Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-02-14 / 6. szám

Vasárnap

9

1993. II. 14

A könyökünkön jön ki már, mi mindent kell enni ahhoz, hogy lefogyjunk: kevesebb zsiradék, kevesebb szénhidrát, kevesebb minden! Tudjuk, és mégsem megy. Ez alkalommal csupán apró trükkökkel szolgálunk, amelyek abban segítenek, hogy képesek legyünk betartani ezeket a közismert alapszabályokat.

ELTÉRÜNK A SZOKÁSOKTÓL

1. Arra kötelezem magam, hogy kizárólag ölve egyek, állva soha. Ha állva eszünk, közben másra figyelünk, s így sokkal többet fogyasztunk. Az elefánt eszik állva!

2. Ha csak lehet, teli gyomorral megyek vásárolni. így elkerülhető, hogy olyasmit is vegyek, amit hirtelen megkívánok (s még útban hazafelé meg is egyem...)

3. Sétálni, kutyát sétáltatni lehetőleg étkezés után megyek, mert a szervezetem ebben az esetben több kalóriát éget el.

4. Már reggel elkészítek magamnak néhány apró falatot a főétkezések közötti időszakra, amikor rám tör az éhség (egy mini szendvics, egy kis tálka aprított zöldség, egy pohár sovány tej).

5. Evés közben semmi mással nem foglalkozom — nem olvasok, nem nézek tévét, csakis az evésre koncentrálok.

6. Csak annyit főzök, amennyi szükséges. Ha valami mégis megmarad, azonnal elrakom a hűtőbe vagy a mélyhűtőbe.

7. Nem eszem többet két fogásnál étkezésenként, de any- nyit mindig. Pl. egy szelet húst körettel, utána sajtot vagy gyümölcsöt. A két eltérő íz hatásosabban enyhíti az éhségérzetet.

8. Abban a pillanatban abbahagyom az evést, amint elmúlt az éhségérzetem. Inkább egy picivel kevesebbet, mint többet

eszem.

9. Ha egy nap mégis engedtem az evés gyönyörűségének, másnap nem állok a mérlegre, de tartok egy szigorúbban diétás napot. Zöldségleves sok zöldséggel, kevés sóval, gyümölcstea, kevés sovány tejtermék. Másnap újra lehet méretkezni.

BECSAPJUK AZ ÉHSÉGET

10. Mindig tartok magamnál többféle ízű rágógumit. A rágógumi kiválóan elveszi az étvágyat.

11. A narancslét kétszeresére hígítom ásványvízzel - fele kalória, jobban telít és frissít.

12. A narancs levét nem csavarom ki, hanem darabokra vágva eszem meg. így jobban laktat, s egyszerre egy is elég.

13. A tévé előtt ülve, ha mindenképpen valamit rágni szeretnék, vékony szeletekre vágott nyers uborkát, karalábét, répát, fekete retket vagy mást rágcsálok.

14. Minden étkezést valami könnyű levessel kezdek - leveskockából. A második fogásból már nem kívánok any- nyit.

15. Kezdheti az étkezést egy darabka sajttal is, az is kiválóan telít.

16. Mindig van otthon egy nagy üveg kovászos uborka. Ha éhes vagyok, karikára vágva megeszem belőle egyet- kettőt.

17. Ha leküzdhetetlen vágyat érez egy kis csoki után, egyen, de soha ne önmagában, hanem az étkezés végén egy pici kenyérrel. így nem hizlal any- nyira.

18. Étkezés előtt igyon két-há- rom pohár vizet.

