Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZQM MINDENKI OTT LESZ GENFBEN ZÁGRÁB A TERÜLETI INTEGRITÁSRÓL NEM TÁRGYAL • MOSTAR FELETT FEGYVEREIT HASZNÁLTA EGY AMERIKAI VADÁSZBOMBÁZÓ • ÚJABB BELGRÁDI FOLYAMODVÁNY A SZANKCIÓBIZOTTSÁGHOZ A TOLONCMEGÁLLAPODÁSOK ÖSSZEFÜGGNEK KOVÁCS LÁSZLÓ, a magyar külügyi bizottság elnöke nyilatkozik lapunknak Kovács László, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a szlovák és a magyar képviselők szerdai komáromi találkozója után nyilatkozott lapunknak a meglehetősen vontatottan készülő kétol­dalú államközi kitoloncolási megállapodásról. Az MSZP országgyű­lési képviselőjének véleménye elsősorban azért közérdekű, mert Pozsony a megállapodás aláírásának elmaradását Budapest számlá­jára irta, azzal érvelve, hogy a magyar fél nem hajlandó Szlovákiától átvenni azokat a menekülteket, akik illegálisan érkeztek a két országba. loncszerződést tartana elfogad­hatónak? Olyan toloncmegállapodás lenne ideális, amely Magyaror­szágot nem hozza hátrányos helyzetbe. Egy nagyon fontos dolgot kell figyelembe venni. A toloncmegállapodások ugyan kétoldalúak, de összefüggnek. Tehát, ha történetesen Magyar­ország és Szlovákia köt egy olyan megállapodást, melynek értelmében a harmadik világbeli illegális bevándorlókat Szlová­kia visszaadhatja Magyarország­nak, az pedig köteles befogadni őket, de Magyarország nem tud megállapodni például Romániá­val ugyanilyen továbbításról, akkor a Romániából érkező és a Szlovákiába távozó illegális bevándorlók vissza kerülnének Magyarországra, ahol számuk megnövekedne. Igaz, hogy Ro­mánia és Magyarország között létezik egy toloncmegállapodás, amelyet azonban a román parla­ment még nem ratifikált. De mindaddig, amíg a bukaresti tör­vényhozás nem hagyja azt jóvá, addig nem érvényes. Ha a román parlament ezt megteszi, akkor könnyebb lesz a mi helyzetünk, toloncegyezményről beszélünk. (p. vonyik) CSEHORSZÁG ZAVARTALAN PÉNZMOSÁS John Mills, a genfi konferencia szóvivője bejelentette, hogy Szlobodan Milosevics, Szerbia elnöke, Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője és Alija Izetbegovic, a muzulmán elnök részt vesznek hétfőn a genfi találkozón. Tegnap Zág­ráb és Podgorics közölte, hogy Franjo Tudjman horvát, illetve Mojmir Bulatovics montenegrói elnök is ott lesz a boszniai csúcs­találkozón. Ezek szerint a béke­konferencia „teljes felállításá­ban" dolgozik majd (nem való­színű, hogy a boszniai horvát vezető Mate Boban távolmarad­na), annak ellenére, hogy a bosz­niai szerb vezetők szerdán este még arra célozgattak, hogy ha­lasztást kérnek, mivel ,,a konfe­rencia nincs előkészítve". Az Európai Unió legújabb bé­ketervét Zágráb támogatja. Ma­te Granic horvát külügyminisz­ter kijelentette azonban, hogy Horvátország biztos garanciákat kér, amelyek „Horvátország te­rületi integritásának tiszteletben tartására, határainak védelmére, az elúldözöttek hazatérésére és a nehézfegyverek ellenőrzésére vonatkozna!?" a Vance-terv alapján. Granic azt követeli, hogy a bosnyák és a horvát kér­dést párhuzamosan oldják meg, de lord Owennek és a nemzet­közi közvetítőknek azt „üzeni", hogy Horvátország területi in­tegritása nem lehet vita tárgya. A Kis-Jugoszlávia elleni szank­ciókat Granic csak ideiglenesen függesztené fel, az embargó