Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-06 / 259. szám, szombat
HÍREK - VÉLEMÉNYEK OJSZÓM REAGÁLÁSOK SZLOBODAN MILOSEVICS INTERJÚJÁRA: MINDEN SZAVA A SZOCIALISTÁK ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZI 3 BUDAPEST MOLNÁR IS ELHAGYTA A FIDESZT Két nappal Fodor Gábor távozása után tegnap Molnár Péter, a Fiatal Demokraták Szövetségének másik alelnöke is bejelentette, hogy kilép pártjából, s ezzel egyidejűleg lemond minden tisztségéről és képviselői parlamenti mandátumáról is. Lépését azzal indokolta, hogy a Fidesz nyitott, liberális középpártból konzervatív jobboldali irányba tolódik. Hiányolja a kormánykoalíció kritikáját is a Fidesz részéről. A párt vezetőségének küldött levelében Molnár azt is felrótta a Fidesznek, hogy bizonyos politikai kérdésekben nem tartalmi mérlegeléssel, hanem a megosztottság „skatulyáiban" gondolkodva hoz döntéseket, mintegy gúzsba kötve ezzel saját politikáját is. Molnár szerint a Fidesz mostani vezetése a jelenlegi médiavitában is középutas taktikát követ, . . A külföldi és a hazai sajtónak igazi csemegéje Szlobodan Milosevics szerb köztársasági elnök legújabb interjúja, amelyet a Tanjug hírügynökség fennállásának 50. évfordulója alkalmából adott. Általános értékelés szerint ez volt Milosevics első választási fellépése. Az Amerika Hangja arra helyezi a hangsúlyt, hogy Milosevics értékelése szerint Szerbiában nem kerül sor háborús összetűzésekre. A német sajtó szerint Milosevics két feltételhez köti Kis-Jugoszlávia részvételét az újabb békeértekezleten: az egyik a szankciók felfüggesztése, a másik az, hogy a konferencia ne avatkozzon bele az ország belügyeibe. Eszerint tehát szó sem lehet arról, hogy az értekezlet Koszovó, Szandzsak és a Vajdaság problémájával is foglalkozzon. Hazai ellenzéki politikusok szerint Milosevics minden polgár elnökeként kívánt bemutatkozni, de ez nem sikerült neki. Minden szava a kormányzó szocialista párt álláspontját tükrözi. Nikola Milosevics, a liberális pártvezető szerint az elnök azzal a kijelentéssel, hogy a választások után „Szerbia becsületes és eredményes" kormányzatot kap, tulajdonképpen elismeri, hogy az eddigi kormány nem ilyen volt. Vojiszlav Seselj radikális pártvezér úgy találja, hogy Milosevics „ideges és felelőtlen", de beszédében felfedezni véli a radikálisok nézeteit. A belgrádi Politika napilap tegnapi számában azt írja, hogy a szerda esti kollektív interjú egyik biztató jele az, hogy valami dialógusféle kezd kialakulni Milosevics és az ellenzék között. Az elnök ugyanis kijelentette, hogy a pártvezetőket bármikor hajlandó fogadni, még Draskovicsot is, aki eddig „embertelen magatartása m/att"jelentett kivételt. Most alighanem Seselj lesz a kivétel. A radikálisokra azóta, hogy kísérletet tettek a kormány megbuktatására, rájár a rúd. Az állami televízió csütörtök esti híradásában jelentős teret szentelt a szerbiai belügyminisztérium közleményének, amelyben bejelentik, hogy egy tucatnyi csetniket tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy bűncselekményeket követtek el a polgári lakosság ellen. Érdekes, hogy ilyen hírt tegnap Milosevics, Szerbia államfője Lune karikatúrája egyetlen szerbiai napilap sem közölt. A letartóztatottak valamennyien a szabadcsapatok tagjai, sőt parancsnokai. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék 1993. NOVEMBER 6. NÉHÁNY SORBAN J apán és Belorusszia tegnap csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez - tájékoztatott a tokiói külügyminisztérium. A G7-tagországok áprilisi miniszteri szintű találkozóján született megállapodás értelmében a két ország megegyezett abban, hogy közös bizottságot hoznak létre a Belorussziába telepített atomfegyverek megsemmisítésére. A moszkvai egyezmény szerint a két bizottság tagjai november 8-án Minszkben találkoznak először. Belorusszia a volt Szovjetunió nukleáris arzenáljának 5 százalékát örökölte. L eopold Danihelsnek, a Szlovákok Világkongresszusa elnökének meghívására Ivan Gašparovič szlovák parlamenti elnök Kaliforniába utazott, ahol többek között a helyi vállalkozókkal folytat tárgyalásokat. Ugyancsak találkozik Los Angeles városi tanácsának elnökével, a bíróság, valamint a Kalifornia Egyetem képviselőivel. E ddig három ember vesztette életét Malibuban, melynek környékén immár második hete pusztít a tűzvész. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a Los Angelestől északnyugatra fekvő ismert üdülőközpontban a hollywoodi filmcsillagok vagyont érő villáiban és ingatlanjaiban is milliós károk keletkeztek az állítólag szándékos gyújtogatás következtében. A jelentés arról is beszámolt, hogy az újra felerősödött szél tovább szította a tüzet, ám csütörtök estére a tűzoltóknak némileg sikerült megfékezniük a lángokat. T egnap az amerikai szenátus 22 milliárd dollárt hagyott jóvá a bűnözés elleni harcra. Az összeg nagy részét a rendőrök számának növelésére és új börtönök építésére fordítják. J oel Sills, az ENSZ hivatalos szóvivője tegnap New Yorkban bejelentette: november 29-e és december l-e között rendezik meg a Szomáliának szánt további nemzetközi humanitárius segélyek koordinálásáról szóló értekezletet. D erűs hangulatban, a jól végzett munka tudatában utazott csütörtökön este Brüsszelből hazafelé Michal Kováč és kísérete. A különgép fedélzetén az államfő, egy-egy korty erejéig, még konyakot is bontatott a küldöttség összes tagja számára. És tegnapelőtt koradélután a NATO-főhadiszállás bennfentesei is kiszivárogtatták, hogy Manfred Wörner az újságírók előtt már régen nem volt annyira jókedvű, mint csütörtökön, amikor pozsonyi vendégét, Michal Kováčot kísérte ki az észak-atlanti szervezet székházának kapujához. Az eredetileg tíz percesre tervezett sajtóértekezlet a duplájánál is hosszabbra nyúlt; és Wörner úr nemcsak rokonszenves társalgópartnernek mondta Szlovákia elnökét, hanem tréfásan még azt is elejtette, hogy akár a NATO főtitkári posztját is átengedi neki. Ez az aprócska epizód is jelzi, hogy a szlovák államfő brüsszeli vizitjének második, fontosabbnak tartott napja valóban eredményes volt. Mármint annak szemszögéből, aki reálisan szemléli a jelent és tud(atosít)ja, hogy az azonnali csatlakozás gondolata hiú ábránd. Viszont éppen úgy a realitásokhoz tartozik, hogy Michal Kováénak a NATO főtitkárával, a Nyugat-európai Unió elnökével és az Európai Közösségek Bizottságának elnökével folytatott megbeszélései után Brüsszelben nyilván más optikával néznek majd Szlovákiára, mint akárcsak egy héttel korábban. Úgy tűnik, a szlovák államfőnek sikerült meggyőznie a vendéglátóit arról, hogy Szlovákia — apróbb botladozásai ellenére — egyértelműen a Nyugat felé orientálódik, az ottani gazdasági és társadalmi modellt tartja követendőnek, ami másodfokon azután a védelmi struktúrák egymáshoz simulását eredményezheti; noha nyilvánvaló, hogy a csiszolódás elsősorban a NATO és a NYEU iránt érdeklődők érdeke. És kötelessége. Persze, ez a kölcsönös reményképzés bármennyire döntő fontosságú is, nem több szimpla rokonszenvnél, hiszen az említett szervezetekbe való bejutás lényegesen körülményesebb, mint hogy egyik (hó)napról a másikra megoldódjék. Brüsszelben ugyanis udvariasan és határozottan a Szlovákiából érkezett küldöttség tudomására hozták: a NATO januárban esedékes csúcsértekezlete legföljebb azt fogja jelezni, hogy e szervezet nem zárkózik el a közép-kelet-európai országok elől sem. Hogy ez azután egy újfajta nemzetközi biztonsági szervezet lesz-e, vagy „csak" a bővítés során rekonstruált NATO, az egyelőre még a jövő (katona)zenéje. Ám az már most biztos: a NATO jelenleg semmiképpen sem kívánja Moszkvában irritálni azokat, akik szintén Európa és a Nyugat felé igyekeznek, de egyelőre még Oroszországban sem sikerült dűlőre vinniük a demokrácia és a jogállamiság ügyét... Manfred Wörner csütörtökön ezért úgy nyilatkozott, hogy akadályok helyett hidakat építve - a fokozatos társulás és a majdani csatlakozás legelső lépcsőfokaként — a Partnerség a békéért programot ajánlja a visegrádi négyeknek, így Szlovákiának is. Ennek lényege, hogy a társulni kívánó ország területén hoszszabb-rövidebb ideig NATO-katonák tartózkodhatnak, az ország felett AWACS-gépek repülnek át, a szlovák katonaság közösen gyakorlatozik a NATO-egységekkel, az adott ország részt vehet továbbá a békefenntartó erők munkájában, szükség esetén együttműködik az észak-atlanti szervezet stábjával és számos, nem kormányzati szerven keresztül is kontaktuslétesítésre készteti a NATO-t. Pillanatnyilag tehát a kis- és nagybetűs partnerség a legtöbb, amit Szlovákia kaphat. Már csak azért