Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-24 / 274. szám, szerda
PUBLICISZTIKA IÚJSZÓ1993. NOVEMBER 24. FOGVACOGVA AVAGY KI TEHET RÓLA, HOGY FÁZNAK A KÜRTIEK A z idén szokatlanul korán megjött a tél. Kürtön azonban nem egy lakás maradt fűtetlen a váratlanul beköszöntő hideg ellenére is. Az ok: nem sikerüli időben befejezni a falu gázművesítését, ezért nem indulhatott meg mindenhol a beígért gázfűtés. - Azt ígérték, október elsejére lesz gáz. A falu egyik felén van is, de mi, itl a másik felében lemaradtunk. Pedig a kályhát még tavaly elhozták, a csövekel lefektették, a belső szerelést is elvégeztettük. csak a rákötés maradt hátra és a gázórák felszerelése, ami mind a mai napig nincs meg, noha már november közepén járunk panaszolja a 78 éves Kovács László. - Hogy fűteni tudjunk, betettünk a konyhába egy régi tűzhelyet, a hálószobában pedig esténként bekapcsoljuk a villanymelegítőt. Csak az a baj, hogy nem vettünk szenet, és mosl nincs tüzelőnk. Ha elfogy a maradék fa, nem tudom, mihez kezdünk teszi hozzá felesége. Az idős házaspár megtakarított pénzét áldozta arra, hogy a gázfűtési bevezettessék. Mintegy 18 ezer koronái fizetlek érte, most mégis úgy néz ki, további ezrekért kell szenei vásárolniuk, hacsak nem akarnak fagyoskodni. Kovács Máriának még többe, 30 ezer koronába került a gáz bevezetése. Még nyáron megcsináltatták a belső szerelést, hogy mire a fűtési idény megkezdődik, minden kész legyen. Három hete azonban kénytelen volt 30 mázsa szenet hozatni. - Szerencsére a régi kazánt nem dobtuk ki, mosl legalább tudunk fűteni. Már csak azon izgulunk mondja -, hogy a tízéves kazán kibírja addig, amíg beindul a gázfűtés. - Ez mégiscsak tarthatatlan - méltatlankodik Izsák Ferdinánd magánvállalkozó. - Mosl hozathatom a szenet, ha fűleni akarok otthon és a műhelyben is. Ez így nem mehet egész télen. Ha ezen a helyzeten nem változtatnak, én valakit meg fogok verni... De mit tegyenek azok, akik már kidobták a régi kazánt, sőt még a helyét is átalakították, hogy megteremtsék a feltételekel a gázfűtéshez? Nem egy kürti lakos került ilyen helyzetbe, köztük idős emberek, kisgyerekes családok is. Az érintettek, mi sem természetesebb, a községházát ostromolják panaszaikkal. A polgármestertől kérik számon, miért nem lett kész időre a gázvezeték, ki a felelős azért, hogy a falusiak egy része fagyoskodni kénytelen. - Ez egy hosszú és bonyolult história - kezdi válaszát Kovács Károly polgármesler. - A falu gázművesítését eredetiúgy tudtuk megvalósítani, hogy már megvolt az anyag, a földmunkál elvégezte a szövetkezet a tartozása fejében, és a GASOTHERM-mel sikerült megegyezni, hogy részletekben fizetünk a munkájukért. A cég vállalta, hogy behozza a lemaradást, és terven felül megcsinálja a második szakaszt is szeptemberig. A nyáron úgy nézett ki, a tervet tartani tudják. Szeptemberben elvégezKovácsék, akik sokadmagukkal fűtés nélkül maradtak leg három évre terveztük, és négy szakaszban akartuk megvalósítani. Mikor a második szakasz munkáit 1992 nyarán elkezdtük, megtudtuk, jobb, ha minél nagyobb területen elvégezzük a csövek lefektetését. A munkára pályázatot írtunk ki, amit az érsekújvári Gasotherm cég nyert meg. Tény, nem fejezték be időre a gázvezetékek lefektetését, de ez csak részben az ő hibájuk. Voltak dolgok, amikről nem lehettek. Például mindjárt az elején felmerüli a probléma: hol kezdjék a munkát. Aztán elakadtak a patakparton. Egy új hidat kellett a csöveknek építeni, amil a Váhostav egyhónapos késéssel adott csak át. Bár