Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-15 / 292. szám, szerda

IDŐZÍTÉS Most lesz esedékes az állami költségvetésről való szavazás. Jó lenne kissé összeragasztani legalább a koalíció repedező egységét. A magyar veszély segítségével... (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1993. december 15. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVI. évfolyam, 292. szám CSENDES ÉVFORDULÓ Lapunk megjelenése ugyan a korábbi politika kudarcát, ám korántsem a feladását jelentette. Ezért a kommunista párt égisze alatt megjelenő magyar újság aligha vállalhatta nemzetiségünk valódi érdekvédelmét. (5. oldal) Búdôslik Í karácsonyi ponty Sokáig érlelték. Jegelték, majd felmelegítették. Forgat­ták jobbra, terelgették balra. Olykor rá is fogták, hogy döglött. Majd bizonygatták életképességét. Keresgették hozzá a receptet. Mígnem ki­derült: a szakácsok szakértel­mével és jószándékával van baj. Történik ugyanis, hogy mindenáron az ország fenyő­fája alá akarják csempészni a „Nesze semmi, fogd meg jól!" szólással jellemezhető, és az „inkább szag, mint hal" állapotába hozott költségve­tést. Ettől aztán kellőképpen bűzlik a környék. Sebaj, mert a köztársasági elnök, a parlament elnöke és a miniszterelnök megtanács­kozták a teendőket. Ki is ta­lálták, hogy legjobb módszer a szagtalanításra, ha feltálal­ják a mostanra elkészült, ma­gyarosan fűszerezett dunai halászlét. Bizonygatják, hogy amit a szlovákiai magyarok a közigazgatásban főznek, ehetőbbnek tetszik az egyre büdösebb költségvetési pontynál. Éppen ezért min­denképpen alkalmasabb a politikai manipulálásra. El­végre, a Csallóközi Falvak és Városok Társulása által köz­readott felhívás megköhög­tette a szlovák politikai hatal­masságokat. Gondolhatták, jó lesz ez a büdös költségve­tési pontytól viszolygó állam­polgároknak is. Elvégre kö­högés közben senki sem érzi a büdösét. Egyelőre azon sem gondol­kodtak el, kinek akad torkán a szálka, amikor a büdös ha­lat és a fűszeres halászlét esz­szük a közös asztalról. DUSZA ISTVÁN VIHAR A CSALLOKOZI REGIO KEZDEMENYEZESE KÖRÜL FELKORBÁCSOLT INDULATOK Magyar politikusok: a nagygyűlés nem alkotmánysértő Elutasító reakciót váltott ki a szlovák politikai életben a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának kezdeményezése a helyi képviselők és a polgármesterek nagygyűlésének összehívására. Egyhetes késéssel, de annál erélyesebben utasítják vissza a szlovák politikusok a társulás lapunkban közölt, december 6-i felhívását, különösen azt a kitételét, hogy azokon a területeken, „ahol a magyar lakosság jelentős számban él, egy saját önkormányzattal és saját közigazgatással rendelkező, különleges jogállású tartomány kialakítására van szükség az Európa Tanács 1201-es ajánlása alapján". A rádióban és a sajtóban elhangzott nyilatkozatok szerint Dél-Szlovákiában komoly helyzet alakult ki, amely nem intézhető el kézlegyintéssel. Többen úgy vélik, hogy a kezdeményezés törvény- és alkotmánysértő, sőt veszélyezteti az állam szuverenitását. Hogyan vélekednek a felhívás nyomán elhangzott, sok esetben félremagyarázáson alapuló nyilatkozatáradatról a magyar pártok vezetői? Remélhetőleg a társulás nagygyűlése is olyan békés lesz mint a négy magyar párt által szervezett augusztus 27-i tüntetés (Méry Gábor felvétele) IZBÉKI GÁBOR JELENTI MOSZKVÁBÓL ZSIRINOVSZKIJ IGAZÁBÓL ELNÖK