KEVESEBB KALÓRIÁT

19. A rántottához mindig teszek egy kis vizet, és teflonedényben, zsír nélkül készítem.

20. A rántottéba két egész tojás helyett egy egészet és három fehérjét teszek.

21. A sülteket fedő alatt, inkább párolva készítem el.

22. Reggelire olyan szénhidrátot választok, aminek nagyobb a térfogata: puffasztott rizst vagy kukoricapelyhet.

23. Az almakompótot cukor nélkül, esetleg kis édesítőszerrel készítem.

24. A majonézhez olaj helyett egy vagy két keménytojás sárgáját adom.

25. Ha pizzát eszem étteremben, olyat választok, amin zöldség vagy gomba van.

26. Ha szezonja van, mindig tartok a hűtőben görögdinnyét, üdít, telít, és nagyon kicsi az energiatartalma.

27. Cukrászdában nem veszek süteményt, de otthon rendszeresen készítek kalóriaszegény édességet. A jókedvhez kellenek az édes ízek.

28. Ha valaki semmiképpen nem tud lemondani a cukorról, répacukor (szahoróz) helyett használjon inkább gyümölcscukrot (fruktózt), ennek az édesítőereje sokkal nagyobb, így harmadannyi is elég belőle.

29. A káposztás ételeknek érdemtelenül rossz hírük van, pedig nem a káposzta az, ami hizlal, hanem a benne fövő füstölt, zsíros húsok, kolbász és a zsír, amivel készül. De mint minden erjesztett étel, a savanyú káposzta is nagyon egészséges, segíti az emésztést, s ha önmagában fogyasztják, alacsony a kalóriatartalma. Vízben főve baromfivirslivel vagy csirkehússal kifejezetten könnyű ételnek számít.

30. A tojásfehérjehab tiszta protein, nagy a térfogata, ezért rendszeresen adagolom mindenhez, amihez csak lehet: omletthez, szufléhoz, gyümölcssalátához.

31. A nyers zöldségek desz- szertként is fogyaszthatok: a sárgarépa, a retek, a cékla 13 százalék cukrot tartalmaznak.

LÉLEKTANI TRÜKKÖK

II wrzr. 32. Ismert, de bevált trükk: ragasszon a hűtőszekrény elejére egy fényképet saját magáról, amikor még karcsú volt, vagy - ha ilyen nincs - egy szupermodell képet.

33. Ha az ember dolgozik, könnyebben bírja az éhezést. Az igazi veszélyt az otthon, egyedül eltöltött órák jelentik. Ha érzi, hogy kerülgeti a farkasétvágy, azonnal kezdjen bele valami tevékenységbe: tisztítson meg egy-két ablakot, rakjon rendet egy polcon, vagy fejtsen keresztrejtvényt.

34. Nézze meg magát rendszeresen egy nagy tükörben, mezítláb, ruha nélkül. Ez a legjobb ösztönző a fogyókúrához.

35. Ha kedvem támad egy sü- tire vagy egy kis csokoládéra, mielőtt megeszem, várok 20 percet. Néha, s egyre gyakrabban, akkor már nem is kell.

36. Gyakran ismételem magamban: karcsú vagyok, szép vagyok, és imádom a kefirt.

37. Elérhető célokat tűzök csak magam elé: például 1 kg hetente.

ÖTLETEK A KÚRÁHOZ

38. Hordjon egy zsineget a derekán nejlonból vagy más anyagból: automatikusan kevesebbet eszik majd.

39. Gyakrabban egyen hideget, mint meleget. A hideg étel energiatartalma csak úgy kerülhet a véráramba, ha a szervezet fölmelegíti. Ez pedig lassítja az emésztést és a fölszí- vcidást.

40. Gyakrabban igyon hideget, mint meleget. 1 liter 10 Cel- sius-fokos víz 37 Celsius-fokra melegítéséhez 30 kalóriát használ föl a szervezet!

41. Az olajat áttöltöm egy kis üvegbe, mércével látom el, s bejelölöm a hetente elfogyasztható mennyiséget.

42. Gyakran használom a grillsütőt, mert a zsír nagy része így eltávolítható.

43. Mindig barna, lehetőleg korpás kenyeret eszem: nagyobb a vitamin- és rosttartalma, s jobban laktat is.

44. Megőrzőm a zöldségek főzővizét (zöldborsóét, spenótét, cékláét), behűtve igen üdítőek, tele vannak ásványi és nyomelemekkel.

