Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-01 / 280. szám, szerda

1993. DECEMBER 1. . MOZAIK . 4 TORKUKON A KÉS ÖREG SZATÍR, NEM VÉN SZATÍR (Folytatás az 1. oldalról) nem egy hetvenegy esztendős bácsit. S ráadásul nem „pipihúsra"'támadt kedve, 87 éves szomszédasszonyát teperte le. A néni a roham során kisebb sérüléseket szenvedett. KIADÓI ENGEDÉLLYEL Nem mindennapi fogással dicsekedhetnek az érsekújvári nyomozók. Az elmúlt napokban a város egyik villájában lelepleztek néhány pénzhamisítót, és elkobozták a „pénzverdét" is, egy lézermásológépet, melyet a 32 esztendős tulajdonos lízingre vásárolt, de a részleteket már elfelejtette törleszteni. Pedig lett volna miből, hiszen amint kiderült, a kiadói engedéllyel rendelkező kis társaság a múlt év augusztusától napjainkig legalább 7800 ezerkoronást és egymillió korona értékű schillinget hamisított. Mindezt még adócsalással tetézték. ATÉMAAZ UTCÁNHEVERT November 8-án gengszterfilmbe illő jelenetnek lehettek tanúi Losonc egyik legforgalmasabb utcáján a járókelők. Délelőtt az egyik cég pénztárosnője a gépkocsivezető kíséretében a bankból 900 ezer koronát . vételezett fizetésekre. Amikor az autóba akartak szállni, ismeretlen férfi gázsprayt fújt a szemükbe, kikapta a nő kezéből a táskát, és futásnak eredt. Néhány járókelő azonban üldözőbe vette. Egyiküknek sikerült kiütnie a rabló kezéből a táskát, mely a földre esett. A tettes üldözőit is „beporozta", majd - veszni hagyva majdnem egymilliós zsákmányát - igyekezett menteni az irháját. Balszerencséjére egy volt sportoló a nyomába eredt, így pillanatokon belül rendőrkézre került, (ordódy) SITTEN A HERCEG IS A rimaszombati rendőrség nőkkel való kereskedés, illetve személyi szabadság korlátozása vádjával letartóztatta ifj. Farkas Jánost, a jelenleg büntetését töltő rimaszombati magánvállalkozónak, a roma királyi cím várományosának a fiát. A huszonegy éves, munkanélküli fiatalember és társa, a huszonnégy éves Ladislav M. Rimaszombatban, a Bartók Béla utcában augusztus 8-án egy' Ford Fiesta személygépkocsiba kényszerítette a tizennyolc éves, rimaszombati Terézia P.-t. Átcsempészték a szlovák-cseh országhatáron, egy ismeretlen férfinak Chebben eladták. Az eset részleteit még vizsgálja a rimaszombati rendőrség. TELEPROGRESS '93 (Munkatársunktól) Tegnap Pozsonyban a Technika Házában nyitották meg a Teleprogress '93 kiállítást, amelyen a szlovákiai piacon meghatározó jelentőségű telekommunikációs eszközöket forgalmazó cégek mutatkoznak be kínálatukkal. A december 3-áig nyitva tartó seregszemlén olyan neves cégek vannak jelen, mint az Alcatel, az Ascona, a Kapsch és a Harris, amelyek immár többnyire szlovákiai leányvállalataik révén igyekeznek betörni a hazai piacra. A bemutatott termékek között a digitális telefonközpontoktól kezdve a legkülönfélébb telefonkészülékeken át az úgynevezett személykereső kijelzőkig széles skálában megtalálható mindaz, ami az információátvitelben fellelhető a piacon. A kiállításon bemutatott termékek kínálata egyértelműen bizonyítja, a jövő útja ezen a területen a digitálizációé. Ennek a felismerésnek a bizonyítéka az a telefonhálózat fejlesztésére jóváhagyott külföldi hitel is, amelyet egyértelműen a digitális hálózatok kiépítésére fordítanak. - tszl (Folytatás az 1. oldalról) ván, a földművelési minisztérium rimaszombati információs szolgálatának igazgatója szerint a leépülés legfőbb oka a rossz gazdaságpolitikában keresendő. Úgy látja: mivel a mezőgazdasági termelés nagyon tőkeigényes, és az üzemeknek nem volt lehetőségük arra, hogy saját eszközeikből ruházzanak be, a kormánynak kellett volna és kellene