Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám, szerda

5 RIPORT - TANÁCSADÁS ÚJ SZÓi 1993. NOVEMBER 24. MIKOR LESZ BÉKE A DUNARADVÁNYI OLAJFÁK ALATT? Vasárnap, kilenc óra. A dunaradványi református templomban istentiszteletre gyűltek össze a hívek. Ez alkalommal többen vannak, mint általában. A nők jobbra, a férfiak balra ülnek, a község lelkésze a harmóniuinnál foglal helyet. Az istentiszteletet az egyházmegye esperese tartja, akinek mai látogatása nem véletlen. A zsinati elnökség megbízásából - egy lelkész és az egyházmegye főgondnokának segédletével - azt kell felmérnie, hogy mennyiben élvezi a radványi lelkésznő a gyülekezet bizalmát. A tisztánlátás érdekében A zsinat" elnökségének döntése érdekében Erdélyi Pál esperesnek november 8-ig kellett a tisztánlátás érdekében egyházközségi közgyűlést összehívnia Dunaradványon, s erről november 15-ig jelentést tennie. A tisztánlátás kifejezés kapcsán szóváltás bontakozik ki a gyülekezet tagjai között, hogy az voltaképpen mit is takar. Az esperes szavazással akarja felmérni a lelkész, Tücsök Zsuzsanna iránti bizalmat, amit a gyülekezet lelkészpárti tagjai hevesen elleneznek. Azzal érvelnek: nem ezt jelentették be az előző istentiszteleten, s igy nem jöhetett el mindenki. Magasra csapnak az indulatok. Az esperes szavai hogy nem a szavazás eredményétől függ majd lelkésznőjük maradása vagy áthelyezése - újabb vitát vált ki. Erdélyi Pál emelt hangon utasítja el az egyik hívő kérdését, hogy akkor mi értelme a szavazásnak. Később az esperes bocsánatot kér tőle. A közgyűlés szavazásra jogosult tagjainak végül is kiosztják a cédulákat, amelyre igent, vagy nemet kell felírniuk. Az eredmény erős megosztottságról árulkodik: a 82 jelenlévő közül 42-en szavaznak Tücsök Zsuzsanna mellett, 39-en ellene, egy személy pedig tartózkodik. Mi idézte elő a viszályt Karácsonykor lesz tíz éve annak, hogy Tücsök Zsuzsanna először mondta el prédikációját a dunaradványi református templom szószékéről. Nyolc éven keresztül béke honolt a hívők között, s felhőtlen volt az együttműködés a lelkésznő és az egyházközség gondnoka, valamint a presbiterek között is. Erről tanúskodik egyebek között a közös erővel rendbe hozotl paplak, valamint az átépített lelkészi hivatal is. Az érintettek meghallgatása után csak találgatni lehel, voltaképpen mi váltotta ki az immár két éve tartó haragot és az egyházközség két táborra való szakadását. A lelkésznő pártolói szerint minden akkor kezdődött, amikor az 1991. évi zárszámadás készítésekor kiderült: jelentősnek nem mondható eltérés van a bevételek és a kiadások között. (A pénztárért a gondnok és a lelkésznő felel.) Az ügyet - hiányzott 300 korona - egymás között akarták elintézni, ám csúnya egymásramutogatás lett belőle. Rokon haragudott meg rokonra, testvér fordult testvér ellen. A lelkésznő elhelyezését szorgalmazók cáfolják, hogy a hiány lenne a viszály oka. Tény viszont, hogy ebben az időszakban szakadt ketté az alig 300 lelket számláló református gyülekezet. A sárdobálásnak nincsenek határai Nehéz időrendi sorrendbe foglalni, hogy mi történt ezután. Még szülési szabadságon van a lelkésznő, amikor a gyülekezet egy része levélben fordul az esperesi hivatalhoz, a zsinat elnökségéhez és a püspökhöz is, hogy helyezzék el a lelkészüket. (Valakik, bizonyára a nagyobb nyomaték kedvéért, még a lelkésznő szüleihez is elküldik a levél másolatát.) 1992. májusában a segédgondnok ajánlására összeülnek presbiterek, hogy szavazzanak, javasolják-e Tücsök Zsuzsanna megválasztását a gyülekezet élére. (A lelkész, a gyülekezet általi megválasztásig, csak lelkészadminisztrátor.) A 18 presbiter közül 14 vesz részt az ülésen. Közülük 11-en szavaznak a megválasztás mellett. A presbiteri indítvány és a 220 támogato aláírás ellenére a zsinati elnökség nem hagyja jóvá az egyházközségi közgyűlés összehívását, tehát hogy a dunaradványi hívők kimondják: Tücsök Zsuzsanna legyen-e a gyülekezet lelkipásztora. Ebben az időszakban kapnak szárnyra olyan hírek, hogy azért a nemleges válasz, mert az.espcres rokonának, pontosabban