Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-17 / 2. szám
„Januárban megadom“ * Januártól új törvények szerint adózunk. Mivel a legtöbbünk alkalmazottként dolgozik valahol, mindenkit az érdekel, a jövedelemadóról szóló törvény mely paragrafusa szerint adózik, magyarán: adó fejében mit vonnak le fizetéséből. Ezt az adót a szövetségi gyűlés múlt év április végén jóváhagyott, a Törvénytár 286-os számú törvénye szabályozza. Két fő adófajtát, a természetes illetve a jogi személyek jövedelem- adóját szabályozzák a paragrafusai, melyek közül a 2.-16. § vonatkozik a természetes személyekre, így „alkalmazottunkra“ is. A törvény értelmében az 1992-es évi decemberi béreket még a múlt év végén hatályos törvények értelmében adóztatják, amennyiben az elszámolási időszak január 25-ével zárul. Az adóztatható bér természetesen nem tartalmazza majd az adómentes tételeket és azokat a jövedelmeket sem, amelyeket már megadóztattak valamilyen formában. Új elem a bérek megadóztatásában a biztosítási járulék, amelyet az alkalmazott fizet; Szlovákiában az alapfizetés 11 százalékát teszi majd ki ez az összeg (ebből 1 százalék az alapra kerül). Fontos tudnivaló a béradókkal kapcsolatban is, hogy az adófizető kora a jövőben már nem játzsik szerepet az adó kiszámításában, akárcsak az sem, hogy az adózó nő-e vagy férfi. Ezek az adózási kitételek is annak a filozófiának a jegyében születtek, melyek szerint minden jövedelmet azonos alapelvek szerint kell megadóztatni, a szociális szempontokat a törvény az adókedvezményekkel érvényesíti. A bérből az adóelőleg kifizetésének kiszámításához a biztosítási járulék (11 %), a 20 400 korona éves megadózatlan jövedelem minden személy esetében azonos, a kivételeket a törvény ugyancsak pontosan ismerteti, s a szóban forgó összeg 1/12 részét vonják le a havi bérből (1700 koronát), Szlovákiában az alkalmazottak esetében közlekedésre 200 (ameny- nyiben a munkahelyre utazás 30 kilométerig történik), illetve 300 koronát (amennyiben az alkalmazott naponta 30 kilométeren felüli távolságról utazik a munkahelyére) vonnak le, s az így kapott összeg képezi tulajdonképpen az adóalapot. Lássuk a példákat, amelyek bizonyára minden magyarázó szövegnél többet mondanak az érdekelteknek: Az adófizető nőtlen il- WM letve hajadon, gyermektelen, bruttó havi keresete 12 ezer korona (egyéb jövedelme nincs) A havi adóelőleg kiszámítása: 12 000- 1 320 (11 % biztosítás).- 200 (közlekedésre)- 1 700 (az alapvetően megadózatlan tétel, a 20 400 korona 1/12 része) 8 780.- = 8 800 (felkerekítve 100-ra); ebből a 15% = 1 320 korona. A havi adóelőleg tehát a fenti példa esetében = 1320 korona. Az adófizető kérheti az éves elszámolást, amely a következőképpen történik: 144 000 (12 000x12)-15 840 (1320x12)- 2 400 (közlekedésre)-20 400 (a megadózatlan tétel) 105 360 = 105 300 (az éves összegnél lefelé kerekítünk, 100-asra) Adóelőírás: 105 300 = 9000.- + 20% a 45 300 koronából = 9000 + 9060 = 18 060.18 060 - (tehát ennyi az éves adóösszeg)-15 840 - (az előlegként megfizetett adó) 2 220-, vagyis az illető eny- nyivel többet fizet adókiegyenlítés címén az év lezárásakor. ■MM Az adófizető nős, Hm évente 20 000 koronánál többet kereső felesége van, a közös háztartásban két kiskorú gyermekről gondoskodnak. Az illető rendszeres havi jövedelme: 7000 korona. A havi adóelőleg kiszámítása: 7 000- 770-(11 % bizt. hozzájárulás)- 200 - (közlekedésre)-1 700 - (a megadózatlan tétel) -1 500.- a két gyerekre (2x1/ 12 a 9000 koronából, amely a gyermekenkénti évente leszámítható adómentes ösz- szeg) 2 830.- = 2 900 - ; ebből az adóelőleg: 435vagyis adóként ennyit vonnak le az illető havi fizetéséből. A havi tiszta jövedelem a következőképpen számítható ki: 7000- - 770- - 435= 5795.-----vagyis ennyi lesz a fizetési borítékban. Az éves elszámolás az első példában ismertetetthez hasonló módon számítható ki, s megkaphatjuk, mennyivel többet, illetve kevesebbet vonnak le az év végén fizetésünkből; a mi adófizetőnk esetében 135 korona az előlegként befizetett többlet, vagyis ennyivel fizet majd kissebb adót az év végén. Elvált nő, aki két kis- korú gyermekről gondoskodik, havi bevétele: 4800 korona. Adóelőlegét a következőképpen számíthatja ki: 4 800.