Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK iOJSZÚÄ 1993. NOVEMBER 3. ÚJ ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓBAN? Az immár Európai Unió keretében diszkréten, nyugodt magabiztossággal alakulgat egy új állam: Flandria. Az 5,8 millió flamand azonban egyelőre a Belga Királyság állampolgára. 1992. szeptember 29-én írta alá a pártok többsége (a liberálisok kivételével) azt a szerződést, melynek értelmében Belgium szövetséges.állam lett. 1995-ben megválasztják a szövetségi parlamentet, amelynek csak a szövetségi költségvetés, a pénzügyek és a védelem tartoznak majd a hatáskörébe, még a külkapcsolatok terén is a régiók lesznek az illetékesek. Most, hogy létrejött az Európai Unió - vélekedik Luc Van den Brande, Flandria 48 éves kormányfője —, sokkal egyszerűbb lesz a függetlenedés, hiszen nem lesz szükség a vámhatárok létrehozására, a valuta megosztására és mindazokra a huzavonákra, melyeken például Csehszlovákiának át kellett esnie. Hiszen egységes pénznem lesz, s biztosítják az áruk, az emberek szabad áramlását. Ez nagyon megkönnyíti a flamandok helyzetét, akik Belgium lakosságának 57,6 százalékát képezik, területének viszont mindössze 44 százalékát lakják, miközben ők biztosítják a belga export 65 százalékát. Újabb erőszakhullám árasztotta el Ciszjordániát, azt követően, hogy az elmúlt hétvégén egy militáns palesztin meggyilkolt egy zsidó telepest. A felháborodott telepesek tiltakozásul égő gumiabroncsokból emeltek barikádokat, megpróbálták megakadályozni, hogy a palesztin dolgozók eljussanak munkahelyükre. Közben a zsidó államban a tegnap kezdődött helyhatósági választásokra készültek: 3,3 millió választópolgár 158 helyen dönthetett a polgármester személyéről. A figyelem természetesen Jeruzsálemre összpontosult. A legnagyobb esélyeket a jobboldali Elim Olmertnek jósolták, mögéje sorolták be Teddy Kolleket, aki hosszú éveken át volt a hányatott sorsú város polgármestere. A választás első fordulójában a győzelemhez legalább 40 százalékos többségre van szükség. A CSEH SAJTÓBÓL Az új szlovák kormánykoalíció a cseh sajtóban is fontos téma. A Český deník tegnapi kommentárjában azt írta, hogy a DSZM és az SZNP friss szövetsége a parlamentben már átment az első próbán. 80 mandátumával lényegében azt szavaz meg, amit akar, s ezt ki is használja. Tény viszont, hogy a koalíció létrehozása bevett módja a hatalom megőrzésének egy olyan párt számára, amely elvesztette többségét a törvényhozásban. A kérdés csak az, mire használja ki új lehetőségeit a koalíció. Ez a koalíció az első alkalommal arra használta ki, hogy leváltsa a tévétanács tagjait. Ez is bizonyítja: a kormány kitartóan törekszik a legbefolyásosabb médiák megszerzésére, uralására. Közben megfeledkezik arról, hogy ez negatív hatással lehet az országról kialakult képre. A Mladá fronta Dnes a kormányalakítási tárgyalásokkal kapcsolatos hírében arról számol be, hogy a koalíciós tárgyalások Viliam Soboňa egészségügyi miniszter személye körül éleződtek ki. Az SZNP leváltását követeli, amivel viszont Mečiar nem ért egyet. Privatizációs miniszterként pedig Ivan Lexát akarná látni, amit viszont az államfő ellenez. SZÓRAKOZÁSBÓL GYILKOLTAK Tegnap a brit sajtó vezető témája volt a Prestonban zajló, hétfőn kezdődött per. Ez érthető, hiszen két 11 éves fiú áll gyilkosság vádjával a törvényszék előtt. Még csak 10 évesek voltak, amikor tavaly februárban Liverpoolban egy üzletközpontban édesanyjától elrabolták a 2 éves, Jamie Bulgert, majd brutálisan meggyilkolták. Márciusban Liverpoolban emeltek vádat a fiúk ellen - akiknek kiléte ismeretlen -, de az eljárást most kénytelenek voltak áthelyezni, mivel tavaszszal a felháborodott tömeg a két fiú kiadását követelte a bírótól. Az embereket különösen az háborította fel, hogy a fiúk, akik most vétlennek mondják magukat, lényegében szórakozásból gyilkoltak, hiszen nem volt erre semmilyen okuk. Az angol törvények értelmében bíróság elé állíthatóak a 10 évesnél idősebb gyerekek, ha- bizonyítható