Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)
1993-12-13 / 290. szám, hétfő
1993. DECEMBER 13. ÚJ SZÓL MOZAIK 4 Demokrácia - Mondja, nem fázik? - szólítom meg a szőke, húsz év körüli fiatalembert, aki ott bokázik magányosan Pozsony főterén, közvetlenül a fegyverét markoló partizán szobra alatt. — De, fázom - mondja vacogva. Kesztyűtlen kezében egy hatalmas fehér papirost tart, rajta fekete nyomtatott betűkkel ez áll: „Mečiar lepiond. Emberek, "nyissátok ki végre a szemetéket!* ' - Maga azért áll itt, hogy lemondásra kényszerítse Mečiart? - Igen. Mečiarnak le kell mondania, erre gyűjtök aláírásokat - bök a fejével a talapzatra helyezett nagy köteg papiros felé. Makulátlan, fehér ívek, szép iskolásán megvonalazva, a sorok fölé odagépelve: név, lakcím, aláírás. Csak öt olvashatatlan nevet látok, egyetlen aláíró sem töltötte ki a „lakcím" rubrikát. - De Mečiarnak esze ágában sincs lemondani. Inkább így kellett volna felírni: „Mečiar mondjon le!" - akadékoskodom. - Igaza van, talán rosszul fogalmaztak, de Mečiarnak le kell mondania, ez így már nem mehet tovább. - És maga úgy gondolja, ha kiáll ide egyedül, egy szál papirossal, akkor majd lemond? — Valakinek el kell kezdenie — mondja nyugodtan, és a szemembe néz. Szép tiszta, álmodozó kék szeme van, nyoma sincs benne fanatizmusnak. - Hát akkor... sok szerencsét - mondom bizonytalanul, és továbbállok. Az Irgalmasok temploma előtt visszafordulok. A hatalmas szobor alatt szinte elveszik a fiatalember törékeny alakja, a sötétben csak a fehér papiros világít. Péntek este van, a tér csaknem kihalt, az emberek fázósan sietnek, rá se hederítenek az árván posztoló fiatalemberre. Egy-két kíváncsi néha közelebb lép hozzá, elolvassa a feliratot, aztán továbbmegy. Három rendőr bukkan fel, vidáman beszélgetnek, többször a fiatalember felé néznek, de nem állnak meg mellette. Amikor befordulnak a sarkon, egy robusztus termetű férfi tűnik fel, hatalmas kutyát vezet pórázon. A kutyán nincs szájkosár. A férfi gyors, határozott léptekkel egyenesen a fiatalember felé tart, megáll előtte, kiragadja a kezéből a feliratos papírt, és darabokra tépi. Aztán ugyanolyan határozott léptekkel elsiet. A kutya peckesen a nyomában. Ismét megjelenik a három rendőr, odamegy a fiatalemberhez, valamit beszélnek. A fiatalember összeszedi a talapzatról az íveket, és elindul. - Igazoltatták a rendőrök? - állítom meg. - Nem. Azok járőrök, azért fordultak meg itt többször is, hogy megvédjenek, ha valaki esetleg megtámadna. - No de az a kutyás ember megtámadta, széttépte a transzparensét. - Hát igen - vonja meg alig észrevehetően a vállát. - Joga van hozzá. Demokrácia van - mondja, cigarettára gyújt, és elsiet. VOJTEK KATALIN Sorsukra hagyva... Dunaszerdahelyen tanácskozott a vállalkozók társulása A kedvező vállalkozási feltételek kialakításának szükségességét hangsúlyozta a Vállalkozók Szlovákiai Társulása Központi Tanácsának szombati dunaszerdahelyi ülése. Megállapította: a kormány gazdságpolitikája nem támogatja átgondolt módon a kis- és középvállalkozás fejlesztését, nem biztosít kellő legiszlatív hátteret a vállalkozások fellendítéséhez. A testület ülésén meghatározták a társulás tevékenységének alapelveit és fő céljait. Az érdekvédelmi szervezet az elkövetkezőkben is kiáll a magántulajdon sérthetetlensége mellett, s támogatja a bürokrációtól mentes jogállam létrehozását. A jövőben is szorgalmazni fogja a gazdaság liberalizását. A társulás központi tanácsa hangsúlyozta: a gazdasági tanácson keresztül és az illetékes tárcakkal való kapcsolatok révén létezik ugyan véleménycsere, ám ez arra kevés, hogy a társulás reális hatást gyakoroljon a kormányra, az eredményesebb vállalkozásfejlesztő politika érdekében. A dunaszerdahelyi megbeszélésen széles körű vita után a testület elvetette azt