Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-02-28 / 8. szám
Vasárnap 1993. február 28. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: nyugszik 17.21 Kö- zép-Szlovákia: 06.30, nyugszik 17.28 Nyugat- Szlovákia: 06.36, nyugszik 17.34 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 08.53, nyugszik -, Kö- zép-Szlovákia: 09.00, nyugszik - , Nyugat-Szlovákia: 09.06, nyugszik 00.02 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ELEMÉR - ZLATICA valamint Antonietta, llmár, Osszián, Ozsvald, Román nevű kedves olvasóinkat • ELEMÉR - régi magyar személynévből Vörösmarty a Zalán futása című hösköltemé- nyében és Jókai az Egy magyar nábob című regényében újította fel. Eredete vitás. Némelyek szerint ősi magyar névből származik, és összefügg a finnek llmár nevű mondái hősével. Számításba jött még a szláv Velemir, Velimir név átvétele is, bár a régi magyar lletner névváltozat ebből aligha vezethető le. • 1893-ban született Václav MASEK cseh festő és grafikus <f1973) o 1893- ban született Julie MEZE- ROVÁ-WINTEROVÁ cseh festőnö (f1980) • 1893- ban született Vszevolod II- larionovics PUDOVKIN szovjet filmrendező, színész, a némafilmkorszak egyik legjelentősebb alakja (f1953). A VASÁRNAP következő. 32 oldalas számának tartalmából: EGÉSZSÉGET AZ ÉVEKHEZ Petrőci Bálint beszélgetése dr. Mátéffy Izabellával az öregkorról és azokról a lehetőségekről, amelyekkel az állami költségvetés még nem számol ÚTBAN A KARRIER FELÉ Hogyan lesz forgalmistából fotómodell? S. For gon Szilvia írása MAGYAR GLÓBUSZ E. Fehér Pál összeállítása A KŐFEJÖ JÁSZ Szabó G. László beszélgetése Rékasi Károllyal Ml LESZ A FALU SORSA? Sebők Ágota cétényi riportja MEGFEJTÉS A 20. OLDALRÓL KI MIT MONDOTT? A2, B1, C4, D3. Az első mondatot csak a vendég mondhatja, a fodrász a negyedikkel válaszol neki. A második mondatot a manikúrösnó mondja, a harmadikat pedig a pénztárosnő a képen nem látható személynek. HONNAN ERED A HÓNAPOK NEVE? A Juliánusz naptár előtti időszámítás első hónapja, amelyet a rómaiak Mars hadistenének szenteltek, mivel az akkori gyalogos, de főleg a tengeri háborúk a jó idő beálltával kezdődtek. Barczafalvi is „Olvanos“- nak titulálta, a franciák pedig jelemzően „Ventose“-nek, vagyis „Szelesnek“ nevezték. A Nap a Halak csillagképében jár, és március 21-én lép a Kos csillagképébe, ez a nap a csillagászati tavasz kezdete. A franciák is új hónapot kezdtek ezen a napon, és „Germinal“-nak, „Sarja- dás“-nak nevezték. (Zola híres regényének is „Germinal“ a címe!) Március legismerebb népi rigmusába három szent neve is bekerült: Sándor, József, Benedek, Zsákba hozza a meleget! Régebben falun március 25-én, vagyis Gyümölcsoltó Boldogasszony napján meg kellett rázni a virágzó fákat, hogy bő termést hozzanak. Logikus volt, mert csak a gyenge virágok hullottak le, a többi annál egészségesebben válhatott termőre. Erdélyben például március 12-e, Gergely napja is jeles nap, mert ha ez a szent megrázza a szakállát, akkor havazik! Nevezetes esemény volt a diákok Gergely-járása is az új iskolai év kezdetén, amikor rigmusaikkal sok elemózsiát szedtek össze. „Midőn a Nap a Kosban van, a föld felébred, a gyökerek erőt vesznek, a fák bimbóznak és zöldülnek, a források és folyóvizek kiáradnak, az emberek örvendeznek, a madarak énekelnek, bízván a szántó emberek szántásában és a jövendő időnek földi munkájában...