lelkész gyermekének szemelte ki a dunaradványi hivatalt. Az esperes nem kívánja kommentálni a két évvel ezelőtt történteket, kérdésünkre mindössze annyit mondott: Azért lett a kérelem visszautasítva, s tehát azért nem került (kerülhetett) sor a lelkészválasztásra, mert az egyházmegyei tanács hibát talált a presbiteri gyűlésben, éspedig azt, hogy a jegyzőkönyvet a lelkésznő irta alá. Mikó Jenő, a szlovákiai református egyház püspöke megerősítette: súlyos formai hiba volt, hogy a lelkésznő vezette az említett ülést. A püspök szerint Tücsök Zsuzsanna már rég a dunaradványi gyülekezet választott lelkésze lehetne, ha a presbitérium, az esperes vagy az egyházmegyei tanács ismét indítványozta volna az egyházközségi közgyűlés összehívását. A lelkésznő pártolói az esperest hibáztatják, hogy erre nem került sor. Több mindent rónak fel neki. Egyebek között azt is fájlalják, hogy az évente egyszer megrendezett egyházmegyei közgyűlésen minden községről elismerően szólt, s csak Dunaradványi bírálta. Bevallják ugyan, hogy a kettészakadt gyülekezet tagjai néha cifrábbnál cifrább jelzőkkel illetik az ellentábort, ám ennél többre sohasem kerüli sor. Hetekig zárva a templom Nincs ésszerű magyarázat a gondnok cselekedeteire sem. Bezárja a templom kapuját és a kulcsot magához veszi. Magyarázata nem a gyülekezet, hanem csak a lelkésznő előtt zárta be a templomot, s azt is azért, mert így döntöttek a presbiterek -, kicsit sántít. Ugyanis a templom kapuja nem nyílt meg a másik tábor, sőt egy másik község lelkésze előtt sem. Nincs más megoldás, az istentiszteleteket a lelkésznő hat héten keresztül a lelkészi hivatalban tartja. A templomkulcs csak püspöki utasításra kerül vissza a lelkészi hivatalba, tehát a helyére. Menesztik a gondnokot Miután a templom ismét nyitva, a lelkésznő — több presbiter kérése alapján - a szószékről hirdeti ki, hogy egy hét múlva egyházközségi közgyűlést tartanak, amelyen a gondnok leváltásáról és a presbitériumból történő kizárásáról szavaznak majd. Az indok: nem lehet úgy dolgozni, ha a lelkész a gondnokkal nem tud együttműködni. A jelen lévő negyven szavazásra jogosult közül 38-an voksolnak a gondnok leváltása mellett. Maradása mellett csak ketten vannak. A titkos szavazás eredménye azért ilyen egyértelmű, mert a gondnokkal szimpatizálók bizonyára tiltakozásuk jeléül - nem jönnek el a közgyűlésre. (A református egyház szabályrendelete értelmében a közgyűlés, a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.) A gondnok fellebbez, s 46 támogató aláírást gyűjt össze. Tücsök Zsuzsanna szerint szabályos volt a gondnok leváltása, ám felettesei erről másként vélekednek. Mikó Jenő magyarázza: figyelmen kívül hagyták azt az alapszabályt, melynek értelmében a lelkésznő nem vezetheti a közgyűlést, sőt jelen sem lehet, amennyiben az ügyben érdekelt. Az ülést idegen, az egyházmegyei tanács által kirendelt lelkésznek, vagy az esperesnek kellett volna vezetnie. Zárszó helyett Magnószalagon a vasárnapi egyházközségi közgyűlés és a felek legfontosabb kijelentései. Újra és újra átírom a kész kéziratot, nehogy fokozzam a feszültséget a dunaradványiak között. Elvégre nem kell azt országnak, világnak megtudnia, ki mit mondott a másiknak. Az üggyel kapcsolatban több egyházi képviselő véleményére lettem volna kíváncsi, ám nem mindenki volt hajlandó véleményét - akár név nélkül is - elmondani. Egy Dunaradványhoz közeli község lelkésze szerint ebben az ügyben mindenki követett el hibát. A (leváltott) gondnok önkényes lépéseivel és legfőképpen a templom bezárásával, es a lelkésznő is, néha talán a kelleténél ingerültebb megnyilvánulásaival, s mindketten, amiért nem mutattak elég hajlandóságot kibékülni. De hibázott az egyházmegyei tanács, az esperesi hivatal és a zsinat elnöksége is, amiért hagyta, hogy a dolgok idáig fajuljanak. Lehet, hogy a kedélyek lecsillapodnak, ha az új gondnok átveszi a régitől a teendőket, s a gyülekezet új presbitereket választ. Ám előbb az egyházmegyei tanácsnak kell kivizsgálnia a gondnok fellebbezését. Nincs kizárva, hogy a zsinat