Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-02-14 / 6. szám
* IGERETES TÉLI ALMA Az Ariét Az Ariét almafajta a Golden Delicious és az Idared hibridje; Svájcban nemesítették. Külföldi tapasztalatok szerint elég jól és rendszeresen terem. Gyümölcsmérete és -színeződése jó: szép, piros alma, feltűnő lenticellákkal. Illatos, finom ízű gyümölcse jól tárolható. A Golden Delicious előtt érik két héttel. Egyetlen hátrányos tulajdonsága, hogy hullásra hajlamos. Növekedési ereje közepes, ideális alakú koronával. Különösen a nagy töszámú, intenzív vagy szuperintenzív ültetvények fajtája lehet. A 2,5-0,5 méteres térállásban a fák már a második évre kitöltik a rendelkezésükre álló szűk teret és termőre fordulnak; a harmadik évtől pedig teljes termést adnak, hektáronként 40-50 tonnát. Ehhez a gyors növekedéshez bőségesen el kell látni tápanyaggal és vízzel. Ausztriában ezt a fajtát vírusmentes M9 klónalanyra oltják. K. Sz. TANÁCSOK BORGAZDÁKNAK A barnatörés A tavalyi év sok bosszúságot okozott a borgazdáknak. A hosszantartó szárazság következtében a szőlőbogyókban erősen megindult a savak lebontása és a magas cukortartalom-képződés. E két kémiai folyamat nem harmonikus alakulása gyakran vezet az egyik, talán a leggyakoribb borhiba kialakulásához - a bamatöréshez. Ennek lényege a kémiailag különböző anyagok oxi- dálása, leggyakrabban a csersav levegővel való érintkezése. Minél több nem kívánt szilárd szennyezóanyagot tartalmazott a must, annál érzékenyebbé vált a bamatörésre. Ha rothadt szőlőből készítettük a bort, akkor elengedhetetlen a must erősebb kénezése és a bentonit használata. A bentonitot 24 órával az alkalmazása előtt kisebb mennyiségű borban vagy mustban kell alaposan szétkevernünk, majd hozzáöntenünk a kezelendő musthoz; egy literhez 0,3- 1,5 g bentonitot adjunk. Az ülepedést követően a tiszta mustot az üledékről le kell fejtenünk. Ha kellő időben a forrás nem indul meg, akkor a mustot fajélesztővel kell beoltanunk. A must cukorérzékenységét úgy figyelhetjük meg, ha azt pohárban (fedetlenül) 12-24 órán át állni hagyjuk. Ha ez idő elteltével barnás árnyalatot kap, illata letompul vagy ún. kenyérhéjízt kap, akkor a kezelés elengedhetetlenné válik. A bevált fejtés és az erősebb kénezés csak akkor lesz eredményes, ha a hiba előjeleit időben észrevesszük. Ha borunk már erősen megbar- nult, akkor nem marad más hátra mint a derítóanyagok, az egészséges bor és az élesztők keveréke. Gyakran használt derítöanyag a kazein. Nátrium- vagy káliumsó formájában 10-100 g/hl mennyiségben adagoljuk. Legajánlatosabb az egészséges bor és az élesztő keverékének alkalmazása, mivel ez vegyszermentes kezelés. Nemcsak megjavítja a bor színét, de még az ízét is jobbá teszi! A borélesztő használata egyszerű; 100 liter borhoz 5-10 grammot adunk, néhány napig hagyjuk, hogy kifejtse hatását, közben naponta felkeverjük. Ülepedés után lefejtjük. Borunk így visszanyeri eredeti színét, illatát, s nem utolsósorban za- matát. ifj. Simonka István A katlankorona egyetlen ágeme- letböl álló, sudár nélküli koronaforma. Ez azt is jelenti, hogy így alacsonyabb fák, tehát belterjesebb jellegű koronaformák alakíthatók ki. A katlankoronáknak elsősorban a csonthéjasok törpítése, illetve a jó korona-megvilágítottság és a jó gyümölcsminőség szempontjából van jelentősége. Igaz, hogy a katlankorona