Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-01-17 / 2. szám
Vasárnap 1993. január 17. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 07.25, nyugszik 16.13 Kö- zép-Szlovákia: 07.32 nyugszik 16.20 Nyugat- Szlovákia: 07.38, nyugszik 16.26 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 02.43, nyugszik 11.38 Közép-Szlovákia: 02.50, nyugszik 11.45 Nyugat- Szlovákia: 02.56, nyugszik 11.51 órakor Névnapjukon szeretettel köszöotjük ANTAL, ANTÓNIA - NATASA valamint Aszter, Oros nevű kedves olvasóinkat • ANTAL - római Antonius nemzetségnév rövidüléséből keletkezett. Jelentése talán: herceg, fejedelem, elöljáró. • ANTÓNIA - az Antonius latinos nöiesítése. Már csütörtökön kapható az újságárusoknál! A VASÁRNAP következő. 32 oldalas szamának tartalmából: EGYNYELVŰ, EGYHITÚ KIS FALU Petröci Bálint zsemléd riportja VÉSZHARANG NÉHÁNY NARKÓS MIATT? Péterfi Szonya riportja ausztriai alkohol- és drogelvonóból OKTATÁSI RENDSZERÜNK - MADÁRTÁVLATBÓL Lanstyák István cikke MICHAEL KR0PF ÚTJAI Szabó G. László írása BOSZORKÁNYTANYA Miriam Waddlngton novellája v TIZENHAT OLDALAS RÁDIÓ-ÉS TÉVÉMŰSOR MEGFEJTÉSEK A 18. oldalról Házi szemtoma A C betűvel jelölt ház A 20. oldalról Melyik váza törött össze? Az 5. számú BIZTOS, AMI BIZTOS F. Spácil felvétele HONNAN ERED A HÓNAPOK NEVE? A rómaiak az év első hónapját a kétarcú istenről, Janusról nevezték el. Ő oltalmazta az örjárókat, a kapukat. Templomának ajtaja háború esetén nyitva volt, mert ö őrködött a béke és a háború, a kezdet és a vég felett. Január 20-ig a Bak csillagképében vándorol a Nap, és 21-én lép át a Vízöntőbe. A nyelvújítás lázában Barczafalvi Szabó Dávid (1752-1828) a hónapoknak is új nevet adott, így lett a január „Zuzoros". Ő alkotta meg a kalendárium helyébe a „naptár“ szavunkat. Ez meghonosodott, a hónapok neve viszont csak nyelvi érdekesség maradt. Meglepő, hogy a francia forradalom hónapnevei mennyire megközelítik Szabó Dávid elnevezéseit. Náluk a december-januári forduló neve: „Nívósé“, azaz „Havas“ volt. Januárban sok helyen divatos a „ téltemetés", amelynek egyik változata az, hogy a falu végén eltemetik. Időjós rigmus januárra: Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince, gabonával pajta, csűr, Mihály így jó édes bort szűr. Január elsejével a világ nem minden táján az 1993-as év kezdődött. A felkelő nap országában, Japánban például 2653-at írnak. A mohamedánok pedig június 20-ig az 1413. évet tapossák. A zsidó kalendárium szeptember 15-én az 5457. évet kezdi. A legrégibb időszámítás azonban a bizánci kalendárium szerint történik, amely szeptember 14-ével a 7502. évet kezdi. Mi azonban 1993-at írunk. Vessünk egy pillantást arra, hogyan is alakult ki naptárunk. A történetírás Krisztus előtt 700-ban említ először naptárt. Az ókori Rómában, 20, 30, 35 és még ennél is több napból állt egy hónap, egy év pedig 10 hónap volt. Numa Pompilius, Róma második uralkodója csillagászattal is foglalkozott és kiszámította, hogy a hold- és a napév között 11 nap a különbség, amit minden második év februárja után egy szököhónappal iktatott be a naptárba. Julius Caesar 365 és negyed napban állapította meg az év hosszát, de hogy ezeket a negyed napokat eltüntesse, minden néggyel osztható évet szökőévvé nyilvánított és ezek 366 napból álltak. 1583-ban került sor a máig érvényben levő naptár reformjára. A tudósok ugyanis kiszámították, hogy a Föld a Nap körül 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc alatt kering, ami 11 perc és 14 másodperccel rövidebb, mint ahogy Julius Caesar kiszámította. A következő reformer 13. Gergely pápa volt, aki úgy rendelkezett, hogy továbbra is minden néggyel osztható évszám legyen szökőév. Szökőnapnak február 24-ét jelölte ki a korábbi 29 helyett. A Gergely-naptár elfogadása elég bonyolult folyamat volt. Az olaszok, spanyolok és portugálok azonnal elfogadták, a lengyelek, magyarok négy évvel később. Azonban Németország csak 1699-ben, Anglia pedig 1752-ben tért át a Gergely-naptár használatára. A görögkeleti vallású országok, mint Szerbia, Bulgária, Oroszország ragaszkodtak ősi naptáraikhoz és 1916-1918-ban vezették be az új rendszert. A jelenleg érvényes Gergely-naptár sem tökéletes, bár 400 éve használja a világ. Változó napszámai, töredékhetei arra késztették a második világháború után a népszövetséget, majd később az ENSZ-et, hogy alakítsanak ki egységes világnaptárt. Ez 13 hónapból állna, egy-egy hónap pedig 28 napos volna, a szökőév meghagyása