyerekek kiszorítják a szlovákokat az iskolákból, és elmeséli, hogy szegény szlovák tanulók úgy jutottak főiskolára, hogy 200 koronáért átíratták személyi igazolványukban nemzetiségüket magyarra, hogy bekerülhessenek a magyaroknak fenntartott helyre. A tanárnő szerint a fő probléma az, hogy a vegyes házasságból született gyerekek neki is azt válaszolják, hogy nem tudják, milyen nemzetiségűek. „Most a nemzeti érzelmű tanítókon múlik, hogy vagy az egyik oldalnak, vagy a másiknak megnyerjék a gyerekeket“. Ehhez csupán egyetlen kérdésem lenne: A szlovák iskolákban ugyan melyik nemzetiségnek nyerik meg a gyerekeket? És ami a legszomorúbb, ez nemcsak megnyerés kérdése. Levelet kaptam Szabó Irén érsekújvári olvasónktól, amelyből történelmi dokumentumként idézek néhány sort: „Szlovák iskolába járó gyerekünket automatikusan átíratta szlováknak a tanítónő. Csak amikor a gyerek hazahozta a személyi igazolványát, lepődtünk meg, hogy a fiunk már nem magyar. Ugyenez történt a lányunkkal is. Amikor Érsekújvárra költöztünk, féljem lányunkat átíratta magyarnak. így most van egy szlovák fiunk és egy magyar lányunk. Honnan vesz egy tanítónő annyi bátorságot, hogy megváltoztassa magyar szülők gyerekeinek a nemzetiségét? Ez másokkal is megtörtént. A menyemet is átírták. Ilyen körülmények között sokkal többen vagyunk magyarok, mint ahogy azt a statisztika kimutatja.“ Ez a valóság. Szerencsére a csehszlovákiai magyarság öntudata, azonosságtudata van olyan erős, hogy ellenáll az asszimilációs törekvések minden brutális és körmönfont módszerének. A mi történelmünk, kultúránk és szép anyanyelvűnk van olyan vonzó, hogy nem csábíthat el bennünket egyetlen más nép sem. A népek keveredése természetes dolog. A természetes asszimiláció külső beavatkozás nélkül a családon belül dől el. Nem ártana, ha a nacionalista piszkálódók annyit megtanulnának az elmúlt évszázad történelméből, hogy minél nagyobb nyomás nehezedik egy nemzetiségre, annál nagyobb a kitartása, élniakarása. _ . „„ Szűcs Béla 2 1993. V. 2.
