Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-04-25 / 16. szám
Az Eiffel-torony árnyékában Az 1959-ben forgatott Denys de la Patelliére-film hősei párizsi levegőt szívnak. A gyönyörű világváros nem háttér vagy kulissza a történetben, hanem fontos színtere a cselekvésnek. Ennek ellenére azt mondhatjuk: Az Eiffel-torony árnyékában című „középfajú” alkotás eseményei a világ más táján is lejátszódhatnának. Londonban, Berlinben, Varsóban, Budapesten. Éppen az a megnyerő a mesében - az ihlető egyébként René Lefevre regénye volt -, hogy a konfliktusnak és a szituációk sorának általános érvénye van. Miért? Mert mindenütt taleleplező szándék nem harsog ki belőle, viszont szellemesen jellemző és életteli helyzetteA PRO 7-en remtéseivel és dialógusaival, az alakok kitűnő térbeállításaival félreérthetetlenné válik az alkotók ítélkezése. Egy kicsit valóban törvényt is ülnek, keresik a családi békétlenség előidézőit, s az oknyomozás szálai valahová a társadalom szövevényébe vezetnek.” Annyit teszünk csak hozzá á bíráló megállapításához: ez az átvilágítás meglehetősen szerény. Az Eiffel-torony árnyékában élők familiáris súrlódásai jobban érdekelték a filmcsinálót Hőiden lálhatók családi bajok és békétlenségek. Sajnos, gyakori a gyermeki hálátlanság. Sűrűn előfordul diszharmónia a nemzedékek kapcsolatában. Nézzük az alaphelyzetet. Henri Neveux óriási áldozatok árán felnevel három gyermeket - kettő a sajátja, egy pedig fogadott fiú. Aztán úgy alakulnak a körülmények, hogy a férfi megöregszik és jó szóra, támogatásra szorulna. Hála helyett rideg elutasításban részesül. Louis, a kerékpárversenyző éppúgy érzéketlenül néz át rajta, mint Odette, aki egy idősebb úr mellett horgonyoz le. Csak a harmadik gyermek, Fernand áll mellé. Közhelyszerű tanulságok egész antológiáját állíthatnánk össze a sztori nyomán. Hogy nem szabad a szeretetet túlzásba vinni. Ki mint vet úgy arat. Nem mindig a vérszerinti utódok leghálásabbak. És így tovább. De a francia rendező tartózkodik az efféle igazságok megfogalmazásától. Az a szándéka, hogy a jelenetek hitelessége és igazsága kinyilatkoztatások nélkül megfogalmazódjék. Sas György kritikáját aláírhatjuk: „Rokonszenvessé és nagyjából hitelt érdemlővé teszi a filmet, hogy a Az ideális amerikait testesítette meg. Embersége hihető volt, nem volt megközelíthetetlen sztár. Sosem érezte magát igazán otthonosan a filmipar fővárosában. Talán ezért is volt alkoholista, dacára sikeres pályafutásának. Meglehet túl bonyolult volt neki a külvilág, vagy ő volt nagyon egyszerű és becsületes. Az eredeti neve William Frankle Beedle Jr. volt, és az első színpadi szerepe megformálásakor felfedezte a Paramount egyik ügynöke. Az első igazi filmszerepe után máris sztár lett: ez volt a „Golden Boy" (1939). Ő lett a mosolygós, csinos amerikai fiú szimbóluma. Fordulópontot jelentett a színész pályafutásában Billy Wilder „Alkony sugárút"-ja (1950), amikor először formált meg gyenge, esendő figurát, akitől az intrika és az alattomosság sem idegen. Az 1953- ban forgatott „17-es fogolytábor" meghozta számára az Oscar-díjat is. És ezzel a filmmel véglegesen szupersztárrá lett. Ezután már saját maga producere volt, és szupergázsiját rádióadókba, elektronikai vállalatba és szállodákba fektette. Szenvedélyes fényképészként újra meg újra visszatért imádott Kenyájába, ahol a veszélyeztetett állatok védelmében is sokat tett. Házassága Brenda Mars- hall-lal harminc év után a nagyobb összefüggéseknél. Ami persze nem baj, de erénynek sem nevezhetjük. Jean Gabin alakítja Henri Neveux figuráját Nincs egy hamis mozdulata és hangsúlya sem. Ha majd a filmre akarunk emlékezni, őrá fogunk gondolni. (Osztrák 1., hétfő22.50) (-ver-) bomlott fel, ezután Stefanie Powers-szel élt együtt. 1981. november 16-án mégis egyedül volt Santa Monica-i házában, amikor elérte a halál: részegen megsebesült, és sem a vérzést nem tudta csillapítani, sem segítséget nem tudott hívni. Most lenne 75 éves. A PRO 7 az évforduló alkalmából William Holden négy filmjét vetíti: A megtorlók-at és a kétrészes Híd a Kwai fo- lyón-t április 18-án sugározta, az Egyszer eljő az óra és Az ördög nem alszik címűt most szombaton 15.05-kor és vasárnap 07.50-kor láthatják. (*z. a.) Tr/ffkPtTTTrt-----(LONDON) 1. Young At Heart -BLUEBELLS 2. Informer-SNOW 3. Oh Carolina-SHAGGY 4. Ain't No Love-SUB SUB 5. When I'm Good And Ready -SYBIL 6. Show Me Love - ROBIN S 7. Mr Loverman -SHABBA RANKS 8. Dont Walk Away-JADE 9. U Got 2 Know - CAPELLA 10. No Limit-2 UNLIMITED 11. Regret-NEW ORDER 12. Wind IT Up-PRODIGY 13. Come Undone...-DURAN DURAN----- _ = — i I j | I ’ minin III liiiiiiMiimiimiill I | 1 III HU iiiiiiiiiiiiii limn Ilii iiiiii|||immiiiiill 1 m a ü asárnap és a TI ElíKÍ#)l2 melléklete 1993. április 24.-április 30. Gyilkos vagyok Eredeti címe: Kettős kárigény. Egyes életrajzírók a legvilágosabb, legkevésbé megalkuvó, legkevésbé szenzációhajhász Wilder- filmnek nevezték. Ami a filmet társai fölé emeli: csillogó Irónia és lefegyverző logika. (Osztrák 1., kedd 23.20) Egy asszony meg a lánya Alberto Moravia megrázó regénye nyomán készült az olasz-francia filmdráma, amelynek főszereplője Sophia Loren, rendezője Vittorio de Sica (3 SAT, csütörtök22.25) Akik „csípik a Fullánkot" elégedettek lehetnek ezen az április végi hétvégén, ha az MTV-Europera kapcsolnak. Sting lesz a leggyakoribb szereplő a képernyőn, legújabb lemeze mellett régi Police klasszikusok is elhangzanak majd. Charlie Chaplin jeleneteiből készült A világ legmulatságosabb embere című dokumentum^ film (3 SAT, szombat 17.30)