45. Egyszer vagy kétszer hetente tiszta fehérjenapot tartok: hal, csirke, tejtermék salátával.

46. Jó hatásúak a gyógynövényekből összeállított fogyasztóteák - de csak a diétával együtt!

47. A grillezett húsokat és zöldségeket még egy szűrőpapíron is zsírtalanítom.

48. A legegyszerűbb és leghasznosabb szerszám a diétás konyhában a reszelő. Almát, répát, zellert és még sok mindent nagyobb térfogatúvá és finomabbá varázsol.

49. Ugyancsak gyakran használható az alufólia. Halat, csirkét, zöldséget is ebben süssünk.

50. Vásároltam egy tesztnadrágot, azon a napon, amikor elhatároztam, hogy lefogyok. Időnként fölveszem, s ahogy egyre lazábban, csinosabban áll, úgy ad további erőt és kedvet a fogyókúrához.

(A Marie Claire nyomán)

Már Hippokratész óta kutatják a személyiség és a betegség kapcsolatát és ma sokan úgy vélik, hogy ez bizonyítást nyert. Azt mondják, hogy az örökké gondterhelteknek gyomorfekélyük lesz, a túl sokat dolgozóknak a szívükkel gyűlik meg a bajuk, stb. Ezen eléggé elterjedt nézeteket látva, dr. Howard Friedman és dr. Stephanie Booth-Kewley a kaliforniai egyetemről kiválasztottak néhány emberi tulajdonságot, amelyek hozzájárulnak a betegségekhez (düh, összeférhetetlenség, depresszió, befelé fordulás, félelem) és öt betegséget, amelyeknek állítólag pszichoszomatikus összetevőik

vannak (asztma, ízületi gyulladás, gyomorfekély, fejfájás és szívbetegség). Alapos statisztikai módszerekkel elemezték 101 tanulmány eredményeit.

Friedmannak és Kewleynek nem sikerült olyan vonásokat találni, amelyek összefüggnek olyan specifikus betegségekkel, mint az ízületi gyulladás, vagy az érrendszeri betegségek. Megállapították, hogy egyetlen személynél sem következett be a betegség valamilyen helytelen viselkedés vagy emóció miatt. Azonban bizonyítékokat találtak olyan személyeknél, akiknek „született“ tulajdonságuk a haragosság, öszszeférhetetlenség, félelem, befelé fordulás. A gyomorfekély kivételével valamennyi betegségben része volt a depressziónak. Nem igazolódott, hogy a gyomorfekély kialakulása összefügg az említett pszichikai állapotokkal. A kutatók a „személyiség“ körébe sorolják a hosszan tartó érzelmi állapotokat, de nem az időnként valamennyiünket érő kellemetlenségeket.

„A személyiség funkcionálhat mint életvitel" - állapítják meg a kutatók. „A kiegyensúlyozottság hiánya az alapja valamennyi betegségnek.“ Meg kell jegyezni, hogy a pszichikai zavarok általában befolyásolják az immunrendszert. A specifikus betegségek előfordulása már kockázati faktoroktól függ, így a dohányzástól, örökléstől, a betegség lényegétől és attól is, hogy az egyén mennyire képes legyűrni a stresszt. A Vogue nyomán

ISMERI

A CSALÁDFÁJÁT?

Tudjuk, hogy elődeinktől nemcsak a külső hasonlóságot örököljük, hanem a hangszínt és egy sors más dolgot is, amely az orvosok számára nagyon fontos. így a vércsoportot, az anyagcsere specifikumait, a felfogóképességet, vagy a különféle ragályos betegségekkel szembeni ellenállást stb. Előfordul azonban olyasmi is, hogy azzal lep meg bennünket az orvos, hogy gyerekünknek öröklött betegsége van. Nem tévedés ez? Hiszen a családban soha nem fordult elő az orvos által említett betegség. Miről is van szó?