a javaslatot, hogy a társulás együttműködési megállapodást írjon alá a Szlovákiai Vállalkozók és Iparosok Pártjával. -UAz orosz választók unják a politikát (Folytatás az 1. oldalról) Moszkvai tévéműsorok becslése szerint Jegor Gajdar Oroszország választása nevű blokkja nyer, míg a második helyen Grigorij Javlinkszkij közgazdász csapata, vagy a kommunisták végeznek, a harmadik-negyedik pedig a szélsőséges Zsirínovszkij Liberális Demokrata Pártja. Jelcin államfő, aki vasárnap korán reggel ment el a belorusz pályaudvar melletti hivatalos lakása közelében levő választási körzetébe, az érdeklődő újságíróknak azt mondta: bízik az alkotmány elfogadásában. Csernomirgyin kormányfő szombaton a Rádió Rosszija szerint úgy vetette fel a kérdést: vagy alkotmány vagy elnöki kormányzás. Ezt később hivatalosan visszavonta a kormány sajtóirodája, ám a népszavazás kudarca esetén Jelcin számára nem marad más lehetőség, mint a rendeletekkel való kormányzás. Maga az államfő a hét közepén közvetített tévéüzenetében azért kérte az alkotmány népszavazáson történő elfogadását, hogy minél előbb megteremtsék a reformpolitika folytatásának a jogi feltételeit, illetve annak, hogy megakadályozzák a szélsőséges politikai erők hatalomrakerülését. Ez utóbbi nemcsak üres feltételezés. Vlagyimir Zsirínovszkij az újságírók jellemzése szerint se nem liberális, se nem demokratikus Liberális Demokrata Párt vezetője, magabiztosan úgy nyilatkozott, hogy ő nyeri meg a választást, és ezt csak az adatok meghamisításával lehet tőle elvinni. A politológusok szerint egyértelmű, hogy 50 % körüli eredmény esetén az ellenzéki pártok élesen támadják Jelcint és a győztesként befutott pártokat, és így a választás nem megnyugvást, hanem újabb feszültséget eredményez az orosz társadalomban. A választás, ha alacsony részvételi arány mellett is, de mindenféle incidens nélkül zajlott le. Vasárnap estig legalábbis egyetlen helyről sem jelentettek rendbontást, tüntetést, vagy egyéb rendkívüli eseményt. A megszólaltatott külföldi megfigyelők szerint a szavazás formálisan szabályosan, demokratikusan zajlott le, arra pedig nem a külföldiek hivatottak, hogy megállapítsák: mennyire legitim egy törvényhozás, ha oda a leadott szavazatok akár húsz százalékával is be lehet kerülni. ITTHON TÖRTÉNT -7 NAP ALATT FANYALGÓ ÚJSÁGÍRÓK. Vannak események, amelyek csak egyféleképpen érzékelhetők, és nem alkalmazhatja az újságíró „az egyrészt-másrészt" bölcsességet. Mečiar aranyidai „berobbanása" is ezek közé tartozik. így a szakmában joggal elvárhatnánk, hogy a kormánypárti újságírók, pontosabban: a hatalomhoz szívesen dörgölődző újságírók ez esetben legalább hallgatnának. De nem ezt teszik. Hanem sajtóetikai fejtegetésekbe bonyolódnak. És így teszik fel a kérdést: vajon tisztességes eljárás volt-e, hogy vagy lehallgatókészülékkel, vagy egyszerű, az újságírók által használt magnóval megörökítették a miniszterelnöknek a demokrácia meghonosításáról vallott nézeteit. Szinte biztos, hogy közönséges magnóval rögzítették a szöveget, és a készülék tulajdonosa a DSZM kelet-szlovákiai kulcsemberei közül került ki. Valaki tehát lázadni készül. Vagy valakik... Ennek alapján, persze, naivság lenne abban reménykedni, hogy a mindent Mečiarnak köszönhető HZDS-es vezetők, „behúzzák a farkukat". Nem húzták be, hanem ellentámadásba lendültek. Ez - természetes. Az viszont semmiképpen nem tekinthető természetesnek még az újságírás jelenlegi elmocsarasodása idején sem, hogy számos lapban fejtegetések jelennek meg a „kiszivárogtatok" burkolt vagy nyílt elmarasztalására. A demokrácia védelme egyértelműen legitimálja a Slovenský východ című lap módszerét. KI KICSODA KASSÁTÓL PRÁGÁIG? Valóban, ki kicsoda? Igy tette fel a kérdést egy hasoncímű kiadvány szerkesztője is. Valamikor két esztendeje részletes