Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-15 / 292. szám, szerda

TANULMÁNYI LEHETŐSÉGEK a szlovákiai felsőoktatási intézményekben -1994/95 KALEIDOSZKÓP ÍÚJSZÓM CSENDES EVFORDULO Negyvenöt évvel ezelőtt jelent meg az Új Szó első száma cionalistáknak a sajtóban szinte na­ponta megnyilvánuló jelenlegi ma­gyarellenessége is nagy mértékben abból a csírából fakad, amelynek magját a háború után vetették el.) Az igazság kedvéért el kell mon­danunk, hogy azért az akkori szlo­vák vezetésben is akadtak másképp gondolkodók, akiknek a nemzetiségi kérdés megoldásáról eltérő elképze­léseik voltak. Történelmi tény, hogy Laco Novomeský már 1945 tava­szán javasolta magyar újság kiadá­sát. Iskolaügyi megbízottként ugyan­csak ő kezdeményezte magyar isko­lák megnyitását, amit elvtársai azzal utasítottak vissza, hogy megnehezí­tené a kitelepítési akciót. Laco No­vomeský lapunk 1968. július 14-i számában monda el, hogy a magyar iskolák megnyitásának gondolatát Gottwaldnak is felvetette, aki a kö­vetkező szavakkal utasította vissza: a magyar gyerekek járjanak csak szlovák iskolába, maguk is érezzék, hogy ezt a területet el kell hagyniuk. Mekkora pálfordulás kell ahhoz, hogy Gottwald, az embertelen nem­zetiségi politika egyik képviselője, 1948-ban főképp nemzetközi nyo­másra elismerje nemzetiségünk létét, sőt beletörődve a megváltoztathatat­lanba, hatalomra jutott pártja gyám­sága alatt magyar nyelvű lapot adjon ki! S a korábban felszámolásra ítélt nemzetiséggel valamiképpen meg kellett találnia az együttélés formáit. A kitelepítési szándékok, a deportá­lás és a lakosságcsere kudarca után ittrekedt magyarságot valamiképpen be kellett olvasztani az alakuló szo­cialista gazdasági és politikai élet tégelyébe. Az Új Szó megjelenése tehát nem a párt igazságos nemzetiségi politi­kájának megnyilvánulása volt, bár­mennyire is igyekeztek így beállíta­ni. Lapunk megjelenése ugyan a ko­rábbi politika kudarcát, ám koránt­sem a feladását jelentette. Ezért a kommunista párt égisze alatt meg­jelenő magyar újság aligha vállalhat­ta nemzetiségünk valódi érdekvédel­mét. A lap elsősorban a párt szűkebb érdekeit szolgálta. A párt különben is kizárta bármi­nemű érdekvédelem szükségét. Az­zal az egyszerű indoklással, hogy a párt az osztályellenségen kívül valamennyi állampolgár érdekét vé­delmezi. Viszont egy-egy csoport, például a nemzetiségek sajátos érde­keinek hangsúlyozása káros lenne, mivel sérthetné a már csaknem fétis­sé avatott közösség érdekeit... Nem csoda hát, hogy a megalapí­tók lapunknak szúk szerepet szab­tak. Ám ebből a korlátok közé szorí­tott szerepköréből - gyámjai nem­tetszése ellenére is — törvényszerűen kilépett. Akár a beszélni tanuló gyermek, akinél szintén az első szó kiejtése a legnehezebb. Gagyogásá­ból később értelmes beszéd lesz, s olykor azt is kimondja hangosan, amit a felnőttek nem szívesen hal­lanak. Az Új Szó nem elégedett, nem elégedhetett meg a neki szánt sze­reppel. Magyarságunk túlélésében fontos küldetést teljesített. Terjesz­tette, ápolta a magyar szót, a magyar kultúrát - a fennmaradás alappillére­it. A sérelmek láttán fel-feljajdult, az igazságtalanságokra fel-felszisszent és ha kellett, kiáltott is. Éltette a re­ményt a szorongókban, és mind gyakrabban és hangosabban emelt szót magyarságunk védelmében. Ha az olvasók kezdeti csalódását a példányszám csökkenésével mér­tük, akkor az olvasók lap iránti bi­zalmának későbbi növekedését ugyanúgy a példányszám emelkedé­sével illusztrálhatjuk. Igaz, ez az összefüggés az ötvenes és hatvanas években korántsem közvetlen. Ab­ban az időszakban a példányszámot nem annyira az érdeklődés, mint inkább a minden évre szűkösen ki­utalt papírmennyiség határozta meg. Viszont volt ezzel ellentétes irányzat is. Intézmények, szervezetek a párt­sajtót előfizették vezető dolgozóik­nak, a földműves-szövetkezetek tag­jaiknak. A párttagokat kötelezték a pártsajtó előfizetésére és ezt szigo­rúan ellenőrizték. Ugyanakkor a tényleges érdeklődést sokszor nem sikerült kielégíteni. A példányszám így is némi támpont. 