addig a falu egy másik részén dolgoztak, a képviselők mégis elégedetlenek voltak a munka ütemével, ezért javasolták, hogy a második szakaszt egy másik céggel csináltassuk meg. Volt is jelentkező, mégis a Gasotherm-nél maradiunk. Az olc a pénzhiány. A beruházást ugyanis csak lék a nyomáspróbál, és akkor kezdődtek a bonyodalmak. Először eltűni a nyomásmérő. Újat szereltek fel, akkor meg éjjelente csökkent a nyomás. Végigellenőrizték a vezetékei, szivárgást sehol sem észlellek. Miután éjjelre kiküldtük a községi rendőröket, már nem csökkent tovább a nyomás... Ez a kis inlermezzó közel egyhónapos késést eredményezett. Szeptember 28-án végül megtörtént az átadás. A gázgyár máris elkezdhette volna a rákötéseket és a gázórák felszerelését, de nem történt semmi. Az volt a kifogásuk, hogy amíg nem készül el a jegyzőkönyv, addig nem nyúlnak semmihez. Viszont azt nem engedték, hogy akár a Gasotherm, akár más cég megcsinálja a rákötéseket. Nagy sokára aztán elkezdtek dolgozni, de igen lassan haladnak. Bár a gázgyár igazgatója szerint ez a normális tempó, az embereknek más a véleményük. És szerintem igazuk van. Ám a panaszukat én csak továbbíthatom, a gázgyárral szemben tehetetlen vagyok. Egyedül rajtuk múlik, mikor engedik be a vezetékekbe a gázt. A gázgyár, vagyis a komáromi gázművek érsekújvári kirendeltségének igazgatóját, Csepányi Zoltánt is felkerestük, hogy megtudjuk, miért nem indulhatott meg időben Kürtön a gázfűtés. - A gázgyár mint üzemeltető csak a kész vezetéket veszi ál. Ene a jegyzőkönyv szerint 1993. november 12én került sor, miután a műszaki ellenőr november 10-én kiállította a revíziós jelentést. Ezek a papírok fontosak, mert a gázt csak akkor engedhetjük be a vezetékbe, ha a jegyzőkönyv elkészült, vagyis, ha jogilag átvettük az egészet, mert csak így vállalhatjuk a felelősséget. Ennek ellenére még a jegyzőkönyv elkészülte előli megkezdtük a csatlakozók felszerelését, a saját felelősségünkre, sajnos, a rossz idő miatt nem tudtunk olyan tempóban dolgozni, ahogy szerettünk volna Én elhiszem, hogy az emberek türelmetlenek, hiszen bíztak az ígéretben. Mi azonban nem tehetünk arról, hogy az ígéretből nem lett semmi. Hogy mikor készül el a vezeték, az nem a gázgyáron, hanem a beruházón és a kivitelezőn múlik. Mi csak azután léphetünk. A községi hivatal szerintem ott követte el a hibái, hogy az első szakaszt még be sem fejezték, már megkezdték a második szakaszt, ezért nem tartották be a határidőt. 1 la a vezetéket október elsejéig átadták volna, én garantáltam volna, hogy a fűtési szezon kezdetén megindul a fűtés. De mit csináljak, ha nekünk csak november 12-én adták át a vezetéket? A falu nagy részén különben már működik a fűtés, és állítom, november végéig a többi lakásban is megindul. Az ügy egyik főszereplője a Gasotherm cég, amelynek azt róják föl, hogy nem adta át időben a vezetéket, ezáltal késleltette a gázfűtés beindítását. A cég tulajdonosa, Lendvai András alaptalannak érzi a vádat. - Nézze, én ebből élek, érdekem tehát, hogy a munkámmal elégedett legyen a megrendelő. Bizonyára én is követtem el hibát, de voltak külső tényezők, amelyek akadályoztak bennünket. Sokszor állt például a munka azért is, mert a földmunkákat nem végezték el, aztán nem készült el időre a híd. Közben a község gondolt egyet, és terven felül még egy további szakaszt is ránk bízott. F.nnek ellenére szeptemberben készen lettünk volna, ha nem jön közbe az az incidens a gázórával és a nyomáscsökkenéssel, Csepányi Zoltán, a gázgyár igazgatója (Méry