Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-04-25 / 16. szám
Talán a kis Misko már nem fogja megtudni, milyen az intézeti gyerek élete Méry Gábor felvételei A nevelőintézetekben, gyermekotthonokban a múltban sem számított ritkaságnak, ha egy fiatalkorú gyereket szült. Esetenként a lányok már terhesen érkeztek az intézetbe, de gyakran ott tartózkodásuk ideje alatt, az eltávozások vagy szökéseik alkalmával esett meg velük a „baj“. Ezek a lányok a zsolnai nevelőintézetbe kerültek, ahol megszülték a gyereküket, de mihelyt abbahagyták a szoptatást, a csecsemőket elvették tőlük. A csöppségek csecsemőotthonokba kerültek, a fiatal anyák pedig vissza az intézetbe.- Nem volt ez így jó. Az elsza- kítást az anya és a gyerek egyaránt megsínylette. Nem véletlen, hogy ezek a gyerekek sokszor az anyjuk sorsára jutottak, s intézetből intézetbe vándoroltak, míg el nem érték a felnőttkor küszöbét - mondja Michal Zöl- der, az aranyosmaróti nevelőintézet igazgatója. Az oktatásügyi minisztérium speciális iskolákkal foglalkozó osztályán született az ötlet, hogy hozzanak létre egy otthont a nevelőintézeti leányanyák részére. 1992 júliusában a pozsonyi Vtl. városkerületi tanügyi igazgatóság az aranyosmaróti nevelőintézetet szemelte ki erre a célra. Nem egészen alaptalanul. Az intézet 23 éves fennállása alatt az elért eredményekkel megalapozta jó hírnevét. Igazgatója, Michal Zölder tudomást szerezve a tervről, azonnal munkához látott - a célra megfelelő helyet keresett és talált a helyi mező- gazdasági szakközépiskola kollégiumában. Két emeletet néhány hónap leforgása alatt sikerült a követelményeknek megfelelően átalakítani, s most 16 kismamának és gyermekének ad helyet. Az anyukák kettesével laknak a két különálló szobából, egy közös konyhából és fürdőszobából álló otthonosan berendezett kis lakásokban. Ezen kívül van mosoda, szárító, klubhelyiség színes televízióval, a gyerekek részére játszóterem, és bölcsőde kialakítására is van lehetőség, hogy a mamák a gyereknevelés mellett a varrónőszövőnő szakmát is tovább tanulhassák.- Mindez azért van, hogy ezek a lányok, akik fiatalon, sokszor nehéz családi, szociális háttérrel anyává lettek, anyák is maradjanak - mondja Michal Zölder. Tudja, mit jelent ez, hiszen az aranyosmaróti intézetben, ahol a kezdetektől a mai napig 860 lány fordult meg, 51 hasonló esetük volt.- A lányanyák lehetőségei különbözők, amennyiben sikerül kapcsolatba lépnünk a gyermek apjával, megpróbáljuk elintézni, hogy összeházasodjanak. Erre azonban az esetek többségében nincs túl sok remény. Az apa vagy hallani sem akar a gyerekről és az anyáról, vagy egyszerűen lehetetlen rá számítani, mivel börtönben ül. Másik megoldásként számításba jöhetnek a szülők. Őket arról próAz Aranyosmaróti Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumába ez év márciusában új' lakók költöztek. Fiatal lányok, akik korábban Szlovákia különböző nevelőintézeteiben nevelkedtek. Nem érkeztek egyedül. Velük együtt alig párhetes, hónapos apróságok is jöttek. A gyerekeik. A lányok itt nemcsak szociális biztonságot kapnak, hanem az anyaságot is tanulják - mondja Michal Zölder, az otthon igazgatója báljuk meggyőzni, hogy fogadják be anyává lett gyereküket. Sajnos, ez sem egyszerű, mivel a lányok többsége zilált családból