- 528.- (biztosítás)- 200.- (közlekedésre)-1 700 - (a megadózatlan tétel) -1 500.- (a két gyermekre) 872-= 900.-; ennek a 15 százaléka, vagyis a havi adóelőleg ösz- szege: 135 korona. Példánk szereplője tehát: 4 800.— 528.- - 135 - = 4 137 koronát talál majd fizetési borítékjában. Az év végén 60 koronát kap vissza befizetett adóelőlegéből. Adófizetőnk elvált, egy gyermekre fizet tartási díjat, részleges rokkant, rendszeres havi bevétele: 4500 korona. Havi adóelőlegének a kiszámítása: 4 500.- 495- 200.-1 700.- 500-(a részi, rokkantságért leszámítható tétel, az évi 6000 korona 1/12 része) 1 605 - = 1 700.-, ennek a 15 százaléka: 255 korona, vagyis ez a havi adóelőleg összege. Az éves elszámoláskor adófizetőnk 180 koronát kap vissza az év közben befizetett adóelőlegből. B9 Özvegy, öregségi nyugdíjat kap - havi 1600 koronát -, saját havi keresete pedig 5000 korona. Adóelőlegét a következőképpen számíthatja ki; 5 000- 550.-200 4 250 = 4 300; ennek a 15 százaléka - 645 korona, vagyis ez a havi adóelőleg. Az éves elszámolás: 60 000- 6 600.- 2 400- 1 200 - (a megadózatlan öszszeg, az éves nyugdíj és a 20 400 korona közötti különbség) 49 800 (ebből a 15% - 7470; vagyis 270 koronát visszakap befizetett adóelőlegéből.) Reméljük, a fenti példák közül ki-ki megtalálja a magára vonatkozót, s kiszámítja, milyen adóelőleget hell fizetnie. -pgHOGYAN ADÓZNAK MÁS ORSZÁGOKBAN? Olaszország Franciaország Spanyolország Németország Írország Ausztria Görögország Dánia 69,6 |-----Ja pán 55,0 | ..........Ho llandia 60,0 Belgium 60,0---------^ ^ —J 52,0 1 50,0 50,0 .'V Svájc 40,9 I------------------------1 Po rtugália 40,0 Anglia 40,0 Egyesült Államok 36.2 t— Január elsejétől új adótörvények érvényesek Szlovákiában is. Mellékelt grafikonunkon bemutatjuk, hogyan adóznak a világ más országaiban. A táblázatból kiderül, hogy legmagasabb adót a dánok fizetnek, legalacsonyabbat pedig az amerikaiak. Meg kell említeni, hogy azokban a nyugati országokban, ahol a mienktől is magasabb az adó, a szociális juttatások az adószintűktől jóval magasabbak. EGY BARÁTI SEGÍTSÉG KESERŰ TÖRTÉNETE A történet, amelyet az alábbiakban - egyelőre happy end nélkül - elmesélünk, még valamikor 1977- ben kezdődött. Két, a húszas éveik legelején álló fiatalember: Anger- mayer István és Horváth István akkor még a legjobb barátságban volt egymással. Mindketten ugyanazon a munkahelyen; a hodosi szövetkezetben dolgoztak, ugyanabban a beosztásban - mint állatgondozók, így aztán természetes volt, hogy miután a frissen nősült H. István úgy döntött, felveszi a harmincezer koronás ifjúházas-kölcsönt, barátját és munkatársát kérte meg, vállaljon kezességet. Angermayer István el ip vállalta, mint ahogy nyilvánvalóan bárki ezt tette volna a helyében. Röviddel ezután, ahogy mondani szokás, mindkettőjüket másfelé sodorta az élet. A. István Csécsénpa- tonyban fogott neki családi háza építésének, H. István Pozsonyszőlő- sön (Vajnory) telepedett le. Évek teltek el amíg újra hírt hallottak egymásról. Olyan hírt, hogy a régi barátságot egy pillanat alatt elfújta a szél. xxx- Nem akartam hinni a szememnek - mondja Angermayer István -, amikor megkaptam a felszólítást: mint kezes, köteles vagyok Horváth István kölcsönének maradékát törleszteni, mivel a nevezett már hosz- szabb ideje nem fizet. Ez a „maradék“ a kölcsön összegének csaknem a kétharmada volt: egészen pontosan 19 153 korona! Mindez még 1982-ben történt. Ekkor kezdődött az a hercehurca, aminek tulajdonképpen a mai napig sincs vége, s amely 21 és fél ezer koronámba került. Egész dossziém van róla, mégsem mentem semmire. - Előhúz a vitrin mélyéről egy vaskos aktacsomót, akkurátusán elrendezve a dátumok szerint. Miközben az egyik iratot a másik után olvasgatom, a házigazda alig leplezett indulattal idézi fel még egyszer az eseményeket.