Az öröklődésnek több típusa létezik. Egyike a domináló típus, amikor a betegséget közvetlenül a szülőktől öröklik a gyerekek. Például így öröklődik egyik generációról a másikra az úgynevezett Marfán-betegség, amelyet magas növés, a mellkas deformációja, kézen és lábon hosz- szú újjak és a születés pillanatától rövidlátás jellemez. A másik őröklő- dési típus a lappangó, amelynél a betegség csak abban az esetben jelentkezik az utódokon, ha mindkét szülő ugyanabban a betegségben szenved és génjeik „összeházasodnak“. Az ilyen gén egyenként nem okoz semmi bajt, de ha egyesülnek, vagyis megkétszereződnek, ez az utód szervezete számára tragikus lehet.

Ezen okok miatt a betegek családfájában nehezen állapítható meg, hogy ki okozta az öröklött betegséget. Több generáció teljesen egészséges lehet, csupán egyetlen távoli rokontól származhat az öröklött baj. Egy ilyen öröklött betegség például a galaktoszémia, amelynek lényege, hogy az újszülöttnek világrajötte első pillanatától kezdve hiányzik egyik enzimtermelése, aminek következtében nem bírja a tejcukrot.

Azonban térjünk vissza a családfához. Valaha az arisztokraták nagy gondot fordítottak a családfára és figyelemmel követték annak változásait. Erre a nemesi származás bizonyításához volt szükségük. Nem sejtették, hogy egyszer a családfák jó szolgálatot tesznek a tudománynak azzal, hogy segítenek az öröklött betegségek kutatásában és kialakulásuk megfigyelésében.

Sajnos a családfa készítésének hasznos hagyománya egyre jobban kivész. A mai városi emberek legjobb esetben is csak dédapjukra, dédanyjukra emlékeznek. Azonban a civilizációtól távolabbra eső falvakban 6-7 nemzedékre visszamenőleg is tudnak az elődökről.

Próbáljuk meg elkészíteni! a családfánkat. Egy darab papírosra rajzoljunk fel egy kis négyzetet, ezek vagyunk mi (a férfi ábrázolása négyzet, a nőé kör). Tőlünk jobbra rajzoljuk fel fivéreink négyzeteit, balra pedig lánytestvéreink köreit. Saját négyzetünket kössük össze egy vonallal a testvérekkel. A mi négyzetünk, illetve körünk fölé kerülnek a szülők és az ő testvéreik. Ezután föléjük kerülnek az apa és az anya szülei, apai és anyai ágon. Ugyanezen elv alapján készítsük el a családfa azon részét, amely a nagyszülőket, majd a dédszülőket ábrázolja. Saját magunk és feleségünk alá kerülnek a gyerekek.

Ezután kell élettel megtölteni a családfát. Leírást kell készíteni a családtagok alkati jellegzetességeiről, egészségi állapotukról. Ki kell kérdezni mindenkit, aki ismerte őket. Állapítsuk meg születési és elhalálozási dátumukat. Lehet, hogy akadnak köztük hosszú életűek, mások viszont fiatalon haltak meg.

Egy ilyen családfa nemcsak érdekes dokumentum, hanem nagyon értékes egészségügyi tájékoztató is, amely nagy segítséget jelenthet nemcsak nekünk, hanem gyermekeinknek és unokáinknak is, ha egyszer a családban egészségügyi problémák kapcsán szükség lenne genetikai konzultációra.

Mikor kell felkeresni a genetikai tanácsadót? Az az ideális, ha ez még a házasság előtt megtörténik, hogy a szülők ismerjék megszülető gyerekük egészségének prognózisát. Ezen kívül szükséges a szakemberek tanácsa akkor is, ha a rokonságban előfordultak öröklött betegségek, vetélések. Ha egy családban öröklött betegséggel jött világra egy gyerek, fennáll annak a veszélye, hogy a további gyerekek is öröklik a betegséget.

(Külföldi lapok nyomán: sz)

*»

4

I Kt § I á I ! JK w IN * á «V# I f á

■MU^ I |N f A^J ál | N| i^|