is, mert a NATO, nyilván nem is alaptalanul, óvatos - hiszen a 16-ok szövetségének kibővítése felbillentheti a tagállamok közötti konszenzust, ez pedig a NATO megbénulásához vezethet. Az érem másik oldalát tekintve nem kevésbé lényeges (és erre Brüsszelben is sok-sok utalás esett), vajon fölkészültek-e a visegrádi négyek, így Szlovákia is a NATO-val való komolyabb szemezésre? Vonatkozik ez például arra, vajon az ország polgárai - adott esetben — hajlandók-e egy más ország érdekében az életüket kockáztatni; de dilemmákat jelent a hadsereg nyelvi s műszaki „átprogramozásának" kérdése, a posztkommunista országok hadiiparának állapota is. És akkor még nem esett szó a moszkvai gondolkodásmódon nevelkedett honi vezérkar nívójáról. Az sem titok, hogy Brüsszelben szeretnék elkerülni a visegrádi négyek rangsorolását; ugyanakkor látni kell, hogy a Németországgal könnyen kooperáló Csehország helyzeti előnyben lehetne, ha Magyarország és Lengyelország nem lenne hosszabb sávon közvetlenül is határos a Balkán és Kelet-Európa legveszélyeztetettebb zónáival; Szlovákia „kifelejtése" viszont éket üthetne a NATOhoz frissen társult államok közösségében ... Bonyolítja a helyzetet a magyar—szlovák viszálykodás, hiszen a NATO okult a Ciprus körüli török-görög haragszomrádból. Az államfő brüsszeli vizitje tehát sejtetni engedi a lényeget. Nevezetesen: a tagfelvétel iránt érdeklődő országok vajon mit, milyen katonai stabilitást és felkészültséget, minő gazdasági hátteret és politikai érettséget tudnak viszontkínálni az okvetlenül nyitott, de legalább ennyire óvatos NATO-nak; amelynek főhadiszállásán úgy vélik, hogy sánta testvérre bizony nincs szükségük. A belga fővárosban tartott államfői megbeszélések rezüméje akár a jól ismert közmondás is lehetne: Segíts magadon, és az Isten is megsegít! Esetünkben: a belpolitikai viharok elcsitításával, a gazdasági transzformációval, a védelmi erők korszerűsítésével segítsünk magunkon — és akkor a NATO, a Nyugat-európai Unió és az Európai Közösségek sem fogják cserbenhagyni Szlovákiát. MIKLÓSI PÉTER REMÉNYKÉPZÉS ÚJABB KURD HADJARAT Ismét bosszúhadjáratba kezdtek a kurdok: csütörtökön 28 német városban egyidőben hajtottak végre támadást a török konzulátusok, utazási irodák, légitársaságok és vendéglők ellen. Bonnban ez jelentős nyugtalanságot váltott ki, hiszen a hasonló júniusi támadássorozat után megígérték Törökországnak: szigorú biztonsági intézkedésekkel fogják védelmezni az országban élő török állampolgárokat. Egyébként nemcsak Németországban támadtak a kurdok, hanem NyugatEurópa több városában, így Londonban, Koppenhágában, Bécsben és Strasbourgban is. A német rendőrség a Törökországban betiltott Kurd Dolgozók Pártját gyanúsítja a támadások végrehajtásával. Koppenhágában a kurdok többek között a török légitársaság kirakatát törték be, később felgyújtották az irodahelyiséget A SZIGETKÖZIEK SÜRGETIK A HELYZET MEGOLDÁSÁT A szigetközi falvak képviselői követelik, hogy a parlament még ebben a törvényhozási ciklusban hozzon döntést Szigetköz érdekében. Botos Gábor, a Győr —Moson- Sopron Megyei Közgyűlés elnöke ezzel kapcsolatban az újságíróknak elmondta: a jövő évi költségvetés előterjesztőihez fordultak azzal a követeléssel, hogy a módosító indítvány benyújtásakor a szigetközi vízpótlást és a térség rehabilitációját vegyék figyelembe. A mostani tervezetben szereplő előirányzat ugyanis magát a rehabilitációt teszi komolytalanná. Megjegyezte, hogy a szigetköziek a nagymarosi körgát bontására szánt összeg felével is elégedettek lennének. Botos úgy vélekedett, hogy Szigetköz ügye nem kerül megfelelő súllyal az ország nyilvánossága elé. A térség álláspontját ezért a közeljövőben sajtótájékoztatón kívánják nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor a szigetköziek úgy látják, a kormányt és a parlamentet akár népi kezdeményezéssel, akár a törvényesség keretein belüli kényszerítő intézkedéssel kell ráébreszteni, hogy a Szigetköz már nem tud várni. Még az is szóba kerülhet, hogy mulasztás miatt pert indítanak a kormány ellen, mondta Botos. Martonyi János, a bősi tárgyalások magyar vezetője közben felajánlotta, hogy a megyei közgyűlés képviselője kapcsolódjon be a háromoldalú tárgyalásokba. KOKES JÁNOS, Budapest -BRÜSSZEL JÓZAN SZEMMEL NÉZI SZLOVÁKIÁT-