AKAR LENNI „Bolond vagy te, Ványa! Felnőttél, és mégis hiszel a mesékben?!" - kér­dezi Ványa tenyerén a hiába össze­csókolgatott koronás varangyosbé­ka. Ezzel a karikatúrával mond véle­ményt a Zsirinovszkijra szavazókról a szívesen vagánykodó Moszkov­szkij Komszomolec című napilap. A Nyezaviszimja Gazeta szerint vi­szont nem a szavazók a hibásak, hanem Jelcin és a kormány. Főleg ez utóbbi, hiszen az egész elektronikus média, az egész kormány apparátusa azon dolgozott két hónapig, hogy Gajdart és csapatát tálcán szállítsa a győzelem felé. Nos, ebből nem lett semmi. „Ha Gajdar ennyire képes, jobb, ha már holnap lelép a színről, mert csak még több kárt okoz" - üzenték neki a vereség ódiumát őrá osztó újságírók. Az egész moszkvai sajtó még mindig a sokk hatása alatt áll, még a kom­munistáké is. A Pravda mellé ők ma megjelenthették két hónapnyi szü­net után a Szovjetszkaja Rossziját is, és a cikkek szerint az a bánatuk, hogy nem ők, hanem Zsirinovszkij lett a legerősebb reformellenes párt, azaz a választási eredmény háttérbe szorítja őket is. Elhatárolta magát mind Zsirinoyszkijtól, mind Gajdár­tól az Agrárpárt is. A kedd esti' adatok szerint eddig 77 közigazgatá­si terület eredményeit adták össze (Folytatás a 2. oldalon) SERTÉSPESTIS - AZ EMBERRE NEM VESZÉLYES A vaddisznók a ludasak Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a Rimaszombati járásban sertéspestis ütötte fel a fejét. Az első esetet Chrámec községben egy magánvállalkozó sertéstelepén észlelték. Amint azt Jozef Hojsíktól, az Állami Állategészségügyi Igazgatóság munkatársától megtudtuk, az itt elhullott sertésen egyértel­műen megállapították a klasszikus sertéspestis jegyeit, a többi állatot azonnal elpusztították és a helyszínen elásták. A betegség teijedésének megakadályozására 3 km-es körzetben védősávot hoztak létre, ahonnét jelenleg még tilos az állatok kivitele. A házi disznóöléseket azonban nem lehet megakadályozni. Az állategészségügyi igazgatóság csupán azt kéri, hogy a sertések házi vágásakor állatorvossal nézessék meg az állatot. A betegség az emberre nem veszélyes, lényeges azonban, hogy az állatok etetésére csak hőkezelt (főzött) moslékot használjunk. Az eddigi feltételezések szerint a setéspestis terjesztésében első­sorban a vaddisznók a ludasak. Megszaporodott létszámban ko­moly veszélyt jelentenek, hiszen a beteg állatok elvesztik félénk­ségüket, s gyakran az emberi lakhelyek közelébe is eljutnak. A gyanút ugyan még nem erősí­tették meg, a környéken azon- . ban már megkezdték a vaddisz­nók kilövését, hogy ritkításukkal is megakadályozzák a további terjedést. Természetesen a fer­tőtlenítés alapvető szempont, a jelenlegi helyzetben azonban a fertőtlenítő szerek beszerzése is gondot okoz. Az esetről az idevágó nemzet­közi egyezmény értelmében ér­tesítették a környező országok illetékes szerveit és a párizsi ál­latjárványügyi központot is. A sajtóban beharangozott kivi­teli tilalmat azonban Jozef Hoj­sík pontosította. Amint elmond­ta, a kiviteli tilalom elsősorban az EK-országokat érinti, de ez amúgy is érvényben van, hiszen az EK-országokba történő kivitel alapelve, hogy csak nem vakci­názott (védőoltás nélküli) serté­sek vihetők be az EK-piacra, s csak azokból az országokból, amelyekben legalább 12 hónap­ja nem alkalmazzák a védőoltá­sokat. Nálunk viszont csak az idén október l-től