Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-02-21 / 7. szám
Uasárnap *■ j r Két nő, egy férfi Hillary Az új amerikai elnökné nem árnyéka lesz a férjének - Hillary személyében igazi modern nő kerül reflektorfénybe. A legismertebb ügyvédek egyike (a nők és a gyermekek jogaiért harcol), s évi 200 ezer dollárt keres. Magabiztos és nagyvonalú, szókimondóbb, mint az elődei voltak. Okosakat nyilatkozik. „Elég volt az ideális világról szóló meséből. Ideális világ sosem volt és nem is lesz. A boldogsághoz jogot kérünk, sorsunkról szabadon akarunk dönteni." Ó az amerikai nők eszményképe, a feministák benne látják reményüket. Olyannyira nagystílű, hogy férje ballépéseit is megbocsátotta, a kíváncsiskodó és kellemetlenkedő hálószobatitok-kutatókat simán lefegyverezte. így ezek kénytelenek voltak visszavonulni, amikor nyilvánosan elismerte, hogy házasságuk alatt adódtak válságos időszakok, de kapcsolatuk ezt is kibírta. Hillary megbocsátotta Gennifer Flowerst is. Viszont a 42 éves dallasi énekesnőt nem könnyű félreállítani. Tizenkét évig tartó szerelem elmúltával kéri a jussát. Clinton választási kampánya alatt kürtölte világgá titkát. Tette ezt nem ingyen - a bulvársajtó jól megfizette. De a csiklandós sztori nem ártott Clintonnak. Talán még szavazatokat is jelentett (főleg a női választók körében), hiszen Gennifer elismerően nyilatkozott Clinton férfiúi képességeiről, az egytől tízig terjedő skálán a megtisztelő 9-es pontszámot adományozta az elnöknek. Gennifer Jack Palladino San Franciscó-i irodája a szerelmi skandalumok elhallgattatására specializálódott. Állítólag harmincezer dollár ütötte a markát, mert felkutatta (és nyilvánosságra hozta) Gennifer egykori szeretőit, még azt is kinyomozta, hogy amikor az énekesnő 1978-ban megszakíttatta a terhességét, a meg nem született gyermek apja nem Clinton volt - mint ahogy azt a hölgy állította -, hanem másvalaki, aki ugyancsak a Bili névre hallgatott. Akadt, aki jóhiszeműen állította: Gennifer csak azért verte nagydobra románcát az elnökkel, hogy szerelme tudomására adja: rá szavazott. Bár úgy látszik, mégsem lesz olyan egyszerű elhallgattatni az énekesnőt. Továbbra is szívesen látja az újságírókat (ha megfizetik nyilatkozatait). Meghökkentő bejelentést tett: magnószalagra rögzítette a telefonbeszélgetéseket Bill-lel, s a szalagok a legnagyobb dallasi bank széfjében lapulnak. Az édes vallomásokat mostanáig csak azért nem tette közkinccsé, mert bízik benne: mind nagyobb lesz az értékük. Biztosította magát öregségére - közölte az újságírókkal. A CBS tévétársaságnak azt nyilatkozta: „Ha majd a kedvesem beköltözik a Fehér Házba, nyitok egy telefonvonalat, s bárki kitárcsázhatja a számot". S tíz dollárért bárki végighallgathatja, hogyan udvarol az Amerikai Egyesült Államok elnöke... (köp) Margarethe Geertruida Zelle nem került volna be a világtörténelembe, ha megmarad egyszerű táncosnőnek. Híre tragikus sorsának köszönhető. Kémkedéssel vádolták, s ha ki nem végzik, honfitársai aligha állítottak volna neki szobrot szülővárosában, életét nem vitték volna filmre többször is, nem vált volna legendává. A kémkedés nem új keletű. Mindig volt és mindig is lesz. A hollandiai táncosnő kémnőként futott be mesés karriert. Ám a történelemben nem ő volt az első nő, aki vállalkozott ,, idegen államok politikai és katonai titkainak kipuhatolására". A biblia is említést tesz efféle praktikákról. Delila (a filiszteusok kémnője) először elcsábította Sámsont, s amikor a legyőzhetetlen harcos egészen eszét vesztette, azt is elárulta a leányzónak, hogy erejének titka a hajában van, amelyet nem szabad levágnia. Delila ,.elaltatta őt az 6 térdein, és Pályája kezdetén, 1900-ban előhívott egy férfiút, és lenyíratta az ő fejének hét fonatékát, és kezdé őt kínozni. És eltávozott tőle az ó ereje". Ázsiai és afrikai uralkodók is szívesen alkalmaztak hírszerzésre szép nőket; Európában a XVII. század végén tűntek fel a hölgyek ebben a szerepben. Az oroszok, németek, franciák, olaszok előszeretettel „szerveztek be" táncosnőket, elegáns kegyencnőket, énekesnőket a kémkedésre, de arisztokrata hölgyek is szép számban folytattak felderítést. Az első világháború előtt a kémkedés már fejlett iparágnak számított. S mivel a magas politikát és a háborúkat férfiak csinálják - természetes, hogy az egymással szemben álló felek nőkre bízták a puhatolózást. így került be a történelembe Mata Hari. Fényes siker Margarethe Geertruide Zelle a hollandiai Leuwardeenben született 