kérdőívet juttatott el a dél-szlovákiai magyar nemzetrész kitűnőségeihez (gazdasági vezetők, újságírók, politikusok, pedagógusok, papok stb.). Van, aki kitöltötte a kérdőívet, van, aki rövid úton a papírkosárba ejtette. A kiadvány mindazonáltal összeállt. Aki a felkérés ellenére sem szerepel benne, az az esetek jelentős hányadában azért mondott le az önmegmutatás dicsőségéről, mert tudva tudta, olyan személyek sőt, személyiségek is jelen lesznek a kisebbségi „ki kicsodában", akikkel a kényesebb ízlésű állampolgár még egy bicskadobálós, kocsmában sem hajlandó egy asztalhoz leülni. Kár, hogy a „who's who" összeállítói ilyen kérdést nem szerkesztettek bele a kérdőívbe: „Uraságodat beszervezték-e az ŠtB-be? (bizalmiként, ügynökként, lakáskölcsönzőként - a nem esedékes rész törlendő)". Most széltében-hosszában terjed szlovákiai magyar vonalon egy lista, amelyen azok neve szerepel, akiket, mi tagadás, a cég annak idején beszervezett. Ha a fenti kérdést a szerkesztők beiktatják, most megkímélhettük volna magunkat ettől az össznemzetrészi társasjátéktól. És felmérhettük volna, hogy őszinteségből mi, szlovákiai magyar elit hogyan vagyunk eleresztve. Túlságosan jóhiszemű volt a kiadvány szerkesztője, azt gondolta, hogy ahány gazdasági vezető, Csemadok-titkár, újságíró stb., annyi gentleman, aki akkor se hallgat el semmit, ha karóba húzzák. És most tessék, rövidesen, mihelyt a Kisebbségi Dokumentációs Központ elkészíti a lehető legteljesebb ŠtB-s listát, új kiadást kell készíteni a ki kicsodából. Pedig milyen drága a papír, és milyen drága a nyomda! MORAVČÍK IS DOBBANTANI KÉSZÜL. A miniszterelnök mindig is gyanakodva szemlélte külügyminisztere működését. Moravčík túlságosan intellektuális személyiség a Mečiar által kialakított közegben. A héten olyan dolgokat mondott a sajtó munkatársainak, amelyekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a szlovák diplomácia vezetője is azok közé tartozik, akik távolodni akarnak a mozgalom fő irányvonalától. Egyértelműen a kelet-szlovákiai botrányra utalva, ilyen kifejezéseket használt a kormány körüli állapotok jellemzésére: „durva és vulgáris viszonyok", vagy: „A programmal ellentétes magatartás". Most már alighanem csak az a kérdés, hogy ki lép először; a miniszterelnök meneszti-e a külügyminisztert, vagy a külügyminiszter disszidál. TÓTH MIHÁLY Maradna az ügyintéző turizmus (Folytatás az 1. oldalról) hivatalokat pedig közvetlenül a jövendő területi egységek központjai alá rendelte volna. Végül elállt ettől a tervétől, amiben állítólag az is közrejátszott, hogy az Európa Tanács szakembereket kínált fel a területi felosztás előkészítéséhez. Paradox helyzet állt be azzal, hogy a kormány nyolc megbízottat nevezett ki a hét területi egység megszervezésére, holott még korántsem eldöntött tény, hány területre osztják majd az országot. Megkérdeztünk néhány érintettet, hogyan vélekedik az államigazgatás horizontális integrációjáról. Kárbaveszett energia? A kormány által kidolgozott tervezet szerint a Komáromi járás az Érsekújvári, a Lévai és a Nyitrai járással közösen Nyitra központtal alkotna közös területi egységet. Bartanusz István, a Komáromi Járási Hivatal regionális fejlesztési osztályának előadója elmondta: ipari, mezőgazdasági, idegenforgalmi, szolgáltatási és környezetvédelmi bizottságokat hoztak létre, hogy a kormánymegbízott irányításával működő előkészítő bizottsággal együttműködve tervezetet dolgozzanak ki a problémák megoldására. Komáromban jelenleg az adatgyűjtésnél tartanak. Lehet, hogy az eddigi munka feleslegessé válik, jegyezte meg az előadó, ha végül más tervezetet hagynak jóvá, mint amely alapján a kormány az átalakítást szervezni kezdte. Változtatni kell, de... Kvarda József, a Somorjai Körzeti Hivatal elöljárója szerint az államigazgatási rendszer