szüntettük meg ezek alkalmazását, így az EK-országokba való export csu­pán az említett 12 hónap letelte után lesz esedékes. A Cseh Köztársaság ugyan azonnal leállította a szlovákiai behozatalt, a többi országba azonban, ahol nem ilyen szigo­rúak a feltételek, a nem fertőzött területekről kivihetők az álla­tok. Természetesen ehhez nél­külözhetetlen az állategészség­ügyi szervek hozzájárulása és igazolása. t. szil. máin, csak az a baj, hogy félreértet­ték a felhívás szövegét. Ahelyett, hogy leülnének a kezdeményezők­kel, meghallgatnák a helyi választott képviselők és a polgármesterek véle­ményét, különböző nyilatkozatok jelennek meg. A petíciós törvény értelmében minden szervezetnek jo­ga van bármilyen összejövetelt ren­dezni, ha az nem sérti az alkotmányt és szerintem a tervezett komáromi ülés semmiképpen sem sérti azt. Fél­revezető az a módszer, hogy a té­nyek alapos ismerete nélkül tör­vénysértésről, államellenességről és arról beszélnek, hogy a magyarok tulajdonképpen autonómiát akarnak kikiáltani. DURAY MIKLÓS, AZ EGYÜTT­ÉLÉS ELNÖKE: A látszat ellenére derűlátóan kell értékelni azt, hogy Szlovákia vezető politikusai tárgyal­tak a január 8-ra tervezett nagygyű­lésről. Azért derűlátóan, mert töb­bek között ez azt is mutatja, hogy a szlovákiai magyarság minőségileg más és jelentősebb lépést tett az eddigieknél. Ami eddig történt a ma­gyar kisebbség ügyében, az minden­nek mondható, csak nem pozitív fejlődésnek. Végre eljutottunk oda, hogy a szlovákiai politikusok (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége értesíti Önt, hogy Dr. Antall Józsefnek, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének a temetése 1993. december 18-án 15.30 órakor lesz a Kerepesi temetőben. A részvétnyilvánításokat a nagykö­vetség épületében (Bratislava, Pali­sady 54.) 1993. december 17-én 15,00-19,00 óra között fogadja. A SÁRGASÁG MIATT KASSÁN KORÁBBAN KEZDŐDÖTT A KARÁCSONYI SZÜNET (Munkatársunktól) Amint arról tegnap beszámoltunk, Kassán az utóbbi napokban sárgaság ütötte fel a fejét. Friss hír, hogy emiatt a városi hivatal a mai naptól kezdődően bezáratta az alap- és közép-iskolákat, valamint a szaktanintézeteket, továbbá azok uszodáit és tornatermeit, a főiskoláknak, egyetemeknek pedig javasolta az üzemeléskor­látozást. Ugyanakkor betiltotta a bálokat, táncmulatságokat (a mozi- és színházi előadásokat nem), s megtiltotta az ételárusí­tást a vásárokon és piacokon. További információkat a sár­gasággal kapcsolatban várha­tóan a ma délelőttre jelzett sajtó­tájékoztatón kapunk. (g-f) BUGÁR BÉLA, AZ MKDM ELNÖ­KE: A Csallóközi Régió kezdemé­nyezésével kapcsolatban úgy véljük, hogy a polgármestereknek jogukban áll egy nagygyűlést összehívni. Na­gyon oda kell azonban figyelni, ne­hogy provokációra kerüljön sor, pontos forgatókönyv szerint valósul­• jon meg az összejövetel, s előre meghatározott témával foglalkoz­zon. Azért van szükség a rendez­vényre, mert a kormány és a parla­ment ignorálja a magyar polgármes­terek véleményét, olyan törvények születnek, amelyek nem felelnek meg a kisebbség elvárásainak, a te­rületi átszervezést nélkülünk készí­tik elő és a magyar pártok alkot­mánytörvény-tervezetének alapel­veivel a parlament még mindig nem foglalkozott. Úgy tűnik, a felhívás megjelenése után a politikusok el­gondolkodtak Dél-Szlovákia problé-

Next

/
Thumbnails
Contents