a „rossz szándék", illetve az, hogy tudták: rosszat cselekednek. Gyilkosságért akár életfogytig tartó büntetést is kaphatnak, de például betörésért vagy lopásért nem zárható börtönbe 10-15 éves gyerek. JELCIN A KORMÁNYT BÍRALJA ISMÉT MEGJELENT A PRAVDA Közel egyhónapos kényszerszünet után Moszkvában ismét megjelent Jelcin elnök legelszántabb bírálója, a Pravda napilap. A Reuter hírügynökség szerint „a kommunisták bibliája" jottányit sem engedett keményvonalas stílusából és tartalmából. Bár a szerkesztőségre komoly nyomás nehezedett, hogy változtassa meg a lap nevét, az újság eredeti formájában, a két Leninrenddel ékesített fejléccel jelent meg. Míg a Pravda Jelcint, addig Jelcin a kormányt bírálja. A parlament előtt mondott beszédében kritizálta a kabinetet, amiért lebecsülte a „politikai terrorizmus" veszélyét. Egyes tagjainak felrótta a tekintélyuralmi hajlamokat, de konkrét neveket nem említett. Ugyanakkor leszögezte: Oroszországban véget ért a kettős hatalom időszaka, amikor a parlament és a kormány rivalizálása megbénította a politikai életet. ígéretet tett arra, hogy megőrzi a hatalom megosztását a kormány és a törvényhozás között. Még egy figyelemre érdemes lépést tett az orosz államfő: kinevezett egy 14 tagú bizottságot, amely az emberi jogok megtartását fogja felügyelni. Elnöke Szergej Kovaljov, az elhunyt Andrej Szaharov akadémikus barátja. Tagjai között van Szaharov özvegye, Jelena Bonner is, valamint több volt szovjet disszidens, továbbá jogászok, művészek, újságírók. KÖTELEZŐEN SZELEKTÍV EMLÉKEZET Amit eddig csak rebesgettek Moszkvában, immáron biztos: a baloldalnak nem lesz lehetősége arra, hogy az októberi forradalom évfordulóját kihasználva soron kívül választási gyűléseket tartson. A városháza betiltott minden felvonulást, minden nagygyűlést - s nem is nagyon erőltette meg magát az indoklással. Az októberi hatalmi csatából győztesen kikerülő vezetés úgy döntött, nemcsak az az idő múlt el, amikor kötelező volt az emlékezés, hanem az is, amikor még tolerálható volt. Moszkva nem akar emlékezni Oleg Kalugin KGB-s múltjára sem, mivel most éppen a magát reformpártinak tartó, s legesélyesebbnek vélt választási tömörülés jelöltlistáján szerepel, mégpedig nagyon tekitélyes helyen. Éppen ezért még egy kis diplomáciai bonyodalmat is megkockáztatott Londonnal, nehogy rács mögé kerüljön a kétes múltú, reményteljes honatya. Arra sem illik emlékezni, hogy a Szovjetunió széthullását nem a három balti ország indította el, hanem igenis Jelcin és csapata, amely felismerte: az orosz nacionalizmus erősebb, mint a szovjet internacionalizmus, hát erre kell alapozni a hatalmat. Az oroszok nemzeti érzelmeire, a nagyorosz álmokra építve tetszelegtek a demokraták képében, s hangoztatták nagy garral: minden köztársaságnak, minden népnek kijár a függetlenség. Persze, kivéve azokat, amelyek az Orosz Föderációról akarnának leválni... Nem is szólva arról, hogy a Baltikum elvesztése legalább annyira fáj Jelcinéknek, mint ahogyan Gorbacsovnak fájt. S bár a rubel fergeteges gyorsasággal romlott, arra elég jó volt, hogy Moszkva befolyásolja az utódköztársaságok gazdasági, s ezzel együtt belpolitikai helyzetét. S csak ezzel magyarázható, hogy Jelcin olyan vehemensen ragaszkodott a Független Államok Közösségének megteremtéséhez, s ezen belül az orosz vezető szerep megszerzéséhez. Sorolhatnám a hasonló példákat, de úgy vélem, már ezekből is nyilvánvaló: igaza van a Nyugatnak, amikor felettébb óvatos Oroszországgal szemben. Mert lehet, hogy pillanatnyilag nincs jobb, mint Jelcin, de biztos, hogy ő sem az igazi. Egyesek szerint nyugtalanító, a hatalmi harc állandósulásával fenyegető tény, hogy a moszkvaiak több mint 60 százaléka nem szavazna Jelcinre, ha most lenne az elnökválasztás. Szerintem éppen ellenkezőleg, ez nagyon jó jel, mégpedig annak a jele, hogy a fegyveres puccs idején az államfő mellé álló emberek azért tisztában vannak hibáival is. S emlékeznek. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN V