meg­szüntetését attól teszi függővé, hogy milyen magatartást tanúsít a szerb fél Boszniában és az UNPA zónákban. Silajdzsics bosnyák kor­mányfő sürgősen földgázt kér a Biztonsági Tanácstól a muzul­mán enklávék ellátására. Azt ál­Steffen Heitmann, Szászország kelet-német tartomány igazság­ügy-minisztere tegnap hivata­losan lemondott jelöléséről a szövetségi államfő posztjára. A kormányzó keresztényde­mokraták (CDU) jelöltjét az utóbbi időben nemcsak az ellen­zék, hanem saját pártja soraiban is többször bírálták túlzottan konzervatív nézetei miatt. Le­mondása csapás Helmut Kohl kancellár számára, hiszen még a szerdai parlamenti ülésen is kiállt Heitmann mellett. Maga Heitmann az ugyancsak keleti Richard Schrödert javasol­ta maga helyett, mint a pártok közös jelöltjét. A 49 éves szó­lítja, hogy a Szarajevónak szánt földgázt Szerbia „megcsapolja". Zenica, Visoko, Kakanj október óta nem kapott földgázt, a lakos­ságra nézve ennek komoly kö­vetkezményei vannak. Az ENSZ római székhelyű élelmezési programja (WVP) is a bosnyák lakosságot fenyegető katasztró­fára figyelmeztet. Az üzem­anyaghiánynak borzalmas kö­vetkezményei lehetnek a kiéhe­zett és összefagyott lakosságra nézve. A bosnyák szénbányák nem termelnek, az erőművek leálltak, a WFP megítélése sze­rint az emberbaráti szervezetek legfőbb gondja most az üzem­anyagellátás. Közben Mostartól harminc ki­lométerre eddig még nem ta­pasztalt incidens történt. Egy A-10 (Warthos) típusú amerikai vadászbombázó tüzet nyitott egy azonosítatlan célpontra. A NATO nápolyi parancsnoksá­ga később közölte, hogy tévedés­ről van szó, szerencsére a gyors­tüzelő ágyú lövedékei lakatlan, erdős vidéken csapódtak be. A gép részt vett a Bosznia feletti repülési lilalom ellenőrzésében. A belgrádi kormány ismét ké­relemmel fordult az ENSZ szankcióbizottságához. Most a külföldön zárolt folyószámlák feloldását követeli a Kontics-kor­mány, hogy fizethesse a nemzet­közi szervezetek iránti kötele­zettségeit. Jugoszlávia külföldi tőkéjét az ENSZ 820. számú, az embargó megszigorítására vo­natkozó határozattal júniusban zárolták. A kormány kéri továb­bá, hogy a közelgő karácsonyi ünnepekre, esetleg emberbaráti segély szállítása céljából engedé­lyezzék a JAT gépeinek felszál­lását. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék ciáldemokrata (SPD) pap-politi­kus jelenleg a berlini Humbolt Egyetemen teológiát tanít. Tegnapi bonni hírek szerint Kohl mindenképpen azt szeret­né, ha Richard von Weizsäcker jövő tavasszal megüresedő ál­lamfői székébe kelet-német poli­tikus kerülne. Hajlandónak mu­tatkozik Schroder támogatására, főleg ha sikerül ez ügyben mege­gyezni a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal (FDP) is. Eddig az SPD jelöltje Johan­nes Rau, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke volt, az FDP pedig egy hölgyet javasolt, Hildegard Hamm-Brü­chert. —U— A cseh parlament legutóbbi ülé­sén a Büntető Törvénykönyv, illetve a banktörvény egyes cik­kelyeinek módosítása szerepelt a napirenden. A képviselők el­vetettek egy javaslatot, amely több intézkedést foglalt magába az ún. piszkos pénzek mosásá­nak meggátolására. A javaslat elfogadása esetén arra kötelezte volna a pénzintézeteket, hogy egy külön nyomtatványra je­gyezzék fel a 100 ezer