1960-ig az Új Szó példányszáma tartósan 50 ezer volt. Több papírt nem kapott. A következő évtől fo­lyamatos az emelkedés: 1961-ben 55 ezer, 1962-ben 58 ezer, 1963-ban 60 ezer, 1964-ben 66 ezer, 1965-ben 70 ezer. Ez a folyamatos emelkedés tör­vényszerűen összefügg a lap tartal­mának javulásával. Csak ezáltal ke­rülhetett közelebb olvasóihoz. S az 1989. évi fordulat után csak így léphetett a „felnőtt" lapok sorába, vállalva saját sorsának irányítását, becsülettel szolgálva olvasóit. Négy évtized tapasztalataival gazdagodva, sikerekből és kudarcokból okulva végre lerázhatta pártbéklyóit. Nem akart többé szűk pártérdekek szol­gálatába szegődni. A magyar pártok politikáját addig támogatta és támo­gatja, amíg az magyarságunk egyete­mes érdekeivel összhangban áll. Kár lenne tagadnunk, pártjaink részéről történtek kísérletek, hogy befolyásu­kat kiterjesszék lapunkra. E próbál­kozások és az anyagi nehézségek ellenére is mindmáig megőrizte pár­tatlanságát. E csendes évforduló semmiképp se ad okot ünneplésre. A visszaemlé­kezést beárnyékolják napjaink gond­jai. Az egyre mostohább megélhetési lehetőségekkel szinte párhuzamosan erősödik a nacionalizmus vészes szelleme. Az alig egy év óta függet­len szlovák állam vezető politikusai érthetetlenül érzéketlenek nemzeti­ségi igényeinkkel szemben. Fondor­latos eszközökkel tesznek kísérlete­ket nemzetiségi jogaink csorbítására. A lap érdekvédelmi szerepe így ma is felettébb időszerű. Aggódva bár, de korántsem csüg­gedve, saját erőnkben, az európai demokratikus intézmények támoga­tásában is bízva nézünk az elkövet­kező évtizedek elébe. Úgy érezzük, elegendő tapasztalattal rendelke­zünk ahhoz, hogy a velünk szembeni és a saját sorainkban megnyilvánuló nacionalizmussal higgadtari és kellő önmérséklettel sikeresen szembe­szálljunk. ZSILKA LÁSZLÓ községi (egykori állami) lakás, a szövetkezeti lakásokat pedig rendszerint szintén csak házas­társaknak utalták ki oly módon, hogy bármelyikük volt is a la­kásszövetkezet tagja, a lakáski­utalással közös lakásszövetkeze­ti tagság keletkezett. Ilyen ese­tekben a bíróság illetékes arra, hogy a házastársak közös lakás­bérletét megszüntesse, és ennek során köteles figyelembe venni a kiskorú gyermekek érdekeit is. Ezért rendszerint valóban annak javára dönt a bíróság aki a kisko­rú gyermekekről gondoskodik. A második kérdését illetően (sikerül-e kitenni a volt férjét a lakásból), említést kell ten­NAGYSZOMBATI EGYETEM Hornopotočná 23, 917 24 Trnava, tel.: 0805/267 50 Humán Kar Hornopotočná 23, 917 24 Trnava, tel.: 0805/267 50 Jelentkezés: 1994. 2. 28. Felvételi: 1994 június Szakok: Humán tagozat: - filozófia, történelem, művészet és kultúrtörténet, pszichológia, szocio­lógia, politológia Felv. tantárgy: szlovák és a válasz­tott szak Szak: klasszikus nyelvek (latin, görög) Felv. tantárgy: szlovák és a válasz­tott kombináció szerint, római és görög reáliák Szociális-egészségügyi tagozat - megelőző gyógyászat és szociális munka Felv. tantárgy: szlovák nyelv és a választott szak, biológia, kémia, (megelőző gyógyászat) biológia, pszichológia (szociális munka). Pedagógiai Kar Hornopotočná 23., 917 24 Trnava, tel.: 0805/267 50 Jelentkezés: 1994. 2. 