Gábor felvételei) amit én egyértelműen szabotázsnak tartok. Ez újabb három hét késést eredményezett, ami nekem időben is, pénzben is veszteséget jelentett. Három héten ál tíz embert csak azért fizetlem, hogy végigellenőrizze a vezetéket, végül pedig kiderült, hogy nincs is szivárgás. Szeptember 27-én adtuk át a vezetéket. Hogy a gázt azóta nem engedték be, arról már a gázgyár tehet. Én megértem a kürti polgárt. Nekem sem az a célom, hogy a földben legyen a cső, hanem hogy legyen benne gáz is. Nem értem például, a gázgyár miért nem engedte, hogy felrakhassuk a csatlakozókat. Máshol ezt is mi csináltuk, egyszerre a belső szereléssel. Én vállalom a munkámért a garanciát, és nem tűnök el, míg mindent rendben nem tudok. Sajnos, ez a történet nagyon is jellemző a mai szlovákiai viszonyokra. Fejetlenség, zűrzavar, a felelősségérzet hiánya, csapnivaló munkaerkölcs, hatalmi pozícióval való visszaélés - ezt tapasztalja a polgár lépten-nyomon. Meg azt, hogy bárnályen hiba történik, a felelősségvállalás helyet megy az egymásramutogatás. Ki tudná ezek után megmondani, ki a vétkes abban, hogy néhány kürti lakos fűtés nélkül maradt? Mert a felelősséget sem a község vezetősége, sem a beruházási végző cég, sem a gázgyár nem vállalja érte. Meglehet. a polgár a hibás, aki gázfűtést merészelt igényelni, és voll olyan naiv, hogy hitte is, pénzéért megkapja... S. FORGON SZILVIA P áratlan év ez a mostani az Ifjú Szivek történetében. Páratlan a szó szoros értelmében, hiszen másvalaki irányította az együttest májusig, megint más a nyári hónapokban, szeptember elsejétől pedig Varga Ervin az új igazgató. Quittner János lemondott annak idején, Rusznák Gábor szintén így döntött, Varga Ervin nagy meglepetésemre azzal kezdi: nem akart igazgató lenni. • Miért hittem én azt, hogy már évek óta itt állt készenlétben? - Nem tudom. Én tényleg nem akartam igazgató lenni. Semmiképpen. • Akkor hogyan lett az mégis? - Engem választott az együttes. Pályázat alapján eddig mindig a minisztérium nevezte ki az új igazgatót, és ez történt volna most is, ha az Ifjú Szívek nem nyújtja be egyöntetű javaslatát. Hogy aztán helyesen döntöttünk-e, arra majd nekem is, meg a többieknek is, akik velem dolgoznak, a jövő ad választ. Egy biztos: igazgatói székben ülni nagyon sok teherrel jár. Belekerül az ember a mindennapi gondokba, figyelnie kell egy egész gépezelre, tudnia kell a legapróbb történésről is. Én most tanítok a főiskola koreográfusi szakán, 1988-tól pedig, amióta az Ifjú Szivek koreográfusa vagyok, létrehoztam egynéhány műsort, s ezekről a jövőben sem szeretnék lemondani. Egyedül különben sem bírtam volna, ezért vettük fel Keszegh Istvdnl Komáromból, aki éveken át a Hajós koreográfusa volt. Száz tagú csoportot irányítani nem könnyű dolog, a tánckaron kívül hetvenöt tagú gyermektáncstúdiónk van, amelyet én alapítottam három évvel ezelőtt. Ott hetente kétszer, két csoportban folynak a próbák, és ez is kemény, becsületes pedagógusi munkát igényel. A tánckar élére tehát Keszegh István kerUlt, művészeti vezetőként maradok én, a többi részlegen az énekkar, a zenekar, a Gaudium és a Ghymes élén maradtak a régebben kinevezett vezetők. KÉZBE ADOTT STAFÉTABOT ÚJ IGAZGATÓ AZ IFJÚ SZIVEK ÉLÉN: VARGA ERVIN • A tánckar munkáját, fellépéseit tekintve változik majd valami? - Nem kell változtatnom semmin. Szerencsés helyzetben vagyok, öt éve már, hogy itt dolgozom, és ennyi idő alatt sok mindent megtanultam én magam is. Zsákbamacska helyett egy nagyon jó együttest „vettem", amely az itthoni