Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-03-21 / 11. szám

A RÓMAI KATEKIZMUS (Az előző számunkban közölt írás befejező része) HÁZASSÁG ELŐTTI KAPCSOLA­TOK. Sokan igényt tartanának a „ki­próbálás“ egyfajta jogára, amikor fel­merül a házasságkötés szándéka. Az emberi szeretet nem tűri a „próbát“, teljes és végérvényes odaadást köve­tel két személy között. HOMOSZEXUALITÁS. Férfiak és nők nem lebecsülhető számban mutat­nak igen erős hajlamot a homoszexua- litásra. Ezt a természetüket nem ma­guk választották; legtöbbjüknek ke­mény próbatételt jelent. Tisztelettel, részvéttel és tapintattal kell viseltetni irántuk. El kell kerülni az igazságtalan diszkriminációt. INFORMÁCIÓ. A tömegtájékoztatá­si eszközök kiválthatnak bizonyos passzivitást azoknál, akik kevésbé éberek a hallottakra és a látottakra. Az információk fogyasztói arra vágynak, hogy világos és helyes tudásra tegye­nek szert, miáltal ellenállhatnak a ke­véssé tisztességes befolyásoknak. A sajtó felelőseinek hivatásuk gyakor­lása során az igazságot kell szolgál­niuk, és a felebaráti szeretetet szem előtt tartani az információk terjeszté­sekor. ISTEN. Isten semmilyen formában nem hasonlatos az ember képére. Ő se nem férfi, se nem asszony. Isten tiszta szellem, akiben nincs hely a kü­lönböző nemek számára. Krisztus fel­támadását lehetetlen megmagyarázni a fizika törvényeinek figyelmen kívül hagyásával, és annak elismerése nél­kül, hogy személye történelmileg léte­ző volt. ISZLÁM. A megváltás szándéka ki­terjed azokra is, akik vallják a Terem­tőt, legelső helyen a muzulmánokra, akik Ábrahám hitét hirdetik, s úgy mint mi, az egy igaz és könyörületes Isten­hez imádkoznak, aki az utolsó napon az emberek bírája. KATOLIKUS EGYHÁZ. A „katoli­kus“ szó azt jelenti: egyetemes, még­pedig abban az értelemben, hogy „tel­jesség szerint való“, avagy „az egész szerint való“. KATONAI SZOLGÁLAT MEGTA­GADÁSA. A közhatalomnak méltá­nyos ítéletet kell hoznia azok eseté­ben, akik lelkiismereti okokból megta­gadják, hogy fegyvert fogjanak, mint­hogy ők vállalják azt a kötelességet, hogy más módon szolgálják a közös­séget. KORRUPCIÓ. Idegen javak jogtalan megszerzésének, vagy megtartásának minden formája, még akkor is, ha nem sérti a polgári'törvény rendelkezéseit, ellentmond a hetedik parancsolatnak: szántszándékkal megtartani kölcsönbe kapott javakat vagy elvesztett tárgya­kat; csalni a kereskedés során; mél­tánytalan munkabért adni; mások tu­datlanságára vagy kiszolgáltatottságá­ra spekulálva árakat emelni. Ugyanígy az erkölcsi törvénybe ütközik az olyan­fajta spekuláció, amely arra irányul, hogy bizonyos javak értékét mestersé­gesen túl- vagy alábecsüljék a mások kárára való haszonszerzés céljából; a korrupciónak az a formája, amely révén eltorzul azok ítélőképessége, akiknek a jog nevében döntéseket kell hozniuk; egy vállalat szociális javainak magánhasználatra való kisajátítása; a rosszul bevégzett munkák; az adó­csalás; csekkek és számlák meghami­sítása; a túlköltekezés és a pazarlás. KÖRNYEZET. A hetedik parancso­lat előírja a teremtés teljességének tiszteletben tartását. Az állatok, a nö­vények s az emberi lények valahányan az elmúlt, a jelen és a jövendőbeli emberiség közös javára szenteltettek. A világegyetem ásványi, növényi és állati erőforrásainak a felhasználása­kor nem lehet eltekinteni az erkölcsi követelmények