- Szó nélkül elkezdtem a kölcsön törlesztését, elvégre kezes voltam. Közben arra gondoltam: a régi barátom majd csak jelentkezik, és megmagyaráz mindent, valahogy ilyesféleképpen: Ne haragudj, pajtás, olyan helyzetbe kerültem, hogy nem tudok fizetni, ha talpraállok, mindent elrendezek. Csakhogy nem történt semmi; illetve csak annyi, hogy szépen, apránként visszafizettem én az egész hátralékot, a kamatjával együtt! H. István pedig, miután mégiscsak felkerestem, egyszerűen nem volt hajlandó tárgyalni velem. Azt mondta: ha továbbra is háborgatni merem, csendőrökkel vitet el! Ekkor fordultam a bírósághoz: itt az eredmény, tessék! Átfutom a dunaszerdahelyi járás- bíróság 1990. áprilisi keltezésű döntését: A. István követelését jogosnak ítéli meg. A probléma csak ott volt, hogy a „kötelezett személy“ a füle botját sem mozdította. Következett a fellebbezés, az ügy kerületi szintű tárgyalása, amely tömören fogalmazva pontosan ugyanilyen eredménnyel járt. A. István jogi képviselője időközben levélben tudatta H. I. munkaadójával, hogy alkalmazottjának milyen pénzbeli kötelezettsége van, s egyben felkérte őt a törlesztés bérlevonás formájában történő biztosítására. A magáncég jogászának válasza: ilyen nevű személy nem dolgozik náluk, és korábban sem dolgozott. A. Istvánék következő lépése: felkérték a kerületi bíróságot, rendelje el H. I. ingóságainak számbavételét, és ezek eladásával kötelező öt tartozása megfizetésére. A felmérés eredménye: H. I. nevén semmit sem találtak, minden ingóság hivatalosan a második felesége tulajdonát képezte. Ezt már A. István fűzte hozzá, mert a felmérés eredményéről küldött hivatalos bírósági leiraton mindössze annyi áll, hogy az „sikertelen“ volt. A huzavona tárgyát képező összeg mellesleg időközben a perköltségeknek köszönhetően 21 427 koronára növekedett. Újabb lépés, amelyet már nyilvánvalóan a kétségbeesés su- gallt: levél a Szlovák Köztársaság Igazságügyminisztériumának. Ekkor már 1991 áprilisát írjuk. Válasz másfél hónap múlva: „Az ügyet átutaltuk a Pozsonyi Városi Bíróságnak.“ Ennyi és nem több.- Úgy látszik, az egyszerű munkásember még mindig nem tudja kiharcolni az igazát ebben az országban - rakja vissza keserűen az iratokat A. István. - Megmondom magának őszintén, belefáradtam az egészbe, meg különben sincs már hová fordulnom. Ezért, amikor megkaptam ezt, ni - lobogtatja meg még egyszer az igazságügyminisztérium kétmondatos levelét, mielőbb visz- szatenné a többi közé - feladtam. És elkönyveltem, hogy ilyen barátom volt. xxx Horváth István pozsonyszőlősi emeletes háza még amúgy „félkészen": bevakolatlanul, testetlen teraszráccsal, ideiglenes drótkerítése mögött áll. Lakni azonban már lakják, ahogy az utcára kiszűrődő hangok elárulják. Az építkezés rendetlenségének minden jegyét magán viselő udvaron zárt szekrényű Avia tehergépkocsi parkol; ajtajára pufók malac van festve. Mint rövidesen megtudom, ez a házigazda legújabb mesterségének címere: maszek hentesként dolgozik, s természetesen az Avia is az övé. Jövetelem célját megtudva elkomorul az arca, és továbbra sem nyitja résnyinél szélesebbre a konyhaajtót:-Nézze, én megmondtam a Pistának, hogy legyen egy kicsit türelemmel, mert momentán rosszul állok anyagilag. Mihelyt összeszedem magam valamelyest, megadom a tartozásomat. De ő nem volt hajlandó várni: rögtön szaladt a bíróságra... - Bár nem A. I. szószólójaként jöttem, igazságot tenni még kevésbé, mégis kénytelen vagyok Horváth urat emlékeztetni, hogy annak a „momentán" állapotnak, akárhogy is nézzük, idestova már több mint tíz éve. Ennél többre azonban nem jutunk. Illetve - a végén mégis. Amikor ugyanis már a sokadik kérdésemre kapom a kitérő választ, és világosan látom, nem állok messze attól, hogy a házigazda bevágja az orrom előtt az ajtót, akaratlanul is kijön belőlem: - Uram, ahogy elnézem, magának nem megy rosszul. Miért nem adja meg hát azt a nyamvadt húszezret, már csak a békességre meg az egykori barátságra való tekintettel is!? Magam is meglepődtem késedelem nélküli válaszán: - Megmondhatja neki, hogy januárban megadom.-Tényleg? Ezt meg is írhatom?- Nyugodtan megírhatja. Januárban megadom. Vas Gyula <1 6 1993. I. 17. if ail mean Aki ráfizetett a jószívűségére A szerző felvétele
