Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-04-18 / 15. szám

f Illatos kelyhek A frézia csaknem ötven éve hódította meg a kertészeket. Európában mintegy 600 hektá­ron termesztenek fréziát. Az USA-ban, Dél- Amerikában és Ázsia országaiban is mind többet kínálnak belőle a piacon. Itthon is népszerű. Jóllehet óriási a különbség frézia és frézia között, bármilyen legyen is, akad rá vevő. Meghökkentő a holland preparált gu­mókból fejlődő virágok mérete, a szár erőssé­ge és hossza. Képeinken a holland fajtákból mutatunk be néhányat: a Yellow Balett sárga, az Oberon szirmai belül sárgásak, piros erezettel, szélük piros, a Polaris hófehér színű. K. Sz. AJANLAT DIABETIKUSOKNAK ■Bjjiaäjjjl' „ ' “j; „ ::|ij Ü. | „jllb A csicsóka (Helianthus tuberosus, szlovákul Topinambur) nagyon értékes évelő növény, sajnos nálunk fokozatosan kiszorul a termesz­tésből. Pedig diabetikus eledel - gumótermését a cukorbetegek is fogyaszthatják. Európába a 17. században került Észak-Amerikából. Bőven termő, nagyon egyszerűen termelhető és ellenálló növény. Szlovákia déli területeinek kiimája megfelelő számára. Bár a leggyen­gébb - sekély termörétegű, futóho­mok - talajokon is megterem, mégis legjobban a tápanyagokban gazdag talajokat kedveli, ahol a talajvíz szintje mélyebben található. Gumói viszonylag nagy területen helyezked­nek el, ezért ezt a tényt ültetésekor figyelembe kell venni. A gumók húsa fehér, s viszonylag nehezen tisztíthatok, mert felszínük ripacsos. Meghálálja az istállótrá­gyázást (ősszel 4-5 kg/m2), melyet követően a talajt fel kell ásnunk. Tavasszal műtrágyát - Cereritet, NPK-t - is bedolgozhatunk a talajba. A csicsókát gumók segítségével szaporítjuk. A legjobb és legegysze­rűbb módszer (akkor, ha először telepítjük kertünkben), ha frissen szedett gumókat szerzünk be és ezeket ültetjük el áprilisban, május elején. A gumók egymástól 50-60 cm tőtávolságba, 13-16 cm mélyre kerüljenek. Ha kevés a gumónk, a nagyobbakat hosszában ketté is vághatjuk. A növény kezdetben lassan nó, ezért a tövek környezetét gyommen­NÉGYLÁBÚAK TAVASZI GONDOZÁSA Szopó állatok Aki télen nem szaporítja a nyula- kat, évente általában háromszor fe­dezteti a nőstényeket. Az első pá- roztatás legmegfelelőbb időpontja február 15. és március 15. között van, a másodiké május 15-25., a harmadiké pedig augusztus 15-25. között. Ennek megfelelően az ellések időpontja április 17-27., június 16-26., illetve szeptember 15-25. közé esik. A szoptató juhok takarmányozá­sára nagy gondot kell fordítani. Az ötödik hét után az anya tejtermelése csökken. Jó tudni, hogy a juhnak egy liter tej kitermeléséhez 110 g fe­hérjére, 50 dkg keményítőre, 5 g mészre, 4 g foszforra és 1 g sóra van szüksége. A tenyészbárányokat 80-100 napig kell szoptatni, a többit korábban választjuk el. A kiskecskéket általában szopta- tásos módszerrel neveljük. Ennek nagy hátránya a túlzott tejfogyasztás és a körülményes elválasztás. Há­romhetes korban szoktassuk rá őket a kemény takarmányra. A napi adag 30-50 dkg szénából. 20-30 dkg ár­pából vagy zabból (esetleg 20 dkg korpából) álljon. A kecske rendkívül szereti a változatos táplálékot, ezért előszeretettel fogyasztja a különféle (más állatnak talán rossz ízű) gyom­növényeket. M. F. tesen kell tartanunk, később pedig már maga nyomja el a gyomokat. A kifejlett gumókat kora tavasszal, mihelyt az időjárás megengedi (a téli fagy felenged) kezdhetjük szedni, így tehát a legelsőnek szedett ter­ményünk a csicsóka lesz. Ha nem minden gumót szedünk ki a talajból, akkor újra hajt, és természetesen így nem kell újra ültetnünk. Abban az esetben viszont, ha több (4-5) éven át egy helyben hagyjuk, akkor a gumók fokozatosan aprókká vál­nak - ezért kell minél gyakrabban új helyre telepíteni. Abban az esetben, ha tál sűrűn lennének az új növé­nyek, kiegyeljük őket 50-60 cm távol­ságra. Mivel ellenálló növény, kártevők csak nagyon ritkán támadják meg. A burgonyához hasonlóan saláta alapanyaga, valamint a sült és a ki­rántott ételek körete lehet. Tárolni hűvösebb és viszonylag nagy pára­tartalmú helyiségben vagy nyirkos homokon ajánlott. A legjobb azon­ban, ha mindig annyi gumót sze­dünk, amennyit éppen fel akarunk használni. A nálunk engedélyezett fajta a Fehér héjú (szlov. Bielo- supy). Miklós Dénes kertészmérnök SZÍNES BAROMFIUDVAR SALÁTA Gyorsan növő és gyorsan el is múló zöld. Főleg a kacsane­velők etethetnek belőle sokat! Előnye, hogy magszárba szök­kenve is zsenge marad a levele, sőt a szárát is elcsipegetik az idősebb szárnyasok. Nagyon jó és olcsó takar­mány, de sok kell belőle, mert hamar átszalad az állat bélcsa­tornáján. Apróra vágva a kicsiknek is adható. Minden