elnöksége a lelkésznő áthelyezése mellett dönt majd. Az utóbbi esetben az lenne az igazságos, ha a lelkésznőt - amennyiben nincs kifogás eddigi munkájával kapcsolatban — a zsinat a járásban helyezné el, hogy a váltás ne sújtsa férjét és gyermekeit, s Dunaradványra pedig idegen lelkészt helyezne, aki nem valakinek a valakije. Az utóbbival kapcsolatban Mikó Jenő kijelentette: erre nem kerül sor. Még egy érdekes körülmény Dunaradvánnyal kapcsolatban. A Dunaparti községben sajnos mindig voltak belső viszályok a reformátusok között. S ezek miatt eddig csak egy vagy két lelkész bírta ki itt hosszabb ideig. Megszakad-e már végre ez a hagyomány? GÁGYOR ALÍZ LAKÚ - HÁZ - ÜGY Zs. fi.: A napokban cseréltem lakást. Azt szeretném tudni, meddig kell laknom ebben a lakásban ahhoz, hogy megvásárolhassam? Létezik ilyen határidő? Megjegyzem, községi lakásban lakok. Ilyen határidő nem létezik. A lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló 1993. évi 182. számú törvény 16. §-ának első bekezdése a mindenkori bérlőnek biztosít egyfajta kizárólagos elővételi jogot. Persze, nem igazán elővételi jogról van itt szó, hanem arról, hogy a lakás tulajdonosa a törvény által megállapított fellételek teljesítése esetében csakis a bérlőre ruházhatja át a lakás tulajdonjogát. Számos jogász ezzel kapcsolatban kizárólagos vételi jogról beszél, ami viszonl enyhén szólva hamis illúziókat kelt, és a kifejezés köznyelvi értelmezését tekintve alaposan félreérthető. A fent említett törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a lakás csak a bérlőnek adható el, s egyben meghatározza azokat a kivételeket is, amikor a lakás harmadik személyeknek is eladható. Valójában tehát nem kizárólagos vételi jogról van szó, sőt, talán még a „kizárólagos elővételi jog" fogalma sem fejezi ki (fogalomként és tartalmilag) a törvény valódi célzatát. Visszatérve azonban az eredeti kérdéshez: ilyen esetekben mindig azt kell vizsgálni, ki a bérlő: ki az, aki lakásbérleti szerződést kötött; ki az, akit a lakásbérleti jog a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján illet meg (például azért, mert a vonatkozó törvényes rendelkezések alapján a lakásbérleti jog reá szállt át); ki az, akit a lakásbérleti jog a fent említett 1993. évi 182. számű törvény alapján illet meg... Egyszóval, az általános jellegű kérdésekre, hasonlóan általános érvényű válaszok egyszerűen nem léteznek. Minden egyes eset egyedi. Minden egyes esetnek lehetnek olyan vonatkozásai, amelyek miatt egy általános jellegű kérdésre adott általános jellegű válasz nem ad választ az egyedi eseteket érintő kérdésekre. Ha konkrétan, a lakáscserét nézzük: itt elsődleges feltétele a lakásbérleti jog keletkezésének az, hogy a Polgári Törvénykönyv 715. paragrafusának értelmében a lakáscseréről szóló szerződést írásban kössék meg, és a bérbeadó vagy a bérbeadók írásban járuljanak hozzá a lakáscseréről szóló szerződéshez. A levelében leírtak kapcsán - ha a lakáscsere pontosabb körülményeit nem ismerjük is ajánlatosnak tartanánk, ha minden további kérdéssel szemben előnybe helyezné azt, hogy a lakás tulajdonosával bérleti szerződést kössön. R. L: A családommal egy háromszobás lakásban élek. Tudomásom szerint mindegy, hogy valaki öt, esetleg tizenöt évre, vagy határozatlan időre bérli-e a lakást. Megvehetem én ezt a lakást? A lakás megvételének kizárólagos joga mindig a mindenkori bérlőt illeti meg. Ennek a jognak érvényesítése persze, számos más körülménytől is függ. Elképzelhető például, hogy a bérlő meghatározott időre köti meg a lakásbérleti szerződését, és ennek következtében az ilyen bérleti szerződés nagyon könnyen összetéveszthető egy úgynevezett albérleti szerződéssel. Ilyen esetben (amikor valójában nem is tudhatjuk, milyen szerződést kötött ön, sőt, még azt sem tudhatjuk, kötött-e egyáltalán szerződést a lakás tulajdonosával?), mindenképpen ajánlatosnak tartanánk, ha mihamarább ügyvédhez fordulna, aki az ügyre vonatkozó okmányok tanulmányozása alapján, vagyis az ügyet ismerve tudna önnek konkrét és hasznos tanácsot adni. dr. P. D.