Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-31 / 304. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓÄ 1993. DECEMBER 31. Kilépési illeték Szerbiában SOKASODNAK A KORMÁNY GONDJAI Jugoszlávia polgárai ezentúl tíz­márkás kilépési illetéket fizet­nek, ha külföldre akarnak utaz­ni. A szövetségi kormány új ren­delete az óév utolsó napján lép hatályba. Ezzel az intézkedéssel a hivatalos magyarázat szerint humanitárius célokra szeretne devizához jutni az ország, a va­lószínűbb az, amit az intézkedés miatt tiltakozók gyanítanak: egyszerűen deviza kell, mert kiürült az államkassza. Kontics kormányfő népszerűtlen intéz­kedése igencsak felzaklatta erre­felé a kedélyeket. A független szakszervezetek állami rablás­nak minősítik Konticsék intézke­dését, Ágoston András, a Vajda­sági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke pedig a kormányfőhöz intézett levelé­ben abbéli aggodalmának ad hangot, hogy ez elsősorban a ha­tárvidékeken élő magyar kisebb­séget sújtja. Biztos, hogy a tíz­márkás illeték (a gépkocsi után további 30 márkát „gombolnak majd le"), túl nagy összeg azok­nak, akiknek havi bére alig éri el ezt az összeget. A kormánynak ugyancsak megszaporodtak az évvégi gondjai ezen kívül is. Már újév előtt kénytelen volt kibocsátani a kilenc nullával megkurtított új dinárokat, az infláció ugyanis vi­lágcsúcsot dönget. A százmilliár­dok semmit sem érnek, billiók­ban számolják a legalapvetőbb kiadásokat, egy újévi bevásárlás összegét pedig dinárban ki sem lehet mondani. Az ország másik részében nemcsak újévet ünnepelnek: Montenegro fővárosa ötven év után ismét a történelmi Cetinje lett Podgorica helyett, amely majd ötven éven át Tito nevét viselte (Titograd volt). A harcias Mate Boban nem elnöke többé a boszniai horvát államnak. Helyét a mérsékel­tebb Mile Akmadzsics foglalta el, bár hivatalosan még nem erő­sítették meg a helycserét. Szarajevóból közben ezekben a napokban sikerült evakuálni több mint ezer polgári személyt, annak ellenére, hogy a Split, illetve Szerbia felé vezető folyo­sók térségében tovább dörögnek a fegyverek. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék V lagyimir Zsirinovsz­kij, az Orosz Liberá­lis Demokrata Párt vezére Ausztria számára is nem­kívánatos személy lett, még egyszer nem engedé­lyezik számára a beuta­zást - jelentette ki Alois Mock külügyminiszter a Neues Volksblatt című lapnak tegnap adott nyi­latkozatában. Hozzáfűz­te, már tudják, hogy egy nacionalista vezér eseté­ben hogyan kell reagál­niuk. Zsirinovszkij de­cember 21-én járt Auszt­riában, ahol bejelentette, hogy Oroszország állító­lag egy szuperfegyverrel rendelkezik. Beutazási ví­zuma tegnap járt le. Bul­gáriából - ahonnan Né­metországba készült - olyan hírek érkeztek, hogy január 5-én vissza akar térni Auszt­riába. Mint ismeretes, a német kormány nem adott beutazási vízumot Zsirinovszkijnak, Bulgáriából pedig egyenesen kiutasították őt: 24 órát kapott az ország elhagyására. Új fegyver a NATO-bővítés ellen Az a tény, hogy a választásokon je­lentős mennyiségű szavazatot kaptak a szélsőséges nacio­nalisták, újabb fegyver az orosz kormány kezében ahhoz a kam­pányhoz, melyet a NATO Közép- és Kelet-Európára va­ló kiterjesztése el­len indított - véli a The New York Times. A lap ez­zel összefüggésben idézte Andrej Kozirev orosz külügyminisztert, aki azt mondta, a NATO kibőví­tése éppen az a fajta megalázás lenne, amely a sértett orosz büszkeséget még inkább jobbra űzné, Zsirinovszkij felé. Az orosz diplomácia vezetője sze­rint ebből az olyan országok számára, mint Lengyelország, A Frankfurter Altgemeine Zeitung rajza Magyarország és Csehország az következik, hogy „meg kell erő­síteniük az orosz demokrácia ke­zét és gyengíteniük Zsirinovszkij pozícióit. Ha azonnal belépné­nek a NATO-ba, akkor Zsiri­novszkij kezére játszanának és egyáltalán nem növelnék saját biztonságukat." LÉLEKHARANG New