az őszibarackfa legelterjedtebb koronaformája, mivel azonban a kajszi hajlamos arra, hogy viszonylag korán elveszítse sudárdominanciá- ját, így némileg hasonlóan az őszibarackhoz, alkalmas a katlankialakításra. Ez fényigényének kielégítését is szolgálja. A Remoulins típusú kajszi-katlan- koronaforma Franciaországban, főleg Remoulins környékén nagyon elterjedt. Számunkra azért érdekes, mert ezen a vidéken nem öntözéssel folyik a kajszitermesztés. Ezt a koronaformát száraz vidéken, 5x5 m-es tenyészterületen maximum 3,5 m magasságig neveljük fel. Indításkor, körülbelül a 70 cm-es törzsön 3 vesszőt tartsunk meg a sudár eltávolítása után. Ezeket azután tovább elágaztatjuk, úgy, hogy összesen 6 vázágat neveljünk fel a már említett magasságig. Továbbiakban az alsó elágazásokat zöldválogatjuk, de visszametszést nem alkalmazunk, fent pedig a végálló vesz- szőket a végleges magasság elérésekor folyamatosan 2-3 rügyre metsszük vissza. így determináljuk a magasságot és arról is gondoskodunk, hogy a visszametszés nélkül nevelt alsó elágazásrendszer növekedési erélye megmaradjon, folyamatosan teremjen és folyamatosan fel is újuljon. Ha túl erős a felső hajtásnövekedés, a felső vesszőket 2-3 rügynél hosszabbra is metszhetjük. Ennél a koronaformánál Franciaországban tengeribarack (vadkajszi) vagy mirobalán alanyt használnak. A száraz vidéken, viszonylag alacsony termőfelületen hektáronkénti 400 fa sűrűséggel 12,0-15,0 tonnás terméshozamokat tudnak produkálni. Miklós Dénes kertészmérnök HÁZTÁJI TANÁCSADÓ Hőmérő és higrométer A tél folyamán nagyon fontos, hogy a pince, kamra, tárolóhelység, valamint a verem hőmérsékletét, relatív páratartalmát ellenőrizzük. Érdemes ehhez egy- egy jó, lehetőleg higanyos hőmérőt, a relatív páratartalmat kimutató higrométert beszerezni. A kapott adatok birtokában köny- nyebb a pince, tároló stb. mikroklímáját alakítani. Melegebb időben szellőztetni - nyitni - kell a tárolót, ha pedig a hőmérséklet csökken, zárni kell annak szellőztetőnyílásait. Jó, ha a tárolt, gúlába rakott zöldség, esetleg gyümölcs hőmérsékletét is ellenőrizzük, ugyanis, ha felmelegedését tapasztaljuk, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy betegség ütötte fel a fejét. Segíthetünk ezen, ha átrakjuk (kiválogatjuk) a zöldséget, s a helységet alaposan kiszellöztetjük. A magas páratartalom általában a betegségek elterjedéséhez, a száraz levegő pedig a tárolt zöldség apadásához (a gyö- kérzöldsóg, burgonya, káposzta fonnyadásához) vezet. Az előbbit- s ez okoz nagyobb gondot- szellőztetéssel, az utóbbit vízzel történő permetezéssel mérsékelhetjük. Ne feledjük, ott, ahol a tárolóban nagyobb mennyiségű almát tartunk, sok etilén képződik. Ezt a gázt („almagáz“) képletesen „érési hormonnak“ is nevezhetjük. Elősegíti ugyanis nemcsak az alma, de más gyümölcsök érését is. Ha tehát a tárolt gyümölcsök utóérését lassítani, gátolni akarjuk, akkor azért is szellőztetnünk kell, hogy a helyiségben képződő „almagázt“ eltávo- lítsuk. Fehérpenész a boroshordón A borospincében sem árt higrométert elhelyezni, bár a pára- tartalom hiányát a bornak hordóban történő lassú, de kitartó apadása is jelzi. Ilyenkor ugyanis a „szomjas“ dongák a borból pótolják nedvességigényüket - s ez bizony nem kis veszteséggel jár. A kelleténél nagyobb páratartalmat az úgynevezett fehérpenész jelzi, ami