segítenie. Szeptemberben ült össze Rimaszombatban az a pénzügyi bizottság, amely döntött arról, hogy a járás három állami gazdaságától és két szövetkezetétől teljesen megvonták a pénzügyi támogatást. Ezeket nem tartották perspektivikusaknak, és az üzemvezetés sem tudott e helyeken biztosítékot adni arra, hogy az állami pénzeszközök valaha is megtérülnek. - A megoldást abban látjuk - állította Kozsár István hogy az állami gazdaságokat - a kövecsest kivételével - gyorsított ütemben privatizálni kellene. A szövetkezetek közül azokat, melyek nem képesek megállni a saját lábukon, lol kell számolni, és új vállalkozási formákat kell keresni. A szövetkezetek eddigi transzformációja ugyanis nem jelentett valódi átalakulást. A járásban 206 mezőgazdasági magánvállalkozót tartanak nyilván. Emellett a bottovói szövetkezet földművestársulássá alakult, az orávkai részvénytársasággá, Hanván pedig egy kft. működik. Kétszáz hektáron fölüli területen hárman gazdálkodnak itt, száz és kétszáz hektár közöttin hatan, 50-en 50-100 hektáros gazdák, a többi pedig apró gazdaság. De ha van kiút a mostani helyzetből, akkor ez irányban keresendő. Ehhez azonban a kormánypolitikának is meg kellene változnia. Kozsár Istvánt megkérdeztem, mit várna el a kormánytól ahhoz, hogy megálljon a visszaesés: - A Rimaszombati járás lakosságának több mint 80 százaléka közvetlenül függ a mezőgazdaság eredményeitől. Nem véletlen tehát, hogy országosan éppen itt a legnagyobb a munkanélküliség. A jelenlegi gazdaságirányítás és hitelpolitika olyan, hogy sem a mezőgazdasági nagyüzemek, sem a magánvállalkozók fennmaradását nem biztosítja. Az 1994-es költségvetésről hozzánk eljutott információk alapján pedig azt mondhatom, hogy ha azt elfogadják, akkor ez az átlagos vagy annál rosszabb körülmények között gazdálkodóknak a végét jelenti majd. Tehát elsősorban a hitelés támogatási politikán kellene változtatni, ellenkező esetben a mezőgazdasági termelés teljesen megszűnhet. A Rozsnyói járás a Rimaszombatinál valamivel jobb helyzetben van. Ján Rusnák, Kozsár úr itteni kollégája azonban elmondta, ha a '94-es költségvetést a javasolt formában fogadják el, az két vállra fekteti a járásnak szinte valamennyi mezőgazdasági üzemét. Ma ott tartanak, hogy 17 szövetkezetüknek „csak" a fele áll a csőd szélén, a délvidék szövetkezetei. A jelenlegi dotációs irányelvek ugyanis a rosszabb körülmények között gazdálkodó, a járás északi részén működő szövetkezeteknek kedveznek. Rusnák úr szerint a csőd nem egyértelműen rossz, mert végre előmozdítja az igazi átalakulást. A vidék legnagyobb mezőgazdasági nagyüzeme, a Rozsnyói Állami Gazdaság mindennek ellenére viszonylag jó helyzetben van. Az utóbbi két évben húsfeldolgozót és tejüzemet építettek, nemsokára kereskedelmi központot nyitnak Rozsnyón, és a sajtgyár építését is befejezik. Á napokban folynak a tárgyalások a járás másik állami gazdaságának, a jolsvainak a magánkézbe adásáról is. Míg a jolsvai esetében a privatizálás után a gazdaság több részre is szakadhat, a járási tanácsadó testület ragaszkodik ahhoz, hogy — éppen a kiépített feldolgozó részlegek miatt — a rozsnyóit komplex egységként kellene magánkézbe adni. A mezőgazdasági magánvállalkozók száma, szintén a dotációs és hitelpolitika miatt, alaposan megcsappant e vidéken, a kisvállalkozók teljesen lemorzsolódtak. Míg az elmúlt év elején több mint 200-an voltak a magángazdák, mostanra mindössze öten maradtak. Ezek viszont egészen nagyban, nem ritkán egy-egy volt kisebb szövetkezet területén gazdálkodnak. Rusnák úr szerint éppen erre kellene keresni a kiutat, akár úgy is, hogy a csődbe ment nagyüzemeket elérhető áron kellene eladni az érdeklődőknek. Ez még mindig jobb, mint a mezőgazdaság teljes leépítése. (klinko) K