baromfi nagyon szereti. A folyton éhesen kiabáló kacsáknak egész nap folyama­tosan adhatjuk, s így sok abrak­félét megspórolhatunk, az álla­tok pedig nyugodtabbak lesz­nek, ha van mivel foglalkozniuk. Sokan úgy tudják, hogy a sa­láta hasmenést okoz, ennek azonban más tenyésztők ta­pasztalata ellent mond. PETREZSELYEM, SÁRGARÉPA Mind a gyökerük, mind pedig a levelük kiváló takarmány. Min­den baromfi szereti, de a petre­zselyem zöldjéből egyszerre so­kat ne adjunk, mert bélvérzést okozhat. A lúd jobban szereti a sárga­répa zöldjét és gyökerét. Az egymást csipkedő csirkéknek jó A takarmány okozta élettani zavaroknál, betegségeknél az állatorvosok szerint a diétáz- tatás, esetleg a gyógyszeres kezelés vezethet eredményre. A gyanús takarmányból, szükség esetén a vérből és az elhullott állat szerveiből mintát kell venni, s azt el kell küldeni az illetékes állat-egészségügyi intézetbe, ahol bio­lógiai, mikrobiológiai és vegyi vizsgálattal tisz­tázzák, hogy a takarmány okozta-e a megbete­gedést. Nem feltétlenül szükséges a laboratóriumi vizsgálat, ha szabad szemmel is megállapítha­tó a takarmány romlott volta. Például előfordult, hogy a feketepenészes kukoricától először az anyasertések, majd a szopós malacok is has­menést kaptak, amelyek anyjuk tejével vették fel a gombatoxint. Takarmánymegvonás, fél napi koplaltatás és a kifogástalan takarmányra való áttérés után (tehát gyógyszer nélkül) két nap múlva megszűnt a betegség. Egy gazdaságban a tél folyamán a vemhes juhok eklampsziás görcsökkel járó ketózisát egyszerűen azzal sikerült felszámolni, hogy a gyakorlatilag szomjazó állatok hodályába bevitték a itatóvályúkat, s azokból az állatok tetszés szerint ihattak. Háztájiban a csibék agyalágyulását antioxi- dáns hiányában pedig úgy sikerült néhány nap alatt leküzdeni, hogy az avas csibetápot azo­nos mennyiségű kukoricadarával hígítva etet­ték. A kukoricában ugyanis természetes anti- oxidánsok, pl. xantofill stb. található. Az állatoknak adott takarmányokat minden esetben érzékszerviig gyors helyszíni vizsgá­latokkal ellenőrizzük. Nagyobb tenyészetek esetében takarmánytételenként küldjünk min­tát laboratóriumi vizsgálatra. így idejében fel­deríthetjük például, hogy ketogén zsírsavak­ban (vajsav, ecetsav) gazdag-e a szilázsunk. Ez különösen energiahiány esetén a tehenek ketózisát, s ezzel tejtermelésük és vemhesülé­sük csökkenését, sőt borjaik elhullását is okozhatja. A fuzáriumgomba toxinjaival mérge­zett takarmány pedig emésztő- és ivarszervi tünetek kiváltásával a sertések hústermelését és szaporodását akadályozza. Ellenőrizzük állataink takarmányellátottsá­gát, elsősorban a tehenészetekből küldjünk mintákat anyagforgalmi vizsgálatra. Ezzel na­gyon sok takarmányozási hibát fel lehet deríte­ni, még a megbetegedések és az elhullások előtt. A holstein-fríz tehenészetekben fehérje- túletetés következtében tömegesen fordul elő a májelfajulás, amelynek a szaporodásra, ké­sőbb pedig a tejtermelésre, sót az állat életére is katasztrofális hatása lehet. A hibás takarmányt - hacsak nem kell megsemmisíteni - megfelelő hígítás után, állat­orvosi vélemény alapján árutermelő állatokkal esetleg etethetjük. Csiba László apróra vágott petrezselyemzöl­det adni, mert nyugtatólag hat rájuk. KAPOR Értékes anyagokat tartalma­zó fűszernövény, gyenge zöldjét kispulykáknak, gyöngyösöknek adjuk. Nyúltartók ültessenek be­lőle sokat, mert nagyon jó hatá­sú a nyulakra. MÁNGOLD Új, hatalmas zöldtömeget ter­melő zöldség, takarmányozási célokra is érdemes vetni. Min­den baromfiféle szívesen fo­gyasztja, a válogatós liba azon­ban kevésbé szereti. Adagolása előtt jobb, ha összevágjuk, az állatok korától függően apróra vagy nagyobbra. Kistermelők Lapja Pulykapipék keltetése, etetése A kacsa nagyon ritkán kotlik, ezért tojását gépben keltetjük. Ha tyúkot választunk, akkor egy alá 13-16 tojás kerülhet. A puly- kapipék 21-24 vagy 27-28 nap alatt kelnek ki. Ha megszárad­tak, puhára bélelt ládába, infra­vörös lámpa alá tegyük őket. A kelés után első ízben 24 óra elteltével lágyeleséggel etes­sünk. A keveréket vízből, fölö­zött tejből vagy íróból készítjük, legyen kissé darabos, nehogy a pipék csőrére ragadjon. A har­madik naptól apróra vágott zöl­det (csalán, saláta, spenót, lu­cerna) adjunk a keverékhez. A háziállatok közül a galamb az egyetlen, amely tartós páros életet él. A fiókák neveléséről mindkét fél gondoskodik. Né­melykor az előző évi galambok ivarát csak a tavaszi napsütéses napokon lehet teljes biztonság­gal megállapítani. Molnár Ferenc 20 1993. IV. 1í ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT PERMETLÉ KÉSZÍTÉSÉHEZ

Next

/
Thumbnails
Contents