nem kívánatos jelenség. Ellene különféle vegyszerekkel próbáltak védekezni, ám ez nem vált be, ugyanis diffundáltak a borba. Az egyedüli biztos módszer ezért még manapság is a hordók törülge- tése. A retek fényigénye A Csallóközben, a Mátyusföl- dön sokan foglalkoznak a hónaposretek hajtatásával. Sikereket azonban csak az ér el, aki tudja, hogy a gyökérnyaknak fényre van szüksége; ha a gyökérnyak nem kap fényt, a gumó nem fejlődik. Márpedig ezt az erős lombfejlődés megakadályozza. Azt ajánljuk ezért, hogy főleg a kötöttebb, tápanyagdús talajokon ritkábban és kisebb lombú fajtákat vessünk, rendszeresen szellőztessünk, ezzel megakadályozhatjuk a dús lombozat kifejlődését. -rSzerszámtároló huzalhálóból A műhelyfalra rögzített huzalháló praktikus szerszámtároló fal is lehet. Hajlítsunk vastag huzalból S-alakú horgokat. A hálót több helyen két-két csavarral felszerelt lemezbilincsekkel rögzítsük a falra. A szerszámokat tetszőleges elrendezésben akasszuk a horgokra. Ha rozs- dátlanítás után a hálót alapozó-, majd zománcfestékkel befestjük, a konyhában is felszerelhető. különféle főzőeszközök tárolására még-E Háztáji tartásnál a malacelhullást döntően befolyásolja a vemhesség alatti takarmányozás. Gyakran előfordul, hogy a vemhesség alatt a takarmányozásban különböző szemléletek váltják egymást, a jókat is hiányosan, következetlenül valósítják meg. így például nem kielégítő a kocák állatifehérje- és ásványianyag-ellátott- sága. A helytelen takarmányozásból eredően gyomor- és bélrendszeri zavarok, bélsárpangás, idült bélnyálkahártya-hurut, egyes vitaminok hiányában az ásványi anyagok felszívódásában és értékesülésében szintén zavarok állnak be, s így ennek a vehem is kárát látja. A kevés mozgás, a túlsúly, a csökkent légzőszervi és vérkeringési kapacitás következtében romlik a vemhes állatok szöveteinek oxigénellátottsága, s a salakanyagok felhalmozódnak. A vehem és különösen a magzatburok anyagcseréje rendkívül oxigénigényes. Az oxigénhiányos anyagcsere következményeit a magzatburkok rosszul bírják, s rajtuk ennek következtében elhalások jelentkeznek. A magzatburkok még a magzat rovására is biztosítják a saját anyagcseréjükhöz szükséges oxigént, így annak oxigén- és tápanyagellátottsága romlik, sőt a magzat hiányos fejlődéséhez, pusztulásához vezet. Az ilyen elhalt magzat a méhben mumifikálódhat. A malacok másik részének tulajdonképpen nem szabadna a méhben elpusztulnia, mégis sajnálatosan éppen a jól fejlett, szép malacok esetében gyakori a halvaszületés. Ezek okai között a tenyészállatok mozgáshiányát kell az első helyen említeni. Az ellések időtartama jelentősen megnő, sok a ritmustalan ellés, a fájásgyenge koca. Sok esetben gyógyszerrel kell segíteni, így kell meggyorsítani az ellést. Vigyázni kell azonban, mert ennek hatására az eddig atoniás méh hirtelen összehúzódik - erős fájás jelentkezik - és ez a malacot nagy erővel nyomja a méh- testbe. A hirtelen kialakult, ritmustalan fájás következtében a malac gyakran nem tud helyesen „beilleszkedni“ a szülőútba, s fennáll annak a veszélye, hogy rendellenes tartás, helyeződés és fekvés lépjen fel Ha nem figyelünk fel időben a koca erőlködésére - amelyet szülés nem követ akkor több malac bennfulladhat. Ezek az állatok alkotják a halvaszületett példányok tekintélyes részét. (folytatjuk) Csiba László 18 1993. II. 14.
