Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-15 / 292. szám, szerda

TANULMÁNYI LEHETŐSÉGEK a szlovákiai felsőoktatási intézményekben -1994/95 KALEIDOSZKÓP ÍÚJSZÓM CSENDES EVFORDULO Negyvenöt évvel ezelőtt jelent meg az Új Szó első száma cionalistáknak a sajtóban szinte naponta megnyilvánuló jelenlegi magyarellenessége is nagy mértékben abból a csírából fakad, amelynek magját a háború után vetették el.) Az igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy azért az akkori szlovák vezetésben is akadtak másképp gondolkodók, akiknek a nemzetiségi kérdés megoldásáról eltérő elképzeléseik voltak. Történelmi tény, hogy Laco Novomeský már 1945 tavaszán javasolta magyar újság kiadását. Iskolaügyi megbízottként ugyancsak ő kezdeményezte magyar iskolák megnyitását, amit elvtársai azzal utasítottak vissza, hogy megnehezítené a kitelepítési akciót. Laco Novomeský lapunk 1968. július 14-i számában monda el, hogy a magyar iskolák megnyitásának gondolatát Gottwaldnak is felvetette, aki a következő szavakkal utasította vissza: a magyar gyerekek járjanak csak szlovák iskolába, maguk is érezzék, hogy ezt a területet el kell hagyniuk. Mekkora pálfordulás kell ahhoz, hogy Gottwald, az embertelen nemzetiségi politika egyik képviselője, 1948-ban főképp nemzetközi nyomásra elismerje nemzetiségünk létét, sőt beletörődve a megváltoztathatatlanba, hatalomra jutott pártja gyámsága alatt magyar nyelvű lapot adjon ki! S a korábban felszámolásra ítélt nemzetiséggel valamiképpen meg kellett találnia az együttélés formáit. A kitelepítési szándékok, a deportálás és a lakosságcsere kudarca után ittrekedt magyarságot valamiképpen be kellett olvasztani az alakuló szocialista gazdasági és politikai élet tégelyébe. Az Új Szó megjelenése tehát nem a párt igazságos nemzetiségi politikájának megnyilvánulása volt, bármennyire is igyekeztek így beállítani. Lapunk megjelenése ugyan a korábbi politika kudarcát, ám korántsem a feladását jelentette. Ezért a kommunista párt égisze alatt megjelenő magyar újság aligha vállalhatta nemzetiségünk valódi érdekvédelmét. A lap elsősorban a párt szűkebb érdekeit szolgálta. A párt különben is kizárta bárminemű érdekvédelem szükségét. Azzal az egyszerű indoklással, hogy a párt az osztályellenségen kívül valamennyi állampolgár érdekét védelmezi. Viszont egy-egy csoport, például a nemzetiségek sajátos érdekeinek hangsúlyozása káros lenne, mivel sérthetné a már csaknem fétissé avatott közösség érdekeit... Nem csoda hát, hogy a megalapítók lapunknak szúk szerepet szabtak. Ám ebből a korlátok közé szorított szerepköréből - gyámjai nemtetszése ellenére is — törvényszerűen kilépett. Akár a beszélni tanuló gyermek, akinél szintén az első szó kiejtése a legnehezebb. Gagyogásából később értelmes beszéd lesz, s olykor azt is kimondja hangosan, amit a felnőttek nem szívesen hallanak. Az Új Szó nem elégedett, nem elégedhetett meg a neki szánt szereppel. Magyarságunk túlélésében fontos küldetést teljesített. Terjesztette, ápolta a magyar szót, a magyar kultúrát - a fennmaradás alappilléreit. A sérelmek láttán fel-feljajdult, az igazságtalanságokra fel-felszisszent és ha kellett, kiáltott is. Éltette a reményt a szorongókban, és mind gyakrabban és hangosabban emelt szót magyarságunk védelmében. Ha az olvasók kezdeti csalódását a példányszám csökkenésével mértük, akkor az olvasók lap iránti bizalmának későbbi növekedését ugyanúgy a példányszám emelkedésével illusztrálhatjuk. Igaz, ez az összefüggés az ötvenes és hatvanas években korántsem közvetlen. Abban az időszakban a példányszámot nem annyira az érdeklődés, mint inkább a minden évre szűkösen kiutalt papírmennyiség határozta meg. Viszont volt ezzel ellentétes irányzat is. Intézmények, szervezetek a pártsajtót előfizették vezető dolgozóiknak, a földműves-szövetkezetek tagjaiknak. A párttagokat kötelezték a pártsajtó előfizetésére és ezt szigorúan ellenőrizték. Ugyanakkor a tényleges érdeklődést sokszor nem sikerült kielégíteni. A példányszám így is némi támpont. 