tiszteletben tartásától. Az a hatalom, amellyel a Teremtő fel­hatalmazta az embéreket a lelketlen dolgok és a többi élőlény felett, nem abszolút; korlátozza az a felelősség, amelyet a felebarátunk életminőségé­ért éreznünk kell, beleértve az eljöven­dő generációkét is. Mindez megköve­teli a teremtés teljességének vallásos tiszteletét. LOPÁS. Nem tekinthető lopásnak, ha előre tudható az elnézés, vagy ha a nyilvánvaló és gyötrő szükség visz rá; vagyis, ha közvetlen és lényegi szükséglet (élelem, fedél, ruha) kielé­gítésének egyetlen módja mások javai­nak birtoklása és használata. MUNKA. A munka van az emberért, és nem az ember a munkáért. A munka lehetősége mindenki számára nyitva kell, hogy álljon, méltánytalan megkü­lönböztetés nélkül; férfiak és nők, egészségesek és fogyatékosok, ősho­nosok és bevándorlók számára egy­aránt. MUNKANÉLKÜLISÉG. A munkától való megfosztottság a munkanélküli­ség miatt, annak, aki elszenvedője, majdnem mindig az emberi méltósága elleni agressziót jelenti. MÁS VALLÁSOK. Az egyház elis­meri, hogy a többi vallás is - még ha sötétben tapogatózva és képzelgések formájában is - az ismeretlen, de közel levő Istent keresi, minthogy az ő akara­ta, hogy minden ember megváltassék. ÖNGYILKOSSÁG. Az öngyilkosság ellentétes az emberi lény arra való hajlamával, hogy életét megőrizze és fenntartsa. Súlyos ellentétben áll az önmagunk iránt érzett igaz szeretettel. Nem szabad elveszíteni a reményt, hogy azok is részesülnek az örök meg­váltásban, akik önkezükkel vetettek vé­get életüknek. ÖNKIELÉGÍTÉS. A maszturbáció, a paráznaság, a pornográfia, a homo­szexualitás mélységesen összeegyez­tethetetlen a szüzességgel. PROTESTÁNSOK ÉS ORTODO­XOK. Az egyház tudatában van annak, hogy számtalan oknál fogva kötve van mindazokhoz, akik meg vannak ke­resztelve, a gyönyörűséges „keresz­tény“ elnevezést viselik, akkor is, ha nem hirdetik a maga teljességében a hitet, vagy nem tartják a közösséget Péter utódával. Azok, akik hisznek Jé­zus Krisztusban, és érvényesen meg vannak keresztelve, egy bizonyos mó­don, ha tökéletlenül is, közösségben állnak a katolikus egyházzal. Ez a kö­zösség az ortodox egyházakkal olyan szoros, hogy kevés híján eléri a teljes­séget, lehetővé téve az Oltáriszentség- nek közös celebrálását. SZEMÉREM. Az érzelmeknek is van szemérme ugyanúgy, mint a testnek. Ez a szemérem tiltakozik az emberi test élvhajhász felhasználása ellen bi­zonyos publikációkban, vagy bizonyos médiák kívánalmai ellen, amelyek túl messze mennek intim, bizalmas dol­gok feltárásában. SZERVÁTÜLTETÉS. Különböző szervek átültetése erkölcsileg elfogad­hatatlan abban az esetben, ha a donor vagy az ő jogainak birtokosa nem tud­ván a dologról, nem adják beleegyezé­süket. Emberi szervek ingyenes fel­ajánlása a halál utáni átültetésre törvé­nyes és dicséretes. SZTRÁJK. A sztrájk erkölcsileg elfo­gadható, amikor egy méltányos cél kivívásának elkerülhetetlen, ha nem szükségszerű útja. Akkor válik erköl­csileg elfogadhatatlanná, ha erőszak­kal jár, vagy olyan célokért folyik, ame­lyek nem függnek közvetlenül össze a munkakörülményekkel, vagy ellenté­tesek a közjóval. SZÜLETESSZABÁLYOZÁS. A há­zasfelek jogos igénye az, hogy bizo­nyos időköz válassza el egymástól gyermekeik születését. El kell ismerni, hogy ezt az óhajukat nem az önzés diktálja, hanem a szülői felelősség. Az időnkénti önmegtartóztatás, az