ét évvel ezelőtt országjáró körutaink során meglepődve tapasztaltuk, hogy a falusi portákon, sőt a kisvárosok villanegyedeinek kertjeiben gomba módra megszaporodtak a trágyadombok. Sőt, jobban megfigyelve a jelenséget, az is észrevehető volt, hogy bizony ezeket a rakásokat megkülönböztetett figyelemmel gondozzák, különleges elbánásban részesítik. Takargatják, öntözgetik, fóliát húznak föléjük. A tájékozatlan szemlélő akár azt is gondolhatta, valahol baj van a józan paraszti ésszel. Ám akkoriban biztos akadt, aki neki is megsúgta: elég, ha 20 ezer koronáért gilisztát vásárol, az aprócska élőlényeket belerakja egy trágyadombba, s röpke egy év alatt akár a háromszorosát kaphatja vissza befektetett pénzének. Alig telt el fél év, s a rekordgyorsasággal terjeszkedő gilisztatenyésztő hálózat olajozottnak tűnő gépezetében megjelentek az első homokszemcsék. Egyszerre több lett a giliszta a piacon, mint amennyire igény volt. Úgy tűnik azonban, nem volt eléggé figyelmeztető jel a magyarországi gilisztabotrány végkifejlete, a gyors meggazdagodásban reménykedő ügyfelektől itt is sikerült kicsalni a hiszékenység vámját. Mert a szegény ember úgy van vele: neki a pofonból is nagy kell. így kerültek betáblázásra családi házak és különböző ingóságok a gilisztavásárlás céljaira felvett hitelek fedezésére, amit a tenyésztők általában nem tudtak visszafizetni. Azóta is futnak a pénzük után. Lapunkban egy évvel ezelőtt terjedelmes riportban számoltunk be az albári Bioterra Kft., „győzelmes bukásáról". Az egész ügy, amely jóformán az egész Csallóközt érzékenyen érintette, egy ügyes manőverrel ad acta került, hiszen a Bioterra a tenyésztők fokozódó nyomását érzékelve ügyesen kettéosztotta és átjátszotta az egész tenyésztői hálózatot két alvállalkozójára. A jogutódok pedig egy újabb jogi szemfényvesztéssel ügyesen kibicikliztek a Bioterra egyre halmozódó kötelezettségeinek teljesítése alól. A botrány kapcsán derült csak ki, bizony alaposan palira vették a hiszékeny termelőket. A szerződésekben ugyanis szó sem volt arról, hogy a gilisztákat visszavásárolja a cég, csupán a biohumusz felvásárlására kötelezte magát. Sajnos, akkoriban a korlátlan vállalkozási lehetőségek igézetében sokan megszédültek a levegőben röpködő hatalmas összegektől. Máig is bánja a zsebük. Amint hírlik, a csehországi gilisztatenyésztők nem hagyják annyiban a dolgot. Szervezetük révén a Cseh Köztársaság legfőbb ügyészségéhez fordultak jogorvoslásért, mert véleményük szerint a Bioterra a hiszékenységüket kihasználva gazdagodott meg. Szlovákiában még nem tudunk hasonló kezdeményezésről. Vélhetően tartja magát az a nézet, hogy a trágyadomb nem bűzlik, ha nem bolygatják túlságosan. A giliszták pedig vélhetően továbbra is jól érzik magukat. (t. szil) A SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI TŐZSDE ÁRFOLYAMAI A november 30-ai tőzsdenap Termék új árfolyam régi árfolyam index (%) Takarmánybúza 3475,13 3485,90 99,69 Kenyérgabona 3919,30 3884,05 100,91 Rozs 3620,95 3805,92 95,14 Takarmányárpa 3315,72 3352,88 98,89 Takarmánykukorica 3556,84 3553,84 100,08 Takarmányborsó 4726,12 4759,37 99,30 Étkezési burgonya I. oszt. 2356,38 2356,38 100,00 Vágómarha 100,00 (élősúlyban) 31,05 31,05 100,00 Vágósertés (élősúlyban) 38,41 38,32 100,24 (Az árfolyamok Sk/t-ban vagy Sk/kg-ban értendők.) A

