Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-03-21 / 11. szám

A RÓMAI KATEKIZMUS

(Az előző számunkban közölt írás befejező része)

HÁZASSÁG ELŐTTI KAPCSOLATOK. Sokan igényt tartanának a „kipróbálás“ egyfajta jogára, amikor felmerül a házasságkötés szándéka. Az emberi szeretet nem tűri a „próbát“, teljes és végérvényes odaadást követel két személy között.

HOMOSZEXUALITÁS. Férfiak és nők nem lebecsülhető számban mutatnak igen erős hajlamot a homoszexua- litásra. Ezt a természetüket nem maguk választották; legtöbbjüknek kemény próbatételt jelent. Tisztelettel, részvéttel és tapintattal kell viseltetni irántuk. El kell kerülni az igazságtalan diszkriminációt.

INFORMÁCIÓ. A tömegtájékoztatási eszközök kiválthatnak bizonyos passzivitást azoknál, akik kevésbé éberek a hallottakra és a látottakra. Az információk fogyasztói arra vágynak, hogy világos és helyes tudásra tegyenek szert, miáltal ellenállhatnak a kevéssé tisztességes befolyásoknak. A sajtó felelőseinek hivatásuk gyakorlása során az igazságot kell szolgálniuk, és a felebaráti szeretetet szem előtt tartani az információk terjesztésekor.

ISTEN. Isten semmilyen formában nem hasonlatos az ember képére. Ő se nem férfi, se nem asszony. Isten tiszta szellem, akiben nincs hely a különböző nemek számára. Krisztus feltámadását lehetetlen megmagyarázni a fizika törvényeinek figyelmen kívül hagyásával, és annak elismerése nélkül, hogy személye történelmileg létező volt.

ISZLÁM. A megváltás szándéka kiterjed azokra is, akik vallják a Teremtőt, legelső helyen a muzulmánokra, akik Ábrahám hitét hirdetik, s úgy mint mi, az egy igaz és könyörületes Istenhez imádkoznak, aki az utolsó napon az emberek bírája.

KATOLIKUS EGYHÁZ. A „katolikus“ szó azt jelenti: egyetemes, mégpedig abban az értelemben, hogy „teljesség szerint való“, avagy „az egész szerint való“.

KATONAI SZOLGÁLAT MEGTAGADÁSA. A közhatalomnak méltányos ítéletet kell hoznia azok esetében, akik lelkiismereti okokból megtagadják, hogy fegyvert fogjanak, minthogy ők vállalják azt a kötelességet, hogy más módon szolgálják a közösséget.

KORRUPCIÓ. Idegen javak jogtalan megszerzésének, vagy megtartásának minden formája, még akkor is, ha nem sérti a polgári'törvény rendelkezéseit, ellentmond a hetedik parancsolatnak: szántszándékkal megtartani kölcsönbe kapott javakat vagy elvesztett tárgyakat; csalni a kereskedés során; méltánytalan munkabért adni; mások tudatlanságára vagy kiszolgáltatottságára spekulálva árakat emelni. Ugyanígy az erkölcsi törvénybe ütközik az olyanfajta spekuláció, amely arra irányul, hogy bizonyos javak értékét mesterségesen túl- vagy alábecsüljék a mások kárára való haszonszerzés céljából; a korrupciónak az a formája, amely révén eltorzul azok ítélőképessége, akiknek a jog nevében döntéseket kell hozniuk; egy vállalat szociális javainak magánhasználatra való kisajátítása; a rosszul bevégzett munkák; az adócsalás; csekkek és számlák meghamisítása; a túlköltekezés és a pazarlás.

