Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-02-28 / 8. szám

Vasárnap 1993. február 28. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: nyugszik 17.21 Kö- zép-Szlovákia: 06.30, nyugszik 17.28 Nyugat- Szlovákia: 06.36, nyug­szik 17.34 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 08.53, nyugszik -, Kö- zép-Szlovákia: 09.00, nyugszik - , Nyugat-Szlo­vákia: 09.06, nyugszik 00.02 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ELEMÉR - ZLATICA valamint Antonietta, llmár, Osszián, Ozsvald, Román nevű kedves olvasóinkat • ELEMÉR - régi magyar sze­mélynévből Vörösmarty a Za­lán futása című hösköltemé- nyében és Jókai az Egy ma­gyar nábob című regényében újította fel. Eredete vitás. Né­melyek szerint ősi magyar név­ből származik, és összefügg a finnek llmár nevű mondái hő­sével. Számításba jött még a szláv Velemir, Velimir név átvétele is, bár a régi magyar lletner névváltozat ebből aligha vezethető le. • 1893-ban született Vác­lav MASEK cseh festő és grafikus <f1973) o 1893- ban született Julie MEZE- ROVÁ-WINTEROVÁ cseh festőnö (f1980) • 1893- ban született Vszevolod II- larionovics PUDOVKIN szovjet filmrendező, szí­nész, a némafilmkorszak egyik legjelentősebb alakja (f1953). A VASÁRNAP következő. 32 oldalas számának tartalmából: EGÉSZSÉGET AZ ÉVEKHEZ Petrőci Bálint beszélgetése dr. Mátéffy Izabellával az öregkorról és azokról a lehetőségekről, amelyekkel az állami költségvetés még nem számol ÚTBAN A KARRIER FELÉ Hogyan lesz forgalmistából fotómodell? S. For gon Szilvia írása MAGYAR GLÓBUSZ E. Fehér Pál összeállítása A KŐFEJÖ JÁSZ Szabó G. László beszélgetése Rékasi Károllyal Ml LESZ A FALU SORSA? Sebők Ágota cétényi riportja MEGFEJTÉS A 20. OLDALRÓL KI MIT MONDOTT? A2, B1, C4, D3. Az első mondatot csak a vendég mondhatja, a fod­rász a negyedikkel válaszol neki. A második mondatot a manikúrösnó mondja, a harmadikat pedig a pénztá­rosnő a képen nem látható személynek. HONNAN ERED A HÓNAPOK NEVE? A Juliánusz naptár előtti időszámítás első hónapja, amelyet a rómaiak Mars had­istenének szenteltek, mivel az akkori gyalogos, de főleg a tengeri háborúk a jó idő beálltával kezdődtek. Barczafalvi is „Olvanos“- nak titulálta, a franciák pedig jelemzően „Ventose“-nek, vagyis „Szelesnek“ nevez­ték. A Nap a Halak csillagké­pében jár, és március 21-én lép a Kos csillagképébe, ez a nap a csillagászati tavasz kezdete. A franciák is új hó­napot kezdtek ezen a napon, és „Germinal“-nak, „Sarja- dás“-nak nevezték. (Zola hí­res regényének is „Germi­nal“ a címe!) Március legismerebb népi rigmusába három szent neve is bekerült: Sándor, József, Benedek, Zsákba hozza a meleget! Régebben falun március 25-én, vagyis Gyümölcsoltó Boldogasszony napján meg kellett rázni a virágzó fákat, hogy bő termést hozzanak. Logikus volt, mert csak a gyenge virágok hullottak le, a többi annál egészségeseb­ben válhatott termőre. Er­délyben például március 12-e, Gergely napja is jeles nap, mert ha ez a szent megrázza a szakállát, akkor havazik! Nevezetes esemény volt a diákok Gergely-járása is az új iskolai év kezdetén, amikor rigmusaikkal sok elemózsiát szedtek össze. „Midőn a Nap a Kosban van, a föld felébred, a gyökerek erőt vesznek, a fák bimbóznak és zöldülnek, a források és folyóvi­zek kiáradnak, az emberek ör­vendeznek, a madarak énekel­nek, bízván a szántó emberek szántásában és a jövendő idő­nek földi munkájában...