koronát meghaladó készpénz-befizetése­ket. A módosító javaslatot elve­tők sorába az ellenzéki pártok mellett a Polgári Demokrata Párt képviselőinek többsége is felsorakozott. Azt a javaslatot, hogy a jövő év január elsejétől a banktitkot képező számlákba és adatokba kizárólag az állam­ügyésznek lehet betekintése, a képviselők jóváhagyták. Párhuzamosan a parlament döntésével a cseh lapok arról számoltak be, hogy az illetékes rendőri szervek keveslik az ún. piszkos pénzek felderítéséhez szükséges jogkörüket, rámutat­va, hogy e pénzek törvénytelen forrása főként a prostitúció, a lo­pás és a kábítószer-kereskede­lem. Gyakran hallani, hogy a külföldi maffiák a Cseh Köz­társaságban „mossák tisztára" piszkos pénzüket. Néhány cseh lap magas beosztású belügymi­nisztériumi tisztviselőre hivat­kozva megírta: mivel a Büntető Törvénykönyv módosítása a rendőrség számára nem teszi lehetővé kellő mennyiségű in­formáció beszerzését bűncselek­mények felfedéséhez, a rendőr­ség arra kényszerül, hogy a ban­kokban és takarékpénztárakban ügynökök hálózatát építse ki. A rendőrség szerint a piszkos pénzeket leginkább a bankok­ban, a pénzváltóhelyeken, de a befektetési alapokban, lízing­társaságokban és a kaszinókban is mossák. Martin Švehla, a Cseh Nemze­ti Bank szóvivője a rendőrség elképzelésére reagálva úgy nyi­latkozott, hogy a pénzmosás el­lenszere elsősorban a rendőrök szakmai tudásának növelése, s nem a banktitkokba történő külső bepillantás engedélyezése. Szerinte a rendőrségnek hozzá kellene látnia a könyvvitelhez, a gazdasághoz és a bankszakmá­hoz értő saját szakemberek kép­zéséhez. A cseh pénzintézetek vezetői a rendőri hálózat kiépí­tésére vonatkozó elképzeléssel kapcsolatban rámutatnak: ez el­lentétben áll a bankszövetség etikai kódexével, amelynek be­tartására a pénzintézetek köte­lezték magukat. Ez a kódex tilt­ja, hogy törvényes alap nélkül bárki is betekintést nyerjen az ügyfelek folyószámláiba. A CSNB szóvivője rámutatott, hogy a banki titoktartási kötele­zettség megsértése megrendíte­né a pénzintézetek iránti bizal­mat, s esetleg azt vonná maga után, hogy az ügyfelek egy része külföldi bankokban nyitna számlát. Jan Šulának, a gazdasági érde­keket védő rendőri szolgálat ve­zetőjének erről az a véleménye, hogy az ügynökhálózat létesíté­se nem a banklitoktartás meg­sértését, hanem a bankszférában a bűnelkövetők védelmének át­törését jelentené. Hozzáfűzte: sem a bankoknak, sem az állam­nak nem lehet érdeke bűncselek­mények elkövetőinek védelme. SOMOGYI MÁTYÁS, Prága 1993. NOVEMBER 26. NÉHÁNY SORBAN W arren Christopher ameri­kai külügyminiszter hét­főn Rómát és Brüsszelt, valamint a Közel-Kelet néhány fővárosát érintő körútra utazik. Christo­pher december elején Brüsszel­ben részt vesz a NATO tanácsü­lésén, amelyen szó lesz az egykori keleti tömb országainak partneri viszonyt ajánló ameri­kai terv részleteiről. A külügy­miniszter a tervek szerint közel­keleti körútja során legalább két ízben találkozik Jasszer Arafat PFSZ-vezérrel is. A kubai televízió szerdán kezdte sugározni azt a há­rom részes dokumentumfilmet, amelyet a Kennedy elnök elleni gyilkosságról és a Fidel Castro ellen szőtt merényletkísérletről készítettek. A film azt próbálja bizonyítani, hogy John Fitzge­rald Kennedy halála két