és a külföldi igényeknek egyaránt megfelel. Nekünk ugyanis nemcsak az itt élő magyarok és a szlovák közönség elvárásait kell maradéktalanul kielégítenünk, hanem a külföldi mércét is szem előtt kell tartanunk, hiszen az együttes iránt, ahogy azt például Japánban is tapasztalhattuk, a világ távolabbi pontjain is komoly érdeklődés mutatkozik. Változtatásokat tehát nem tartok fontosnak, mi most fennállásunk negyvenedik évfordulójára készülünk, amelyet egész heti műsorral fogunk megünnepelni. Hétfőtől péntekig minden részlegünk egész estét betültő új műsorral jelentkezik, szombaton pedig egy nagyszabású gálával várjuk a közönséget. Több mint egy évünk van még a felkészülésre, miközben legutóbbi előadásainkkaljárjuk a magyar lakta országrészeket. • A néptánc iránti érdeklődés tehát továbbra sem kisebb, mint a korál>bi években? - Tapasztalataink szerint nem. Meghívásaink száma természetesen a művelődési házak költségvetésétől is függ, ráfizetéssel azonban mi sem szereüiénk műsorokat adni. Tánckarunk évente harminc-negyven előadást tart és ugyanennyi fellépésről számolhat be a többi részleg is. A hivatásos együtteseket tekintve nagyon szép eredmény ez. Ha ugyanis egy profi társulat évente kilencven előadást tart, akkor ill házon belül két profi együttes működik, noha az Ifjú Szívek papíron még „Fennállásunk negyvenedik évfordulójára készülünk." (Méry Gábor felvétele) mindig csak félprofi. Ezzel kapcsolatban azonban az a véleményem, teljesítményét tekintve nem egy hivatásos együttes sokszor az amatőröknél is gyengébb produkciót nyújt, a félprofi pedig a profikat is képes megelőzni. • Többhetes japáni turnéjuk, amelyre az év elején került sor, mennyire növelte az egy titles hírnevét? - Egy ilyen fellépéssorozat nagyon nagy megtiszteltetés. Főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy szlovákiai táncegyüttes 1970 óla most járt először Japánban. Huszonhárom éves szünet után úgy jött a meghívás, hogy a Szlovák Állami Népi Együttessel karöltve az itt élő nemzetiségek százalékarányának megfelelően az Ifjú Szivek képviselje a magyar színeket. Profi és félprofi között tehát, íme a példa, teljesíünényben nem biztos, hogy különbség van. A mi esetünkben nincs is, ezt a japánok sem győzték hangsúlyozni. És nem az történt ám, hogy a szlovákok a maguk láncait, mi pedig csak magyar táncokat mutattunk be, dehogy is! Minden számot közösen adott elő a két együttes. Kapcsolatunk, remélem, a jövőben is szoros marad, és azl mutatja majd: politikusaink csatározásától függetlenül köztünk nem lesznek félreértések. Kinti fellépéseinkről egyébként film is készUlt, amelyet a Szlovák és a Magyar Televízió is be fog mutatni. • Ebben az évadban új bemutatót mikor tart a tánckar? - Egészen új műsoron ezekben a hónapokban nem dolgozunk. December 13-án a ružinovi művelődési házban lépünk fel, ahol az együttes új tagjai, akik a stúdióból léptek át, két számmal fognak bemutatkozni. • Az igazgatóváltdsok, megítélése szerint, nem zavarták meg az együttes munkáját ? - Biztos, hogy nem. Itt minden úgy zajlott, olyan zökkenőmentesen, mint a hosszú távú futamoknál. Kézből kézbe kerUlt a stafétabot. Félelmeim, az. együttest illetően pedig egyáltalán nincsenek. Én nem egy összeomló kártyavárat kaptam, hanem egy nagyszerű társulatot, amellyel igazán öröm a munka. • Pénz dolgában hogyan állnak? Jól, s ennek én örülök a legjobban. Kobák Terézia, aki az együttes anyagi dolgait intézi, ügyesen gazdálkodik és különben is, addig nyújtózunk, ameddig a takarónk ér. Sz. G. L.