KÖRNYEZET. A hetedik parancsolat előírja a teremtés teljességének tiszteletben tartását. Az állatok, a növények s az emberi lények valahányan az elmúlt, a jelen és a jövendőbeli emberiség közös javára szenteltettek. A világegyetem ásványi, növényi és állati erőforrásainak a felhasználásakor nem lehet eltekinteni az erkölcsi követelmények tiszteletben tartásától. Az a hatalom, amellyel a Teremtő felhatalmazta az embéreket a lelketlen

dolgok és a többi élőlény felett, nem abszolút; korlátozza az a felelősség, amelyet a felebarátunk életminőségéért éreznünk kell, beleértve az eljövendő generációkét is. Mindez megköveteli a teremtés teljességének vallásos tiszteletét.

LOPÁS. Nem tekinthető lopásnak, ha előre tudható az elnézés, vagy ha a nyilvánvaló és gyötrő szükség visz rá; vagyis, ha közvetlen és lényegi szükséglet (élelem, fedél, ruha) kielégítésének egyetlen módja mások javainak birtoklása és használata.

MUNKA. A munka van az emberért, és nem az ember a munkáért. A munka lehetősége mindenki számára nyitva kell, hogy álljon, méltánytalan megkülönböztetés nélkül; férfiak és nők, egészségesek és fogyatékosok, őshonosok és bevándorlók számára egyaránt.

MUNKANÉLKÜLISÉG. A munkától való megfosztottság a munkanélküliség miatt, annak, aki elszenvedője, majdnem mindig az emberi méltósága elleni agressziót jelenti.

MÁS VALLÁSOK. Az egyház elismeri, hogy a többi vallás is - még ha sötétben tapogatózva és képzelgések formájában is - az ismeretlen, de közel levő Istent keresi, minthogy az ő akarata, hogy minden ember megváltassék.

ÖNGYILKOSSÁG. Az öngyilkosság ellentétes az emberi lény arra való hajlamával, hogy életét megőrizze és fenntartsa. Súlyos ellentétben áll az önmagunk iránt érzett igaz szeretettel. Nem szabad elveszíteni a reményt, hogy azok is részesülnek az örök megváltásban, akik önkezükkel vetettek véget életüknek.

ÖNKIELÉGÍTÉS. A maszturbáció, a paráznaság, a pornográfia, a homoszexualitás mélységesen összeegyeztethetetlen a szüzességgel.

PROTESTÁNSOK ÉS ORTODOXOK. Az egyház tudatában van annak, hogy számtalan oknál fogva kötve van mindazokhoz, akik meg vannak keresztelve, a gyönyörűséges „keresztény“ elnevezést viselik, akkor is, ha nem hirdetik a maga teljességében a hitet, vagy nem tartják a közösséget Péter utódával. Azok, akik hisznek Jézus Krisztusban, és érvényesen meg vannak keresztelve, egy bizonyos módon, ha tökéletlenül is, közösségben állnak a katolikus egyházzal. Ez a közösség az ortodox egyházakkal olyan szoros, hogy kevés híján eléri a teljességet, lehetővé téve az Oltáriszentség- nek közös celebrálását.

SZEMÉREM. Az érzelmeknek is van szemérme ugyanúgy, mint a testnek. Ez a szemérem tiltakozik az emberi test élvhajhász felhasználása ellen bizonyos publikációkban, vagy bizonyos médiák kívánalmai ellen, amelyek túl messze mennek intim, bizalmas dolgok feltárásában.

SZERVÁTÜLTETÉS. Különböző szervek átültetése erkölcsileg elfogadhatatlan abban az esetben, ha a donor vagy az ő jogainak birtokosa nem tudván a dologról, nem adják beleegyezésüket. Emberi szervek ingyenes felajánlása a halál utáni átültetésre törvényes és dicséretes.

SZTRÁJK. A sztrájk erkölcsileg elfogadható, amikor egy méltányos cél kivívásának elkerülhetetlen, ha nem szükségszerű útja. Akkor válik erkölcsileg elfogadhatatlanná, ha erőszakkal jár, vagy olyan célokért folyik, amelyek nem függnek közvetlenül össze a munkakörülményekkel, vagy ellentétesek a közjóval.