jelenleg annyira felaprózott, hogy azon mindenképpen változtatni kell. Megkérdőjelezte azonban, eredményes lesz-e, ha csupán a hivatalok összevonásával hajtják végre a horizontális integrációt. Szerinte előbb meg kellene oldani az államigazgatás egyes jogköreinek átruházását az önkormányzatokra, és azután vagy azzal egyidőben vonni össze a megmaradt közigazgatást. A körzeti hivatal vezetője szerint a horizontális integrációval a számtalan hivatalban való kilincselés gondja sem oldódna meg. (Ezt valaki találóan ügyintéző turizmusnak nevezte el.) A szakosított államigazgatás hivatalait ugyanis hiába csatolják a körzeti hivatalhoz, ha nem férnek el egy épületben. Alžbeta Nevidanskának, a Galántai Járási Kataszteri Hivatal igazgatónőjének több kifogása is volt a horizontális integrációval szemben. Megemlítette például, hogy jelenleg a kataszteri hivatal hatáskörébe tartozik az ingatlanok tulajdonjogának meghatározása, s ez a jog csak önálló, független államigazgatási szervet illet meg. Iskolák a belügyminisztérium hatáskörében? Hecht Anna, a Dunaszerdahelyi Járási Tanügyi Hivatal vezetője a pedagógus szemszögéből ítélte meg a kérdést. Elmondta, költségvetésük és az irányítás szempontjából az iskolák a belügyminisztériumhoz tartoznának. Az iskolaigazgatókat a járási vagy körzeti hivatal vezetője nevezné ki, az oktatási tanács beleszólása nélkül. Az oktatásügyiek épp azért tiltakoznak a horizontális integráció ellen, mert az csökkentené az iskolai önkormányzatok szerepét. Az igazgatónő szerint tehát nem az államigazgatás decentralizációjáról, hanem erős központosításáról van szó. A véleményeket összegezve tehát megállapítható, hogy az államigazgatás reformjára szükség van, de a horizontális integráció eddig ismert tervezetei nem a legmegfelelőbbek. Az eredeti elképzelések szerint a tervezetet a parlament decemberi ülésén tárgyalták volna meg, és elfogadása esetén 1994 január elsejével lépett volna életbe az államigazgatás átszervezése. A kormány azonban időközben visszavonta a tervezetet, az leghamarabb a jövő év januárjában kerülhet megvitatásra. Január elsejével tehát semmiképpen nem kezdődik meg a horizontális integráció. Legalábbis hivatalosan nem. Fennáll azonban a veszély, hogy a kormány - a kormánybiztosok kinevezéséhez hasonlóan - érvényes törvény nélkül is folytatja az államigazgatás átszervezését, és a parlamentet igyekszik majd kész tények elé állítani. GAÁL LÁSZLÓ Lilla kelt Csokonai Lillája Hetényben élt, annak a háznak a tőszomszédságában, ahol szombaton felavatták a szlovákiai magyar kultúra jeles házát. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, állami támogatás híján, jó szándékú hazai és külföldi emberek (alapítványok) segítségével létrehozta művészeink első galériáját. Tizenhét művész vitte el alkotásait Heténybe, köztük a Bécsben élő Kovács Kálmán. 0 és Nagy János szobrászművész „üzemelteti" majd a galériát. A bemutatókon túl szimpóziumok helye és alkotóműhely is lesz a galéria, s a Hetényben alkotó művészek egy-egy alkotásukkal „fizetnek" majd az ott-tartózkodásért. Sokan fogadták örömmel a tervet - elsősorban a hetényi önkormányzat, a nemrég elhunyt és a jelenlegi polgármester. A Rákóczi Szövetség, a Lakitelek Alapítvány is hozzájárult a galéria létrehozásához. (kopasz) JÖVŐ IDŐBEN Szombaton a somorjai Kormorán Szálló dísztermében találkoztak a Csemadok és a Rákóczi Szövetség vezetői. Baüer Gyóző és flalzl József elnökök, továbbá a jelen lévő más tisztségviselők a jövő esztendő közös tennivalóiról, az együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaltak. XXX Ugyancsak szombaton tartotta alakuló ülését a Somorja és vidéke célalap, amely a Rákóczi Szövetség A Csehszlovákiai Magyar Kulturaért Alapítványának immár tizennegyedik dél-szlovákiai kezdeményezése. -Ú-