Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-02 / 281. szám, csütörtök

1993. DECEMBER 2. ÚJSZÓÍ GAZDASÁG 6 BANKFRIGY NEM A PÉNZ, A JÓ VÁLLALKOZÓI TERV A HIÁNYCIKK Interjú PÓSA LAJOSSAL, a Szlovák Mezőgazdasági Bank vezérigazgatójával A napokban írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 20 százalékos részesedéssel belépett a Szlovák Mezőgazdasági Bank részvényeseinek sorába, s ezzel egyik meghatározó tulajdonostársa lett az ország negyedik legnagyobb pénzintézetének. Pósa Lajossal, a bank vezérigazgatójával ennek kapcsán arról beszélgettünk, mi a jelentősége ennek a lépésnek, és milyen lehetőségek nyílnak meg előttük ezzel a nemzetközi pénzpiacon. - Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (EBRD) kötött szerződés előkészítése több mint 18 hónapot vett igénybe, tehát nem „szerelem első látásra" alapon történt a dolog, hanem mindkét fél részéről átgondolt, tervezett lépésről volt szó. Melyek voltak a mi meghatározó szándékaink? Elsősorban az, hogy szeretnénk bankunk szolgáltatásainak színvonalát európai szintre emelni. Ehhez szükségünk van egy olyan partnerre, aki a banki technológiák és know-how tekintetében ott van az élvonalban, s akinek segítségével ezt nálunk is be tudjuk vezetni. A következő szempontunk az volt, hogy bankunkat bevezessük a nemzetközi pénzvilágba, és elfogadtassuk ott. Ide ugyanis nagyon nehéz betörni. Több éves aktív tevékenység, auditorok által ellenőrzött gazdasági eredmények, a partnerek maximális átvizsgálása jellemzi ezl a konzervatív világot. Az EBRD részvényessé válása ezt az elismertetési folyamatot jelentősen meggyorsíthatja, aminek következtében a nemzetközi pénzvilágban könynyebben nyílnak meg előttünk bizonyos kapuk. Többek között kedvezőbb fizetési feltételeket és garanciákat kaphatunk. Fontos szempont volt még, hogy a jelentős forráshiányokkal küszködő gazdaságunkba működő külföldi tőkét hozzunk. Köztudott, hogy az EBRD-nek rendkívül széles körű fejlesztési programjai vannak, amelyekhez hozzákapcsolódva elsősorban hosszú távú fejlesztési tőkét pumpálhatunk a gazdaságba. Nem mellékes az sem, hogy ezáltal az országon belül is megnő bankunk tekintélye, hiszen ebben a térségben mi vagyunk az elsők, akikkel az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank közvetlen tulajdonosi kapcsolatba lépett. A nemzetközi pénzintézet nem bízott semmit a véletlenre, nemzetközi könyvvizsgáló cég jelentése alapján világították ál bankunkat és döntöttek a belépésről. • Változik-e a külföldi tőke belépésével a bank üzleti filozófiája, milyen új szolgáltatásokat várhatnak ügyfeleik? - Alapvető céljaink és üzletpolitikánk nem változik. Szolgáltatásaink színvonalát illetően következő lépésként az új banki technológia bevezetését tervezzük, amellyel jelentősen meggyorsítjuk, sőt reális időben végrehajthatóvá tesszük a pénzügyi műveleteket. Ehhez teljesen új on-line rendszerű számítógépes rendszert vezetünk be az összes fiókunkban, amelyeket összekapcsolva reális időben fognak egymással kommunikálni. Másik lényeges dolog, hogy szeretnénk rákapcsolódni az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank által finanszírozott fejlesztési programokra. Ennek érdekében bankunk profiljából adódóan a kis- és középvállalkozók támogatására koncentrálva megerősítjük a már működő bankberuházási osztályunkat. • Milyen időn belül lesz kézzelfogható eredménye ezeknek az elképzeléseknek? - A banki technológia bevezetése már idén tavasszal megkezdődött, a jövő év szeptemberétől a fiókokat is rákötjük. A rendszer 1995 első negyedétől már teljes kapacitással működik majd. A beruházási programokat a jövő év elején szeretnénk beindítani. Az előkészítés során többirányú munka folyik. Elsősorban magunk keressük a különböző fejlesztési programokat, de lehetőséget kínálunk a vállalkozóknak arra is, hogy saját ötleteiket bankunkon keresztül valósítsák meg, illetve feldolgozzuk ezeket az ötleteket olyan formában, amelyet a nemzetközi pénzintézetek is elfogadnak. • Köztudott, hogy az ország gazdasága és pénzügyi helyzete mélyponton van, s az előrejelzések szerint jövőre sem várható jelentős javulás. Melyek a fő problémák, s a pénzügyi szakember szemével mi olvasható ki a jövő évi gazdaságpolitikai elképzelésekből? -Elsősorban az a legnagyobb gondunk, hogy a kormány által megfogalmazott gazdaságpolitikai elképzelések fejlődési irányai nehezen kitapinthatók, nem olvashatók egyértelműen. Rövid távon az 1994-es költségvetési alapelvek ismerete lenne a legfontosabb. Kérdés, hogy a tervezett költségvetési deficit reális lesz-e, vagy pedig több időzített bomba is ketyeg majd a pénzügyi tervben. Gondolok itt a Nemzetközi Biztosító finanszírozására, illetve a Nemzeti Vagyonalaptól várható bevételek realitására. További kérdés, sikerül-e legalább lassítani a gazdasági hanyatlást, s milyen mértékű lesz az infláció. A kormány 12 százalék körüli inflációra számít, a gazdasági növekedés ütemét nullára tervezi. Hogy ezt sikerül-e elérnünk, az attól is függ, kapunk-e külföldi hiteleket. Ha viszont megkapjuk ezeket a hiteleket, minden bizonnyal igazodni kell majd azokhoz az ajánlásokhoz, amelyeket a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap ír elő. Ez pedig nagyon szigorú pénzügyi politikát jelent majd. Minden bizonnyal sor kerül a szociális juttatások további lefaragására, s a szerkezetváltás következtében a munkanélküliség is növekedni fog. Várható, hogy a jegybank csak anynyi pénzt fog kibocsátani, amennyivel fenntartható a gazdaság egyensúlya. Ha viszont a költségvetési hiány nagyobb lesz a tervezettnél, akkor nagy a veszélye annak, hogy az új hitelek nem a vállalkozások fejlesztésére, hanem a költségvetési hiány fedezésére fognak szolgálni. Ismereteink szerint a Szlovák Nemzeti Bank pénzforrásainak 70 százalékát aukciók keretén belül fogja forgalmazni, a fennmaradó 30 százalékot pedig váltók vagy lombard-hitel formájában kapják meg a bankok. Ha kevés lesz a hitelek tömege, a kamatok emelkedésének veszélye is fennáll. Természetesen ez a betétek kamatainak növekedését is jelenti, bár nagyságát az infláció mértéke fogja meghatározni. Az új hitelforrások nagy részét várhatóan csak a nemzeti bank által kibocsátott új pénztömeggel lehet biztosítani, ezt azonban elviheti a költségvetési hiány. Ebben a helyzetben nagyon lényeges, hogy sikerül-e politikai és gazdasági stabilitást kialakítani, hogy külföldi tőke behozatalával lehetővé váljon a hitelforrások kiegészítése. » • A pénzügyi szféra számol-e a politikai helyzet változásaival? - A pénz világában nem tervezik a politikai helyzet változásait, ezekre a kurzusok gyors változásaival reagálunk, ami aztán láncreakciókat indít be. • A vállalkozók leggyakoribb panasza, hogy napjainkban szinte lehetetlenség hitelhez jutni. Mi ennek az oka, s mi lehet a megoldás? - A bankok szempontjából bonyolítja a helyzetet, hogy 'óriási mennyiségű rossz hitel van kint. Ha sikerülne ezeket a rossz konstrukciójú hiteleket visszakapni, beindulhatna egy egészségesebb folyamat. Ehhez nyújthatna segítséget a csődeljárások gyakorlati végrehajtása és a privatizáció meggyorsítása. Azt viszont nem mondanám, hogy nincs pénz a hitelekre. Nem pénzhiányról, hanem inkább jó vállalkozói tervek hiányáról beszélhetünk. Nagyon sok jó ötlet van, de már jóval kevesebb a kidolgozott és elfogadható vállalkozói terv. Közöttük ugyanis az a különbség, hogy az ötlet még csak variánsokat tartalmaz, a terv máipontos adatokat szolgáltat a költségekről, a tervezett eladásról és a visszafizetés feltételeiről is. Konkrét példát is mondok: csaknem egy éve együttműködünk a SzlovákAmerikai Vállalkozói Alappal, amely a kis- és középvállalkozások támogatására jött létre. Az itt hitelre kínált 300 millió koronának eddig alig az egytizedét merítették ki az igénylők. • Miért nem jók a vállalkozói tervek? Azért, mert az általános gazdasági helyzet nem teszi lehetővé hatékonyan működő vállalkozások létrehozását, vagy pedig azért, mert még nem tudunk jó projekteket készíteni? - Kétségtelen, hogy az általános válságban nehéz dolga van a vállalkozóknak. Más kérdés, hogy nehezen szabadulunk meg az előző rendszerben praktizált „vadvállalkozások" szellemétől, amikor a költséget más állta, s csak a hasznot kellett begyűjteni. Ma már a vállalkozások beindítása komoly költségtényező. Kétségtelen az is, hogy még nem alakult ki megfelelő tanácsadói testület a vállalkozói tervek kidolgozására, ezért a kérelmezőket az említett alappal együtt tanfolyamokon készítjük fel. Van viszont egy másik tendencia is. Ügyes pénzügyi szakemberek már nem a vállalkozás reális értékelésére alapozva készítik el a tervet, hanem a bank feltételezett szája íze szerint alakítják. Ellenőrzési rendszerünkben azonban kimutathatók ezek az úgynevezett harmonikázó tételek. S mivel hitelfelvétel esetén gyakorlatilag bankunk is részévé válik a vállalkozásnak, nagyon komolyan fel kell mérnünk a megtérülés esélyeit, s nem mehetünk bele az elfogadhatónál kockázatosabb üzletekbe. • A Szlovák Mezőgazdasági Bank már nevéből is adódóan szorosan kapcsolódik az agrárágazathoz. Milyen a kapcsolata a tárca vezetésével, s milyen elképzeléseket fogalmazott meg az agrárágazat jövő évi pénzügyi támogatásában való közreműködésre? - Le kell szögezni, hogy bankunk önálló jogi személy, s bár a minisztérium is részvényesünk, ez nem jelenti azt, hogy a bankot irányítja. Mivel ügyfeleink zöme az agrárszektorban tevékenykedik, a mi érdekünk is, hogy tevékenységüket ide összpontosítsuk. Elképzelésünk, hogy banki hálózatunk révén a mezőgazdasági minisztériumnak, illetve a tárca járási hivatalainak is szolgáltatást nyújtsunk. Eddig is részt vettünk a koncepciók kidolgozásában, valamint a támogatásokat odaítélő bizottságok munkájában is. Az ágazati támogatáspolitikát bankunkon keresztül látjuk hatékonyan végrehajtónak. Ez annyit jelentene, hogy fiókjaink, kirendeltségeink révén pénzügyi szolgáltatást nyújtanánk a támogatások, a fejlesztési alap által jóváhagyott beruházások finanszírozására. Szeretnénk kialakítani egy olyan mezőgazdasági tanácsadói hálózatot is, amelyben az agrárvállalkozók részletes tájékoztatást kapnának a hitelfeltételekről, a garanciális lehetőségekről, a támogatások megszerzésének feltételéről. Ezzel kapcsolatban az a vád ért bennünket, hogy az agrárágazaton belül hatalomra törünk. Kérem, a hatalmi harcok bennünket nem érdekelnek, a bankok feladata a pénzcsinálás. Különben is: a döntési folyamat a minisztériumban zajlik, mi csak a pénzeknek az ügyfelekhez való eljuttatását gyorsítanánk meg. • Milyen szerepe lesz a banknak az állami gazdaságok privatizációjában? - Jelenleg a Nemzeti Vagyonalapnál elbírálás alatt van az a szerződés, amelynek alapján a vagyonalaptól forrásokhoz jutnánk, amelyeket az állami gazdaságok privatizációjára használhatnánk fel. Ez a privatizáció közismert alapelveivel összhangban annyit jelentene, hogy a versenytárgyalást megnyerő számára mi folyósítanánk az első részletfizetést, a megszerzett vagyon értékének 3 százalékát. Ha ezt elfogadják, bankunk új pénzforrásokhoz jutna. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ GAZIPARI DILEMMA: Í

géretes piacnak tűnhetünk, ha a konferencia résztvevőinek hosszúra nyúlt listájából indulunk ki: a Világbank képviselőin jrivül a német Ruhrgas és az angol British Gas is elküldte szakembereit. Vajon mi húzódhat meg az érdeklődés mögött? A Nafta Gbely 1992-től önálló részvénytársaság. Ján Prachár mérnök, az rt. vezérigazgatója ismertette eredményeiket; éves kőolajkitermelésük 60-70 ezer tonna, földgázból 300^100 millió köbmétert hoznak felszínre, tavalyi nyereségük mintegy 550 millió korona volt. Különös fontossággal bírnak a Záhorie térségében, Láb közelében lévő föld alatti gáztárolóik, amelyek összkapacitása 1,7 milliárd köbméter. Csak összehasonlításképpen: Szlovákia éves földgázfogyasztása 6 milliárd köbméter. A tároló stratégiai jelentősége nagyságán kívül abban rejlik, hogy Csehország és Ausztria határai közelében található, így akár a nemzetközi munkamegosztásba is bekapcsolódhat. Ennek tudatában vannak a németek, hiszen a Ruhrgas máris szerződést kötött a Nafta Gbelyvel. A Szlovák Gázipari Művek (SPP) szintén nyereséges. Nemzetközi súlyát az adja, hogy KET ROSSZ KOZUL VALASZTHAT Szlovákia energiaellátása stratégiai feladat. E kulcsfontosságú szektorban rendkívül lényeges szerepet tölt be a Szlovák Gázipari Művek állami vállalat, és a Nafta Gbely részvénytársaság. Mindkét cég az ország egész területén működik, és az ágazat tevékenységének teljes skáláját felölelik a geológiai kutatásoktól, fúrásoktól kezdve egészen a gáz házhoz szállításáig. A vállalatok infrastruktúrájuk korszerűsítésére, kapacitásuk és a nemzetközi gázüzlet körforgásába való bekapcsolódásuk növelésére Workshop '93 néven nemrég nagyszabású nemzetközi konferenciát rendeztek. az Oroszországból a Nyugatra áramló évi mintegy 100 milliárd köbméter földgáz 70 százaléka Szlovákián, mint tranzitállamon halad keresztül az SPP kezelésében lévő vezetékekben. Arpád Demko mérnök, az állami vállalat vezérigazgatója közölte: Szlovákia Oroszországból történő gázellátása megoldott, és a legzökkenőmentesebb valamennyi importált energiahordozó közül. Jelenleg az ország tranzitszerepe megingathatatlannak látszik. A nyugati országok azt szeretnék, ha a vezetékek jól üzemelnének, a balesetek legkisebb veszélyét is elhárítanák. Talán ennek a szándéknak is köszönhető, hogy sok külföldi gázipari vállalat tartotta fontosnak a Workshop '93 rendezvényen való godtan babétjain. Ezt jelezte a British Gas képviselője is, aki kerek perec kijelentette, amíg a honi gázipart nem privatizálják, addig itt a brit óriáscég nem ruház be. Emellett a folyamatot politikamentessé kell tenni. A mai belpolitikai helyzet ismeretében ez meglehetősen nehéz kérés... Lehet, hogy az ígéretes beruházók egész sora unja meg a tétlen várakozást, és más kelet-európai energiaipari cégek felé fordul. Még egy akadálya van a nyugati beruházásoknak, mégpedig a honi árképzés. A világpiacon egy köbméter gáz 9 amerikai centbe (kb. 2,80 korona) kerül, míg nálunk jelenleg 1,65 koronába. Persze, az SPP tisztában van azzal, hogy a béreirtk sem világszínvonalúak, ezért a fokozatos áremelésekben látja a kiutat. Nehéz dilemma: ha korszerűsíteni akarunk, meg kell felelnünk a nyugati elvárásoknak, vagyis az árat emelni kell; ha nem emeljük, és nem privatizálunk, a lakosságnak talán jobb lesz, de hosszabb távon ez zsákutcába vezet. Jellegzetes közép-európai csapdahelyzet - a leszálló ágban lévő ország általában két rossz közül vállaszthat... (sidó) részvételt. Gázvezetékről lévén szó, nem kerülhető el egy érdekes terv kérdése: szeptemberben Varsóban Borisz Jelcin orosz elnök szerződést írt alá egy 4000 km-es, Oroszországon és Lengyelországon keresztül a német határig húzódó gázvezeték megépítéséről. Vajon e nagyszabású terv megvalósulása nem veszélyezteti Szlovákia kulcsfontosságú tranzitszerepét? Arpád Demko egyáltalán nem nyugtalankodott: Először is, jó esetben 2005-2010 között fejezik be a Jamburgból Németországig tartó, évi 70 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas vezeték megépítését; másodszor, ha tényleg elkészül, biztosan lesz egy leágazása Szlovákia felé. Persze, a Szlovák Gázipar sem ülhet nyu-