York központjában, a Times Square-en szerdán láttak hozzá annak az elektronikus panellnek a szereléséhez, amelyen egy diagramm fogja szemléltetni az Egyesült Államokban meggyilkolt személyek számát. A lélekharangnak nevezett ábrán csak azokat a bűncselekményeket tüntetik fel, melyek elkövetéséhez lőfegyvert használtak. Január elsején, egy órával éjfél után kezd el működni a diagramm. Az akció kiötlője és finanszírozója Robert Bren nan milliomos, aki Newarkban (Ňew Jersey állam) él, abban a városban, ahol az utóbbi években a legnagyobb mértékben növekedett a gyilkossá­gok száma. Azt iervezi, hogy fokozatosan ebben a városban, valamint Los Angelesben, Miamiban és Washingtonban is létesít ilyen lélekharangot. Feltételezik, hogy a diagramm adatait 15 percenként fogják változtatni, hiszen az USA-ban kb. ilyen időközönként lőnek le valakit. Csak az idén 30 ezer embert öltek meg lőfegyverrel az Egyesült Államokban. Napi egy dollárért... embereket főleg építkezéseken, nehéz fizikai munkára alkalmaz­zák és a minimumot fizetik nekik. Ami pedig az amerikaiak ille­gális prágai tartózkodásáról ter­jedő híreszteléseket illeti, ezzel kapcsolatban a főváros idegen­rendészetének képviselője el­mondta: mivel a világ országai­nak többségével vízummentes kapcsolatai vannak Csehország­nak, az amerikaiak is 30 napig szabadon tartózkodhatnak az országban, anélkül, hogy beje­lentkeznének a rendőrségen. Te­hát nem feketén vannak az or­szágban, hanem mint turisták, akik szabadon érkeztek oda. A VILÁGSAJTÓBÓL A Der Standard című osztrák napilapban tegnap jelent meg egy interjú Milan Kňažkóval, a Demokraták Szövetségének elnökével. Kijelentette: a követ­kező választások után szeretné­nek bejutni a parlamentbe. Úgy vélekedett, lehet, hogy hamaro­san sor kerül a választásokra Mečiar koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt felbom­lása után. Kňažko nem ért egyet egyes szlovákok véleményével, misze­rint rövidesen beindul egy új integrációs folyamat a csehek­kel. Szerinte erre legfeljebb 10-15 év múlva lehet számítani, ám olyasfajta kapcsolatokkal, mint amilyenek a Benelux-álla­mok között vannak, azonnal egyetértene. Természetes reak­ciónak nevezte, hogy nagyon sok szlovák szomorkodik az or­szág felosztása miatt: amíg a sa­ját államukért harcoltak, nagy volt a lelkesedésük, mára azon­ban elmúlt ez az eufória. Politikamentes rádióügyek Ne higgyük, hogy rádióügyben csak Szlovákiában honosak az - enyhén szólva - furcsa szo­kások. Pozsonyban hipp-hopp, gondolnak egyet a sokat bírált hatalmasok, majd bölcsen el­döntik: jó lenne felrúgni az évenként dollárok százezreit hozó szerződést, hogy így is láthatóvá tegyék függetlení­tett, demokratizált, gazdasági sikerekben oly gazdag és poli­tikai mennydörgésektől telje­sen mentes országunkat. Vilá­gos, Pozsonyban jobban tud­ják, mint Washingtonban, mi­lyen mértékben - és milyen hullámhosszon — van szükség a nyíltságot, szabadságot jelké­pező Szabad Európa Rádió műsoraira. Bár a rádióügynek a politikához semmi, de semmi köze sincs, mégsem tetszik a SZER illetékeseinek a bölcs gondolatból fakadt döntés, amely megegyezés híján látvá­nyos bírósági perbe torkollhat. Merthogy jólértesült források szerint a SZER jelenleg Po­zsonyban tárgyaló müncheni vezetői komolyan fontolgatják ezt a lépést. Ám ne higgyük, hogy csak Szlovákiában honosak az ilyen furcsa, de politikamentes szo­kások. Jörg Haidernek, az FPÖ fenegyerekének a jóvoltából Ausztriának is megvan a maga kis rádióbotránya. És nem is áll oly távol a Szabad Európa Rá­diótól, hiszen, paradox módon, ugyanezt a nevet kapta az az új rádióállomás, amely január elsejétől a Radio Carinthia egykori hullámmhosszán Észak-Olaszországból közvetít majd műsorokat. Történt ugyanis, hogy oszt­rák gazdasági szakemberek egy csoportja a hazai jogszabá­lyokat megkerülve olaszor­szági rádiófrekvenciát vásá­rolt. Hogy, hogy nem, e szak­emberek