mellett. A világnaptárral foglalkozó bizottságok azonban az egyházak ellenállásába ütköztek és marad a Gergely-naptár, vagyis 1993- at írunk. (sz.) FIZESSEN ELŐ A VASÁRNAPRA - MINDEN HÉTEN HÁZHOZ VISZIK Negyedévi előfizetés a hetek számától függően 66-tól 77 koronáig. A kitöltött megrendelőlapot adja le a postán, vagy adja oda a postai kézbesítőnek. MEGRENDELŐLAP OBJEDNAVKA TLAÓE V PREDPLATNOM Az előfizető nyilvántartási száma: Evidenőné őislo predplatiteía - platiteía sústredeného inkasa: rn mint □ Az újság címe \ Názov dennika - őasopisu Példányszám Poőet Lapszám - kézbesítés kezdete dátum zaőatie dodávky Katalógusszám Katalógové őíslo (vyplnuje PNS) VASÁRNAP Az előfizetett lapot az alábbi címre küldjék: Predplatené vytlaőky dodajte na adresu: ............................ Név, c ím (szervezet): Menő a priezvisko (názov orgamzácie): ............................ házs zám emelet: lakásszám: ö. domu:..................poschodie:....................6. bytu: . A m egrendelő száma: ...................... Cislo odberateía: utc a: ................................ulica:................... po stahivatal: _ .. dodáv. posta: í Az előfizető aláírása Podpis predplatiteía a határok nélküli Európáról Mégis valóra vált a régi álom. Az Európai Közösség tucatnyi országa között lényegében megszűntek a határok. A térképek csupán azt jelzik, bogy a történelem folyamán kialakult vonalak másik oldalán egy másik nép él. Azonban 350 millió európai számára teljesen szabaddá vált a mozgás, a határon nincsenek sorompók, vámosok, nincs útlevél- kezelés. Az emberek oda mennek munkát vállalni, tanulni, kereskedni, szórakozni, ahol az nekik a legmegfelelőbb, ott telepednek le és vásárolnak házat, telket, gyárat, ahol jobban boldogulhatnak. Teljesen szabad az áru, a pénz mozgása, nincs devizakihágás, tiltott határátlépés, a határon nem nyittatják ki a csomagtartódat, nem néznek bele a pénztárcádba. Nálunk a tömegkommunikáció agyonhallgatta ezt a fantasztikus folyamatot, sőt a népszavazások idején illúziónak minősítette az előkészületeket. Ez érthető is, hisz nálunk és a Balkánon 19. századbeli szinten folyik a vádaskodás, sőt háborúskodás a nemzeti határokról. A szerbek fegyverrel próbálják megakadályozni, hogy népük egy- harmada más, függetlenné vált országok határai mögé jusson. Románia és sajnos Szlovákia egyes politikusai is un os untalan a trianoni határok sérthetetlenségét ismételgetik, két testvémép, a csehek és a szlovákok most állítják fel a határköveket, vámsorompókat. Egész korszakkal lemaradtunk Európa mögött. Politikusaink igyekeznek elhitetni a közvéleménnyel, hogy egy-két év és felvesznek bennünket az Európai Közösségbe, közben a múlt századbeli nemzeti elszigetelődés módszereivel igyekeznek nemzeti államot teremteni, kire- keszteni a nemzetiségeket, másodrendű állampolgárokká degradálni azokat, akik nem az uralkodó nemzet anyanyelvével születtek. A jószomszédi kapcsolatokról puffogta- tott frázisokat naponta ütik agyon a gyanúsítgatásoktól teli hazafias nyilatkozatok. Nem tudom megérteni, hogy két testvémép, amely történelme során mindig együtt élt, most a határai mögé zárkózik, miközben az oly sok viszályt, két világháborút ellenségként megélt németek és franciák megnyitják egymás előtt határaikat. Az ilyen lépésre szerintem a Szlovák Köztársaságban csak egy teljesen új politikusi generáció lesz képes. A „szocializmusban“ nevelkedett gárda ideje lejárt. Az európai távlatok új politikát követelnek, amelyet a jelenlegi vezetés a legnagyobb jóindulattal sem képes valóra váltani. Ha nem lesz megújulás minden szinten, ha az emberi értékek kritériumának első követelménye a nemzeti hovatartozás marad, ha legközvetlenebb szomszédainkkal nem próbálkozunk az Európában már valóra váltott szabadság és demokrácia meghonosításával, földrészünk perifériáján fogunk vegetálni, a nemzeti nosztalgiák kétes mámorában. Világéletemben utáltam a határokat. Nemcsak azért, mert mindig elfogtak a fináncok, amikor az ötvenes években gyakran szöktem át, hogy magyarul tanulhassak, hanem mindig valami vészjóslót sejttettek a határincidensek, határvillongások, határviták, határkiigazítások. Az ilyesmi mindig a népek közötti megértést mérgezte. Az az út, amelyen Európa 12 országa január elsején elindult, a mi régiónk nemzetiségei számára is több mint reménysugár. Üdvözöllek határok nélküli Európa! Bízom benne, hogy minél hamarabb átléped a szlovák határokat is. Szűcs Béla 1 2 1993. I. 17. ÚBUJBSBfl