“ Derít­het bennünket is jobb kedvre az ébredés és a tavaszelő várva várt hónapjának hajdani leírása. Mert eleinte még itt-ott tartja is hadállásait a visszavicsorgó té­lutó, Gergely napja után már mind erőteljesebb a felmelege­dés. Sándor és József a legtöbb esetben igazolja a régi népi megfigyelési, Benedek pedig 21- én - a napéjegyenlőség napján - csillagászatilag is hitelesíti a tavasz beköszöntését. Ugyan­akkor emlékeztetnünk kell rá, hogy nálunk ez az évszak a leg­szeszélyesebb, s ami az időbeli határait illeti: legbizonytalanabb. Ebből eredően az 5,8 fokos kö- zéphömérsékletű március is tar­togathat kellemetlen meglepe­tést. Tartósabban eluralkodhat­nak a böjti szelek, csalódást okozhatnak a hőmérsékleti visz­szaesések. Közérzetünket job­ban próbára teszi a „tavaszi fá­radtság". Száraz március - a néphit szerint - esős áprilist és szép májust jövendöl. Március a madarak érkezésé­nek ideje is. Már a hónap első napjain megérkezik a mezei pa­csirta, a tökésréce, az egerész­ölyv. Néhány napra követi ro­konát az erdei pacsirta s érkez­nek sorra a többi kedves éneke­sek. A hónap második felében megérkeznek a falusi házak ké­ményeire a gólyák, dalol a vörös­begy, megélénkül újra az erdő, a rét. Ilyentájt érkezik a gólya s eresztik ki ismét a méheket. Gábor-napkor hagyományosan a káposztát vetették hajdan, de metszik a gyümölcsfákat, és ilyentájt, rügyfakadás idején fon­tos a permetezés. Téli álmukból ébredve, bábokból pillangóvá válva nyitják szárnyukat a lep­kék, mint igazi tavaszhírnökök. A színes, nappali lepkékről tud­nivaló, hogy nagy részük - a fe­hér káposztalepkék kivételével szinte valamennyi - védett ma már. 1. Farsanghétfő A legények e nap reggelén végigjárták a lányos házakat, és meghív­ták a lányokat a délutáni táncmulatságba. 2. Húshagyókedd A „bőgőtemetés“, „Farsangtemetés", a legénymulatságok napja 3. Hamvazószerda Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. A templomi hamvaszkodáskor a pap szentelt barka hamujával keresztet rajzolt a hívők homlokára: „Emlékezzél: porból lettél, porrá leszel!“. A böjtfogadó szerda egyben a nagyböjt kezdete, amely föltámadásig tart. * A húsvét előtti böjt utolsó hete a „nagyhét“, melynek egyes napjait külön névvel is illették. Az asszonyok elvégezték a húsvét előtti meszelést, tojást „hímeztek“ stb. 28. Feketevasárnap A nagyböjt ötödik vasárnapja, ilyenkor a nagylányok és az asszonyok feketében mentek a templomba 29. Jónás A mák- és sok helyütt a lenvetés ideje. FIZESSEN ELŐ A VASÁRNAPRA - MINDEN HÉTEN HÁZHOZ VISZIK Negyedévi előfizetés a hetek számától függően 66-tól 77 koronáig. A kitöltött megrende­lőlapot adja le a postán, vagy adja oda a postai kézbesítőnek. MEGRENDELŐLAP OBJEDNÁVKA TLAŐE V PREDPLATNOM Az előfizető nyilvántartási száma: Evidencné óisto predpiatitefa - platiteTa sústredeného mkasa rn mim tt~i Az újság címe Nazov denmka - casopisu Példányszám Poőet Lapszám - kézbesítés kezdete dátum zacatie dodávky Katalógusszám Kataiogové cislo (vyplnuje PNS) VASÁRNAP Az előfizetett lapot az alábbi címre küldjék: Predplatene vytlacky dodajte na adresu Név. cím (szervezet): Menő a pnezvisko (nazov organizácie) ............................... házszám emelet: lakásszam: C. domu . poscbodie ..................t. bytu A megrendelő száma: Óislo odberateía utca: ...................................ulica po stahivatal: dodáv posta I Az előfizető aláírása Poopis predpfatitefa a munkanélküliségről Szerencsés ember vagyok. Soha nem voltam munkanélküli. Egyszer ugyan ki­penderítettek a szerkesztőségből, de kap­tam azért egy képzettségemet, több évti­zedes gyakorlatomat kigúnyoló, rosszul fizetett ügyintézői állást, ahol húsz évig meghúzódhattam. Nem volt más lehetősé­gem. Az első köztársaság piacgazdaságá­ban apám is kénytelen volt „rekvalifikál­ni“ magát és az ácssegédséget felcserélte ideiglenes