gengszterfilmek fogásaira gyanakodva várhatta a néző Ivan Passernak, az amerikai filmvilágban otthonra talált cseh rendezőnek Sztálinról készült monstre művét a Magyar Televízióban. Az amerikai ízléshagyományok felelevenítésére ugyancsak csábíthatott volna maga a téma, vagy legalábbis a Sztálin zsarnoki lényének sokrétűségében alakot öltő figurák egyike - a politikai Ál Capone. Hisz a híres kaukázusi kincsrablások, a fegyveres rajtaütések eleve kínálkozhattak a kalandos izgalomkeltésre, az akciót igazi „keresztapaként" irányító Koba Dzsugasvili hidegvérű ügyködésével a háttérben. Nem így kezdődik a film, mely az HBO produkciójaként a világuralomra törő kommersz követelményeinek eleget téve készült. De úgy látszik, a tömegfogyasztást táplálva a Sztálin-mítoszból kiaknázható kalandos, látványfilmes elemek felvonultatása is kevésnek, hatásában elkoptatottnak bizonyulhat. Máshol kellett keresni a tömegkultúra igényeihez igazodó leleményeket, amelyek, természetesen, nem nélkülözhetik a nézőt bizonyos töprengésre késztető eszközöket sem. Sztálin rejtélyes privát lényének, úgymond, leleplezése jelentette az ilyesfajta megközelítést. Szvetlana Allilujevának, Sztálin lányának lírai hangoltságú narrátorszövege szolgáltatja azt a látószöget, mely Sztálin magánéletére irányul, s megeleveníti a démoni lényében dúló elvetemültséget. Közben Sztálin szinte ki sem mozdul dolgozószobájából, legfeljebb dácsája kertjében sétál, hogy mozdulataiból is áradjon a vészjósló gonoszság. Ez a bezártság úgy tűnik, mint valami dramaturgiai kényszer, mely valahogy leplezni hivatott, hogy Sztálin privát személye a történelmi-társadalmi közegből SZTÁLIN MINT PÓTSZER kiszakadva jelenik meg. A történelem és a külső világ a filmben úgy maradandóan, tulajdonképpen csak egyszer, az 1932-es nagy ukrajnai éhínséget idéző képekben villan fel - a vonatablakon - keresztül. A történelembe ágyazott egyén bemutatása, a kölcsönhatásokban testet öltve nyilván történetfilozófiai mélységeket igényelne. De Sztálin alakja a kommerszfilmben csak történelmi szerepét vesztve tehető igazából érdekfeszítővé. Szilágyi Ákos, a magyarországi russzisztika jeles művelője írja a filmről szóló remek kisesszéjében: „Sztálin úgy jelenik meg, mint valami történelmi Mutogatós Bácsi, aki széttárva a Közember, a Világtörténeti Egyén, a Nyilvános Ember durva szövésű katonaköpenyét, privát emberként mutatkozik meg - a maga pőre valójában. "így válik Sztálin a néző számára magánszörnyeteggé, akivel szemben megvetést érezhet, akit immár kisszerűen hitvány figurának tekinthet. így lehet a történelmi gonoszságból magánbűn. Mert a néző nem akatja ott látni saját magát is abban a pokolban, mely csak vele együtt lehetett teljes. Gondoljunk csak a filmnek arra a jelenetére, amikor a titkosszolgálat főnöke, Jagoda meztelenül, szappanhabosan rohan ki a fürdőszobából, hogy félelemmel teli szolgalelkűséggel vegye át a kagylót és hallgassa Sztálin telefonutasításait. Mennyire mulatságos a lakájt látni ebben a helyzetben. Nos, ez a jelenet szinte szóról szóra megtörtént - ahogy ezt gyermekkori emlékként leírja - Andrej Koncsalovszkij rendező apjával. Igaz, ő a szovjet himnusz szerzője volt. De ezt le lehetne vinni addig, hogy ki-ki elérne - önmagáig. Szilágyi gondolatcikázásának a Joszif Visszarionovics Tarzan felcímei adta, a filmsztárként és attrakcióként élő Sztálin-képre utalva. Moszkvában egy bakui örmény, aki tizenhat filmben alakította Sztálint smink nélkül, nemrégen afféle showmanként fogadta a moszkvai Filmmúzeumba érkezőket. De vajon ott van-e emögött a megemésztett történelem katarzisa, a sztálini politikai banditizmus lelki támaszainak megszűnése? Mert enélkül Sztálin akár mint privát sztori, akár mint egy esetleges gengsztertörténet - puszta pótszer. KISS JÓZSEF A HISZÉKENYSÉG VÁMJA