származik, szüleivel évek óta nem tartja a kapcsolatot. Maradt még egy lehetőség, s ez volt a leggyakoribb: az intézet, ahonnan 18 éves koruk után ezek a lányok úgy kerültek ki, hogy szinte meg is feledkeztek arról, hogy valahol, valamelyik otthonban van egy gyerekük. Nem volt bennük szinte semmi anyai érzés. S éppen ezen a téren hozhat előrelépést ez az újonnan kialakított otthon. A lányok itt ugyanis nemcsak szociális biztonságot kapnak, az anyaságot is tanulják, és egyúttal szakképesítést is szereznek, ami a jövőjük szempontjából nem mellékes - szögezi le Zölder úr. Az otthonban jelenleg hét fiatal leányanya és gyermeke él. Kettő közülük a helyi nevelőintézetből került ide, a többiek Szlovákia különböző városaiból érkeztek. A rimszombati származású Nóra egyelőre az egyetlen magyar nemzetiségű közöttük. Még csak 17 éves lesz, de már két gyereke van. Tizenhárom évesen került intézetbe. Megismerkedett egy nála jóval idősebb férfival, s inkább vele töltötte napjait, mint az iskolában. A rózsahegyi nevelőintézetbe került, de onnan öt hónap múlva megszökött. Mikor visszavitték, már nyolchónapos terhes volt. Első gyerekét 14 évesen szülte. A kis Dankát a szülészetről egyenesen a rimaszombati csecsemőotthonba vitték, Nórát pedig ismét intézetbe dugták, de csakhamar újra megszökött, újra terhes lett. A második gyereket már Aranyosmaróton szülte, most együtt van vele az otthonban.- A lánykát is szeretném magamhoz venni, mihelyt lehet. Most még nem győzném a háromhónapos Patrik mellett, mindent egyedül kell itt csinálnom: mosni, vasalni, takarítani, a gyereket ellátni, de akkor is százszor jobb ez így, mert együtt lehetünk. A férfi, gyerekeinek apja, jelenleg börtönben van, de Nóra bízik abban, hogy ha kiszabadul, s ő is kikerül az intézetből (ami egy év múlva esedékes), összeházasodnak és rendeződik az életük. Nem szeretné, ha a gyerekeinek is olyan sorsuk lenne, mint neki volt. Ugyancsak ez a vágya a 18 éves pozsonyi születésű Andreának is. Ö legszívesebben az £z a folyosó gyakran gyereksírástól hangos otthonban maradna, de erre maximum egy évig van még lehetősége. Azután a kis Miskóval együtt mennie kell - még nem tudni, hová. Valószínűleg Nagyszombatba, a nagymamájához költözik, ott talán el is tud helyezkedni mint varrónő. Édesanyjával nincs jó viszonyban, a gyerek apjára nem számíthat. Az most is börtönben ül.- Nem házasodunk mi össze - mondja -, nem olyan ember, aki képes lenne egy családot eltartani. Buta voltam, amikor szóba álltam vele. De most már késő bánkódni. Valahogy majd csak elleszünk. Az aranyosmaróti nevelőintézet mellett megnyitott otthon az első és egyetlen ilyen jellegű intézet Szlovákiában. A lányok számára igazi menedék. Amíg itt maradhatnak, nincs gondjuk semmire: se szállásra, se élelemre, se ruhára, sem a maguk, sem a gyerekük számára. De egyszer eljön az idő, amikor a kényelmes kis lakásukat el kell hagyniuk. Kikerülve a biztonságot nyújtó otthonból, vajon mihez kezdenek majd egyedülálló anyákként? Támasz nélkül, segítség nélkül? Mi lesz velük, és főleg mi lesz a gyerekeikkel? S. Forgon Szilvia Nem ok nélkül használunk szólásmondásokat. Dr. Herbert Will müncheni pszichosztomatoló- gus ezeket a következőképpen magyarázza: TÖRÖM A FEJEM vagy MAJD SZÉTROBBAN A FEJEM Ha az