28. Felvételi: 1994 június Szak: az általános iskolák alsó tago­zatának oktatására jogosító képzés + angol vagy német nyelv - az általános iskolák alsó tagozatá­nak oktatására jogosító képzés + eti­kai nevelés Felv. tantárgy: szlovák nyelv és iro­dalom, matematika angol vagy német nyelv Tehetségvizsga: zenei nevelés, kép­zőművészeti nevelés Szak: az általános iskolák felső tago­zatának oktatására jogosító képzés Kombináció: matematika-fizika természetrajz-kémia kémia-fizika természetrajz-képzőművészeti ne­velés, etikai nevelés matematika-etikai nevelés Felv. tantárgy: a választott kombiná­ció szerint Tehetség vizsga: ha a párosításban képzőművészeti nevelés szerepel nünk az SZNT ' 189/1992. Tt. számú törvényének 5. §-áról, amely az első bekezdésében alapelvként szögezi le, hogy a pótlakásról vagy pótelszálláso­lásról az köteles gondoskodni, akinek érdekében a lakást kiürí­tik. A második bekezdés kizáró­lagos módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor a község köteles gondoskodni a pótlakás­ról. Mivel ebben a felsorolásban nem szerepel az, hogy a község lenne köteles gondoskodni az olyan elvált házastárs számára pótlakásról vagy pótelhelyezés­ről, akit a bíróság kötelezett a la­kásból való elköltözködésre, az az általánosan érvényes szabály SZLOVÁK MŰSZAKI EGYETEM Nám. Slobody 17, 812 43 Bratislava, tel.: 07/367 972 Építőmérnöki Kar Radlinského 11, 813 68 Bratislava, tel.: 07/367 250 Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Felvételi vizsga nincs, a növendéke­ket a középiskolán elért eredmények alapján veszik föl Szakok (I. évfolyam): - magasépítészet - mélyépítészet és vízgazdálkodás - geodézia és kartográfia Gépészmérnöki Kar Nám. Slobody 17, 812 31 Bratislava, tel.: 07/416 111, 196-os mellék Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Felvételi vizsga nincs, a jelentkező­ket középiskolai tanulmányi ered­ményeik alapján veszik fel. Szakok: a választott szakok külön­bözőségére való tekintet nélkül az első évfolyam közös. Villamosmérnöki Kar Ilkovičová 3, 812 19 Bratislava, tel.: 07/351 546 Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Felvételi: 1994 június Szakok: elektroenergetikai és erős­áramú, automatizáció, informatika, elektronika, elektrotechnikai anyag­ismeret Felv. tant.: matematika, fizika Vegyészmérnöki Kar Radlinského 9, 812 37 Bratislava, tel.: 07/326 021 Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Szak (baccal is): az első évfolyam minden szak számára közös Felv. tant.: matematika, kémia Anyagismereti és Technológiai Kar Paulinská 16, 917 24 Trnava, tel.: 0805/202 500 Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Felvételi vizsga nincs, a jelentkező­ket középiskolai eredményeik alap­ján veszik fel. Szak (baccal. és levelezőtagozaton is) az első évfolyam minden szak számára közös. (Folytatjuk) alkalmazandó, hogy ez a kötele­zettség azt a volt házastársat terheli, akinek javára a lakásból el kell költözködnie. Ez a házas­társ persze segítséget kérhet a községtől, valamely lakásgaz­dálkodási vállalattól, vagy ma­gánszemélytől is, de a saját köte­lességét semmiképpen sem hárít­hatja át más jogi vagy magánsze­mélyre. A fent elmondottak alapján önnek kell eldöntenie, érde­mes-e belekezdenie az egész ügybe, és nem választanak-e olyan megoldást, amely mind­kettőjük számára elfogadható, nem cserélik-e ki lakásukat két kisebbre. j) r p p Mit is halásszak elő emlékeimből e nem is kerek évfordulón? Talán azt, hogy a magyar újság jelentette az első hangosabb szót a több mint kétévi némaság után. De hisz mind­ezt már megírták. Megírtuk. A hangosabb jelzőt szándékosan használom. Az Uj Szó megjelenése előtt már létezett a JÓ BARÁT című hetilap (amit inkább röplapnak ne­veznék). Első száma 1948. július 28­án jelent meg, az utolsó 1949. április 10-én. Kiadta „a földművelésügyi és népjóléti minisztérium a tájékozta­tásügyi minisztérium közreműködé­sével". E sajtótermék (ha egyáltalán annak nevezhető) hazug demagógiá­val a Csehországba erőszakkal el­hurcolt magyarokat próbálta meg­győzni arról, hogy deportálásuk lé­nyegében az ő érdekükben is tör­tént, mert kényszermunkájukkal az egész lakosság életszínvonalának emelését szolgálják. Az Új Szó a Jó Barátnál bátrab­ban jelezte, hogy az elhallgattatá­sunkra kifejtett minden igyekezet ellenére itt vagyunk, élünk és ebben az országban egyenrangú állampol­gárokként kell velünk számolni. A visszapillantás az