1876-ban. Apja kalaposmester volt. A szépséges Margarethe tizenkilenc éves korában férjhez ment egy holland katonatiszthez, s követte urát a gyarmatokra. Jáva szigetén hosszabban tartózkodtak; a fiatalasszonyt olyannyira elbűvölte a bennszülöttek erotikától fűtött tánca, hogy megtanulta tőlük... Midőn úgy érezte, eleget tud, elvált a férjétől, és elment Párizsba, szerencsét próbálni. A férfiak bomlottak érte. Iparmágnások, bankárok, politikusok, diplomaták, magas rangú katonatisztek hevertek a lába előtt. Bájait nem adta olcsón. A bankároknak nem számított a pénz, a diplomaták pedig bravúros ügyességgel teremtették elő a csábos táncosnő honoráriumát: hivatalos költségként számolták el (bírta az államkassza!), s a kiadásokat annak rendje és módja szerint be is vezették a főkönyvbe. A szerelmi szolgálatért járó összeget „bizalmas közlésekért“ járó jutalomként könyvelték el - a táncosnő nevére... Védők és vádlók A holland Sam Waagenaar alaposan áttanulmányozta Mata Hari naplójegyzeteit, s azt állította: honfitársnője ártatlanul halt meg, hazaárulására az sem lehet bizonyíték, hogy a madridi német katonai attasé szolgálati kiadásaiban H 21 fedőnév alatt szerepel, miA karrier vége A francia hadügyminiszter 1917. február 10-én kelt levelében jelentette a párizsi katonai helytartónak, hogy a Mata Hari néven ismert táncosnő a német titkosszolgálat javára folytatott kémkedés gyanúja alatt áll. Három nappal később letartóztatták és vádat emeltek ellene. MATA HARI ÁRTATLAN VOLT? vei Mata Hari „szép volt ugyan, ám nem túlzottan okos". Jean-Pax Méfret publicista is korabeli írások alapján dolgozta fel Mata Hari életét. A szép elvált asszony egy gazdag iparmágnás estélyén mutatta be művészetét - akkor vette fel a Mata Hari nevet -, s a zártkörű társaság előtt lejtette el a híres vetkőzőszámot (1905-ben!). Tánca végén valamennyi leplét lehullatta... A hatás nem maradt el - Mata Hari divatba jött, szerződéseket kapott és - táncolt. Az újságok szerint ,,tulajdonképpen nem is táncolt, hanem kecses mozdulatokkal szabadult meg mindattól, ami bájait eltakarta...“ Fellépett Bécsben, Berlinben, Londonban ... A háború kitörésekor visszatért Párizsba, táncolt és fogadta a hódolókat. Klientúrájának összetétele, gyakori utazásai felkeltették a francia titkosrendőrség érdeklődését. Pályája csúcsán húszezer frankot kapott éjszakánként, de az évek múlásával ritkultak a gyümölcsöző éjszakák. Anyagi gondokkal küszködött... Kapóra jött ez a francia titkosrendőrségnek. Felajánlották neki: álljon a szolgálatukba. Mata Hari gondolkodási időt kértf majd elfogadta az ajánlatot - egymillió frank fejében. Egy biztos: értékes híreket szállított a francia kémszerzésnek, ezért rejtély, miért tartóztatták le. Tulajdonképpen a madridi katonai attasé, Herr von Kroon buktatta le. Amikor a gáláns diplomata átutalta a bankszámlájára a 20 ezer frankot, a francia államrendórség letartóztatta Mata Harit. A tárgyalást gondosan és hosszan készítették elő: az újságokban valóságos hadjáratot indítottak ellene, vérszomjas kémnőnek nevezték, aki francia hazafiak ezreit küldte a halálba. Az efféle cikkek megtették hatásukat, a közvéleményt sikerült az egykor ünnepelt táncosnő ellen hangolni. Mata Hari nem értette: ,,Ártatlan vagyok! Miféle játékot űz velem a kémelhárítás? Hiszen a szolgálatában álltam és mindig csak a parancsát teljesítettem!" Mata Hari mindvégig tagadta, hogy kémkedett a németeknek. A teljes igazság csak 2017-ben derül ki, akkor nyitják fel a titkos iratokat. Akkor majd kiderül, bűnös volt-e vagy csak egy naiv asszony, aki így magyarázkodott bírái előtt: „Szeretem a tiszteket. Egész életemben szerettem őket. Mindig szívesebben voltam egy nem,gazdag, ám délceg katonatiszt szeretője, mint egy gazdag bankáré". (kopasz) Három napig tartott mindössze a tárgyalás (zárt ajtók mögött, a nyilvánosság semmit sem tudott meg). A védelem tanúi rendre nem jelentek meg, s a bíróság rekordidő alatt - csupán tíz percre volt szükség - hozta meg ítéletét. Golyó általi halál. Katonatisztek, bankárok barátnője Kegyelmi kérvényét elutasították, s ezt 1917. október 15-én hajnalban közölték vele. Mielőtt utolsó útjára indult volna, három levelet írt: a lányának, egykori kedvesének, az orosz Maszlov kapitánynak s egyik francia barátjának, Qui d’Orsay-nek. A kivégzőosztag a Párizs melletti Vince- mes erdőben várta. Pontosan 6 óra 15 percet mutatott az óra. Az utolsó felvétel: a börtönben 1993. II. 21. „Szeretem a tiszteket“