“ Deríthet bennünket is jobb kedvre az ébredés és a tavaszelő várva várt hónapjának hajdani leírása. Mert eleinte még itt-ott tartja is hadállásait a visszavicsorgó télutó, Gergely napja után már mind erőteljesebb a felmelegedés. Sándor és József a legtöbb esetben igazolja a régi népi megfigyelési, Benedek pedig 21- én - a napéjegyenlőség napján - csillagászatilag is hitelesíti a tavasz beköszöntését. Ugyanakkor emlékeztetnünk kell rá, hogy nálunk ez az évszak a legszeszélyesebb, s ami az időbeli határait illeti: legbizonytalanabb. Ebből eredően az 5,8 fokos kö- zéphömérsékletű március is tartogathat kellemetlen meglepetést. Tartósabban eluralkodhatnak a böjti szelek, csalódást okozhatnak a hőmérsékleti viszszaesések. Közérzetünket jobban próbára teszi a „tavaszi fáradtság". Száraz március - a néphit szerint - esős áprilist és szép májust jövendöl. Március a madarak érkezésének ideje is. Már a hónap első napjain megérkezik a mezei pacsirta, a tökésréce, az egerészölyv. Néhány napra követi rokonát az erdei pacsirta s érkeznek sorra a többi kedves énekesek. A hónap második felében megérkeznek a falusi házak kéményeire a gólyák, dalol a vörösbegy, megélénkül újra az erdő, a rét. Ilyentájt érkezik a gólya s eresztik ki ismét a méheket. Gábor-napkor hagyományosan a káposztát vetették hajdan, de metszik a gyümölcsfákat, és ilyentájt, rügyfakadás idején fontos a permetezés. Téli álmukból ébredve, bábokból pillangóvá válva nyitják szárnyukat a lepkék, mint igazi tavaszhírnökök. A színes, nappali lepkékről tudnivaló, hogy nagy részük - a fehér káposztalepkék kivételével szinte valamennyi - védett ma már. 1. Farsanghétfő A legények e nap reggelén végigjárták a lányos házakat, és meghívták a lányokat a délutáni táncmulatságba. 2. Húshagyókedd A „bőgőtemetés“, „Farsangtemetés", a legénymulatságok napja 3. Hamvazószerda Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. A templomi hamvaszkodáskor a pap szentelt barka hamujával keresztet rajzolt a hívők homlokára: „Emlékezzél: porból lettél, porrá leszel!“. A böjtfogadó szerda egyben a nagyböjt kezdete, amely föltámadásig tart. * A húsvét előtti böjt utolsó hete a „nagyhét“, melynek egyes napjait külön névvel is illették. Az asszonyok elvégezték a húsvét előtti meszelést, tojást „hímeztek“ stb. 28. Feketevasárnap A nagyböjt ötödik vasárnapja, ilyenkor a nagylányok és az asszonyok feketében mentek a templomba 29. Jónás A mák- és sok helyütt a lenvetés ideje. FIZESSEN ELŐ A VASÁRNAPRA - MINDEN HÉTEN HÁZHOZ VISZIK Negyedévi előfizetés a hetek számától függően 66-tól 77 koronáig. A kitöltött megrendelőlapot adja le a postán, vagy adja oda a postai kézbesítőnek. MEGRENDELŐLAP OBJEDNÁVKA TLAŐE V PREDPLATNOM Az előfizető nyilvántartási száma: Evidencné óisto predpiatitefa - platiteTa sústredeného mkasa rn mim tt~i Az újság címe Nazov denmka - casopisu Példányszám Poőet Lapszám - kézbesítés kezdete dátum zacatie dodávky Katalógusszám Kataiogové cislo (vyplnuje PNS) VASÁRNAP Az előfizetett lapot az alábbi címre küldjék: Predplatene vytlacky dodajte na adresu Név. cím (szervezet): Menő a pnezvisko (nazov organizácie) ............................... házszám emelet: lakásszam: C. domu . poscbodie ..................t. bytu A megrendelő száma: Óislo odberateía utca: ...................................ulica po stahivatal: dodáv posta I Az előfizető aláírása Poopis predpfatitefa a munkanélküliségről Szerencsés ember vagyok. Soha nem voltam munkanélküli. Egyszer ugyan kipenderítettek a szerkesztőségből, de kaptam azért egy képzettségemet, több évtizedes gyakorlatomat kigúnyoló, rosszul fizetett ügyintézői állást, ahol húsz évig meghúzódhattam. Nem volt más lehetőségem. Az első köztársaság piacgazdaságában apám is kénytelen volt „rekvalifikálni“ magát és az ácssegédséget