1960-ig az Új Szó példányszáma tartósan 50 ezer volt. Több papírt nem kapott. A következő évtől folyamatos az emelkedés: 1961-ben 55 ezer, 1962-ben 58 ezer, 1963-ban 60 ezer, 1964-ben 66 ezer, 1965-ben 70 ezer. Ez a folyamatos emelkedés törvényszerűen összefügg a lap tartalmának javulásával. Csak ezáltal kerülhetett közelebb olvasóihoz. S az 1989. évi fordulat után csak így léphetett a „felnőtt" lapok sorába, vállalva saját sorsának irányítását, becsülettel szolgálva olvasóit. Négy évtized tapasztalataival gazdagodva, sikerekből és kudarcokból okulva végre lerázhatta pártbéklyóit. Nem akart többé szűk pártérdekek szolgálatába szegődni. A magyar pártok politikáját addig támogatta és támogatja, amíg az magyarságunk egyetemes érdekeivel összhangban áll. Kár lenne tagadnunk, pártjaink részéről történtek kísérletek, hogy befolyásukat kiterjesszék lapunkra. E próbálkozások és az anyagi nehézségek ellenére is mindmáig megőrizte pártatlanságát. E csendes évforduló semmiképp se ad okot ünneplésre. A visszaemlékezést beárnyékolják napjaink gondjai. Az egyre mostohább megélhetési lehetőségekkel szinte párhuzamosan erősödik a nacionalizmus vészes szelleme. Az alig egy év óta független szlovák állam vezető politikusai érthetetlenül érzéketlenek nemzetiségi igényeinkkel szemben. Fondorlatos eszközökkel tesznek kísérleteket nemzetiségi jogaink csorbítására. A lap érdekvédelmi szerepe így ma is felettébb időszerű. Aggódva bár, de korántsem csüggedve, saját erőnkben, az európai demokratikus intézmények támogatásában is bízva nézünk az elkövetkező évtizedek elébe. Úgy érezzük, elegendő tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy a velünk szembeni és a saját sorainkban megnyilvánuló nacionalizmussal higgadtari és kellő önmérséklettel sikeresen szembeszálljunk. ZSILKA LÁSZLÓ községi (egykori állami) lakás, a szövetkezeti lakásokat pedig rendszerint szintén csak házastársaknak utalták ki oly módon, hogy bármelyikük volt is a lakásszövetkezet tagja, a lakáskiutalással közös lakásszövetkezeti tagság keletkezett. Ilyen esetekben a bíróság illetékes arra, hogy a házastársak közös lakásbérletét megszüntesse, és ennek során köteles figyelembe venni a kiskorú gyermekek érdekeit is. Ezért rendszerint valóban annak javára dönt a bíróság aki a kiskorú gyermekekről gondoskodik. A második kérdését illetően (sikerül-e kitenni a volt férjét a lakásból), említést kell tenNAGYSZOMBATI EGYETEM Hornopotočná 23, 917 24 Trnava, tel.: 0805/267 50 Humán Kar Hornopotočná 23, 917 24 Trnava, tel.: 0805/267 50 Jelentkezés: 1994. 2. 28. Felvételi: 1994 június Szakok: Humán tagozat: - filozófia, történelem, művészet és kultúrtörténet, pszichológia, szociológia, politológia Felv. tantárgy: szlovák és a választott szak Szak: klasszikus nyelvek (latin, görög) Felv. tantárgy: szlovák és a választott kombináció szerint, római és görög reáliák Szociális-egészségügyi tagozat - megelőző gyógyászat és szociális munka Felv. tantárgy: szlovák nyelv és a választott szak, biológia, kémia, (megelőző gyógyászat) biológia, pszichológia (szociális munka). Pedagógiai Kar Hornopotočná 23., 917 24 Trnava, tel.: 0805/267 50 Jelentkezés: 1994. 2. 