Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-02-28 / 8. szám
r 1 % Szerkeszti: Pomichal Richard FAJTÁK TÁRSÍTÁSA II. Szőlőfajták Egerből Novo-Eger 1. (Zalagyöngye x Kazacska): közepes növekedési erélyű, jó fagytűrő képességű fehér borszőlő fajta. Fürtje középnagy, bogyói közepesek, sárgák, kellemes Ízűek. Korai érésű, termőképessége közepes. Bora üde, jellegzetes, minőségi kategóriába sorolható. Novo-Eger 2. (Zalagyöngye x Kazacska): rendkívül jó fagytúrö képességű, közepes növekedési erélyű, fehér borszőlő fajta. Fürtjei és bogyói kicsik, gömbölyűek, sárgák, kellemes ízűek. Korai érésű, jó közepes termőképességú. Bora faj- tajelleges, harmonikus, a minőségi kategóriába sorolható. Novo-Eger 3. (Bornemissza Gergely x Sztyepnyák): erős növekedésű, közepesen fagytüró fehér borszőlő fajta. Fürtje kicsi, bogyói közepes nagyságúak, sárgák, vastag hé- júak, kellemes ízűek. Korai érésű, termőképessége jó. Bora reduktív jellegű, inkább asztali minőségű. Novo-Eger 4. (Bornemissza Gergely x Fiolétovüj rannyij): fehér borszőlő fajta. Tökéi középerősek, fagytürés közepes. Fürtje nagy vagy közepes, bogyói kicsi, sárga színűek. Bora reduktív jellegű, asztali minőségű. Az említett új fajták keresztezési kombinációkból létrejött „tri-hibri- dek“ - melyek Vitis vinifera-franco- amerikai, Vitis amurensis keresztezés eredményei - tartalmazzák mindhárom faj örökletes anyagát, hordozzák azok előnyös tulajdonsá- 9a't- (rövidítve) Magyar Mezőgazdaság A pollenszemcsék átvitele a bibére a szél vagy többnyire rovarok (és más állatok) segítségével történik. Szélmegporzásúak (anemofil fajok) a dió, gesztenye (itt részben rovarmegporzás is előfordul) mogyoró. Rovarmegporzásúak (ento- mofil fajok) az alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack, mandula, köszméte, ribiszke, szamóca stb. A rovarmegporzású gyümölcsfajoknál a pollenátvitelt - a megpor- zást - elsősorban a méhek, másodsorban a „vad rovarok“ végzik. A megfigyelések alapján a gyümölcsfák virágait látogató rovarok között 60-90 százalék a mézelő méh. A korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula, csersznye, kajszi) a „vad rovarok“ látogatják gyakrabban, min a később virágzókat tkörte. alma) a méhek. Érdekességként megemlítjük, hogy a viráglátogatás gyakorisága a gyümölcs fajtájától is függ. Például a Golden Delicious virágait gyakrabban keresik fel a méhek, mint a Jonathánét. Meg kell állapítanunk, hogy az eredményes gyümölcstermesztés az ön- meddő megporzású gyümölcsfajoknál (-fajtáknál), méhek nélkül elképzelhetetlen! Nagyobb gyümölcsös telepítésénél ezért erre is ügyelnünk kell! A szélmegporzású növényeknél a megporzás sikere függ a levegőben lévő (lebegő) pollen mennyiségétől, a pollenforrás távolságától, a szél irányától és erősségétől. Most pedig nézzük meg az egyes fajták fajtakombinációját az egyes gyümölcsfajok esetében: AZ ALMÁNÁL A megporzandó fajta A megporzó fajta Jonathán Starking, Golden Delicious Starking Jonathán, Golden Delicious Golden Delicious Starking, Jonathán Mutsu Starking, Gloster Jonagold Starking, Jonathán Idared Éva Gloster Jonathán, Golden Delicious Stark Earliest Éva Starkrimson Golden Spur Staymared Jonathán, Starking A KÖRTÉNÉL A megporzandó fajta A megporzó fajta Clapp kedveltje Vilmos, Bose kobak Vilmos körte Bőse kobak, Hardy vajkörte Hardy vajkörte Vilmos, Hardenpont téli vajkörte Bőse kobak Hardy, Clapp kedveltje Hardenpont téli vajkörte Esperen bergamottja, Vilmos Serres Olivér Bőse kobak, Hardenpont Esperen bergamottja Hardenpont Téli esperes Vilmos, Serres Olivér A kajsziról elmondhatjuk, hogy fajtái - pl. a Magyar kajszi, a Rakovského, Sabinovská, Vel'kopavlovická, Paviot, Ruzová skorá, Bredská - általában öntermékenyülók; néhány pedig - pl. a Szegedi mammut - idegenmegpor- zású. (folytatjuk) Miklós Dénes kertészmérnök ÚJ GOMBAÖLÖ SZER A MAGYAR PIACON Bordói lé + kén FW A környezetbarát és környezetkímélő növényvédőszer, a „biotermék“ előállításához is használható. Kontakt gomba- és baktériumölő; hatóanyaga bordói komplex (tribázisos rézszulfát komplex) 17,9, kén 21,6 százalék. A készítmény