felcserélte ideiglenes hivatalszolgai állással, amit igen sokan megirigyeltek tőle a gazdasági válság idején. Egyik nagyapám már nem volt ilyen szerencsés, munkáért kénytelen volt kivándorolni Amerikába, ahol egy bányában tüdejével fizetett a családi házra ösz- szekuporgatott dollárokért és alighogy hazajött, eltávozott az élők sorából, meg sem várta megszületésemet. Másik nagyanyám nyolc gyerekét volt kénytelen itthagyni, hogy egy amerikai milliomosnál megkeresett fizetéséből tartsa el itthon maradt családját, mivel a világháborúban megsebesült nagyapám rokkantsági járadékából alig tellett valamire. Mindezt azért írtam le, mert sokan nem ismerik a szegény emberek múltját. Úgy tűnik, a piacgazdaság korszerűbb változatának visszatérése is válságosra fordította igen sok család megélhetését, számos régió gazdaságát. Megdöbbentő, hogy egyre többen próbálkoznak külföldi munkavállalással, sőt kivándorlásra is gondolnak. A munkanélküliség már nem kommunista propaganda, nem rémkép, hanem valóság. Százezreket sújt, tegnap még megbecsült mesterembereket tesz földönfutóvá. Az idei január 31-i statisztikai adatok szerint Szlovákiában a munkanélküliség elérte az eddigi legmagasabb szintet, a 11,23 százalékot, amit 320 ezer embert jelent. Ez azonban átlag. Legsúlyosabb a helyzet a vegyes lakosságú régiókban: a Terebesi járásban 17,27, a Rozsnyói járásban 17,65 százalék, a Rimaszombatiban pedig a legmagasabb, 18,3 százalék. Katasztrofális, hogy január végén csupán minden harmadik utcára került ember kapott segélyt. No és mi lesz azzal a több mint kétszázezezer szerencsétlennel, akinek semmilyen jövedelme nincs? Koldusbotra jutnak? Régi jó ismerősöm fia elkeseredett levélben kért tőlem segítséget. Munkanélküli kőműves. Keleten már végigjárt minden vállalatot, de sehol nem kell a munkája. Pedig eddig átlagon felüli keresetéből jól élt. Arra kér, keressek neki közvetítőt, akinek hajlandó százalékot is fizetni a béréből, ha Ausztriában vagy Németországban munkát talál neki. Keserű hangú leveléből íme néhány sor: „Képviselőink, politikusaink ne csak a nemzetiségi jogokért hadakozzanak, hanem a munkaalkalmakért is. Hiába lesz kitéve falunk határában öt nyelven is a helységnévtábla, ha én kénytelen leszek kivándorolni és meglehet, soha többé nem térek haza.“ Elgondolkodtató szavak. A magyar politikai reprezentáció, a magyar sajtó mit tehetne a munkanélküliség csökkentéséért? A parlamentben folyó ideológiai viták, párttorzsalkodások, személyeskedések, a gazdasági toldozgatás-foldozgatás, a húsosfazék körüli személycserék miatt a honatyáknak nem jut idejük és energiájuk az egyes régiókban vészesen növekvő munkanélküliség fékezésére, munkaalkalmak teremtésére. A készülő szociális háló pedig olyan, mint Kőműves Kelemen várfala: ami egyik nap elkészül, másnapra összeomlik. Hogy mikor lesz belőle hatékony védőháló, azt senki sem tudja. Pedig úgy tűnik, a szociális problémák, a növekvő munkanélküliség a következő választások fő problémája lesz. Ilyen körülmények között egyáltalán nem biztos, hogy a demokrácia legkövetkezetesebb hívei kerülnek ki győztesen, Litvániában épp a napokban „győzött a szocializmus“. Pontosabban csatát vesztett a kapitalizmus. Számomra riasztó a nemrég közölt felmérés eredménye, miszerint Szlovákiában a megkérdezettek 37 százaléka nem hisz senkinek, egyetlen pártnak sem. Összehasonlításul csak annyit.hogy a jelenlegi kormány a választók ennél kevesebb támogatásával van hatalmon. Szűcs Béla i a 2 1993. II. 28. dBUJESBfl (K önözsi István felvétele) Márciusi verőfény Kos, avagy Böjtmás hava