elmúlt közel fél évszázadra (de hisz ez másfél emberöltő!) alkalom egy kis elmél­kedésre, vajon a lap kezdetben és később is kielégítette-e az itt élő magyarság elvárásait. Az indulás reményekre jogosított. Az első szám kis híján százezres példányszámban elkelt. A csehszlo­vákiai magyarság az őt felszámolás­sal fenyegető üldözés után a lap megjelenését biztató jelnek, a nem­zetiségi politikában bekövetkezett fordulatnak tekintette. Annál is in­kább, hogy ,,a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók lapjaként" indult. Ám mindazoknak csalódniuk kellett, akik tőle nemzetiségi érdekvédelmet reméltek. Az Új Szó kezdettől fogva elsősorban a párt magyar nyelven megjelenő lapja volt. Dehát a kom­munista párt lapja miért nem vállal­hatta a nemzetiségi érdekvédelmet? A háború utáni zűrzavarban a csehszlovák politika alkalmasnak vélte az időt a rég óhajtott nemzeti állam létrehozására, amire a néme­tek és a magyarok kitelepítésével nyílt volna lehetőség. Ezt a politikát a kommunista párt is támogatta. A szlovák politikusoknak a magya­rok kollektív bűnössé nyilvánítása felettébb kapóra jött. így a világgal feledtetni próbálták, hogy ebben leg­alább olyan szerepe volt a Hitlert kiszolgáló, fasizmusba torkolló szlo­vák szeparatista politikának is. S ha Szlovákia háborús múltját nem sike­rült volna a közös köztársaság védő­pajzsa mögé rejteni, ő is a háborús vesztesek listájára került volna az ezzel járó minden következmény­nyel. Igaz, a mentőöv ára az önálló szlovák államra irányuló további tö­rekvések ideiglenes feladása volt. A kollektív bűnnel vádolt magyar nemzetiség tervbe vett kiűzése szü­lőföldjéről a háborús győztesként tetszelgő Szlovákia politikáját vörös fonálként szőtte át. Propagandája céltudatosan szította a gyűlöletet a szlovákiai magyarság ellen, mert az akkori embertelen politika csak gyűlöletre épülhetett. (A szlovák na­LAKÚ - HÁZ - ÜGY G. K.: A bíróság három hónappal ezelőtt mondta ki a válást. Azóta is egy lakásban élünk a férjemmel, s napirenden vannak a veszekedé­sek. A lakást a férjem kapta, de a munkahelyemen azt mondják, a bíróság akkor is nekem ítéli a lakást, mert én gondoskodok a gyermekünkről. Az egyik munkatársnőm viszont azt mondja, hogy nem is érdemes belekezdeni, mert a férjemet úgysem tudják a lakásból kitenni. Mit tanácsolnak? Elsősorban azt kellene tudnunk, lakásról, amelynek kiutalására milyen lakásról van szó, azaz pl. a volt férje még a házasságkötés a korábbi lakáskiutalással kelet- előtt szerzett jogot, a válással kezett-e közös lakáshasználati megszűnt a közös lakáshasznála­joguk, illetve, ha szövetkezeti ti joguk, illetve szolgálati lakás lakásról van szó, közös lakásszö- esetében a férje maradt tovább­vetkezeti tagságuk. Ha ugyanis ra is a kizárólagos bérlő. Persze, például szolgálati lakásról lenne ezek inkább csak kivételes ese­szó, esetleg olyan szövetkezeti tek, hiszen a lakások többsége A TEHETSÉGES MAGYAR IFJÚSÁGÉRT SZLOVÁKIÁBAN Meghívjuk Önt a Tehetséges Magyar Ifjúság Alapítvány kezdeményezésére és javára rendezett kulturális műsorra, amely 1993. december 16-án, 18 órakor lesz a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ színháztermében. Az alapítvány védnöke: Bordás Ilona Műsorszámok Magyarnak lenni - Sajó S. verse - Nagy Cecília Karácsonyi dalok - Komenský utcai Alapiskola énektagozatos 3. osztálya Elfújta a szél - Ritter József gimnazista (ének) Macskák és a bölcső - Kovács György szakközépiskolai tanuló (gitár) Változnak az évszakok - Krizsan Katalin (ének), Zsigrai Tamás (Zongora) Kőműves Kelemen - Csepy Viola (szavalat) Karácsonyi népdalok - Nagy Marianna (MMKI) Csajkovszkij- és Vivaldi-hegedűművek - Žurek Ruben Fejes Katalin (zongora) Divatbemutató - szakmunkásképző intézet Csallóközi táncegyüttes Csendes éj (kórusszám) Szeretet áradjon köztünk - Ritter József VK-1972 1993. DECEMBER 15.

Next

/
Thumbnails
Contents