Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-02-28 / 8. szám
0 0 Keveset tudunk erről a szervezetről, pedig már három éve működik. A politikai rendszerváltás után jött létre, hogy a földműveseket - földtulajdonosokat, a mezőgazdasági iparosokat - agrárvállalkozókat tömörítse soraiban. Legfőbb célkitűzésüknek a tulajdonjog védelmét tartják, valamint részvételüket a mező- gazdaságot érintő törvények előkészítésében, az adópolitika, az árak és az állami támogatás alakításában. A múlt év végéig a kormány- szervek nem is hallgatták meg őket. Ennek is tulajdonítható, hogy nem kaptak pénzügyi segélyt ahhoz, hogy hivatásosan végezhessék munkájukat. A lelkes alapítók és szervezők egyszerű amatőrként, családi „költségvetéseik“ rovására a saját zsebükből fedezik az országjárás kiadásait, hogy a járásokban is megalapíthassák a földtulajdonosok társulását, az érdekvédelem legszükségesebb alapjait. A társulás elnöke kezdettől fogva a ma hatvan éves Milan Pasmík, aki a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztési karán szerzett mérnöki oklevelet. Jól ismeri a létért küszködő paraszt munkáját. Édesapja a Pöstyén melletti vrbovéi hegyvidéken, a szántófölddé alakított irtvá- nyon gazdálkodó kisparaszt volt. AZ IGAZSÁG A Ml OLDALUNKON VAN- A rendszerváltáskor sok paraszttal, volt földtulajdonossal találkoztam - emlékezik a kezdetre Milan Pasmík. - Országos méretben egyforma volt a panaszuk: nincs védelmezőjük, jogaikat kisajátítják azok, akik elvették a földjeiket, megfosztották őket emberi méltóságuktól. Levélben kértük a politikai élet vezető képviselőit: töröljék az antidemokratikus, embertelen törvényeket, a szocializálás következményeit. Kéréseinkre nem kaptunk választ. Ez a körülmény késztetett bennünket egy olyan társulás megalakítására, amely védelmezné a társadalom legjobban sújtott rétegének, a földművelőknek jogait. Az állam- igazgatástól, pártoktól, mozgalmaktól függetlenül akarjuk a földtulajdonosok érdekeit érvényesíteni, tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiségűek, vallásúak, s milyen pártnézetet vallanak. Elsőrendű feladatunk, hogy az ország parasztsága visszaszerezhesse emberi méltóságát, a társadalomban betöltött történelmi szerepét, s hogy az egykor saját földjükön gazdálkodó apáik, nagyapáik hagyományának szellemében hozzájáruljanak a mezőgazdaság fejlesztéséhez, s e téren mielőbb elérhessék a fejlett országok színvonalát. Törvényes keretek között 1990 augusztusában önkéntes szervezetként alakult meg a földtulajdonosok és agrárvállalkozók társulása. Az önkéntesség, a függetlenség volt az oka annak, hogy a mezőgazdasági minisztériumban azt mondták neki: Ha már önkéntesek vagytok, oldjátok meg saját magatok az önfenntartás problémáit!- Már három éve nincs egy fizetett dolgozónk sem - mondja a társulás elnöke. - A saját zsebünk sínyli meg a legszükségesebb kiadásainkat. Meggyőződésből vállaljuk ezt az anyagi áldozatot, mert tudjuk, az igazság a mi oldalunkon van. KÉNYSZERÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK NÉLKÜL Más lenne a helyzet, ha a társulás programja összhangban lenne az állam gazdasági politikájával, ha azt helyeselnék, amit a kormányzat el akar érni. Az érdekvédelem azonban nem lehet mindig azonos azzal, amit a kormány szándékozik megvalósítani. A múlt év végén ki. is éleződött köztük az ellentét, amikor akarva-akaratlanul nyilvánosságra került, hogy a mezőgazdasági minisztérium alkotmányellenesen diszkriminálni akarja az ötven hektáron aluli gazdálkodókat azzal, hogy 1993-ban már nem kaphatnak állami támogatást. December 19-én a társulás zólyomi országos közgyűlésén élesen tiltakoztak a tervezett támogatás leállítása ellen. Ugyanakkor - hogy önkényes beavatkozás többé ne fordulhasson elő - programnyilatkozatukban megbízták a társulás vezetőségét egy olyan törvény megalkotásának kezdeményezésével, amely szerint büntetővagy fegyelmi eljárást indíthatnának az állami szervek és más intézmények dolgozói ellen, akik fékezik, vagy akadályozzák a restitúciós és privatizálási folyamatot a mező- és erdőgazdaságban. A mezőgazdasági termelés fellendülését nem a nagy területű gazdaságok támogatásával valósíthatjuk meg, elsősorban a többséget alkotó kisparasztokat, MILAN PAéMÍK, a Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Társulásának elnöke nyilatkozik a magángazdálkodók érdekvédelméről az 5-7 hektárig gazdálkodókat kell segítenünk, akik a megművelt földterület negyven százalékának a tulajdonosai.