körét bővíti Haider, a szabadságpárti vezető is, igaz, mint tisztességesen beval­lotta: maga csupán egészen kis részvénnyel rendelkező társtu­lajdonos. Arról is tájékozta­tott, hogy az új adó elsősorban szórakoztató műsort közvetít majd... a választások évében. A karintiai FPÖ-nek pedig semmi köze a rádióhoz. Csak úgy mellékesen: az adó Jörg Haider újévi köszöntőjével kezdi szórakoztató műsorai­nak sugárzását... Hát, ezek után ki is kétel­kedne abban, hogy a SZER­ügynek semmi köze sincs a po­litikához. Urbán Gabriella NÉHÁNY SORBAN B elfastban az ír Köztársasági Hadsereg tagjai újabb tá­madást hajtottak végre, ezúttal a helyi rendőrség járőrei ellen. A DPA hírügynökség jelentése szerint egy rendőr súlyosan megsebesült. A karácsonyi tűz­szünet utáni támadások azt jel­zik, hogy az IRA nem egyezik bele a brit és az ír kormány javaslatába, mely szerint, ha a terroristák feladják fegyveres harcukat három hónapon belül az IRA politikai szárnyának be­vonásával tárgyalások kezdőd­hetnek Észak-Írország jövőbeli sorsáról. M ajna-Frankfurtban szerdán este hét marokkói sebesült meg, amikor az egyik ház pincé­jében tűz ütött ki, közölte teg­nap a helyi rendőrség. Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet, a jelentések szerint az ügyet vizsgálják. B elgiumban Egység néven új politikai pártot alapítottak. Egyedüli programpontja: az or­szágot veszélyeztető megosztás megakadályozása. A pártot 20 és 35 közötti fiatalok alapították azzal a céllal, hogy parlamenti úton akadályozzák meg a fla­mand és a vallon szeparatisták törekvéseit, amelyek egyértel­műen a királyság kettéosztását célozzák. S alvador Allende, a 20 évvel ezelőtt megbuktatott chilei elnök családja visszakapja va­gyonát, amelyet a katonai junta kobozott el 1973 szeptemberé­ben. A santiagói bíróság döntése szerint harminc napon belül kell visszakapnia összes ingó és in­gatlan vagyonát. T egnapra virradó éjszaka tűz pusztított az egyik legis­mertebb moszkvai zsinagógá­ban. A tüzet állítólag rövidzárlat okozta, de Berel Lazar, a Marji­noj Roscse zsinagóga rabbija azt sem zárta ki, hogy bűntettről volt szó. Miután a tűzoltók kö­zölték, hogy rövidzárlat miatt ütött ki a tűz, a rendőrség nem is indított nyomozást ez ügyben. O,_omáliában a felkelők újabb támadásokat haj­tottak végre az ENSZ-katonák ellen. Az előző éjszaka a fővá­rosban, Mogadishuban támadták meg a német katonák páncélo­zott csapatszállítóját, a várostól nyugatra pedig a zimbabwei kontingens két páncélosa volt a célpont. Mivel az ENSZ nem számolt be áldozatokról, feltéte­lezhető, hogy senki sem sérült meg. Közben Mohamed Farah Aidid, a szomáliai lázadók vezé­re Kenyába érkezett, hogy a ha­zájában kialakult válság, az 1991 óta tartó kormányzási vá­kuum megoldásának lehetősé­geiről tárgyaljon, ehhez segítsé­get kérjen. A kenyai elnök vidé­ki rezidenciáján találkozik ven­déglátóján kívül Uganda, Erit­rea, Etiópia és Szudán legfelső képviselőivel. Az utóbbi három államfő tagja az Afrikai Egy­ségszervezet különbizottságá­nak, amely a szomáliai kérdéssel foglalkozik. O laszország közölte: eredeti terveinek megfelel íen március 31-ig kivonja 2400 l a­tonáját Szomáliából, nem tesz tehát eleget az USA, sőt Bili Clinton elnök személyes kérésé­nek sem, nem vizsgálja felül döntését. Csehországban napi egy dollá­rért is hajlandóak dolgozni a fe­ketén alkalmazott ukránok, hi­szen ez náluk otthon, ahová ke­resetüket elküldik, elég szép pénz — írta tegnap a Rudé právo. Egyben tájékoztatott arról is, hogy kb. 30 ezer USA-állampol­gár tartózkodik illegálisan Prá­gában. A nyáron több mint 5 ezer idegen állampolgár dolgozott legálisan Csehországban, több­ségükben lengyelek, ukránok, oroszok. A becslések szerint ugyanennyi lehetett az illegáli­san foglalkoztatottak száma is. A rendőrség azonban egyelőre nem képes leleplezni azokat a vállalkozókat, akik ezeket az

Next

/
Thumbnails
Contents