hivatalszolgai állással, amit igen sokan megirigyeltek tőle a gazdasági vál­ság idején. Egyik nagyapám már nem volt ilyen szerencsés, munkáért kénytelen volt kivándorolni Amerikába, ahol egy bányá­ban tüdejével fizetett a családi házra ösz- szekuporgatott dollárokért és alighogy ha­zajött, eltávozott az élők sorából, meg sem várta megszületésemet. Másik nagyanyám nyolc gyerekét volt kénytelen itthagyni, hogy egy amerikai milliomosnál megkere­sett fizetéséből tartsa el itthon maradt családját, mivel a világháborúban megse­besült nagyapám rokkantsági járadékából alig tellett valamire. Mindezt azért írtam le, mert sokan nem ismerik a szegény emberek múltját. Úgy tűnik, a piacgazdaság korszerűbb változa­tának visszatérése is válságosra fordította igen sok család megélhetését, számos régió gazdaságát. Megdöbbentő, hogy egyre többen próbálkoznak külföldi munkavál­lalással, sőt kivándorlásra is gondolnak. A munkanélküliség már nem kommunista propaganda, nem rémkép, hanem valóság. Százezreket sújt, tegnap még megbecsült mesterembereket tesz földönfutóvá. Az idei január 31-i statisztikai adatok szerint Szlovákiában a munkanélküliség elérte az eddigi legmagasabb szintet, a 11,23 száza­lékot, amit 320 ezer embert jelent. Ez azonban átlag. Legsúlyosabb a helyzet a vegyes lakosságú régiókban: a Terebesi járásban 17,27, a Rozsnyói járásban 17,65 százalék, a Rimaszombatiban pedig a leg­magasabb, 18,3 százalék. Katasztrofális, hogy január végén csupán minden harma­dik utcára került ember kapott segélyt. No és mi lesz azzal a több mint kétszázezezer szerencsétlennel, akinek semmilyen jöve­delme nincs? Koldusbotra jutnak? Régi jó ismerősöm fia elkeseredett le­vélben kért tőlem segítséget. Munkanélkü­li kőműves. Keleten már végigjárt minden vállalatot, de sehol nem kell a munkája. Pedig eddig átlagon felüli keresetéből jól élt. Arra kér, keressek neki közvetítőt, akinek hajlandó százalékot is fizetni a bé­réből, ha Ausztriában vagy Németország­ban munkát talál neki. Keserű hangú leveléből íme néhány sor: „Képviselőink, politikusaink ne csak a nemzetiségi jogokért hadakozzanak, ha­nem a munkaalkalmakért is. Hiába lesz kitéve falunk határában öt nyelven is a helységnévtábla, ha én kénytelen leszek kivándorolni és meglehet, soha többé nem térek haza.“ Elgondolkodtató szavak. A magyar po­litikai reprezentáció, a magyar sajtó mit tehetne a munkanélküliség csökkentésé­ért? A parlamentben folyó ideológiai vi­ták, párttorzsalkodások, személyeskedé­sek, a gazdasági toldozgatás-foldozgatás, a húsosfazék körüli személycserék miatt a honatyáknak nem jut idejük és energiá­juk az egyes régiókban vészesen növekvő munkanélküliség fékezésére, munkaalkal­mak teremtésére. A készülő szociális háló pedig olyan, mint Kőműves Kelemen vár­fala: ami egyik nap elkészül, másnapra összeomlik. Hogy mikor lesz belőle haté­kony védőháló, azt senki sem tudja. Pedig úgy tűnik, a szociális problémák, a növek­vő munkanélküliség a következő választá­sok fő problémája lesz. Ilyen körülmények között egyáltalán nem biztos, hogy a de­mokrácia legkövetkezetesebb hívei kerül­nek ki győztesen, Litvániában épp a na­pokban „győzött a szocializmus“. Ponto­sabban csatát vesztett a kapitalizmus. Számomra riasztó a nemrég közölt fel­mérés eredménye, miszerint Szlovákiában a megkérdezettek 37 százaléka nem hisz senkinek, egyetlen pártnak sem. Összeha­sonlításul csak annyit.hogy a jelenlegi kor­mány a választók ennél kevesebb támoga­tásával van hatalmon. Szűcs Béla i a 2 1993. II. 28. dBUJESBfl (K önözsi István felvétele) Márciusi verőfény Kos, avagy Böjtmás hava

Next

/
Thumbnails
Contents