- Ellenzünk minden olyan kísérletet, amely megfojtaná a kisparasztokat - mondja Milan Paámík. - Ne a támogatás megvonásával kényszerítsék őket az újabb szövetkezésre. Erre csak önkéntesen szánhatják rá magukat, az államigazgatás gazdasági nyomása nélkül. A kényszerítő körülmények kiiktatását tartjuk egyik fontos feladatunknak. A kormány január derekán döntött a mezőgazdasági termelés támogatásának formájáról.- Az ötven hektáros határt már nem is említették, de más feltételhez kötötték az állami hozzájárulás megítélését. Egyes gazdaságoknak a föld minősége alapján kétszázezertől fél millió koronáig terjedő évi termelési értéket kell elérniük ahhoz, hogy csökkentett támogatást kaphassanak a vetőmag, az ültető- anyag, vegyszerek és állatok vásárlására. A tervezetben nem szerepel a gépek és a műtrágya beszerzését megkönnyítő állami támogatás. Jóval húszon felül, vagy negyven hektáron kell annak gazdálkodnia, aki a megkívánt termelési eredményességet szeretné elérni. Lényegében ez is a megkülönböztetés egyik formája. A kis- és középparasztok nem érhetik el a nagy gazdaságok termelési értékének szintjét. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM OKOSKODIK A mezőgazdaság idei támogatási rendszere még nem lépett érvénybe, mert a pénzügyminisztérium dolgozói kispekulálták, hogy a földművelők kárára hogyan gyarapíthatnák az elszegényedett államkasszát. A mezőgazdasági minisztérium erre az esztendőre 7,8 milliárd koronát fordíthat a mezőgazdaság támogatására. A pénzügyminisztérium illetékesei viszont így vélekednek: Rendben van, adunk pénzt, de a hozzájárulás felét visszavesszük ötven százalékos adó formájában! A mezőgazdasági minisztériumban a megadóztatás ellen kardoskodnak. Kinek lesz igaza?- A kormány által jóváhagyott támogatás is kevés a mezőgazdaságnak - állapítja meg Milan Pasmík. - S ha most az állami hozzájárulás fele visszakerül az államkasszába, a mezőgazdasági termelés biztosítására csak 3,9 milliárd korona jutna. Ez abszurdum! A támogatás megadóztatását a kis- és középparasztok céltudatos felszámolásának tartom. Még azt a keveset sem kaphatnák meg, amihez hozzájuthatnának. A magángazdálkodást vállaló kisparaszt kellő anyagi támogatás nélkül nem kezdheti el földjének művelését, amikor számukra nehézségekbe ütközik az induláshoz szükséges, uzsorakamattal járó kölcsönök felvétele is. A szlovákiai magánvállalkozóknak a nagy adóterhek miatt Pozsonyban tartott január végi tiltakozó gyűlésén társulásunk nevében követeltem a mezőgazdaságnak nyújtott támogatás tervezett megadóztatásának, valamint a hozzájárulás megítéléséhez megkívánt termelési értékhatár törlését... MEGKAPJÁK A HOLLANDOK MILLIÓIT? A Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Társulása már tizenöt járásban vetette meg a lábát, de még mindig amatőrként szervezkednek, ami nem teszi lehetővé, hogy olyan eredményeket érhessenek el, amilyenekre szükségük lenne. Most kezdik meg a földtulajdonosok toborzását a Dunaszerdahe- lyi járásban. Itt könnyebb lesz a dolguk, mert több községben a földtulajdonosok saját kezdeményezésből, érdekvédelmi alapon gazdaköröket alakítottak. A társulásnak itt lesz kire támaszkodnia- Nehéz hivatásos, fizetett dolgozók nélkül működnünk - mondja a társulás elnöke. - De így is mindent meg kell tennünk, hogy bóvít- hessük tagjaink sorát, hogy a földművelők összefoghassanak érdekeik, jogaik védelmében, amire nagy szükségük van most, amikor az új adórendszer is gúzsba köti a vállalkozók kezét. A társulás Rolnik címmel jelenteti meg havonta tájékoztató és érdek- védelmi lapját. A szerkesztőbizottság elnöke a Karván 350 hektáron gazdálkodó Bottka Pál, a társulás országos vezetőségének tagja. A társulásnak jelenleg 6500 tagja van. Ez igen kevés, de számuk rohamosan növekedhetne, ha legalább néhány fizetett dolgozójuk lenne az ügyintézések lebonyolításához. Mostanáig a vezetőségi tagoknak kenyérkeresöi elfoglaltságuk miatt arra sem futotta idejükből, hogy a nyilvántartott tagoknak el- küldhessék a tagilleték befizetéséhez szükséges iratokat. A megalakulástól eltelt rövid idő alatt kapcsolatokat teremtettek a német, osztrák, francia parasztszövetségekkel is. A legkonkrétabb együttműködés a keresztény holland földművelők Landbowschap nevű szervezetével alakult ki. A holland szervezet képviselői kormányuk hozzájárulásával hajlandók lennének több mint nyolcmillió koronával támogatni a Szlovákiai Földművelők és Agrárvállalkozók Társulásának fejlesztését, ha ezt a programot magáévá tenné a mi mezőgazdasági minisztériumunk is, anyagi támogatást nyújtva a társulás központi és három területi irodájának létesítéséhez. A hasonló csehországi társulás már megkapta ezt a támogatást.