sárgászöld, stabil szuszpenzió, kémhatása 8,2-8,3. Két évig 0-30 C-fokok között hatáscsökkentés nélkül tárolható. A munka-egészségügyi várakozási ideje 0, az élelmezésegészségügyi pedig 5 nap. A por alakú készítményekkel szemben jobb a tapadóképessége, esőállósága, ennek köszönhetően a biológiai aktivitása is hosszabb. A Bácsalmási Állami Gazdaság által gyártott bordói lé + kén FW vizes szuszpenzió, olyan stabil, aktív réz és kén komplexeket tartalmaz, amely a por jellegű készítményekben nem található meg. Felhasználható: szőlőben peronoszpóra és lisztharmat ellen 1 százalékos töménységben (100 milliliter szer 10 liter vízhez), gyümölcsösben varasodás és lisztharmat ellen, a szürkerothadás kivételével(l) gomba- és baktériumos betegségekre 1 százalékos töménységben (figyelembe véve a réz- és kénérzékenységet). Zöldségfélékben lisztharmat és egyéb gombabetegségek ellen, szürkerothadás kivételével 1 százalékos, uborkában peronoszpóra és lisztharmat betegségek ellen szintén 1 százalékos töménységben. Tilos a szert, fel nem használt maradékát, csomagolóburkát állóvízbe, folyóba, tározókba juttatni. Méregjelzés nélküli, szabadforgalmú növényvédőszer; 0,5, 1, 5, 60 és 120 literes kiszerelésben kapható. Magyar Mezőgazdaság A zöldségfélék szén-dioxid-trágyázása A zöldségfélék jelentősége táplálkozásunkban közismert. Sajnos fogyasztásuk az idényjelleg miatt nagyon egyenlőtlen; a vitaminszegény téli és tavaszi hónapokban a nyári mennyiségnek csak a töredéke - s nagyon drágán - kerül a piacra. Nagy figyelmet érdemel ezért minden olyan eljárás, amellyel a korai időszak zöldségtermesztése gazdaságosan és környezetkímélőén fokozható. Az elmondottak értelmében figyelemre méltóak azok a vizsgálatok, amelyek a gyakorlatban is bebizonyították, hogy a zárt térben történő zöldségpalánta nevelése és hajtatása idején végzett C02-trágyázás gazdaságos. A levegő természetes szén-dioxid-tartalma 0,03 térfogatszázalék; a zöldségnövények a szerves anyagaik felépítéséhez szükséges szenet ebből veszik fel és építik be asszimilációval szervezetükbe. Zárt térben - üvegházban, fóliasátorban - történő termesztéskor a levegő természetes C02-tartalma annyira csökkenhet - amikor a szellőztetésre pl. a nagy hideg miatt nincs lehetőség -, hogy érdemes lehet növényeinknek szén-dioxidot adagolni. Hiányában ugyanis az asszimiláció lelassul, sőt le is állhat. A szén-dioxid adagolásával 0,07-0,1 térfogatszázalékos töménységet biztosíthatunk, s így termésmennyiség- és minőség- javulás érhető el, különösen akkor, ha a növények számára optimális hő-, fény- és táplálékviszonyokat tudunk biztosítani A C02-dúsítás csak zárt térben végezhető el jó hatásfokkal, ezért erre csak üvegházakban, fóliasátras termelés esetében rendezkedjünk be. Ebben az esetben is csak a nagy légterű, jól záródó, korszerű berendezések őrzik meg hosszú időre a bejuttatott gázt. Nálunk a zöldségfélék trágyázására a leggazdaságosabban a palackozott cseppfolyós C02-t használhatjuk. A szénsavtermelő vállalatok által forgalmazott valamennyi kategória alkalmas erre A cseppfolyós szén-dioxid előnye, hogy viszonylag olcsó berendezéssel pontosan adagolható és elosztható; nem szeny- nyezi a levegőt káros anyagokkal, nem fokozza a páratartalmat és nem tűzveszélyes. Csiba László Szerkesztői üzenet Tisztelt olvasók! Az év folyamán több olyan levelet kapunk, melyben közük, mit olvasnának szívesen a „Házunk tája“ rovatban. Sokan tanácsot kémek különféle kertészeti, borászati, állattartási problémáik megoldásához; néhányan pedig hosszabb-rövidebb írást küldenek, kérve annak közlését. _ Kéréseiknek igyekszünk eleget tenni - ámde teljesítésük nemritkán rajtunk kívül álló tényezőkön múlik. Sajnos nem mindig sikerül olyan szakembert találni, aki egy-egy problémára írásban is hajlandó lenne kimerítő tanácsot adni. Több neves szakíró - aki korábban rendszeresen publikált az azóta megszűnt Szabad Földművesben, s az Új Szóban is - manapság annyira elfoglalt, hogy ilyen, népszerűsítő tevékenységre nem jut ideje. Vannak pedig, akik úgy érzik, kár az idejüket manapság ilyen rosszul fizető munkára elfecsérelni. Ilyen