önmeg­figyelésen, a terméketlen időszakok figyelembe vételén alapuló születés- szabályozás megfelel az erkölcs objek­Albrecht Dürer rézmetszete tív követelményeinek. Bármiféle csele­kedet, akár a házastársi aktust meg­előzően, akár az alatt, akár pedig annak következményei kifejlődése során, ha arra irányul, vagy annak eszköze, hogy ne jöhessen létre a fogantatás, gonosz TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS. Jog­talan nem megfizetni a társadalombiz­tosítási intézményeknek a törvényes hatóságok által megállapított járulékot. TERMÉKETLENSÉG. Bátorítani kell azokat a kutatásokat, amelyek az emberi terméketlenség visszaszorítá­sára irányulnak, azzal a feltétellel, hogy azok valóban az embert szolgál­ják, az ő elidegeníthetetlen jogait, hite­les és teljes javát, összhangban Isten művével és akaratával. TESTKULTUSZ. Jóllehet az erkölcs a testi élet tiszteletét is megköveteli, nem tekinti azt abszolút értéknek. Elle­ne van az „újpogányságnak“, amely a test kultuszának előtérbe állítására irányul, mindent neki szentel, bálvá­nyozza a fizikai tökéletességet és sportsikereket. TÖBBNEJŰSÉG. A többnejűség nem egyeztethető össze az erkölcsi törvénnyel. Gyökeresen ellentétes a házassági közösséggel. A poligámiá- ban élő keresztény köteles tiszteletben tartani régebbi feleségei és gyermekei iránti kötelezettségeit. TÖRVÉNYES VÉDELEM. Az ember önmaga iránti szeretete az erkölcsiség alapvető princípiuma. Törvényes dolog másokkal tiszteletben tartatni önma­gunk jogát az élethez. Aki az életét védi, nem vádolható gyilkossággal, ak­kor sem, ha kénytelen halálos csapást mérni támadójára. TUDOMÁNY. A világmindenség és az ember eredetének kérdése számos olyan tudományos vizsgálatnak tárgya, amely jelentősen gazdagította ismere­teinket a kozmosz koráról és kiterjedé­séről, az élő formák kialakulásáról, az ember megjelenéséről. Ezek a felfede­zések a Teremtő nagyságának még teljesebb csodálatára ösztönöznek, s arra, hogy hálát adjunk neki minden művéért, és mindazon értelemért és bölcsességért, amellyel a tudósokat és a kutatókat felruházta. TULAJDON. Kezdetben Isten az emberiség közös irányítása alá helyez­te a Földet és annak minden kincsét. A munkával szerzett, örökségbe vagy adományként kapott magántulajdon nem szüntette meg a Földnek az em­beriség javára történt eredeti adomá­nyát. A javak egyetemessége továbbra is elsőrendű, akkor is, ha a közjó előmozdítása megköveteli a magántu­lajdon, az ahhoz való jog és az azzal való élés tiszteletét. VALLÁSSZABADSÁG. A vallás kérdésében senki nem lehet arra kényszeríteni, hogy önmaga lelkiisme­rete ellen cselekedjék, sem megtiltani, hogy bizonyos jogszerű korlátok között csak a lelkiismerete szerint cseleked­jék mind a nyilvános, mind a magán­életben, akár egyedül, akár közös­ségben. ZSIDÓSÁG. A Szentírás egy része az Ótestamentum, amit nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. Az Ótestamen­tum könyveit az Istenség inspirálta, és azok örökérvényűek, minthogy az Ószövetség soha nem veszíti érvé­nyét. Számot vetve azzal a ténnyel, hogy bűneink felérnek magához Krisz­tushoz, az egyház valamennyi keresz­tény bűnéül felrója a legsúlyosabb fele­lősséget Krisztus szenvedéseiért, azt a felelősséget, amelyet azok túl gyax- ran hárítanak kizárólag a zsidókra. 1993. III. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents