Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-21 / 297. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. DECEMBER 21. A Magyar Nemzet karikatúrája a francia miniszterelnökről BALLADUR ELNÖKJELÖLT? Simoné Veil egészségügyi és Francois Léotard védelmi miniszter vasárnap kezdeményezte, hogy Edouard Balladur jelenlegi kormányfőt jelöljék az államfői posztra. Szerintük Franciaországban jelenleg ő az egyetlen férfi, aki képes sikeresen befejezni a megkezdett reformokat. A másik „forró" elnökjelölt Jacques Chirac volt kormányfő, aki jelenleg Párizs polgármestere. . A Le Figaro napilapban tegnap jelent meg Balladur nyilatkozata erről a kérdésről. A miniszterelnök azt mondta, nincs szándékában kitölteni az öt évet a kormány élén. Egyben reményét fejezte ki, hogy sikerült gyorsan megújítani a francia gazdaságot, amely most kritikus helyzetben van. Hozzáfűzte: miniszterei erőfeszítéséneinek első eredményei legkésőbb az 1995-ös elnökválasztáskor már érezhetőek lesznek. Balladur hangsúlyozta: a kormány elsőrendű érdeke a munkanélküliség növekedésének korlátozása, valamint a biztonsági és igazságszolgáltatási szervek helyes működésének garantálása. TÁRGYALÁSOK AZ EU BŐVÍTÉSÉRŐL Lehetnek még problémák A közelgő európai választások tehát sürgetik a minisztereket, akik még ma is folytatják megbeszéléseiket kollégáikkal a négy említett országból. Hiszen a csatlakozás azt jelenti, hogy a maastrichti szerződés értelmében nemcsak a szabad árués tőkeforgalmat kell biztosítani, hanem a kül- és biztonságpolitika egyeztetését is. ftt viszont felmerülhetnek problémák Ausztria, Finnország és Svédország eddigi semlegességével kapcsolatosan. Norvégiával más a helyzet, hiszen tagja a NATOnak. Má!°!: Oroszországnak új alkotmánya van Oroszországban ma lép hatályba az új alkotmány, amelyet december 12én hagyott jóvá a választópolgárok többsége - közölte tegnap Moszkvában a központi választási bizottság szóvivője. Egyben ismertette a népszavazás hivatalos végeredményét. Eszerint a 106 170 335 választásra jogosult állampolgár 54 százaléka szavazott. A leadott voksok 58,4 százaléka támogatta az új alaptörvényt, míg 41,6 százalék ellenezte. A német Handelsblatt című gazdasági lap úgy tudja, hogy a választások utáni első ülésén a kormány jóváhagyta a jövő évi privatizációs terv javaslatát. A tervezet feltételezi, hogy a regionális szervek az eddigieknél nagyobb jogköröket kapnak az állami vállalatok privatizálásához. A kormány adatai szerint Oroszországban már magánkézbe kerüli a kisebb vállalatok 67,4 százaléka, míg a 14 500 nagy állami vállalat közül kb. 10 ezer részvénytársasággá alakult át. Érdekes írás jelent meg tegnap az International Herald Tribune című lapban. Eszerint a moszkvai zsidók azt állítják, közülük való Vlagyimir Zsirínovszkij, a választásokon győztes liberális demokraták vezére, aki a kampány során mindig azt hangsúlyozta, hogy színtiszta orosz, s közben zsidóellenes megjegyzéseket tett. Zsidónak ismerték apját, Volf Zsirinovszkijt is, aki röviddel fia születése után autószerencsétlenség áldozata letl. Vlagyimir azonban azt hangoztatta, hogy apja-anyja orosz volt, bár néha kitért a válasz elől. Moszkvában azonban emlékeznek arra, hogy ő voll a Salom nevű zsidó szervezet aktív igazgatója. A Salom feladata az volt, hogy megsemmisítse a független zsidó mozgalmat a Szovjetunióban. Az első pártként jött létre a kommunista párt mellett, s születésénei a KGB bábáskodott. Zsirínovszkij csak 1990-ben szakította meg kapcsolatait a Salommal, amikor a liberális demokraták pártjuk elnökévé választották. Bár korábban . zsidónak vallotta magát, a moszkvai zsidók mindig is idegen elemnek tekintették őt. INCIDENS AZ AFGAN-TADZSIK HATÁRON Burhanuddin Rabbani afgán államfő vasárnap óta hivatalos látogatáson tartózkodik Tádzsikisztánban. Vendéglátójával, Inomalin Rahmonov elnökkel tárgyalni fog azokról az incidensekről, amelyek szinte napirenden vannak az afgán-tadzsik határon, s szó lesz az Afganisztánba menekült tadzsikok visszatéréséről Horog határváros közelében tegnapra virradó éjszaka is lövöldözés volt, melynek aoian egy orosz határőr életét vesztette. Mint ismeretes, a Független Államok Közössége hadseregének orosz határőr alakulatai kapták feladatul az afgán-tadzsik határ sérthetetlenségének védelmét. Feltételezhető, hogy ezúttal a kábítószer-csempészek tehetők felelőssé az incidensért. A múlt héten azonban az orosz és tádzsik kormánycsapatok az ellenzéki muzulmán fegyveresekkel csaptak össze ebben a térségben. NÉHÁNY SORBAN H

aladást értek el a hétvégi oslói titkos megbeszéléseken az izraeli és a palesztin delegáció tagjai - nyilatkozta Simon Peresz izraeli külügyminiszter miután hazatért Norvégiából. Elmondta: Izrael mindent megtesz a szeptemberben aláírt békemegállapodás menetrendjének megtartásáért, ám a biztonság kérdésében nem hajlandó engedményekre. Az oslói közlemény szerint mindkét küldöttség tagjai konzultációkra hazautaztak, hogy pár nap múlva ismét találkozzanak. N

agy-Britannia kormánya tegnap kizárta annak lehetőségét, hogy közkegyelemben részesítsék az ír Köztársasági Hadsereg politikai szárnyának híveit . A brit kabinet így reagált Albert Reynolds ír miniszterelnök kijelentésére, hogy a terrorista akciók befejezése után Észak-íországban esetleg szabadon lehetne engedni a fogva tartott terroristákat. Reynolds szerint a brit kormány az erőszakos cselekmények beszüntetése után legkésőbb három hónappal hajlandó lett volna tárgyalni az ír kormánnyal az amnesztiáról is, amit most elutasított. F

ennáll az a gyanú, hogy a cseh parlament egyes képviselői együttműködnek az orosz hírszerzéssel — írta tegnapi számában a Mladá fronta Dnes a cseh hírszerző szolgálathoz (BIS) közelálló forrásokra hivatkozva. A lap szerint a BIS-nek meggyőződése, hogy az orosz ügynökök nagy figyelmet fordítanak a Cseh Köztársaságra, ahol, úgymond, hátországot akarnak biztosítani maguknak a német területről történő kényszerű távozás esetére. ÖNREKLÁM? Lumir Šimeček építész és Jan Honner, a Necenzurovane noviny szerkesztője önmaga ellen tett feljelentést a brünni városi ügyészségen a köztársaság gyalázása bűntettének alapos gyanúja miatt. A feljelentésben hangsúlyozzák, e lépésre az a tény késztette őket, hogy nyilvánosan több ízben hangoztatták: a Cseh Köztársaság nem demokratikus jogállam, s nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és a törvényeket - tájékoztatott tegnap a Mladá fronta Dnes. Lumír Šimečeket, a Charta 77 jelenleg 42 éves aláíróját a köztársaság és képviselője gyalázasáért Václav Havel elnök már teljelentette, de később a büntető eljárást leállíttatta. Šimeček ugyanis szeptember 20-án Brünnben az alkotmánybíróság előtt megpróbálta rothadt almákkal megdobálni ót. Phenjan fenyegetőzik Az észak-koreai rezsim határozottan elutasította az Egyesült Államok legújabb ajánlatát, amely bizonyos előnyöket kínált Phenjannak, ha engedélyezi nukleáris létesítményei ellenőrrését. Áz elutasítást azzal indokolták, hogy az ajánlatban nincs semmi új. Sőt azzal vádolták meg az USÁ-t, hogy mesterséges akadályokat emel a nukleáris probléma megoldásának útjába a Koreai-félszigeten. A december 10-én tett javaslathoz Washington megjegyezte: ez az utolsó ajánlat a megegyezésre az előtt, hogy a Biztonsági Tanácstól kérni fogja a szankciók elrendelését Észak-Korea ellen. A phenjani külügyminisztérium már idézett nyilatkozata volt az első, s egyben nagyon ideges reagálás erre a javallatra. A dokumentum szerint, ha az USA lehetetlenné teszi a tárgyalásos megegyezést és olyan lépéseket tesz, amelyek veszélyeztetik az ország létét, akkor az USA „ezt még megbánja". SZERBIA: A VÁLTOZÁS ESÉLYE Háborús esztendők után egyetlen egy nap nem oldhat meg mindent, a Jugoszláviában élő emberek számára mégis fontosnak ígérkezik a szerdai: ekkor teszik közzé a vasárnap megtartott szerbiai parlamenti választások végeredményét, Brüsszelben pedig ismételten megpróbálják tető alá hozni a boszniai békeegyezményt. A szavazatok hatvan százalékának átszámlálása után bizonyos erőátcsoportosítás tapasztalható a szerbiai politikai szintéren: meglepetésre, az általános gazdasági leromlás és káosz ellenére ismét a szocialisták szerezték meg ugyan a pártok közül a legtöbb szavazatot (valamennyivel többet, mint egy évvel korábban), de nem az abszolút többséget, a Seseljvezette radikálisok a másodikról a harmadik helyre csúsztak vissza (különösen Belgrádban szembetűnő a visszaesésük), a második helyre a Vuk Draskovics nevével fémjelzett DEPOS ellenzéki tömörülés jött fel, s a korábbinál jóval több képviselőjük lesz a negyedik helyre befutó demokratáknak is. A jelenlegi állás szerint a szocialisták 107, a DEPOS 51, a Szerb Radikális Párt 40, a Demokrata Párt pedig 31 képviselői hellyel számolhat. Á Szerb Demokrata Párt nyolc, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége hét, a Szerb Parasztpárt pedig két képviselőt adhat, míg a további pártok számára négy hely jut. Ágoston András, a VMDK elnöke sajtónyilatkozatában elégedettségének adott hangot, hiszen a magyarok érdekvédelmi szervezete lényegében megőrizte pozícióját: korábban kilenc képviselőjük volt, s most is lesz hét vagy nyolc. Ebben a pillanatban nem tudni, milyen kormány alakul meg. Milosevics elnök természetszerűleg a szocialistákat bízza majd meg kormányalakítással, s ők feltételezhetően a Djindjics által vezetett demokratákkal szövetkeznének, hiszen az Interpol által is nyilvántartott Arkan vezette Szerb Egységpárt - amely azzal a céllal alakult meg és indult a választásokon, hogy szétverje a radikálisokat és átvegye, átjátsza tőlük a szavazatok jó részét - magyarán mondva leszerepelt. A szocialistademokrata koalíció már a választásokat megelőzően is valószínűnek látszott, s amennyiben ez a változat jön be, akkor a radikálisokat a mérsékeltebb demokraták váltanák fel. Ez már jóval elfogadhatóbb, Európa szempontjából is szalonképesebb jobbközép színezetű kormányzást eredményezne. Eddigi nyilatkozataik alapján Djindjicsék azonban nem túlzottan hajlanak a Milosevicsékkel való szövetkezésre (ezt persze nem kell készpénznek venni), ha tehát a felkínált koalíciós lehetőséget a demokraták mégis visszautasítanák, akkor a DEPOS-on a sor a kormányalakítást illetően. Kérdés viszont, hogy Draskovicsék hajlandóak-e tárgyalni Seseljékkel, márpedig nélkülük nehezen képzelhető el szilárd ellenzéki kormány. Végül - konszenzus esetén - előfordulhat egy olyan változat is, hogy a vezető pártok arányosan képviseltetik magukat az új kormányban. SINKOVITS PÉTER, Újvidék Vállalkozók 4* menedzserek • üzletkötők AMERICAN BUSINESS SCHOOL NEW PROFIT I. magyar nyelven Hatékony eladási és tárgyalási módszerek, reklámfogások amelyek alkalmazásával 20-30 százalékos teljesítménynövekedés érhető el. A tanfolyam programjából: Út az üzleti partnerekhez, vevőkhöz A tárgyalás, eladás különböző fázisai Az áru vagy szolgáltatás bemutatása Mit tegyünk, ha az ügyfél elutasít? Piacmegtartás, üzleti kapcsolatok ápolása Az üzleti öltözködés bemutatása, tanácsadás Kreativitásfejlesztés és szemléletformálás Helyszín: Dunaszerdahely, Duna Szálló. Időpont: 1994. január 21-22. - 9 órától. A részvételi díj: 3400 korona (benne: étkezés, üdítő és az írásos tananyag árai + 200 korona szállás). Az összeget a következő számlára küldjék: 51182/5200, variabilný symbol 135. Investičná a rozvojová banka Bratislava Jelentkezés - 1994. január 17-éig -: Vox Nova Rt. 819 02 Bratislava, Pribinova 25. Tájékoztatás: a 07/210 4460-ás telefonszámon. JELENTKEZŐLAP Az American Business School dunaszerdahelyi tanfolyamára Név/cég: Cím: A résztvevők száma: aláírás/bélyegző Brüsszelben tegnap összeültek az Európai Unió külügyminiszteréi, hogy megvitassák a szervezet bővítésével összefüggő még nyitott kérdéseket. Ausztria, Svédország, Norvégia és Finnország kérte felvételét az Unióba. Az októberi rendkívüli csúcstalálkozó határozata értelmében a belépésükről szóló tárgyalásoknak március elsejéig, kell lezárulniuk. Az Európai Unió azt szeretné, ha az említett négy ország felvételét még a jelenlegi Európa Parlament hagyná jóvá.