- Remélem, hogy hozzánk is eljutnak a hollandok milliói - közli Milan Pasmík. - Három év után most januárban végre fogadta küldöttségünket Peter Baco, a kormány mezőgazdasági minisztere. Igen korrekt volt a tárgyalásunk. Megígérte a társulásunk hivatásossá tételéhez szükséges anyagi támogatást, a fizetések megtérítését. Meggyőződésem, hogy e tárgyalásaink sikeresen folytatódnak a földtulajdonosok és agrárvállalkozók javára, és jelentősen hozzájárulhatunk a föld- tulajdonon alapuló mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. Petrád Bálint 0 1993. II. 28. Az új 1000 koronáson látható Andrej Hlinkának, a szlovák nemzet atyjának nem volt kifogása a régi koronán több nyelven feltüntetett értékek ellen Széljegyzetünk Szeretem a szép bankókat. Nem vagyok gyújtó, azonban évtizedek során megőriztem számos szép pénzt. A legtöbb papírpénz igazi kisgrafikai remekmű. Mesteri metszeteken mutatja be az illető ország történelmének nagy alakjait, eseményeit, szép tájait. így lesz ez a készülő szlovák bankókkal is? Jozef Bubák festőművész terveiről már készítik az acélmetszeteket, hogy aztán a londoni és ottawai nyomdákban elkészíthessék a Szlovák Köztársaság bankjegyeit. Most, hogy lázasan folynak az előkészületek, mint egyszerű szlovák állampolgárnak lenne egy jámbor óhajom, javaslatom. Kedves miniszterelnök úr, miniszter urak, tisztelt Nemzeti Bank vezetői! Jó lenne, ha ezekre az új szlovák bankókra rányomnák magyarul, ruténül és németül is az értékeket. Ne vegyék ezt újabb szélsőséges követelésnek! Az alkotmány ugyan hivatalos nyelvEGY MAGYAR NEMZETISÉGŰ SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁR jámlior óhaja Az első köztársaság 10 koronásán és a Szlovák Állam 5 koronásán feltűnően látható a háromnyelvű értékjelzés. Az új szlovák koronákról ugyan miért hiányzik? vé nyilvánítja a szlovákot, azonban nem árt, ha a hatalom mai urai tanulnak a múlt hasznos tapasztalataiból. Mellékelten közöljük az első köztársaság tízkoronását és a Szlovák Állam ötkoronását, amelyeken három nyelven olvasható az értékjelzés. Azt hiszem, egyik állam sem volt demokratikusabb, mint a mai Szlovákia. Igaz, hogy közben volt egy nagy sepregetés, ahol megtettek mindent egy nemzeti állam megteremtéséért. Magyarokat, németeket kitelepítettek, ruténokat „elukránositot- tak“, azonban minden új népszámlálás azt bizonyítja, hogy ezek a nemzetiségek fantasztikusan „szaporodnak“. Egyre többen vannak. A becslések azonban még ezeken az adatokon is túltesznek. A Münchenben élő szlovák értelmiségieknek a Literárny tyzdenníkben közölt elemzése szerint Szlovákiában jelenleg több, mint 600 ezer (!) magyar él, ami az összlakosság 12 százaléka. Ezen kívül százezer a ruszin-ukrán ötvenezer a cseh és a körülbelül félmillió a cigány, (a kárpáti németeket kifelejtették). Ha ezt összeszámláljuk, kiderül, hogy Európában Szlovákiában van a legnagyobb nemzetiségi kisebbség. Ha a cigányokat is elismernék, akkor minden negyedik állampolgár nem szlovák. így eljutottam jámbor javaslatom lényegéhez: Ezért lehetne a készülő szlovák bankókra is rányomtatni a legjelentősebb nemzetiségek nyelvén is az értékeket, úgy ahogy azt az elődök tették. Nem azért, mert a magyarok nem akarják megtanulni, hogy a száz az sto, hanem mondjuk azért, mert politikusaink minden nemzetközi fórumon kijelentik, hogy nálunk a nemzetiségek lehetőségei messze túlszárnyalják az európai normákat. Az új pénz többnyelvű jelzése nem lenne nagy dolog, annyit azonban feltétlenül bizonyít, hogy a nemzetiségek iránti nagyvonalúságban, gesztusban a jelenlegi komrány nem éri el még a masaryki rendszer, sőt még a Szlovák Állam színvonalát sem. Pedig ezzel egy cseppet sem lesz nemzetibb, európaibb és keményebb a szlovák valuta. Szűcs Béla