28. Felvételi: 1994 június Szak: az általános iskolák alsó tagozatának oktatására jogosító képzés + angol vagy német nyelv - az általános iskolák alsó tagozatának oktatására jogosító képzés + etikai nevelés Felv. tantárgy: szlovák nyelv és irodalom, matematika angol vagy német nyelv Tehetségvizsga: zenei nevelés, képzőművészeti nevelés Szak: az általános iskolák felső tagozatának oktatására jogosító képzés Kombináció: matematika-fizika természetrajz-kémia kémia-fizika természetrajz-képzőművészeti nevelés, etikai nevelés matematika-etikai nevelés Felv. tantárgy: a választott kombináció szerint Tehetség vizsga: ha a párosításban képzőművészeti nevelés szerepel nünk az SZNT ' 189/1992. Tt. számú törvényének 5. §-áról, amely az első bekezdésében alapelvként szögezi le, hogy a pótlakásról vagy pótelszállásolásról az köteles gondoskodni, akinek érdekében a lakást kiürítik. A második bekezdés kizárólagos módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor a község köteles gondoskodni a pótlakásról. Mivel ebben a felsorolásban nem szerepel az, hogy a község lenne köteles gondoskodni az olyan elvált házastárs számára pótlakásról vagy pótelhelyezésről, akit a bíróság kötelezett a lakásból való elköltözködésre, az az általánosan érvényes szabály SZLOVÁK MŰSZAKI EGYETEM Nám. Slobody 17, 812 43 Bratislava, tel.: 07/367 972 Építőmérnöki Kar Radlinského 11, 813 68 Bratislava, tel.: 07/367 250 Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Felvételi vizsga nincs, a növendékeket a középiskolán elért eredmények alapján veszik föl Szakok (I. évfolyam): - magasépítészet - mélyépítészet és vízgazdálkodás - geodézia és kartográfia Gépészmérnöki Kar Nám. Slobody 17, 812 31 Bratislava, tel.: 07/416 111, 196-os mellék Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Felvételi vizsga nincs, a jelentkezőket középiskolai tanulmányi eredményeik alapján veszik fel. Szakok: a választott szakok különbözőségére való tekintet nélkül az első évfolyam közös. Villamosmérnöki Kar Ilkovičová 3, 812 19 Bratislava, tel.: 07/351 546 Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Felvételi: 1994 június Szakok: elektroenergetikai és erősáramú, automatizáció, informatika, elektronika, elektrotechnikai anyagismeret Felv. tant.: matematika, fizika Vegyészmérnöki Kar Radlinského 9, 812 37 Bratislava, tel.: 07/326 021 Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Szak (baccal is): az első évfolyam minden szak számára közös Felv. tant.: matematika, kémia Anyagismereti és Technológiai Kar Paulinská 16, 917 24 Trnava, tel.: 0805/202 500 Jelentkezés: 1994. 3. 31-ig Felvételi vizsga nincs, a jelentkezőket középiskolai eredményeik alapján veszik fel. Szak (baccal. és levelezőtagozaton is) az első évfolyam minden szak számára közös. (Folytatjuk) alkalmazandó, hogy ez a kötelezettség azt a volt házastársat terheli, akinek javára a lakásból el kell költözködnie. Ez a házastárs persze segítséget kérhet a községtől, valamely lakásgazdálkodási vállalattól, vagy magánszemélytől is, de a saját kötelességét semmiképpen sem háríthatja át más jogi vagy magánszemélyre. A fent elmondottak alapján önnek kell eldöntenie, érdemes-e belekezdenie az egész ügybe, és nem választanak-e olyan megoldást, amely mindkettőjük számára elfogadható, nem cserélik-e ki lakásukat két kisebbre. j)

r p p Mit is halásszak elő emlékeimből e nem is kerek évfordulón? Talán azt, hogy a magyar újság jelentette az első hangosabb szót a több mint kétévi némaság után. De hisz mindezt már megírták. Megírtuk. A hangosabb jelzőt szándékosan használom. Az Uj Szó megjelenése előtt már létezett a JÓ BARÁT című hetilap (amit inkább röplapnak neveznék). Első száma 1948. július 28án jelent meg, az utolsó 1949. április 10-én. Kiadta „a földművelésügyi és népjóléti minisztérium a tájékoztatásügyi minisztérium közreműködésével". E sajtótermék (ha egyáltalán annak nevezhető) hazug demagógiával a Csehországba erőszakkal elhurcolt magyarokat próbálta meggyőzni arról, hogy deportálásuk lényegében az ő érdekükben is történt, mert kényszermunkájukkal az egész lakosság életszínvonalának emelését szolgálják. Az Új Szó a Jó Barátnál bátrabban jelezte, hogy az elhallgattatásunkra kifejtett minden igyekezet ellenére itt vagyunk, élünk és ebben az országban egyenrangú állampolgárokként kell velünk