felbérelt kubai emigráns lelkén szárad. A ZR-Rifle című filmet egy bra­zil-kubai szerzőpáros készítette, s elnevezése onnan ered, hogy a film címével azonos fedőnevet viselte a Fidel Castro kubai el­nök meggyilkolására az ameri­kai titkosszolgálat által elkészí­tett forgatókönyv. A Gázai-övezetben izraeli katonák legkevesebb húsz tiltakozó palesztint sebesítettek meg, akik a Hamas iszlám ellen­állási mozgalom fegyveres cso­portja vezetőjének, Imad Akel­nak szerdai meggyilkolása ellen tiltakoztak. A több száz palesz­tin tüntető a megszállt övezet­ben égő gumiabroncsokkal torla­szolta el az utat, és köveket zúdítottak az izraeli katonákra. A Volkswagen AG német au­tókonszern jövő évtől négynapos munkahetet vezet be. A konszern vezetősége a szakszervezetek képviselőivel folytatott több mint 13 órás ma­ratoni tárgyalás után határozott arról is, hogy 10 százalékkal csökkentik az alkalmazottak bé­rét. Ezekkel az intézkedésekkel a vállalat évente mintegy 1,8 milliárd márkát takarít meg. Az elfogadott intézkedés része a Volkswagen munkanélküliség elleni harcának. T ízéves gyilkosok ügyében hozott ítéletet az angliai prestoni bíróság. A bírósági eljá­rás során következetesen csak A és B gyermeknek nevezett bűnelkövetők idén februárban megöltek egy kétéves kisfiút. A két gyereket az ítélet értelmé­ben „őkirályi fennségének aka­rata szerint" egészen felnőtt ko­ruk eléréséig szigorú ellenőrzés alatt tartják, s mindaddig fel­ügyelet alatt lesznek, amíg ve­szélyesek a társadalomra nézve. MERÉSZ ISKOLAKERÜLŐ Iskolakerülésre adta a fejét tegnap egy 8 éves japán kis­lány. Reggel beült édesapja kis furgonjába, s 20 kilomé­tert autózott az ország egyik legforgalmasabb útján. A szokatlan kirándulás egy kisebb balesettel végződött, amelyet azonban a merész sofőr különösebb sérülések nélkül megúszott, csak éppen — elsírta magát. A rendőrség képviselője szerint a 40 percig tartó autó­zás során a kislány minden közlekedési szabályt betar­tott, de képességeit megha­ladta egy kanyar bevétele, s kis sebességgel nekiütkö­zött egy zajelnyelő falnak. JELÖLTBŐSÉG • A szlovák külügyminiszté­rium tájékoztatása szerint Po­zsony a toloncmegállapodás aláírását nem teszi függővé a ha­tárátkelőhelyekre vonatkozó szerződés megszületésétől, hol­ott a múltheti szlovák magatar­tás nem egészen erre utalt. Mi­ként ítéli meg az előállt helyzetet? - Nagyon helyesnek tartom, ha a két kérdést a szlovák fél nem kapcsolja össze. Két külön­böző kérdésről van szó. Az új határátkelőhelyek megnyitása arra szolgál, hogy a szlovák és a magyar állampolgárok között könyebb legyen az érintkezés, a határok átjárhatóak legyenek. A toloncegyezmény pedig a nemkívánatos, illegálisan be­vándoroltak kiutasítását szabá­lyozza. A kettő között én sem­milyen összefüggést nem látok. Tudomásom szerint a két kérdés most azért lett volna összekötve, mert szó volt Jeszenszky minisz­ter látogatásáról, s úgy gondol­ták, hogy akkor - ha már ott van a miniszter - minél több meg­állapodást alá lehetne írni. De ez nem azért lett volna, hogy a két kérdés bármimódon is ösz­szefüggne. • Magyarország milyen to­Repülőgépről dobják le a képünkön látható majna-frankfurti mikulás ajándé­kait a boszniai gyerekeknek a Santa fedőnevű akció keretében.

Next

/
Thumbnails
Contents