SZÜLETESSZABÁLYOZÁS. A házasfelek jogos igénye az, hogy bizonyos időköz válassza el egymástól gyermekeik születését. El kell ismerni, hogy ezt az óhajukat nem az önzés diktálja, hanem a szülői felelősség. Az időnkénti önmegtartóztatás, az önmegfigyelésen, a terméketlen időszakok figyelembe vételén alapuló születés- szabályozás megfelel az erkölcs objekAlbrecht Dürer rézmetszete

tív követelményeinek. Bármiféle cselekedet, akár a házastársi aktust megelőzően, akár az alatt, akár pedig annak következményei kifejlődése során, ha arra irányul, vagy annak eszköze, hogy ne jöhessen létre a fogantatás, gonosz

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS. Jogtalan nem megfizetni a társadalombiztosítási intézményeknek a törvényes hatóságok által megállapított járulékot.

TERMÉKETLENSÉG. Bátorítani kell azokat a kutatásokat, amelyek az emberi terméketlenség visszaszorítására irányulnak, azzal a feltétellel, hogy azok valóban az embert szolgálják, az ő elidegeníthetetlen jogait, hiteles és teljes javát, összhangban Isten művével és akaratával.

TESTKULTUSZ. Jóllehet az erkölcs a testi élet tiszteletét is megköveteli, nem tekinti azt abszolút értéknek. Ellene van az „újpogányságnak“, amely a test kultuszának előtérbe állítására irányul, mindent neki szentel, bálványozza a fizikai tökéletességet és sportsikereket.

TÖBBNEJŰSÉG. A többnejűség nem egyeztethető össze az erkölcsi törvénnyel. Gyökeresen ellentétes a házassági közösséggel. A poligámiá- ban élő keresztény köteles tiszteletben tartani régebbi feleségei és gyermekei iránti kötelezettségeit.

TÖRVÉNYES VÉDELEM. Az ember önmaga iránti szeretete az erkölcsiség alapvető princípiuma. Törvényes dolog másokkal tiszteletben tartatni önmagunk jogát az élethez. Aki az életét védi, nem vádolható gyilkossággal, akkor sem, ha kénytelen halálos csapást mérni támadójára.

TUDOMÁNY. A világmindenség és az ember eredetének kérdése számos olyan tudományos vizsgálatnak tárgya,

amely jelentősen gazdagította ismereteinket a kozmosz koráról és kiterjedéséről, az élő formák kialakulásáról, az ember megjelenéséről. Ezek a felfedezések a Teremtő nagyságának még teljesebb csodálatára ösztönöznek, s arra, hogy hálát adjunk neki minden művéért, és mindazon értelemért és bölcsességért, amellyel a tudósokat és a kutatókat felruházta.

TULAJDON. Kezdetben Isten az emberiség közös irányítása alá helyezte a Földet és annak minden kincsét. A munkával szerzett, örökségbe vagy adományként kapott magántulajdon nem szüntette meg a Földnek az emberiség javára történt eredeti adományát. A javak egyetemessége továbbra is elsőrendű, akkor is, ha a közjó előmozdítása megköveteli a magántulajdon, az ahhoz való jog és az azzal való élés tiszteletét.

VALLÁSSZABADSÁG. A vallás kérdésében senki nem lehet arra kényszeríteni, hogy önmaga lelkiismerete ellen cselekedjék, sem megtiltani, hogy bizonyos jogszerű korlátok között csak a lelkiismerete szerint cselekedjék mind a nyilvános, mind a magánéletben, akár egyedül, akár közösségben.

ZSIDÓSÁG. A Szentírás egy része az Ótestamentum, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Ótestamentum könyveit az Istenség inspirálta, és azok örökérvényűek, minthogy az Ószövetség soha nem veszíti érvényét. Számot vetve azzal a ténnyel, hogy bűneink felérnek magához Krisztushoz, az egyház valamennyi keresztény bűnéül felrója a legsúlyosabb felelősséget Krisztus szenvedéseiért, azt a felelősséget, amelyet azok túl gyax- ran hárítanak kizárólag a zsidókra.

1993. III. 21.