számolni. A visszapillantás az elmúlt közel fél évszázadra (de hisz ez másfél emberöltő!) alkalom egy kis elmélkedésre, vajon a lap kezdetben és később is kielégítette-e az itt élő magyarság elvárásait. Az indulás reményekre jogosított. Az első szám kis híján százezres példányszámban elkelt. A csehszlovákiai magyarság az őt felszámolással fenyegető üldözés után a lap megjelenését biztató jelnek, a nemzetiségi politikában bekövetkezett fordulatnak tekintette. Annál is inkább, hogy ,,a csehszlovákiai magyar dolgozók lapjaként" indult. Ám mindazoknak csalódniuk kellett, akik tőle nemzetiségi érdekvédelmet reméltek. Az Új Szó kezdettől fogva elsősorban a párt magyar nyelven megjelenő lapja volt. Dehát a kommunista párt lapja miért nem vállalhatta a nemzetiségi érdekvédelmet? A háború utáni zűrzavarban a csehszlovák politika alkalmasnak vélte az időt a rég óhajtott nemzeti állam létrehozására, amire a németek és a magyarok kitelepítésével nyílt volna lehetőség. Ezt a politikát a kommunista párt is támogatta. A szlovák politikusoknak a magyarok kollektív bűnössé nyilvánítása felettébb kapóra jött. így a világgal feledtetni próbálták, hogy ebben legalább olyan szerepe volt a Hitlert kiszolgáló, fasizmusba torkolló szlovák szeparatista politikának is. S ha Szlovákia háborús múltját nem sikerült volna a közös köztársaság védőpajzsa mögé rejteni, ő is a háborús vesztesek listájára került volna az ezzel járó minden következménynyel. Igaz, a mentőöv ára az önálló szlovák államra irányuló további törekvések ideiglenes feladása volt. A kollektív bűnnel vádolt magyar nemzetiség tervbe vett kiűzése szülőföldjéről a háborús győztesként tetszelgő Szlovákia politikáját vörös fonálként szőtte át. Propagandája céltudatosan szította a gyűlöletet a szlovákiai magyarság ellen, mert az akkori embertelen politika csak gyűlöletre épülhetett. (A szlovák naLAKÚ - HÁZ - ÜGY G. K.: A bíróság három hónappal ezelőtt mondta ki a válást. Azóta is egy lakásban élünk a férjemmel, s napirenden vannak a veszekedések. A lakást a férjem kapta, de a munkahelyemen azt mondják, a bíróság akkor is nekem ítéli a lakást, mert én gondoskodok a gyermekünkről. Az egyik munkatársnőm viszont azt mondja, hogy nem is érdemes belekezdeni, mert a férjemet úgysem tudják a lakásból kitenni. Mit tanácsolnak? Elsősorban azt kellene tudnunk, lakásról, amelynek kiutalására milyen lakásról van szó, azaz pl. a volt férje még a házasságkötés a korábbi lakáskiutalással kelet- előtt szerzett jogot, a válással kezett-e közös lakáshasználati megszűnt a közös lakáshasználajoguk, illetve, ha szövetkezeti ti joguk, illetve szolgálati lakás lakásról van szó, közös lakásszö- esetében a férje maradt továbbvetkezeti tagságuk. Ha ugyanis ra is a kizárólagos bérlő. Persze, például szolgálati lakásról lenne ezek inkább csak kivételes eseszó, esetleg olyan szövetkezeti tek, hiszen a lakások többsége A TEHETSÉGES MAGYAR IFJÚSÁGÉRT SZLOVÁKIÁBAN Meghívjuk Önt a Tehetséges Magyar Ifjúság Alapítvány kezdeményezésére és javára rendezett kulturális műsorra, amely 1993. december 16-án, 18 órakor lesz a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ színháztermében. Az alapítvány védnöke: Bordás Ilona Műsorszámok Magyarnak lenni - Sajó S. verse - Nagy Cecília Karácsonyi dalok - Komenský utcai Alapiskola énektagozatos 3. osztálya Elfújta a szél - Ritter József gimnazista (ének) Macskák és a bölcső - Kovács György szakközépiskolai tanuló (gitár) Változnak az évszakok - Krizsan Katalin (ének), Zsigrai Tamás (Zongora) Kőműves Kelemen - Csepy Viola (szavalat) Karácsonyi népdalok - Nagy Marianna (MMKI) Csajkovszkij- és Vivaldi-hegedűművek - Žurek Ruben Fejes Katalin (zongora) Divatbemutató - szakmunkásképző intézet Csallóközi táncegyüttes Csendes éj (kórusszám) Szeretet áradjon köztünk - Ritter József VK-1972 1993. DECEMBER 15.