embernek nagyon fáj a feje, valóban úgy érzi, hogy szétrobban. Azonban ez a szólásmondás szimbolikus: ugyanis a fej nem robban szét, még az erek sem szakadnak el. A fájdalom akkor jelentkezik, ha valaki „erősen töri“ afejét, ami anyakgerincés a váll körüli izmok görcsös merevedését okozhatja. Ennek következtében csökken az agy vérellátása és a nyirokkeringés is lelassul. A GYOMROMBAN FEKSZIK, MINT A KÖ Az emberi szervezet nem emészti meg a követ. Ennek ellenére épp a „kövek“ fokozzák a gyomorsavtevé- kenységet és a gyomorizmok mozgását. Azonban ha a gyomorba túlságosan sok erpészthetetlen anyag kerül, felgyülemlik benne a gyomorsav és görcsösen összehúzódik. A „megemészthetetlen“ problémák is ugyanilyen tevékenységre késztetik a gyomrot. ÖSSZESZORUL A SZÍVEM Ezt szó szerint kell érteni. A stressz a vegetatív idegrendszer közvetítésével közvetlenül a koszorúerekre hat, amelyek görcsösen összehúzódnak. Ennek következtében romlik a szív vérellátása, beáll az oxigénhiány, ami szívszorulást (angina pectorist) vált ki, ez viszont légzési nehézségekkel és halálfélelemmel jár. GOMBÓC VAN A TORKOMBAN Ezt az érzést a vegetatív idegrendszer kelti az emberben. Ha valaki nem hajlandó „lenyelni a békát“, a nyelőcső felső része görcsösen bezárul és ezért gombócot érzünk a torkunkban, nyelni sem tudunk rendesen. FELFORRT AZ EPÉM Fizikai vagy lelki sokk esetén a máj finom érrendszere összehúzódik, akár csiklandozáskor a bőr. A hagyományos kínai orvostudomány a májat a harag fészkének nevezi. A stresszes ember májában csökken a vérellátás és lelassul a mérgező anyagok lebomlása. Ha ez gyakran előfordul, az ember szinte belesárgul vagy megzöldül, mivel a máj nem teljesíti funkcióját. Ugyanis felgyülemlik az epe, ami a vérbe kerül és akkor valóban sárga színezetet kapunk. ELFAKAD AZ EPÉM Ilyenkor a méj a termelt epét nem juttatja el az epehólyagba, hanem felgyülemlik az epevezetékben és kicsordul. Mi ennek az oka? Stressz esetén a vegetatív idegrendszer utasítást ad az epevezetéknek és a hólyagnak, aminek következtében növekszik bennük a nyomás. Az izomzat görcsösen megmerevedik, ami lehetetlenné teszi az epe elvezetését és fájdalom jelentkezik. NEM KAPOK LEVEGŐT Akit ütés ér a gégefőn (polaris plexus), egy ideig képtelen lélegezni. Görcsöt kap a légzés legfontosabb izma, a rekeszizom és működésképtelenné válik. Ha ez gyakrabban megtörténik, a rekeszizom megkeményedik, csökken vérellátása, a tüdő léghiányban szenved és ellenállóképtelenné válik a bacilusokkal szemben. RÁGÓDIK VALAMIN Egyes problémákat valóban meg kell rágni, az embernek át kell rágni magát rajtuk. Ha valaki éjjel a fogát csikorgatja, vagy napközben vicsorog, ez nem szokás, hanem pszichikai probléma. A fogorvosok az ilyen betegeket ideg- gyógyászokhoz küldik, ugyanis a megkárosodott fogsorok alapján megállapítják, hogy az idegeket kell rendberakni. AZ IDEGEIMRE MEGY Valamennyi külső inger az idegrendszeren át az agyba jut. Egyes emberek tudatát az ingerek áradata éri, ezért eltompul. Az ingerek azonban így is tovább áramlanak a szervezetbe. Mivel az agy már nem reagál rájuk, az ideg- rendszer „zagyva“ utasításokat továbbít a legkülönfélébb szervekbe. A gyengébbek aztán betegséggel reagálnak ilyesmire. (SZ) MEGFEKÜDTE A GYOMROMAT 1993. IV. 2 ilasámao 0 p