problémákkal küszködünk például a borászat, a méhészet, a zöldségtermesztés és főleg az állategészségügy terén, annak ellenére, hogy például egy fiatal állatorvos számára jó (s a lap által finanszírozott) reklám lenne, ha többé-kevésbé rendszeresen publikálna lapunkban, tanáccsal látva el az olvasókat. Azt is meg kell mondanunk, hogy olyan írásokat is kapunk, amelyek nem közölhetők - nincsenek összhangban rovatunk küldetésével, kultúrtörténeti érdekességekről szólnak, elmélkedő jellegűek, túl általánosak, nem tartalmazzák az általunk fontosnak tartott, s az olvasók által igényelt szaktanácsokat. Egy-egy írás kapcsán a másod(sokad-) közlés, sót a plágium gyanúja is felmerül. Olyan is akad, amelyben a szerző jó szándéka vitathatatlan, ámde egy-egy szakmai kérdés megfogalmazása olyannyira „többértelmú“, hogy nem vállalkozhatunk az „igazság“ kibogozására. Hisszük azonban, hogy több olyan - elsősorban fiatal, kezdő agrárszakember akad, aki a jövőben rendszeres „munkatársává“ válik rovatunknak, s hasznos tanácsokkal, eredeti ötletekkel jelentkezik. A rovat terjedelme azonban korlátozott, ezért arra kérünk mindenkit, aki írásait szeretné viszontlátni oldalunkon, hogy azok terjedelme ne haladja meg (2-es sorközzel írva) a másfél gépelt oldalt; ennek érdekében kérjük azt is, hogy szakmai kérdésekben pontosan, lényegre törően fogalmazzanak és természetesen ne feledkezzenek meg a téma időszerűségéről sem. Sajnos nyomdai, szerkesztési és egyéb okokból kifolyólag a „Házunk tájá“-t általában 3-4 héttel (nyáron, - szabadságidény és az ünnepek előtt pedig 1-2 héttel még korábban) a megjelenés előtt szerkesztjük, ezért nem lehetünk mindig - a beálló változásoknak (kártevők gradációja, időjárás) megfelelően — időszerűek. Ezért, s az alkalomadtán becsúszó hibákért, a késve érkező válaszokért elnézésüket, s türelmüket kérjük. Üdvözlettel: a szerkesztő A dajkásítás a sertéstartás egyszeregye. Akkor van rá szükség, ha kevés a koca teje, ha több az újszülött kismalac, mint a működő csecs, ha a kisebb malacok a hátsó, tejben szegényebb emlőkhöz szorultak, vagy ha a nagy alomszám következtében túlságosan csökkenne a koca testsúlya. Áthelyezés előtt a malacoknak többször is kell szopniuk, hogy hozzájuthassanak az anyatejben lévő védőanyagokhoz. A tapasztalatok szerint körülbelül fél nap kell ahhoz, hogy a kismalacok az istálló specifikus védettségét megszerezzék, ennyi ideig tehát feltétlenül maradjanak az anyjukkal. Az anyatej csak a születés utáni órákban tartalmazza a szükséges védőanyagokat, a malac bélfala pedig gyorsan elveszti ezekkel szembeni áteresztőképességét. Ne várjunk túlságosan sokáig a dajkásítással! A fialás után három nappal ugyanis elapad a tej a dajkakoca addig nem szopott emlőiben. Minél több idő telik el a fialás után, annál gyengébbek lesznek a csecshez nem jutó malacok és annál nagyobb a veszélye annak, hogy a dajkakoca nem fogadja el őket. Lehetőleg mindig az idősebb malacokat helyezzük át, azok jobban boldogulnak akkor is, ha a „legjobb helyek már foglaltak“. Gyengébb malacokat csak akkor adjunk dajka- ságba, ha a másik alom egészen kicsi. Egy koca alá ne kerüljön 12-nél több malac. Dajkának legjobb az öreg és a nyugodt koca. Áthelyezés előtt ellenőrizzük, hány működőképes emlője van. A malacokat szopás alatt tegyük át. Nugodtan viselkedjünk és ne maradjunk ott a kocánál, mert könnyen nyugtalanná válhat és ráfekszik a kicsikre vagy feláll. A legnagyobb gondot az okozza, ha a dajkakoca észreveszi az idegen szagot és elmarja a betett malacokat. Erős szagú anyagokkal, például hajszprével elfedhetjük az alom szagát. A legtöbb koca nem mutat elutasító magatartást, ha eléggé feszíti a tej. Jó hatású, ha a malacokat egy órára elzárjuk és azután 1-2 ml Oxytocint is adunk a kocának. Á dajkásított malacokat jelöljük meg és a következő napokban állandóan figyeljük, nincs-e hasmenésük. Kistermelők Lapja - Top Agrar KISSZÓTÁR A bazalt bazaltpor szén-dioxid szénsav szélmegporzású rovarmegporzású- cadic- cadicová rríúcka- kyslicnik uhlicity- kyselina uhlicitá- vetromopelivy- hmyzomopelivy 1 1993. II. 28. 1