áclav Klaus cseh kormányfő holnap rövid hivatalos látogatásra Párizsba utazik. A francia politikusokkal elsősorban az európai protekcionalizmusról, a GATT-tárgyalásokkal összefüggő problémákról, a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az európai biztonság és stabilitás tervéről kíván tárgyalni. Egyes források a küszöbönálló látogatással kapcsolatban hangsúlyozzák: a két ország között bizonyos nézetkülönbségek észlelhetők a külpolitika terén. Ami a GATT-tárgyalásokat illeti, Klaus az amerikai állásponthoz közelít. E

douard Balladur francia kormányfő, aki hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába, üdvözölte, hogy az orosz kormány „párbeszédet kíván kezdeni a néppel". Az orosz miniszterelnök által rendezett vacsorán kitért az októberi drámai eseményekre is, amelyek, mint mondotta, hozzájárultak a változások meggyorsításához a törvényhozó testületekbe. Balladur tegnap találkozott Borisz Jelcin államfővel, s folytatta tárgyalásait Viktor Csernomirgyinnel. Vendéglátóit többek között az új európai biztonsági struktúrák létrehozásának a tervéről tájékoztatta. N

ew York-i jelentések szerint az ENSZ-közgyűlés felszólította a KNDK-t, hogy „haladéktalanul" tegye lehetővé a nemzetközi ellenőrzést az észak-koreai nukleáris objektumokban. Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatója közölte, csakis ily módon lehet bizonyosságot szerezni arról, hogy a KNDK „nukleáris aktivitása" kizárólag békés célokat szolgál. M

agas rangú amerikai tisztségviselők küldöttsége utazott Haitira, hogy a helyi vezetőkkel együtt próbálják megtalálni a válságból kivezető utat. A karibi országban azután éleződött ki a helyzet, hogy kudarcot vallott az ENSZ-közvetítéssel kidolgozott terv, amely a demokrácia visszaállítását feltételezte. A haiti vezetés nem teljesítette a legfőbb követelést sem: eddig nem tette lehetővé a törvényesen megválasztott Aristide elnök hazatérését, illetve hivatalba lépését. K

ína és az Egyesült Államok tegnap megállapodást kötöttek, mely szerint törekedni fognak a pekingi diáklázadás elfojtása óta gyakorlatilag befagyasztott katonai kapcsolatok javítására. Chas Freeman, az amerikai védelmi minisztérium képviselője úgy véli, hogy az amerikai és a kínai katonáknak a jövőben egymás mellett kellene állniuk az ENSZ-békemissziók teljesítése Már megrendelhető! A Vox Nova 1994-es színes falinaptára Méry Gábor fotóival, a magyarság nagyjait ábrázoló szlovákiai köztéri szobrokkal. A falinaptár ára 60 korona Viszonteladóknak, kereskedőknek — ha legalább ötven példányt megrendelnek — 30 százalékos árengedményt adunk. Utánvétes megrendelés esetén a postaköltség felét a Vox Nova téríti.